Napló, 2014. november (70. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-02 / 42. szám, Vasárnapi Napló

2014. NOVEMBER 2., VASÁRNAP MEGYEI KÖRKÉP A HÉT SZTORIJA Engedjük el őket és emlékezzünk az együtt töltött időkre! Apró fények a temetőkben Folytatás az 1. oldalról. A veszteség elviselését befolyá­solja az elhunyttal való kapcso­lat, a halál módja, a gyászoló életkora, neme, személyisége, egészségi, pszichés állapota, kulturális környezete, vallásos­sága, szociális kapcsolatrend­szere. Szakértők tapasztalata alapján a gyásznak több stáció­ja létezik: a megelőző gyász, amikor életveszélyes helyzet­ben, állapotban lévő emberek hozzátartozói már a halál előtt sokat foglalkoznak az elmúlás­sal, ami megkönnyíti az elmú­lás elviselését. Rosszabb, ami­kor hirtelen történik haláleset, ilyenkor sokan valóságos sok­kot kapnak, egyik pillanatban érzelmileg megbénulnak, kiü­resedettnek érzik magukat, a másikban sokféle érzelem tör ki belőlük. Létezik olyan is, aki nem veszi tudomásul a halále­setet és elutasítja. Ez lehetővé teszi a gyászolónak, hogy összeszedje magát. Probléma akkor van, hogy ha ez az álla­pot sokáig fennáll. Ekkor az ember érzelmeit elfojtja, úgy él tovább, mintha mi sem történt volna. Ez a mentális állapot hosszú távon kedvezőtlenül érintheti egészségi állapotát, mert a gyászt érdemes feldol­gozni, megélni, kibeszélni ma­gunkból. Adódik példa arra is, hogy a hozzátartozó rádöbben, sok fel­adata van a haláleset miatt. Ez nagyon megerőltető időszak le­het, hiszen a szeretett személy nélkül kell mindent elvégeznie. Szakértők szerint nagyon fon­tos, hogy segítsünk neki. Egye­sek ilyenkor túl aktívak, míg mások nem hajlandóak semmit tenni. Ez az állapot általában a temetésig tart. A gyászra jel­lemző az is, amikor az érzel­mek „felszakadnak”: ilyenkor előtérbe kerül a düh, a harag, amikor a gyászoló maga keresi a felelőst, esetleg dühös az el­hunytra, a környezetében élők­re, de önmagát is hibáztathatja, bűntudatot érez. A különböző érzések váltják egymást, rövid hallucinációkat is átélhetünk, de ezek a gyász természetes ve­lejárói orvosok, pszichológusok vélekedése szerint. A „gyász­munka” akkor zárul sikerrel, ha a megtalálást az elszakadás és elválás követi, amikor a gyá­szoló képes elfogadni az elvá­lást. A belenyugvás idején már nem tölti ki minden gondola­tunkat a gyász, megkezdődik a világhoz fűződő új kapcsola­tunk kialakítása. Beszélünk már az elhunytról, bűntudat nélkül tudunk örülni az élet szépségeinek, céljaink vannak. A temetés tudatosítja az elvá­lást, lehetőséget ad az érzelmek kifejezésére. A test szertartásos temetése, a búcsú, a siratás, az értékek szétosztása, a gyászidő betartása nem csupán azt szol­gálja, hogy az elhunytra méltó­képpen emlékezzünk, de az élők belenyugvását is elősegíti. Szakérői vélemények szerint a gyásznak három kimenetele le­het: a gyászoló összeroppan, tönkremegy az élete, illetve, amikor feldolgozza a gyászt és élete nagyjából olyan lesz, mint korábban. Aztán előfordulhat, hogy az ember átalakítja érték­rendjét a gyász hatására. Kardos Klára klinikai szakpszi­chológus szerint elkerülhetet­len, hogy elveszítünk számunk­ra nagyon fontos embereket, háziállatokat vagy értékes tár­gyakat. Egy fontos személy el­vesztése legalább egy év „gyászmunkát” igényel, nem véletlenül van a gyászév. Ezen belül ritkán tudunk elengedni. Van, akinek több évig tart az el­engedés és a veszteség feldol­gozása, és sajnos vannak olya­nok, akik beleragadnak a gyászba, az életük e köré szer­veződik, szerettüket nem tud­ják elengedni, képtelenek to­vábblépni - fogalmaz a pszi­chológus. Mint mondja, nagyon fontos az elengedés, ami nem azt jelenti, hogy felejtünk, de új célokat tudunk megjelölni, ér­telmét látjuk az életünknek, és képesek vagyunk arra, hogy boldogok legyünk. Ha valaki beleragad a gyászba, egész éle­te e köré épül fel, akkor az örömforrások beszűkülnek, so­ha nem tud felszabadult lenni, nem engedi meg magának, hogy boldog legyen, bűntudata van ettől, ez téves beidegződés - állítja Kardos Klára. Kiemeli: akiket nagyon szerettünk, egy­általán nem azt várják el tő­lünk, hogy boldogtalanok le­gyünk, hanem éppen azt sze­retnék, hogy boldogok legyünk. - Itt vannak az ünnepek, ha megkérdeznénk tőlük, bizonyo­san azt mondanák, érezzük jól magunkat, éljünk, örüljünk, él­vezzük az életet, legyünk vidá­mak! - érvel, hozzátéve: a gyá­szolón csak akkor lehet segíte­ni, ha akarja és erőfeszítéseket tesz maga is, erőszakkal senkit nem lehet kimenteni ebből a helyzetből. Amennyiben szeret­ne ebből kilépni, elengedni a bánatot, talál olyan szakembe­reket, akikkel ezt a problémát meg tudja oldani. Kardos Klára beszél arról is, hogy a mindenszentek és a ha­lottak napja varázsát más ün­nepekéhez hasonlóan sajnos gyakran megtöri a formális megemlékezés. A megemléke­zés belülről jön, sokkal többet jelent, ha beszélgetünk arról, aki már nincs közöttünk, és fel­idézünk vidám pillanatokat, még ha könnyezünk is. Ezzel sokkal többet teszünk, mélyebb szinten emlékezünk. Halottak napja előtt, aki csak teheti, szépíti és sorra látogatja szerettei sírját, felidézi az elhunytak alakját Mesék és beszélgetések KOVÁCS ERIKA Meséket olvastam fiaim­­nak kiskorukban minden­szentek meg halottak nap­ja előtt. Arról, hogy az élet velejárója az elmúlás, az ember ezen az egyetlen helyzeten nem képes úrrá lenni, és el kell fogadni, bele kell törődni, hogy a család imádott tagjai előbb-utóbb távoznak kö­zülünk. Aztán mindig együtt mentünk ki a sírok­hoz, ahol beszélgettünk. Ezek az esték és gyertya­­gyújtások legszebb közös emlékeink közé tartoznak. Látogatóközpont a Tavasbarlangnál Folytatás az 1. oldalról. Mint elhangzott, a Ba­­kony-Balaton Geopark Nyu­gati Kapuja látogatóközpont uniós támogatással készül, hogy a kor elvárásai szerint mutathassák be a park ter­mészeti értékeit.­­ Az igazgatóság célja egy olyan látogatóközpont kiala­kítása, amely a nemzetközi szinten is egyedülálló Ta­vasbarlangra épül. A látoga­tóközpont egyben a 2012 szeptemberében az UNES­CO által támogatott Globális Geoparkok Hálózata tagsá­gát is elnyert, az igazgató­ság által irányított Ba­­kony-Balaton Geopark Nyu­gati Kapuja szerepét is be­tölti majd. A központban a Csodálatos karszt című kiál­lítás feltárja a kevésbé is­mert víz alatti világ miszti­kumát, amely egyben a nemzeti parkok küldetése is. Fontos, hogy az iskola­­rendszeren kívül is nagy hangsúlyt kapjon a földtu­domány, azon belül a bar­langok világa - mondta az igazgató. Hozzátette, hogy a központban interaktív kiál­lítást, valamint 3D-s mozit is építenek. K­ailifti'Ul Gitárhangverseny Veszprém (mar) - Bogdán Norbert, a Snétberger Ze­nei Tehetség Központ gi­táros-énekes tanítványa ad koncertet november 6-án, csütörtökön, 17.30- tól az Eötvös Károly Me­gyei Könyvtár Kisfaludy­­termében. Díjnyertes film Veszprém (mar) - A má­sodik világháború utáni Amerikáról szóló The Mas­ter című filmet vetítik no­vember 3-án, hétfőn, 18 órakor a Városi Művelő­dési Központ színházter­mében. Paul Thomas An­derson a legjobb rendezés díját kapta a filmért Ve­lencében. Kiállítás és koncert az egyetemen Veszprém (mar) - Gyetvai Zsuzsanna, azaz Zsi Chi­mera festményeiből nyílik posztumusz kiállítás no­vember 4-én, kedden, 17 órakor a Pannon Egyetem B-épületének aulájában. Az idén 15 éves Gyöngy­halász Latin Zenekar no­vember 6-án, csütörtökön, 19.30-tól ad koncertet az aulában. Gázrobbanás egy társasházban Ajka (mar) - Szivárgó gázpalack okozott gázrob­banást egy háromszintes társasház harmadik eme­letén szombat délután, a detonációban nem sérült meg senki, tájékoztatta lapunkat Sztankó Zoltán, a Veszprém Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazga­tóság főügyeletese. A pb­­gárpalack robbanása nyo­mán kitörtek a lakás ab­lakai, az épületben azon­ban egyéb kár nem kelet­kezett, állapította meg helyszíni szemléjén a rendőrség és a kataszt­rófavédelem műveleti szol­gálata. A detonáció miatt lakosságvédelmi intézke­désekre nem volt szükség, további képek, információk szep/9 Napló Online 3 Jobb a tavaszi telepítés a Balatonon Megyei körkép (rt) - Az ál­lománypótlási stratégiák tesztelése érdekében hal­jelöléseket végeznek a Ba­latonon. Mindez a horgá­szok érdekeit szolgálja. A ponty Magyarország legfonto­sabb gazdasági és sporthala, amelyet természetes vizeinkbe is széles körben és jelentős mennyiségben telepítenek. Lé­vén, hogy a pontytelepítés költ­sége a Balaton horgászcélú hasz­nosítási költségeinek igen jelen­tős részét teszi ki, különösen fontos a kihelyezésnél a lehető legjobb hatásfokot elérni. A hal­jelölés költséghatékony, jól hasz­nosítható adatokat szolgáltat. Eddigi tapasztalataikról Specziár András (MTA Ökológiai Kutató­­központ, Balatoni Limnológiai Intézet) és Turcsányi Béla (Bala­toni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.) számolt be lapunknak. Munkájuk során a lehetséges ki­helyezési stratégiák horgászfo­gásokra gyakorolt hatását hason­lították össze. A jelölt halak tele­pítése 2010-ben kezdődött, a tó­ba 250 darabos csoportokban pontyot helyeztek ki, variálva a kihelyezés idejét (tavasz, nyár és ősz), és helyszínét (Keszthely, Szemes és Siófok), módját (parti és nyílt vízi kihelyezés), vala­mint a halak méretét (500 gramm alatti és feletti példá­nyok). A visszafogások idejét és helyét a horgászok jelezték szá­mukra, összesen 821 (18,2 szá­zaléknak felel meg) ponty visszafogásáról értesítették őket. Az eredmények szerint, a legna­gyobb arányú visszafogás a nyá­ri, míg a legkisebb a késő őszi telepítésű halaknál volt. A visszafogás valószínűségét a ki­helyezés helye, módja a hal mé­rete nem befolyásolta, a kihelye­zés ideje és helye azonban igen. Legnagyobb területi lefedettsé­get az őszi, illetve a balatonsze­­mesi telepítéseknél kaptak. Úgy vélik, a nyári kihelyezések­nél kisebb adagokban a tó teljes partvonala mentén kell telepíte­ni, míg kora tavasszal koncent­ráltabb telepítésekkel is kellő haleloszlás érhető el. Ugyanak­kor az őszi telepítés hatásfoka nem tűnik kellően kedvezőnek, így a halak tógazdasági áttelelte­­tését célszerű bővíteni. Turcsányi Béla halat jelöl

Next