Napló, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-11 / 23. szám, Vasárnapi Napló

4fLBNHHMHMMNMMMMBHHMHHMHMMHMMMNMNMMMNMMMMMRMHMMMNMM A HÉT TÉMÁJA HNMHMMMHHBHHBHMHHNMMNHMMHHMHHRMMNMRMNMMMMHMMMMSMNL önkormányzati reform Csak utal rá az új kormány, de sokan már sejtik: a megyerendszer megszűnik, sok funkció a régióközpontokba kerül. Ez munkahelyek megszűnését is jelentheti. ÉS MI LESZ A MEGYEI KÖZPONTOKKAL? Csakúgy, mint a kormány reformterveinek többsé­gét, az önkormányzati reform részleteit sem hozta még nyilvánosságra a kabinet. Amit már tud­ni: a helyi önkormányza­tok átalakítása mellett az országos, eddig megyei elven rendeződött intéz­ményrendszer átszervezé­sére is szükség van. Sok központ elköltözhet a me­gyeszékhelyekről. Tibay Gábor A megyék megszüntetése, a fel­adatok felfelé és lefelé történő átcsoportosítása, a helyi döntés­hozásban részt vevők számának és tiszteletdíjának csökkentése, régiós választás 2009-ben: nagy­jából ennyi derült ki eddig mindabból, amit a kormányfő az önkormányzati reformmal kap­csolatosan szóban és a kor­mányprogramot ismertetve nyilvánosságra hozott. A kere­tek kezdenek látszani, az azon­ban továbbra is kérdéses, vajon hol fogják meghúzni a régiók határait, a jelenlegi úgynevezett statisztikai régióhatárokkal kapcsolatban több ponton sem egyértelmű a kép. A kormányprogramban a me­gyei funkciók elvesztésével és az európai uniós csatlakozással indokolják a régiós reform szük­ségességét annak ellenére, hogy a sztereotípiáról, amely szerint az EU-s források csak régiós rendszerben használhatók fel, rég kiderült, hogy téves. Min­denesetre a kabinet tervei egy­értelműek: egyes feladatokat a régióknak, másokat a megerő­sítendő kistérségi társulások­nak szánnak. Hogy mely feladat Veszélyben: ■ APEH megyei igaz­gatóságai i ÁNTSZ megyei intéz­ményrendszere ■ Megyei rendőrkapi­tányságok Még nem került szóba: ■ Megyei kórházak ■ Megyei könyvtárak ■ Megyei művelődési házak ■ Megyei múzeumok ■ Megyei középiskolák tokát emelnék fel a régiókhoz, és melyeket irány­ítanának „le” a kistérségekhez, azt részben a kormányprogram, részben pe­dig a miniszterelnök részletezte, bár túl sok konkrétumot nem közöltek. Mindenesetre a kormány a kistelepülések intézményi rend­szerén is spórolni kíván majd, így az ezer fő alatti települése­ken az önkormányzati testüle­tek megtartása mellett nem mű­ködtetnek önálló jegy­zői hivata­lokat, hanem körjegyzőségekbe kényszerítik a kisközségeket. Az önkormányzati törvény mó­dosításával azt rögzítenék, hogy ötszáz fő alatti településeken egyáltalán ne lehessen önálló jegyzőség, az 500 és ezer fő kö­zötti települések számára pedig különböző feltételekkel gyakor­latilag lehetetlenné teszik a hi­vatal létrehozását. Amit szintén tudni lehet: Gyurcsány Ferenc a kormány­­program parlamenti expozéjá­ban a rendőrség és az adóhivatal regionális rendszere kidolgozá­sának szükségességéről beszélt, emellett nyilvánvalóan szüksé­gessé válik majd az eddig me­gyei alapokon szervezett állami intézményrendszerek átalakítá­sa is. Úgy tudjuk, hogy több érin­tett állami szerv vezetőivel a mi­niszterelnök a napokban már egyeztetett: lapunk kérdésére Szikora János, az APEH elnöke például annyit üzent, hogy a jö­vő héten, a vonatkozó belső érte­kezlet után állnak a nyilvános­ság elé a kérdésben. A megyei közegészségügyi feladatokat is ellátó Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) eddig is szá­mos feladatát szervezte át regio­nális szintre, az átalakulással kapcsolatos tervek egy részét kidolgozták - mondta lapunk­nak Bujdosó László országos tiszti főorvos. Hogy mire is kell számítaniuk a többieknek, azt jelzi a tisztiorvosi szolgálat kö­zelmúltja: az ÁNTSZ városi szervezeteit számos helyen tér­ségi alapon összevonták, regio­nális rendszerben üzemeltetik többek között laboratóriumai­kat, egyes gazdálkodási egysé­geiket. A tiszti főorvos szerint azonban a további régiós re­formhoz meg kell határozni a feladatokat, ahhoz a struktúrát, le kell tisztázni a hatásköröket, és nem utolsósorban meg kell oldani a regionális intézmények finanszírozását is. Bujdosó László szempontrendszerével alighanem a reformok által érintett intézmények vezetői­nek többsége egyet is ért. tok A Települési Önkormányza­Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöksége a héten te­kintette át a kormányprogram önkormányzati szférát érintő szakaszát, és mint közlemé­nyükben írják, hosszas vita után végül - igaz, fenntartások­kal - annak támogatása mellett döntöttek. Hozzáteszik: egyet­értenek az önkormányzati rend­szer megújításának gondolatá­val, és hajlandók támogatni a létrehozandó régiókat is. Fel­hívják ugyanakkor a figyelmet: a rendszer átalakításához szük­séges elnyerni az önkormány­zatok támogatását is, márpedig a kormányprogram vonatkozó fejezetéből egyelőre nem derül­tek ki részletek, így többek között nem tudni azt sem, hogy az egyelőre ho­mályban maradó kormányzati elképzelések hogyan szolgálják majd a demokráciát és különö­sen a rendszer hatékonyságát. A TÖOSZ ennek megfelelően javasol vitát, és kér a közös munkához kormányzati együtt­működést. Az önkormányzati szervezet a kormány képviselői létszám­csökkentéssel kapcsolatos ter­veivel egyetért, ám a létszám­csökkentést nem csak a főváro­si és megyei közgyűlésekre ter­jesztené ki mint emlékezetes, az erre vonatkozó elképzelése­ket Gyurcsány Ferenc kormány­­­fő a közelmúltban részletesen is­mertette. A TÖOSZ másként is spórolna a helyi képviselőkön, kezdeményezné a tiszteletdíjak teljes megszüntetését. Ami a menetrendet illeti: a kormány fokozatosan a parla­menti szavazások félidejére ten­né át a helyhatósági választáso­kat, a települési önkormányza­tok mandátumát hat évre adná meg az ősszel esedékes választá­sokon. A megyéket 2009-ig tar­tanák meg, ezután az európai uniós képviselő-választással egy időben három évre választandó regionális önkormányzatokra szavazhatnának a polgárok. A két rendszer 2012-ben érne össze, visszaállítva a négyéves helyhatósági ciklusokat. A tervek megvalósításához azonban a parlamenti ellenzék támogatására is szükség van, te­kintve, hogy a reformokhoz két­harmados törvényeket kell mó­dosítani. Ám a kormány és el­lenzéke közötti együttműködés­re egyelőre inkább az a jellemző, hogy még a reformjavaslatok megtárgyalásának helyszínében sem tudnak megegyezni: a koa­líció ötpárti tárgyalásra bocsáta­ná a kérdéseket, a Fidesz szerint azonban az egyeztetés egyetlen helyszíne a parlament lehet. Európa-napi műsor a szolnoki új megyeházán. Ha egy város nem lesz régióközpont, elveszíthet intézményeket. A közeljövőben várhatóan megindul a lobbizás a szervezetek megmentéséért. Kérdés, ki lesz a jövőben az intézményfenntartó A megyei APEH-ekről tárgyalnak < t i A változásig kevesebben A régiós önkormányzati választásokig jelentősen csökkentenék a választott megyei képviselők számát: jelenleg a megyék legkeve­sebb negyvenfős képviselő­­testülettel és több százfős apparátussal működnek. A módosítás szerint azon­ban a minimális közgy­űlési létszám 28 fősre csökkenne, öt megy­ében ennyien foglal­hatnának helyet a képviselő­­testületekben. A települési testületekben helyet foglalók számát 20-40 százalékkal mérsékelnék. 2006. JÚNIUS 11., Vasárnak

Next