Napló, 2011. augusztus (67. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-01 / 178. szám

----------------------------------------------------------------------------- KRÓNIKA ------------------------------------------- -------— ___________________________2011. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ 2 • NAPLÓ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- - RÖVIDEN Bővül a támogatott hatóanyagok köre Budapest (mti)­­ Tizenegy új hatóanyaggal bővült az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott gyógyszerek köre, emellett életbe lépett az a szabályozás, amelynek köszönhetően októ­bertől az emberek sokat spó­rolhatnak, ha az azonos ható­anyagú készítmények közül a legkedvezőbb árú és támoga­tású, úgynevezett preferált gyógyszereket kérik orvosuk­tól, gyógyszerészüktől. Az új hatóanyagok többek között szívritmuszavar, veseelégte­lenség kezelésére szolgálnak. Hárommilliárdos adótartozás Budapest (mti)­­ A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011 második negyedévében 155 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt. A dobogó legfelső fokán - a bír­ságokat is beleszámítva - 2,99 milliárd forinttal egy cég áll, míg a magánszemélyek közül 267 millió forinttal le­hetett „elvinni a pálmát”. A jogkövetkezményekkel együtt hat cégnek van 1 milliárd - ezen belül négynek 2 milliárd - forint feletti adótartozása. Újabb nagy erejű földrengés Japánban Tokió (mti)­­ Erős földrengés rázta meg tegnap hajnalban Japánt, a fő sziget, Honsú északkeleti részét. Hét embert kellett kórházba szállítani sé­rülések miatt. A nyílt végű Richter-skála szerint 6,5-es erejű földrengés helyi idő sze­rint hajnali négy óra előtt pár perccel következett be. Idén március 11-én egy 9-es erejű földrengés és az azt követő szökőár letarolta Honsú északkeleti részét, és súlyo­san megrongálta a fukusimai atomerőművet. Több mint húszezren haltak meg vagy tűntek el nyomtalanul. Harminchét ukrán bányász halt meg Kijev (mti)­­ Befejezték a mentést az összesen 37 halálos áldozatot követelő két ukraj­nai bányaszerencsétlenség után tegnap, amikor gyászna­pot tartottak a bányászok em­lékére. Viktor Jartukovics uk­rán elnök vizsgálóbizottság létrehozását rendelte el. Éles szerbiai bírálat a határincidens miatt KOSZOVÓ A békefenntartók ellenőriznek két átkelőhelyet Belgrád (mti)­­ A koszo­vói határincidensek miatt Pristinát és a nemzetközi közösség egyes koszovói intézményeit bíráló nyi­latkozatot fogadott el tegnapra virradóra rend­kívüli maratoni ülésén a szerb parlament. A dokumentumban bírálják Pristinát, amiért erő alkalma­zásához folyamodott, hogy ér­vényesítse a szerb árucikkekre vonatkozó kereskedelmi em­bargót. Kritizálják továbbá a nemzetközi közösség egyes koszovói intézményeit, amiért megsértették az ENSZ Bizton­sági Tanács 1244-es számú koszovói határozatát. A parla­ment elítélt mindenfajta erő­szakot, és a válság békés ren­dezése mellett szállt síkra. Fel­szólította a belgrádi kormányt: tegyen konkrét intézkedése­ket, hogy a szerbiai intézmé­nyek folytathassák tevékeny­ségüket Koszovóban. „Szer­bia és a nép legitim érdekeinek védelme a Szerbiához tartozó Koszovóban Belgrád elsődle­ges feladata, amíg nem sikerül kompromisszumos megoldást találni a kialakult helyzetre” - áll a dokumentumban. Az újabb, Koszovó északi, Szerbiával határos térségére korlátozódó válság múlt hét­főn robbant ki, miután a pristi­­nai kormány kommandósokat vezényelt két ottani határállo­másra, hogy érvényt szerezze­nek a szerb áruk importjára vo­natkozó tilalomnak, de ez a térségben élő szerbek heves ellenállásába ütközött. A szerb parlamenti vita so­rán Boris Tadic államfő azt hangoztatta, hogy Szerbia nem fog háborúzni, mert békés or­szág. „Mi a demokratikus Szerbiában békét akarunk te­remteni Nyugat-Balkán egész területén, kiváltképpen a déli tartományban, mert a politi­kánk békés, és a továbbiakban is az lesz” - mondta az államfő. A nyilatkozatot nagy több­séggel fogadta el a szerbiai parlament: a 207 jelen lévő képviselő közül 181-en sza­vazták meg. Helyszíni jelentések szerint tegnapra virradóra nyugalom volt az észak-koszovói utakon, ahol úttorlaszokat emeltek a helybéli szerbek. A barikádo­kat védő szerbek fogadkoz­nak, hogy addig lesznek ott, amíg a határátkelőkön nem áll vissza az eredeti helyzet, ami­kor is szerb tisztviselők fel­ügyelték a határforgalmat. Je­lenleg a koszovói békefenntar­tó haderő, a KFOR tartja ellen­őrzése alatt a brnjaki és a jarin­­jei határátkelőt, hogy meg­akadályozza az erőszakos cse­lekmények kiszélesedését. Egy koszovói szerb fekszik az úton a KFOR járművei előtt Rudare faluban. Úttorlaszokat is emeltek Kérdések az MSZP-től Jogi fércműnek tartják az egyházügyi törvényt (Folytatás az 1. oldalról.) Orbán Viktor miniszterel­nöktől azt kérdezi az MSZP, hogy Deutsch Tamás fideszes politikus az Egyesült Államok külügyminisztériumi tisztség­­viselőjének a témában adott válaszát „tekinthetik-e a pol­gári párt hivatalos álláspontjá­nak”, azaz „diplomáciai fron­tot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben”. Ugyancsak a kormányfőtől kérdezik, hogy „felhagynak-e a köztársaság demokratikus intézményeinek felszámolásá­val, és helyreállítják-e a vá­lasztások előtti állapotot”. Nyakó István szerint a tör­vény meghozatalának napja, július 11-e „vallás- és egyház­­történeti gyásznapként vonult be a magyar jogalkotás tör­ténetébe". Megfogalmazása szerint az új egyházügyi tör­vény „kukába való jogi férc­mű”, és már a tengerentúlon is „kicsapta a biztosítékot”. Az új egyházi törvény ga­rantálja a lelkiismereti sza­badságot, az egyházak és val­lási egyesületek szabad mű­ködését, de útját állja a biz­niszszekták ügyeskedésének - reagált Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A NAP FOTÓJA - KETTÉTÖRT Timehri (mti)­­ A Carib­bean Airlines Boeing 737- 800-as típusú, New Yorkból Guyanába tartó repülőgé­pének roncsait vizsgálják, miután az leszállás közben balesetet szenvedett 140 utassal a fedélzetén a guya­­nai Timehriben. A gép ketté­tört, többen megsérültek, de mindenki túlélte a balesetet Mti-fotó: AP/Jules Gibson KOMMENTÁR Klecska Ernő klecska.erno@fmh.pl­.hu Itt van miért félni Az USA akár fizetésképtelen­né válhat - e hírrel vannak tele a lapok, és az ember csak kapkodja a fejét. Sokan nem értik, miről van szó - erről sajnos a sajtó is tehet -, pedig a képlet egyszerű. Az Amerikai Egyesült Álla­mok szövetségi állam, ahol törvény szabályozza, mekko­ra lehet az államadósság. Ezt az Obama-kormány meg­próbálja túllépni, ami a nagy gazdasági világválság után érthető, hiszen az európai módszertannal szemben ott nem megszorításokkal akar­tak úrrá lenni a krízisen. A jegybank (FED) és a kor­mány öntötte a pénzt a gaz­daságba. Azt, hogy a növeke­dést fékező európai vagy az inflációt növelő amerikai modell lesz-e sikeres, az idő dönti el. A mostani válság abból adódik, hogy a kon­zervatív ellenzék nem en­gedni a plafon emelését, s ha erre augusztus 2-ig nem kerül sor, a szövetségi kor­mány nem vehet fel hitelt, és több esedékes kifizetését sem tudja teljesíteni. Ettől a világ még nem dől össze. A szövetségi kormány fizetés­­képtelensége nem jelenti az államokét is - mint ahogy Mr. Terminátor Kalifornia esetében fordítva abszolvál­ta már. A gazdaság funda­mentumai sem adnak okot aggodalomra, a mi régiónk­ban azonban van miért félni. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, a dollár elveszíti első számú nemzetközi tartalék­­deviza szerepét, s marad a svájci frank - ez pedig úgy felveri az alpesi valuta árfo­lyamát, hogy az eddigi vesz­­szőfutás leányálomnak tűnik majd a devizahiteleseknek. Vizsgálják a gyilkost (Folytatás az 1. oldalról.) A norvég rendőrség eluta­sította a követeléseket, ennek ellenére a 77 halottat követelő oslói és utoyai vérfürdő tette­se végül együttműködött a ha­tóságokkal a tízórás kihallga­tás során. Szombaton a nyo­mozást vezető Paul Fredrik Heim Kinhy egy interjúban azt mondta, hogy Behring Breivik késznek mutatkozott a rendőrség kérdéseire vála­szolni, kivéve egy témát: a szervezete „többi sejtjeit”, amelynek a létezéséről koráb­ban beszélt. A nyolc hétre fokozott biz­tonsági intézkedések köze­pette előzetes őrizetbe helye­zett férfit pszichiátriai vizs­gálatoknak vetik alá, hogy megállapítsák, büntetőjogi­lag felelősségre vonható-e - a két norvég orvos által végzett szakértői vizsgálat eredmé­nye várhatóan novemberre­ készül el. Ügyvédje a múlt héten azt mondta, hogy védence való­színűleg „őrült", de egyelőre úgy ítélte meg: korai lenne ar­ról beszélni, hogy erre építi-e fel a védelmet. Elkerülik a fizetésképtelenséget? Washington (mti)­­ Előre­lépést tett a megegyezés felé a Fehér Ház és a re­publikánus párti kong­resszusi vezetők, amivel elkerülhetővé válik, hogy fizetésképtelenné váljon az amerikai kormány. A terv értelmében az ország adósságplafonját két szakasz­ban emelik mintegy 2400 mil­liárd dollárral, a költségvetés kiadásait pedig ennél nagyobb mértékben csökkentik. A kép­viselőház korábban még eluta­sította a Harry Reid szenátor, a többségi demokraták és a sze­nátus vezetője által kidolgo­zott javaslatot, amelynek értel­mében 2400 milliárd dollárral emelnék az adósságplafont, miközben a kiadásokat 2200 milliárd dollárral kurtítanák. A kongresszus által koráb­ban meghúzott, jelenleg 14,3 ezer milliárd dolláros adós­ságplafon emelése nélkül a kormánynak választania kell majd, hogy a külföldi hiteltör­lesztéseket vagy a belföldi költségvetési kiadásokat akar­­ja-e teljesíteni. A határidő - augusztus 2. - pedig vészesen közeleg. Ha a felek nem jutnak megállapodásra, az Egyesült Államok elveszíti az AAA ka­tegóriájú hitelminősítését. Harry Reid (balról) hallgatja, amint Richard Durbin demokrata frakcióvezető-helyettes nyilatkozik. Reidet még leszavazták Felelősségre vonást szorgalmaznak Megszavazták az államadósságot vizsgáló albizottság jelentését (Folytatás az 1. oldalról.) Bebizonyosodott, hogy ezek a kormányok eladósítot­­ták az országot elhibázott, rossz gazdaságpolitikai dönté­seikkel, így az államadósság mértéke a korábbi 53 száza­lékról 80 százalékra emelke­dett 2010-re - húzta alá. Szij­­jártó Péter rámutatott: szükség van arra, hogy a parlament al­kotmányügyi, valamint szám­vevőszéki és költségvetési bi­zottsága vizsgálja meg, hogy a jogszabályi környezet lehető­séget ad-e az államadósság nö­velése esetében a jogi felelős­ség megállapítására. Az MSZP korábbi közle­ményében felszólította Szij­­jártó Pétert, hogy „ne kísérle­tezzen a politikai és a jogi ka­tegóriák összemosásával”. Azt írták, hogy ha valakit bün­tetőjogilag felelősségre kelle­ne vonni, az a mostani kor­mányfő lehetne. Úgy fogal­maztak: Orbán Viktor „tudato­san rombolja le az elmúlt 20 év elért vívmányait úgy, hogy közben súlyos terheket ró a legkiszolgáltatottabbakr”, nö­veli a szegények és gazdagok közti különbséget, társadalmi feszültséget szít, miközben fo­kozatosan építi le a demokra­tikus intézményrendszereket annak érdekében, hogy senki, semmilyen körülmények kö­zött ne tudjon az ő elképzelé­seinek és intézkedéseinek gátat szabni, hogy a Fidesz­ akaratát akadálymentesen kee­resztül tudja vinni bármi­lyen fórumon, bármilyen in­tézményen”. Az LMP múlt heti közlemé­­­nyében arra szólította fel „Or­­­bán Viktor magyar hangját hogy „befolyását ne politikai­­ és jogi nonszenszek népszerű­­­sítése, hanem a hibás gazda­’ ságpolitikai irány megváltozt­­atása érdekében vesse be”.

Next