Napló, 2013. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-23 / 19. szám

2013. JANUÁR 23., SZERDA FÓKUSZ Gombás Gabriella szerkesztoseg@naplo.plc.hu Balatonudvari - Brutális telekadó címmel közöl­tünk olvasói levelet, amelyben Fülöpné Éva és Nagy Gyuláné nyugdíja­sok tizenhét balatonudva­ri telektulajdonos nevé­ben fordultak a szerkesz­tőséghez. Letaglózta őket az önkormányzat által négy évre visszamenőleg kirótt horribilis telekadó: Fülöpné 788 ezer, Nagyné pedig egyik telkére 650, a másikra 515 ezer forintról kapott határozatot. Elmondták, embertelennek, sérelmesnek és méltánytalan­nak tartják a kirótt csillagásza­ti összeget. Megszabadulni sem lehet a telkektől, mert a kutyának sem kell egy nem közművesített ingatlan, még­hozzá ekkora teherrel. Még ajándékban sem.­­ Miből fizessünk mi, nyugdíjasok milliós adóterhe­ket? Ha netán végrehajtják, ak­kor a 80-90 ezer forintos nyugdíjunk 30 százalékával kellene törlesztenünk, miből éljünk meg? - kérdezi Fülöp­né. A két hölgy egy nagy kupac dokumentum közül válogatja ki azokat, melyekkel vélt vagy valós igazuk alátámasztható. És megered a nyelvük, valahol a rendszerváltással és a kárpót­lással kezdik, mert akkor jutot­tak a kérdéses osztatlan közös tulajdonú ingatlanhoz.­­ Akkor az úgy volt, hogy a kárpótlásra jogosultak húztak egy sorszámot, s a földmérő eszerint sorban kimérte a nad­­rágszíjtelkeket, így a tulajdoni hányad arányában megtörtént a megosztás, de az ingatlan osztatlan közös tulajdonban maradt, mert a megosztása túl­ságosan bonyolult és költséges eljárás lett volna - mondja Fülöpné. A hölgyek emlékezete sze­rint hat-nyolc évvel ezelőtt egy cég képviselői szemet vetettek a jó fekvésű panorámás ingat­lanra, de - tudtukkal - a vásár­lás feltétele az volt, hogy az önkormányzat nyilvánítsa bel­területté a négyhektáros egy­befüggő szántót. Ami meg is történt 2006-ban: belterületbe vonták, s a földmegváltás négyzetméterenként 50 forint­jába került valamennyi tulaj­donosnak, azaz összesen csak­nem 1,3 millióba.­­ Hangsúlyoznám, ez nem magánkezdeményezés volt. Arról volt szó, hogy az önkor­mányzat így könnyebben tudja értékesíteni az ingatlant. Gon­doltuk, az önkormányzat üz­letet köt, és mi is jól járhatunk. Ezt követően rendezési tervet készíttetett az önkormányzat egy tervezőmérnökkel, ami to­vábbi négymillió forintos költ­séget jelentett. Hogy hová lett időközben a vevő, arról fogal­munk sincs. De sem előtte, sem azóta adót nem vetettek ki az ingatlanra.­­ Sok vitánk adódott a ter­vek kapcsán is, mert a rendezé­si terv nem felelt meg az érde­keinknek. Ugyanis ezer négy­zetméternél kisebb telek a Ba­­laton-parton nem alakítható ki. Viszont az osztatlan közösben voltak és vannak parányi tel­kek is, ezek összevonására, a tulajdonosok egymás közötti kárpótlására, együttműködé­sükre elvileg lettek volna meg­oldások. Azonban elkövettünk valamennyien egy hibát, a ren­dezés során egy lépés kima­radt: ingatlanjaink nem rendel­keznek önálló helyrajzi szám­mal, ennek a munkának az ügyvédi és földhivatali költsé­geit már nem tudtuk vállalni, így csak a tulajdoni há­nyadunk van bejegyezve. A „beépítetlen belterületi földrészen” az adó alapja évente négyzetméterenként 100 forint, a nem közművesí­­tetten 50. Nagy Gyulánét pél­dául visszamenőleg évi 196 ezer forint befizetésére köte­lezte a hatóság, ami összesen 787 941 forint, késedelmes fi­zetés esetén pótlékot számol­nak fel, de ha sokallja, illeték­­köteles fellebbezéssel élhet, az illeték a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint.­­ Ordító áraránytalanság­nak tartom, hogy például az én házam évi adója 15 ezer forint, a gazos, osztatlan, közmű nél­küli telkem adója pedig 500 ezer forint. Miközben a helyi szőlőben épült, kacsalábon forgó présházak éves adója körülbelül húszezer forint - mondja Fülöpné. A fenti történettel kapcsola­tosan felmerülő kérdéseinkkel írásban fordultunk a balaton­udvari önkormányzat illetéke­séhez, ám válaszok helyett egy tájékoztató érkezett Szabó László polgármester aláírásá­val, s azzal az igénnyel, hogy lapunk változtatás nélkül kö­zölje - amit január 22-én, a Napló 14. oldalán meg is tet­tünk. Nem kaptunk választ a következő kérdésekre: mu­­lasztott-e a hatóság, amikor nem évente rótta ki az adót, ha­nem négy évre visszamenő­leg? Mit jelent a tulajdonosok szempontjából az ingatlan kül­­vagy belterületté való minősí­tése? Terveztek-e bármilyen beruházást ezen a területen? ÖNKORMÁNYZAT Ordító aránytalanságokra figyelmeztetnek olvasóink Rémes telekadó - visszamenőleg Fülöpné Éva és Nagy Gyuláné tizenhét balatonudvari telektulajdonos nevében fordultak a Naplóhoz A balatonudvari önkor­mányzat arra a kérdé­sünkre se válaszolt, hogy terveztek-e bármikor na­gyobb beruházást ezen a területen? Megfelel-e a valóságnak, hogy hasonló besorolású ingatlanokon présház címén lakóházak épültek, s ennek eredmé­nyeként rajtuk kisebb az adóteher? Ahány vízmű, annyi díj Vizsgálódnak az árcsökkentés ügyében - Döntés tavaszra (Folytatás az 1. oldalról.) A víz- és csatornadíjakat egyébként már 2012-ben befa­gyasztotta a kormány. Ráadá­sul a díjkalkuláció is eltérő le­het, hiszen nem mindegy pél­dául, hogy milyen geológiai viszonyok között kénytelen ki­termelni a vizet az adott cég - mondta el Kugler Gyula. A ve­zérigazgató hozzátette, a víz­díj mértékét illetően a Bakony - karszt az alsó harmadban talál­ható az országban, mivel a díj­ba nincs beépítve a nyere­séghányad, ezért esetükben a tervezett csökkentést nehéz lenne kigazdálkodni. Dr. Lukács Endre, a Pápai Vízmű vezérigazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízdíjak szolgáltatónként és településenként más-más ősz­ Egyébként a víz- és csatornadíjakat már 2012-ben befagyasztotta a kormány szeget takarnak, ám az el­mondható, hogy a víz- és csa­tornadíjak együttes összege az 500 és 1000 forint/köbméter sávban van.­­ A Pápai Vízmű eddig is kiemelten kezelte a hatékony­ságot, fajlagos összehasonlí­tásban a legkisebb létszámmal látjuk el feladatunkat, ezért a mi díjaink a sáv alján találha­tók. Ha a díj nagyságától füg­getlenül egységesen csökken­tik a vízdíjakat, akkor az első­sorban az eddig is takarékosan működő, alacsony díjat alkal­mazó társaságokat sújtja. Ne­kik 10 százalékos egységes csökkentés esetében például 500 Ft/köbméter helyett 450 Ft/köbméterért kell ugyanis szolgáltatni, míg a jelenleg is magas díjon működő társasá­gok például 1000 Ft/köbméter helyett 910 Ft/köbméterért dolgozhatnak. Tehát a példa szerint marad 460 Ft/köbméter árelőnyük, amiből az is követ­kezhet, hogy az eddig gazdasá­gosan szolgáltatók tönkre­mennek, míg a drágán műkö­dőket érdemben nem érinti a változás - emelte ki dr. Lukács Endre, aki hozzátette, a 2013- as évben a felhasználói egyen­érték és a közművezetékek után adót kell fizetni, s emiatt kevés pénz marad korszerűsí­tésre, környezetvédelemre. Mihalovics Dóra, a Dunán­túli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. kommunikációs szakértő­je kérdésünkre közölte, a fenti ügyben meglátásuk szerint szakmai álláspontot a Magyar Víziközmű Szövetség jogosult képviselni. A DRV addig nem kíván nyilatkozni, amíg nem ismeri, milyen szabályok szerint törté­nik majd a díjmegállapítás. további képek, információk ved­*P Napló Online Nem mindegy, hol nyitjuk meg a csapot. Az ország különböző te­rületein jelentős különbségek vannak a víz- és csatornadíjakban NAPLÓ • 5 fIVERJ EGY ÚJ F­ESTAT RÉa AUTÓDÉRT CSEREBE van A CLASS FM MORNIN 24 óráig! A L játssz velünk Január 2* Hirdetés ODAADNÁD RÉGI AUTÓDAT AZ ÉV MOTORJÁVAL FELSZERELT ÚJ FORD FIESTÁÉRT?

Next