Napló, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2 • NAPLÓ RÖVIDEN Súlyos árvizek áldozatokkal Budapest/Brüsszel (mti) - Magyarországon a Dunakanyar 13 településén rendeltek el védelmi munkákat az árvíz elleni küzdelemre, s jelenleg hozzávetőleg 2500-an dolgoznak a gátakon - közölte a Pest Megyei Védelmi Bizottság elnöke pénteken. Nagybörzsönyben a megáradt patakba fulladt egy kétéves kisfiú tegnap. Közben Európa középső részén több helyütt súlyos, néhol válságos az árvízhelyzet, sok a halálos áldozat. Gyurcsány a vezetőkről Budapest (mti) - Gyur csány Ferenc kormányfő szerint az országnak a szocialisták mentalitása kell: nem kiválasztott vezérek, hanem leváltható, demokratikus vezetők kellenek, akik az országot szolgálják. Ismét az EPP alelnöke lett Budapest (mti) Orbán Viktort ismét az Európai Néppárt (EPP) alelnökének választották a konzervatív-kereszténydemokrata pártokat tömörítő szervezet pénteken véget ért kongresszusán, Rómában - közölte Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője. Teljesítettük a hiánytervet Budapest (mti) Magyarország ma adja le Brüsszelben a notifikációs jelentést az előző év gazdálkodásának teljesítményéről, amely szerint a GDP-arányos, eredményszemléletű államháztartási hiány mértéke 6,1 százalék volt 2005-ben - mondta Veres János pénzügyminiszter pénteken Nyíregyházán egy gazdasági fórumon. Ez azt jelenti, hogy Magyarország belül maradt a tervezett hiánymértéken és teljesítette azt, amit vállalt - mondta. Egyelőre nem találtak logikus magyarázatot Kinek az érdeke lehetett a fenyegetőzés valójában? (Folytatás az 1. oldalról.) Kövér László beszámolt arról, hogy a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjét, Juhász Ferencet is meghívta a pénteki ülésre, ám a honvédelmi miniszter levélben arról értesítette, hogy a kabinet nem tárgyalta a kérdést, ezért nem áll módjában semmilyen tájékoztatást adni az ügyben. Mire való egy kormány nemzetbiztonsági kabinetje, ha egy ilyen információ nem indokolta, hogy összeüljön? - tette fel a kérdést. Kövér László Lamperth Mónika belügyminisztert is bírálta, mert a terrorizmus elleni fellépés egységes végrehajtására tavaly miniszteri utasításban meghatározott készenléti fokozatok (A-tól D-ig) egyikét sem léptette életbe. Kiemelte, hogy amióta az információ a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz került, március 22-e óta, számtalan politikai nagygyűlés volt az országban, ki tudja, hány tízezer résztvevővel, és ma sem tudni, ezek veszélyeztetettsége mennyire volt komoly. Kövér László azt is elmondta, hogy a rendőrségi nyomozás több mint egy hét elteltével indult csak meg, és a szlovák információ ellenőrzése még nem fejeződött be. A bizottsági elnök szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár, Tóth András neki, mint a nemzetbiztonsági bizottság elnökének adott keddi szóbeli tájékoztatóján hallotthoz képest, a miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, valamint a lapokban is több volt az információ. Kövér László közölte: tisztázni kell, miként és honnan, itthonról vagy külföldről jutott a Népszabadság „az államtitkot tartalmazó-" információhoz a fenyegetésről. Hozzátette, hogy miután az információ már megjelent a lapban, a miniszterelnök helyesen járt el, hogy sajtótájékoztatót tartott. A kiszivárogtatás mindazonáltal Kövér László szerint, ha valóságos veszély áll fenn, annak elhárítási folyamatát akadályozza, mert a partnerszolgálati együttműködést megterheli. A politikus megjegyezte, hogy a Népszabadság volt. Ír magas be- ,osztású munkatársa jelenleg a nemzetbiztonsági iroda főtanácsadója. Kövér László reményét fejezte ki, hogy a fenyegetettségre vonatkozó információk nem voltak megalapozottak, és az egész mindössze időleges riadalmat keltett. Kérdésre válaszolva egyetértett azzal a megfogalmazással, hogy vagy maga a fenyegetés, vagy a fenyegetéssel való fenyegetés is a demokrácia ellen irányul, a Büntető törvénykönyv mindkéttényállást ismeri és ,,logikailag is mindkettő elképzelhető”. Hozzátette, hogy nem szeretne találgatásokba bocsátkozni, és arra a kérdésre, kinek az érdeke a fenyegetés, úgy válaszolt: „egyetlen olyan elvileg felvethető válaszlehetőség sem fogalmazható meg, amelyik ebben a pillanatban racionálisnak fogadható el”. Kövér László üdvözli Bene László országos rendőrfőkapitányt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén Már nincs idő rendkívüli ülésre Budapest (mti) - Egészen biztos, hogy jelenlegi összetételében nem ül már össze az Országgyűlés - mondta Szili Katalin a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen sajtótájékoztatón, pénteken. Az Országgyűlés elnöke szerint az Országos Választási Bizottság úgy döntött, hogy megoldják az úgynevezett láncszavazásos problémát, ezért nem kell öszszehívni a Házat. Nincs idő a választási törvény módosítására, mivel szombaton az amerikai kontinensen megkezdődik a kint tartózkodó magyar állampolgároknak a szavazás - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke pénteken. A pártelnök a láncszavazás ügyében tervezett rendkívüli parlamenti ülésről elmondta: egyforma szabályokat kell alkalmazni itthon és külföldön a szavazás során, s mivel a választási eljárás szombaton megindul, nem lesz mód az Országgyűlés összehívására és a törvény módosítására. Budapest (mti) Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője és Kovács Zoltán, az informatikai rendszer főszervezője ellenőrzi a számítógépeket amikor megtartották a választási szavazatösszesítő informatikai rendszer főpróbáját a BM Duna Palotában. Kovács szerint alapvetően minden jól működött, bár kisebb problémákat találtak a programokban Orbán Viktor mentelmi ügye Budapest (mti) A parlament mentelmi bizottsága napirendre vette Orbán Viktor vagyonnyilatkozati ügyét pénteken. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság MSZP-s elnöke a testület ülése után elmondta: a házszabályban foglaltak szerint is Orbán Viktorhoz fordulnak. Ha a képviselő megadja a választ a lakóingatlana készültségi fokásával és méreteivel kapcsolatban, „nem lesz szükség helyszíni értékbecslésre”. Orbán Viktor ezúttal nem vett részt a testület ülésén, mert korábban már válaszolt annak kérdéseire, és az ügyet a választásra időzített politikai támadásnak tartja. KRÓNIKA Legnagyobb gyűlésüket tervezik a szocialisták (Folytatás az 1. oldalról.) Közölte: elvárják a rendőrségtől, hogy minden nyilvános rendezvényen garantálja a résztvevők biztonságát, és elvárják a kormánytól, „hogy legyen megfontolt, és ötletek helyett hozzon határozott döntéseket”, és semmilyen esetben se korlátozza a magyar állampolgárok szabadságjogait. Orbán Viktor - jelezve hogy ő maga is családjával együtt vesz részt a Fidesz április 2-ai Kossuth téri gyűlésén - arra kért mindenkit, hogy családját is bátran hozza el a rendezvényekre. A miniszterelnök-jelölt később, már a miskolci kampánygyűlésén kijelentette: tizenhat évvel ezelőtt nem azért vágtuk bele fejszénket a kommunizmus nagy fájába, hogy tizenhat évvel később félnünk kelljen megvallani politikai nézetünket. Tizenhat évvel ezelőtt a köztársaságot mi teremtettük meg a népköztársaság ellenében, ezt a köztársaságot mi építettük, és most „azt látom, hogy azok akarják velünk szemben megvédeni a köztársaságot, akik akkor a népköztársaságot védték” - hangoztatta, miközben beszédét sokszor szakította félbe taps és éljenzés. Történetének legnagyobb rendezvényére készül a Magyar Szocialista Párt, az április 1-jei budapesti nagygyűlésre százezres nagyságrendben várjuk a résztvevőket - mondta pénteken Hiller István. „Nem hagyományos politikai összejövetelt tartunk, hanem jókedvű tavaszköszöntőt szervezünk, amelyre a köztársaság minden barátját hívtuk és hívjuk, baloldaliakat és nem baloldaliakat egyaránt” - fogalmazott a szocialista párt elnöke. Elmondta: a nagygyűlés iránt óriási az érdeklődés, az ország minden részéből, minden megyéből különbuszokal és -vonatokkal érkeznek szimpatizánsok a rendezvényre. Hiller István: A párt eddigi legnagyobb gyűlésére készül --------- 2006. ÁPRILIS 1., SZÁM» Azelőtt mindig 4-én vonult fel a tömeg. Most előrébb tartunk.. SZAKÉRTŐI SZEMMEL Török Gábor Nagyon várt biztos mondatok A választási kampány a bizonytalanság állapota. A politika legfontosabb kérdésére minden ellenkező híresztelés ellenére ez nem más, mint a döntéshozatal és a döntéshozó személye, azaz a hatalomról és annak birtokosairól szóló kérdés senkinek sem lehet biztos válasza. Talán nem véletlen, hogy ebben az instabil helyzetben a közéletben megnő az igény a megnyugtató, a rendezetlen világot modellekbe gyömöszölő mondatok iránt. Szinte minden választási kampány előtt hallhattuk már, hogy „aki most nyer, az nem csak négy évre kap felhatalmazást" - ehhez képest az eddig regnáló öszszes kabinet a következő parlamenti választáson távozni volt kénytelen. Ebből azonban nem következik az, hogy az „aki most nyer, az négy év múlva biztosan megbukik" mondat pontosabb leírása lenne a jövőnek. Hogy miért? Mert a jövőnek a politikában egyáltalán nincs leírása: a politikai jövő a rengeteg bizonytalansági tényező miatt kiszámíthatatlan, kifürkészhetetlen. Aki biztos mondatokat szeretne, jövendőmondónak és ne politikai elemzőnek szegődjön. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyegy választás előtt a teljes tudatlanság állapotában várnánk az eseményeket. Ha pontos térképünk nincs is a jövőről, iránytűvel azért rendelkezünk. A múltbeli események, a tapasztalatok segítenek abban, hogy forgatókönyveket írjunk, mechanizmusokról értekezzünk. Az egyik ilyen segédeszköz a magyar választási rendszer működésének ismerete. Tudjuk például, hogy a szavazók többsége számára bizonyára átláthatatlan, a mandátumokat három ágon (egyéni választókerület, területi lista, országos lista) elosztó eljárás politikai következményei viszonylag egyszerűen jellemezhetők. A korábbi választásokon azt tapasztaltuk, hogy ha van egy párt, amely riválisával szemben jelentős, legalább körülbelül ötszázalékos előnyre tesz szert országosan, a mandátumok tekintetében aránytalanul felülértékelődik. Ellenben, ahogy láttuk 2002-ben, ha két párt fej fej mellett végez, még hárompárti parlament esetén sem garantált, hogy egyikük abszolút többséget szerezzen. Mindezek alapján bizton állíthatjuk tehát, hogy április 9-én a választási eredmények értékelése kapcsán - ebben a sorrendben! - két dologra kell figyelnünk. Ha a két nagy párt listás támogatottsága között jelentős a különbség, a győztes a parlamentbe bekerült pártok számától függetlenül minden bizonnyal egyedül abszolút többséget érhet el. Ha azonban egyik oldalon sincs világos előny, a kis pártok dönthetnek: akár azzal, hogy bejutnak, akár azzal, hogy nem lépik át az öt százalékot. Az SZDSZ választási elfogadó nyilatkozat aláírását javasolja Budapest (mti) Az SZDSZ kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok még április 9-e előtt írjanak alá egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy elfogadják a választási eredményeket. Horn Gábor, a liberális párt kampányfőnöke pénteken hangsúlyozta: a liberálisok számára elfogadhatatlan, hogy az ötödik országgyűlési választás kapcsán egyes magyarországi pártok versengve bizonygatják itthon és külföldön, Magyarország nem tud lefolytatni egy demokratikus választást, s ellenőrök, megfigyelők kellenek a csalások megakadályozására. Hort Gábor mellékelte azt a nyilatkozatot is, amelyet elfogadásra ajánlott a pártok számára. A Fidesz elfogadja a parlamenti választások törvényes végeredményét, de a választási csalásokat nem Selmeczi Gabriella, a pár szóvivője közölte: a választások tisztaságára jelenleg a legnagyobb veszélyt az MSZP sorozatos választás törvénysértései jelentik mint a szolnoki törvénytelen választói adatbázis.