Napló, 2012. július (68. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-01 / 24. szám, Vasárnapi Napló
_______ HÍRSÁV Jó lenne megelőzni az elbutulást KI NE szeretné, ha még idős korában is úgy vágna az agya, mint a borotva?! Kiderült, ehhez egy különleges B-vitamin-komplexet, kolint kellene fogyasztani. Kimutatták, hogy akiknek az étrendje életük során gazdag volt kolinban, kevésbé mutattak demenciára, azaz elbutulásra utaló jeleket, amikor memóriateszteket kellett kitölteniük. Úgy néz ki, a tartósan elégtelen kolinbevitel időskorra hozzájárulhat a gyorsabb szellemi leépüléshez. Mivel kolin a tengeri halakban, tojásban, májban, hüvelyesekben és csirkében is van bőven, nem olyan nehéz kolinban gazdag étrendet összeállítani. Nagy melegben nagyon jó a rooibos a ROOiBUSH vagy rooibos teát a dél-afrikai bennszülöttek és az ott élő telepesek régóta fogyasztják a szervezet vízháztartásának javítására. A csak azon a tájon termő, de mára világszerte (nálunk is) elterjedt rooidos tea pótolja az alapvető izomműködéshez és szívműködéshez szükséges folyadékot és ásványi anyagokat, amelyeket a sok izzadással elveszítünk. Egy kis sétával enyhíthetők a görcsök sok orvosság van már a menopauza tüneteinek enyhítésére. A menopauza egyik legjellemzőbb tünete az idegesség, feszültség és a depresszió. Hetente ötször másfél óra tempós séta képes arra, hogy ezeket a kellemetlen tüneteket lecsökkentse, akár meg is szüntesse. Tegye magát takarékra - nem üti meg a guta tudjuk, hogy a kekeckedő, ellenségeskedő, agresszív emberek gyakrabban kapnak szélütést és szívrohamot, mint barátságosabb és toleránsabb embertársaik. Amerikai kutatók a nyaki ütőér rétegeit vizsgálták. Ez az egyik legmegbízhatóbb mérőszám, amelyből szív- és érrendszeri események kockázatára lehet következtetni. ÉLETMÓD Megtalálni a rákos sejteket kutatás, innováció Műtét után alkalmazhatják majd a gyógyító mellimplantátumot Az emlőrákot követő mellrekonstrukciós műtéteknél alkalmazott szilikonimplantátumoktól idegenkedik a betegek egy része. Attól tartanak, hogy az idegen anyag a későbbiekben egészségügyi problémát okozhat. A félelem érthető. Bán Judit A szilikonimplantátumokról - azon kívül, hogy megrepedhetnek - sok egyéb negatívum is napvilágot látott már. Különösen az utóbbi időben, amikor elég nagy botrány robbant ki - nem csak Magyarországon a többnyire szépészeti beavatkozások során alkalmazott implantátumokról kiderült, hogy - legalábbis egy részük - nem megfelelő szilikonból készült, egészségügyi kockázatuk jelentős. Többek között ez a botrány is ráirányította a figyelmet egy magyar kutató innovációjára, amelynek nyomán - várhatóan már néhány év múlva - egy új típusú, már a gyógyításban is aktív szerepet játszó implantátumot tudnak majd alkalmazni az egészségügyben. Az Egyesült Államokban dolgozó dr. Puskás Judit, az Ohio állambeli Akron University professzora kutatócsoportjával egy olyan újfajta mellimplantátum kifejlesztésén dolgozik, mely azeddigiekhez képest sokkal biztonságosabb, ráadásul nem egyszerűen szépészeti eszköz, hanem a gyógyászatban is jelentős segítség: a beléje helyezett gyógyszer képes elpusztítani a rákos sejteket! Más okból is a figyelem középpontjába került a magyar professzorasszony és kutatócsoportja: a projekt finanszírozására jelentős összeget kaptak egy sajátos versenynek köszönhetően: elnyerték a GE Rákellenes „Health Imagination” verseny 100 ezer dolláros díját. Dr. Puskás Juditot amerikai otthonában hívtuk fel. - A szilikonimplantátumoknak valóban vannak hátrányaik, szivárognak és szakadnak - segített megérteni a mai problémákat a professzorasszony. Ám ha minden rendben van az implantátummal, akkor is bonyolultabb a helyzet, mint hinnénk. Törvényszerű, hogy a szervezet minden beültetett idegen anyagot kötőszövettel vesz körbe. Ez a szövetképlet egy idő után elkezdi összeszorítani az implantátumot, mely önmagában ettől a természetesnek tekinthető erőhatástól is megrepedhet, és szivárogni kezdhet. Az általunk kifejlesztett műanyag implantátum újdonsága, egyben különlegessége, speciális anyaga folytán nem szivárog. Nagy előnye, hogy minimális idegentest-reakciót vált ki, azaz beültetése után vagy egyáltalán nem, vagy esetleg egy enyhébb gyulladás alakul csak ki a környezetében. A speciális műanyagot egyelőre állatkísérletekben vizsgálják, és nagyon jók az eredmények. Nyulakon már tesztelték az anyagot, most a kutya-, majd a majomkísérletek következnek. Kísérleti klinikai alkalmazására csak ezek eredményes elvégzése nyomán kerülhet sor. - Most azon dolgozunk, hogy megoldjuk, hogyan tegyük bele a gyógyszert a műanyagba. A rákgyógyszerek alkalmazása sajnos nagyon sok bonyolult problémát vet fel. Közismert, hogy kemoterápia után a betegek rengeteg mellékhatástól (vérszegénység, hányás, hajhullás stb.) szenvednek. Ennek az az oka, hogy az infúzióban beadott gyógyszer a szervezetben mindenhol hat, nem tesz különbséget egészséges és rákos sejtek között. A mi célunk az, hogy a rákellenes gyógyszert tartalmazó implantátumból helyben kikerülő gyógyszer képes legyen „megkeresni” a rákos sejteket, és csak azokat pusztítsa el. Ehhez a gyógyszer mellé egy másik vegyületet is rá kell helyeznünk a vivőanyagra. A rákos sejtekben sokkal több a folsav, mint a nem rákos sejtekben. Ez a speciális vegyület pedig a folsavban gazdag sejteket keresi meg. Mivel ezzel a technikával remélhetőleg kevesebb gyógyszer is képes ugyanakkora gyógyhatást kiváltani, azt reméljük, hogy így kevesebb és enyhébb mellékhatás lép fel a gyógyítás során. Azt is meg kell oldanunk, hogy az implantátum a gyógyszert ne egyszerre adja le, hanem szakaszosan, illetve hogy a gyógyszer kifogyása után az implantátumot újra fel lehessen tölteni hatóanyaggal. A jelenlegi feltételek mellett nagyjából öt évre becsülhető az az időtartam, amikorra elkészülhet az implantátum prototípusa. Végül egy jellemző adat arra, hogyan függ össze a kutatás - és annak sikere - az anyagi támogatással: a profeszszorasszony szerint ha sikerülne kutatásukhoz mintegy két millió dolláros támogatási pénzt kapniuk, az említett időtartam akár két évre is lerövidülhetne! A leggyakoribb az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, sokkal ritkábban férfiakban is előfordul. Az egész világon a nők összes daganatának 22%-a emlőrák. Magyarországon évente mintegy 7500 új megbetegedés fordul elő. Nagy előny, hogy minimális idegentest-reakciót vált ki, azaz beültetés után vagy egyáltalán nem, vagy esetleg egy enyhébb gyulladás alakul csak ki A karrier itthon kezdődői DR. PUSKÁS JUDIT E. PhD 1953- ban született Budapesten. Gyerekkora óta orvosnak készült, de az orvosbra a daliás 70-es években annyira nehéz volt bejutni, hogy inkább a vegyészmérnöki pálya felé indult. KUTATÓVEGYÉSZKÉNT kezdett dolgozni (Magyarországon persze). Szintén vegyészmérnök férje amerikai ösztöndíja révén kerültek az Egyesült Államokba, ahonnan később Kanadába költöztek. 2004 óta újra az USA-ban élnek. Egyetemi oktatói karrierjét Kanadában kezdte. Jelenleg az Ohio állambeli Akron University professzora, fő kutatási területe: műanyagok alkalmazása a gyógyításban. Egykori, az orvosi pálya iránti elkötelezettségét nem felejtette el, ezért fordult szakmájában is az orvosi-egészségügyi alkalmazások felé. Nevéhez fűződik a ma már mintegy hat millió embernél alkalmazott, a szívkoszorúérbe ültetett műanyag sztent szabadalma. A sztent egy vékony, henger alakú támaszték, amely nyitva tartja a beszűkült eret, ezzel adott esetben a műtéti beavatkozás életmentő lehet, mindkét, lánya felnőtt már, de mindketten Magyarországon születtek meg. A nagyobbik újságíró, de a bábaképző elvégzésével kacérkodik. Kisebbik lánya színésznő és személyi edző. Egyetlen szúnyogcsípés is lehet halálos ritka esetek Minden veszélyes, ha nem jól működik az immunrendszer Ha nem is gyakran, de méhek, darazsak csípése miatti súlyos állapotokról, akár halálos végű balesetekről lehetett már itt-ott hallani-olvasni. Ám az, hogy egyetlen szúnyogcsípés okozta egy 67 éves angol nő halálát - az több mint megdöbbentő. A hölgy férjével Albionból a napfényes Malagába költözött. Aktív korukban a mindig esős, hűvös Észak-Walesben egy szállodát vezettek, ezért döntöttek úgy, hogy nyugdíjas éveiket a csodás, mindig napfényes spanyol városban élik le. Tavaly az asszony hirtelen megbetegedett, és kórházba került. Az orvosok először rá sem jöttek, mi baja lehet. Végül egy barcelonai klinika jól felszerelt laboratóriumában jöttek rá arra, hogy a hölgy egy Európában ritkán felbukkanó betegségben szenved, fekete lázban. Ez a betegség jobbára az indiai szubkontinensen üti fel a fejét, de az utóbbi időben több dél-európai esetről is beszámoltak. Ám csak nagyon ritkán hal bele a páciens. Oltás egyelőre nincs ellene, így nem megelőzhető a betegség. Leggyakrabban egy gombaellenes készítményt szoktak bevetni ellene az orvosok. Ám a legyengült immunrendszerű embereknek a tapasztalatok szerint ez sajnos nem mindig használ. ■ Fekete lázzal fertőzte meg a szúnyog az idős asszonyt 2012. JÚLIUS 1., VASÁRNAP Édes lehet az élete, de csak cukorbaj nélkül! az egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elkövetkező negyedszázadban duplájára - akár 366 millióra - is emelkedhet a cukorbetegek száma. A diabétesz oka: a szervezetben kevesebb inzulin termelődik, így a szervezet nem tudja lebontani (és éltető energiává alakítani) a táplálékkal bevitt cukrot és más szénhidrátokat. Az 1. típusú cukorbajban a szervezet egyáltalán nem képes az inzulin termelésére, azt kívülről kell - többnyire rendszeres injekciózással - pótolni. Ez a cukorbaj rendszerint egészen korán, már gyermekkorban elkezdődik. A jóval gyakoribb, többnyire felnőttkorban kiderülő 2. típusú diabétesznél a szervezet ugyan termel inzulint, de nem eleget. A betegséget azért nehéz diagnosztizálni, mert többnyire nincsenek jellegzetes tünetek, amik pedig előfordulnak, az a stressz mellékhatásának vagy általános kimerültségnek is tulajdonítható. (Sajnos az is előfordul, hogy a 2. típusú cukorbetegség 1. típusúvá romlik.) A cukorbetegség egy egyszerű vérvizsgálattal kideríthető, a relatíve magas vércukorszint pedig életmódváltással (diétával, sok mozgással), illetve gyógyszeres vagy injekciós kezeléssel kordában tartható. ■