Napló, 2003. november (Veszprém, 59. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-02 / 44. szám, Vasárnap Reggel

2003. NOVEMBER 2. Itt dolgozni különleges lehetőség és élmény A veszprémi önkormányzat kulturális bizottsága az állatkertben tartotta legutóbbi kihelyezett ülését. Az egyetlen napirendi pont az állatkert gazdálkodása volt, azaz, milyen változásokat hozott a közhasznú társasággá való alakulás és melyek a jövőbeni leg­fontosabb teendők. A bizottság tagjai a látottak alap­ján egyöntetűen jó véleménnyel voltak a működésről és a megvalósult beruházásokról, azonban még erősebb ma­rketingtevékenységet javasoltak az állat­kert vezetőjének. ■ Sigmond István a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark igazgatója im­máron 13. éve. Aki isme­ri, tudja, ő is és munkatár­sai is - nem túlzás - élnek­­halnak az állatokért. Az igazgató néhány évet Al­gériában is dolgozott, és órákig tudnak mesélni a legendás alapító-igaz­­ga­­tó Kasza Laci bácsiról, az állatkert lakóinak vidám és szívszorító történetei­ről. - Veszprémben és a Ba­laton partján nőtt fel, gyakran kijárt gyerekko­rában az állatkertbe? - Nos, ezt túlzás lenne állítani, de természetesen voltam néhányszor. Az ál­latkert 1958-ban nyitott, tehát azért már nem vol­tam annyira gyerek. Meg­mondom őszintén, az el­ső élményeim nem is vol­tak túl pozitívak, mert nem tartottam megfelelő­nek az állatok tartási kö­rülményeit. Később gyermekeimmel is évente a csak egyszer-kétszer jöt­tem ki. Mezőgazdász, ag­rármérnök szakon végez­tem, és a több évtizedes munkám során mindig ál­latok közelében dolgoz­tam. Emlékszem, egyszer láttam az állatkórházban egy tüdőt és egy májat, amit szörnyű állapotban konzerváltak, akkor mondták, ez a Böbéé volt. Szegény, hétévesen egy fer­tőzés miatt halt meg, pedig fantasztikus kis majom volt. Emberek ne­velték fel, leleményessége nem ismert határokat, re­mekül használta az esz­közöket, például az ecse­tet. Még kávét is felszol­gált Kádár Jánosnak és fe­leségének, az emberek a csodájára jártak. Kár, hogy jó néhány festmé­nye rejtélyes körülmé­nyek között eltűnt. - Böbéről, a majomról szinte mindenki hallott, de vannak vagy voltak a kertnek más nevezetes állatai is? - Hogyne, például Maugli, aki apró farkas­kölyökként került ide még a kezdetek kezdetén, és nagyon szelíd volt. Ké­sőbb az ő kölykei szere­peltek a Kőszívű ember fi­ai című filmben. Aztán itt volt Szultán, a parlagi sas, aki egyszer bemutató közben egy magasfeszült­ségű vezetéknek ütközött és élettelenül zuhant a földre. Gondozója hos­­­szú időn keresztül élesz­tette újjá mesterséges lég­zéssel és feketekávéval, ami olyan jól sikerült, hogy feléledt és még éve­kig élt. Nóra, az oroszlán Böbével egyidőben került Veszprémbe, és a hatva­nas években ők ketten voltak az állatkert első igazi egzotikumai. Suzyt, az elefántot a horvátor­szági háború idején, 1991-ben Eszékről mene­kítettük ki kalandos kö­rülmények között, szabá­lyosan a frontvonalról. - Egy igazgatónak is biztosan van kedvenc ál­lata. - Nem tudok és nem is akarok egyet sem kiemel­ni, mert mindegyik a ked­vencem. Ha hiszi, ha nem, mindannyiunkat, akik itt dolgozunk, megis­mernek az állatok, üdvö­zöljük őket és ők is vi­szont minket. Otthon egyébként két vizslám van, de úgy gondolom, egy ember annyi állatot tartson, amennyiről gon­doskodni is tud. - Gyakran jár más ál­latkerteket megnézni, esetleg ellesni valamit? - Hogyne, hivatalos ügyeim folytán sokfelé jár­tam már Európában, sőt az ausztriai Safari park is na­gyon tetszett. Elárulom, néhány gondozójuk egy­kor a veszprémi állatkert­ben dolgozott. Nagyon szeretnék egyszer eljutni San Diegóba, ugyanis az amerikai állatkertek más jellegűek. Látványosabban vannak felépítve, de úgy, hogy az állatok maximáli­san jól érzik ott magukat. Nekünk a saját környeze­tünkből - és pénzünkből - kell a legjobbat kihozni, méghozzá úgy, hogy nem szabad meggondolatlanul belevágnunk valamibe, hanem évekre, évtizedekre kell előre látnunk és gon­dolkodnunk. Matolcsi Renáta Sigmond István: Ha hiszi, ha nem, mindannyiunkat, akik itt dolgozunk, megismernek az állatok Laci betyár a tizedik emeletről A Dunántúl egyik legismertebb betyára és vőfélye a révfülöpi Szí­jártó László, azaz Laci betyár, akinek édesapja, nagyapja, sőt, még dédapja is gyakorolta ezt a nem mindennapi „foglalkozást”. A csa­ládi hagyomány úgy látszik nem szakad meg, hiszen már az alig há­roméves fia is betyárruhát követelt magának. ■ A régi betyárok élete abból állt, hogy ettek, ittak, belekóstoltak a borba meg a csókba. A gazdagoktól elvettek, hogy a szegényeknek segítsenek. Ma a be­tyárok legfeljebb a falunapokon, szüre­ti felvonulásokon jutnak szerephez, némi ostorforgatás, esetleg látványos as­szonyverés és táncoltatás erejéig. Az esküvői vőfélyek viszont egyre ke­resettebbek - mondja Szíjártó László, aki bár egy tízemeletes panelházban él, mégis őrzi a hagyományt. Ennek kö­szönhetően mindenki csak Laci betyár­ként ismeri a környéken, de még Kecs­keméten is. Már a filmvászonról is visszaköszön, testhezálló szerep talált rá, a Sobri című filmben betyárkodik Eperjes Károly és Csomna Antal mellett.Vőfélyként az es­küvők hangulatáért felel, szinte minden hétvégén más-más helyszínen. Több mint húsz éve, ma is őseinek rigmusai­val, játékaival színesíti a családi ünne­peket, lakodalmakat. - Egykoron több vőfély is sürgött-for­­gott egy-egy esküvőn, az ő dolguk volt a lánykérés, és ők hívták meg a vendége­ket is. A vőfélyek a koszorúslányok pár­jaiként celebrálták a szertartást. Szót szóltak a vőlegény helyett és búcsúztat­ták a menyasszonyt a lányos háznál. El­köszöntek a fiatalok nevében a szom­szédoktól, egyfajta hangulatot adva az esküvőt megelőző perceknek is - mond­ja Szíjártó László. - Mára a vőfély feladata is megválto­zott. A házasulandók igényei és az es­küvő stílusa szerint hagyományos be­tyáröltözékben, de kívánságra egy lova­gi esküvőn akár középkori lovagi jel­mezbe bújva is levezényelheti a cere­móniát. Hozzáteszi, hogy ma már inkább csak afféle bulihangulatot teremt a vő­fély, hiszen nem az esküvő napján ke­rülnek össze a fiatalok, maga a házas­ságkötés sem a család, a háztartás építé­sének kezdetét jelenti.­­ A vőfély rendező-szervezőként vi­szont még ma is figyel arra, hogy min­dig legyen étel-ital az asztalon és az egyes fogások időben érkezzenek. Az ételeket, italokat külön-külön köszönti, tréfás, nem egyszer pikáns sorokkal szórakoztatja a vendégeket, míg a zené­szek vacsoráznak.­­ Ma eddig tart a vőfély szerepe, ré­gen azonban a násznép a lányos háznál aludt. Másnap reggel az ébredőket reg­gelivel, aztán még ebéddel is kínálták a vőfélyek, úgy széledt szét a rokonság az esküvőről - mondja Szíjártó László, a dunántúli betyár és vőfély. T. B. Zs. KORKÉP3 JEGYZET Az elspórolt vigasz Virágerdők és gyertyafény. Ilyenkor senki nem méltatlankodik, hogy csak emelt áron veheti meg a virágot, nem sajnálja az útiköltséget, benzint, hogy a távoli sírokhoz zarándokoljon. Százmillió forintok mozdulnak meg, hogy meg­hitté és látványossá tegyük az emlékezés napját. A néha már hivalkodó virághegyek láttán jut eszem­be, hogy máskor bizony nagyon is spórolósak vagyunk... Nem mi személy szerint, hanem az adóinkat beosztó szervezetek. Az emlékezés piacosítható, óriási a kínálat vi­rágból, koszorúból, sírkőből. A vigasznyújtás, az empátia, az odafigyelés a búcsúzára és a tragédi­ákat átélő családokra nem piaci kategória, azért is kap kisebb figyelmet. Nemrég Rednik főorvos ép­pen lapunk hasábjain panaszolta, hogy a magyar egészségügy elspórolta a hospice szolgáltatást. Az orvostól elvárják, hogy közölje betegével a megváltoztathatatlan sorsát, hogy aztán a kétség­­beesett ember magára hagyatva, egyedül birkóz­zon meg azzal, ami rá vár. Mert ugye az már nem várható el az egyik műtétről a másikra, az egyik betegtől a másikhoz rohanó, túlhajszolt orvosok­tól, hogy órákig fogják a búcsúzó kezét, esetleg tel­jesítsék utolsó kívánságait, segítsék végrendelkez­ni, az ágyához hívják a családtagokat. Ez a teher már nem rakható rájuk, még akkor sem, ha más lehetőség híján ezt is gyakran magukra vállalják. Az 1997-es egészségügyi törvény már foglalko­zik a haldokló betegek ellátásával. Kimondja, hogy ennek célja: „a halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhíté­se és ember méltóságának halálig való megőrzé­se’’. A szükségesség tehát vitathatatlan, a cél is egyértelmű. Már csak a tett hiányzik. Hazánkban egyébként a szervezett haldokló­­beteg-ellátás 1991-ben jelent meg, amikor Polc Alaine vezetésével megalakult a Magyar Hospice Alapítvány, ezt követően az önkéntesek további 25 hospice-ellátást is végző szervezetet alapítot­tak és összesen tizenegyezer beteget kísértek el a halálig. Sajnos a rendeletek mindmáig nem szólnak a haldoklóbeteg-gondozás finanszírozá­sáról. Új hajók a Balatonon ÁTMENETILEG A DUNA VÍZÉN ÚSZIK ■ Jövő héten érkezik köz­úton a siófoki kikötőbe az idén felavatott Fonyód test­vérhajója. A kétszáz szemé­lyes, Lelle-típusú vízi jármű 65 millió forintjába került a Balatoni Hajózási Rt.-nek, és jövőre már forgalomba áll a tavon.­­ Le kell cserélni az el­avult vízibuszokat - mond­ta Horváth Gyula, a Balato­ni Hajózási Rt. vezérigazga­tója, ezért kerül a vízre ez az új hajó is. A társaság az idén még egy új hajót vásá­rolt, 660 ezer euróért egy 650 személyes, két évvel ez­előtt Törökországban épült járművet. Ez a hajó is már úton van Magyarország felé, a Dunán várhatóan ma este érkezik Budapestre. A tó alacsony vízállása miatt a Sió-csatornán keresztül nem lehet a Balatonra hoz­ni, nagysága miatt pedig le­hetetlen közúton szállítani, ezért egy ideig a Dunán fog hajózni. A szakértők remé­lik, 2005-ig megoldódik a tó vízszintproblémája, és ak­kor a magyar tengerre ke­rülhet. A társaság egyébként na­pokon belül kezdi el a keszthelyi vitorláskikötő építését. A négyszázmillió forintos beruházás keretén belül jövő június 30-ra 240 vitorláshajó veheti birtokba a kikötőt. Balatonszemesen is új kikötő épül, ez a beru­házás várhatóan 2005 nya­rára valósul meg. Kiss £ [UNK] I? n - —in «sík hhb t—— « Új FIAT Panda ■ IMilil­l­h BMI Alapfelszereltség: Vezetőoldali légzsák, elektromos ablakemelő, központi zár, indításgátló, tűzvédelmi rendszer, rádió-előkészítés 1108,1242 cm-es négyhengeres motorokkal Átlafogyasztás: (100 km/h-nál) 4,8­5 liter/100 km, C02-kibocsátás: 114-116 g/km FIAT STILO MMil­lilitiBMI 6 sebességgel, 6 légzsákkal, ajándék klímával, ködfényszóróval Átlagfogyasztás: (100 km/h-nál) 5,3 liter/100 km, C02-kibocsátás: 140 g/km FIAT ALBEA HMI­MihBffl 515 literes csomagtartóval, 80 LE teljesítményű motorral Átlagfogyasztás: (100 km/h-nál) 5,7 liter/100 km, C02-kibocsátás 140 g/km Autó-Forrás Kft. HHBBI Veszprém, Házgyári út 22/B Tel.: 88/405-505, e-mail: fiat@autoforras.hu GUMIFLEX KFT. Veszprém, Pápai u. 37. 88/411-970 Biztonságosan w syp SILIKA...­.^ ^Mrt8siLIKA MATADOR Téli gumiabroncsok 15-35% kedvezménnyel­ A részletekről érdeklődjön üzletünkben! *Az akció a készlet erejéig, a nálunk felszerelt abroncsokra érvényes.

Next