Napló, 2016. január (72. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-26 / 21. szám
Igazán pörgős meccsek voltak A hildes focista lányok és fiúk remekül szerepeltek a Fair Play Cup országos labdarúgótornán. A középiskolai amatőr labdarúgótornán az 1996. június 30-a után születettek vehetnek részt. A lányok tornáját városunkban október 22-én rendezték meg, amelyen 8 csapat szerepelt. A hildes lányok két csapattal is indultak. Mindkét csapatunk igazán izgalmas és pörgős meccseket játszott, és fantasztikusan jó eredménnyel, csoportelsőként jutott a döntőbe. Éppen ezért a torna vége „házi bajnoksággal” dőlt el. Az igazi megmérettetés márciusban várható, ahol már a megyei kijutásért versenyezhetnek a csapatok. Ezt követi a regionális, majd az országos döntő. Addig is minden csapat tovább fejlesztheti tudását. A fiúknál 2 héttel később rendezték a tornát. Igen kemény, férfias és technikás játékokat láthattunk. A Hild iskolát két csapat is képviselte, de csak az egyik csapatnak sikerült kiharcolni a dobogós helyet. Bernáth Claudia Hild szakközépiskola, Dunaújváros A házi bajnokság kupagyőztes hildes futballista lányai 0 M190 h-zLU MJ1 61-6 Olvasni igenis jó Manapság a fiatalok többsége egyre kevesebbet olvas. Ami miatt elfelejtenek helyesen írni, beszélni, elszegényedik a szókincsük, nem beszélve arról, hogy akadozva olvasnak. Nem is sejthetik azok, akik nem olvasnak, hogy miről maradnak le! Olyan helyekre juthatnának el a könyvek révén, ahová másként soha, s kedvenc kuckójukban üldögélve élvezhetnék, hogy lélekben máshol járnak. Olvasni tehát igenis jó! Török Evelin Táncsics gimnázium, Mór SÉTATÉR A PANNON LAPOK TÁRSASÁGA NÉGYMEGYÉS MELLÉKLETE • 2016. JANUÁR 26. Remek tanárai voltak Meg lehet fogni egy pillanatot? Videóra veszed, lefényképezed, sorokba zárod. Ezt tettem én is: sorokba zártam Kubik Anna színművésznő gondolatait a fehérvári Teleki gimnáziumról. - Mi volt a legnagyobb lecke, amire a középiskola tanított? - Gondolkodásra, önállóságra neveltek itt! Hihetetlen szigorával ez az iskola nagyon sokat adott nekem. Elég, ha azzal is eldicsekszem, hogy a Színművészetin vörös diplomával végeztem? Elméleti tantárgyakat a főiskolán már egyáltalán nem kellett tanulnom, szinte abból megéltem, amit a Telekiből „hoztam”, teljes erővel koncentrálhattam a szakmai tárgyakra, ezért utólag is rendkívül hálás vagyok! - Mi volt a színészi pálya felé? - A Vörösmarty Színházban bérletünk volt, gyönyörűséges előadásokat láthattunk ott, s engem teljesen rabul ejtett a színház illata, varázsa! Minden szabad estét ott töltöttem, pedig kevés kimenőt kaptunk a kollégiumból. Gál József volt a matektanárom, nagyszerű egyéniségével, szellemességével nagy hatást gyakorolt ránk, az egész osztályra. Tudta, hogy igazán nem erősségem a matematika, de azért a humorával átsegített minden nehéz helyzeten. Ha nagyon nem ment valami, megkérdezte tőlem, hogy mi az a kamaraszínház, mondjuk. Erre aztán már tudtam a választ! Persze, az alapokat kérlelhetetlenül számon kérte, ugyanígy felesége, Enikő néni is, aki biológiát, földrajzot tanított. Rendkívül szigorú volt ő is, de tekintélyes, csodálatos pedagógus. A mai napig is érzem szeretetüket, figyelmüket, s nagyon hiányoztak mindnyájunknak mostani találkozónkról! - Meg tudnád-e nevezni azokat a dolgokat, amikkel az iskola hozzájárult a sikereidhez? - Nagyon erős közösségi kötődés alakult ki a kollégisták között, négyen-öten mindenhova együtt jártunk! Ez az erős közösségépítés az én szakmámnak is az alapja, hisz minden egyes produkcióval újra és újra ki kell alakítanunk egy összetartó csapatot, amelyik egyfelé húz, egy bizonyos cél, egy előadás létrehozása érdekében. Aki ezen a pályán egyedül akar érvényesülni, tévúton jár! Rendhez, fegyelmezettséghez, pontossághoz is szoktattak minket itt, ami szintén Rendhez, fegyelemhez, pontossághoz szoktatták a diákokat alapja kell legyen egy hosszú távú életpályának. - Tartod-e a kapcsolatot az osztálytársakkal? Szóba kerülnek a találkozások során „azok a régi telekis évek"? - Hogyne tartanám! Ma ez könnyű is, a neten, különben most ősszel tartottuk a 40 éves osztálytalálkozónkat! Igazi öröm volt látni Gál Szilveszterné Marika nénit, volt osztályfőnökünket is! Nagy egyéniségek voltak a tanáraink között, élveztem s élveztük most is Tóth Béla tanár úr egyéni stílusát, fanyar humorát, Berta néni derűjét. Dienes Ottót pedig költőként is igazán nagyra tartom! Mihály Szidónia, Teleki gimnázium, 11. C Székesfehérvár 73 X_jou_ C I—o Kubik Anna Kossuth-díjas színésznő ma is hálás szívvel gondol vissza egykori középiskolájára Ők írták a legjobb sétás cikkeket A Sajtó és tanulás - a Séta - a Pannon Lapok Társasága újságolvasást népszerűsítő programja. Az őszi kurzus végeztével a legeredményesebb középiskolás diákok Séta Aranytollat kaptak. A Fejér Megyei Hírlap részéről - kivételesen - ketten részesültek az elismerésben. Mihály Szidóniát, a fehérvári Teleki gimnázium tanulóját az iskola igazgatója, Szabó Gábor, és sétás tanára, Zseb Klára is elkísérte a díjátadóra. A másik aranytollas, a fehérvári Széchenyi szakközépiskola diákja, Molnár Áron sem egyedül érkezett a szerkesztőségbe. Vele tartott Dominó Csaba igazgató, Göde Andrea tanárnő, és nagymamája, Molnár Ferencné is. Szidónia és Áron is jövőre végez. A diáklány orvosnak, a fiatalember pedig mérnöknek készül. Mindketten egyformák abban, hogy nem csak a cikkírásban jeleskednek. Szidónia versmondásban ért el szép eredményeket, és novellákat is ír. Áron pedig a díjátadást követően egyből Budapestre utazott, ahol egy nemzetközi verseny előválogatójára volt hivatalos. Tízperces előadásának témája egy új elven működő, dőlést és gyorsulást érzékelő szenzor volt. A Dunaújvárosi Hírlap „kötelékéből” Nagy Johanna, a Pannon Oktatási Központ 11. osztályos gimnazistája vehette át az Aranytoll-díjat. Johanna meggyőződése, hogy a legtöbb embernek szüksége van ebben a világban egy második „dimenzióra”, amely ellensúlyozza a mindennapokat, segít feldolgozni dolgokat. Számára az írás ez a bizonyos második „dimenzió”: kiskapu, menedék és kiteljesedési lehetőség. A tehetséges fiatal lány úgy gondolja: ne legyünk földhözragadtak, adjunk magunknak módot a kibontakozásra. Kedvenc témája a művészet, a zene, a film, a természettudományok, de a fizikában is képes megtalálni a művészit. Eleinte inkább az volt fontos számára, hogy kiírja magából azt, ami feszíti, ma már szereti megosztani másokkal is az írásait, és az sem baj, ha különbözik az álláspontjuk az adott témától. Szülei biztatják és támogatják mindenben. Johanna úgy érzi, nagyon szerencsés az erős és szeretetteljes családi háttér miatt, ami a legmegbízhatóbb pont az életében. B. K. L. K. E. Q.59 X Zn 8 §o 73Q Oi£ Nagy Johanna Mihály Szidónia IO II ^ le I c* II I Z \ _i I O p I ° I L4- Molnár Áron A nevetés csodája Pihenés. Vajon mi is az? Az pihenésnek számít, amikor az ember beül egy forró vízzel teli kádba és fél órán keresztül csak úgy vegetál? Pihenésnek számít, ha egy könyvet olvasunk? Nem tudom. Az olvasásra sok embernek az lenne a válasza, hogy az nem pihenés, mert olvasás közben dolgozik az agy, nem tudunk normálisan ellazulni. De szerintem, ha valaki valami olyat csinál, amit élvez... nos, az, ha nem is pihenés, de mindenképp kikapcsolódás. És bizony ettől fogjuk jól érezni magunkat. Mert - ahogy ezt mindenki nagyon jól tudja - a pihenés alapvető szükségletünk, és nem csak azért, mert különben fáradtak lennénk. Azért is, mert pihenés, relaxálás nélkül egyszerűen nem tudunk egyensúlyt teremteni a lelkünkben, ami igen nagy probléma. A pihenésen és kikapcsolódáson kívül van még egy fontos dolog, ami hozzájárul a lelki egyensúlyunkhoz, a boldogságunkhoz. Vagy inkább, aminek következménye a boldogság: ez a nevetés. A nevetés egy csoda. Ezt azonban nem könnyű elég érzékletesen elmagyarázni, ezért bízzuk rá a szemléltetést egy bölcs íróra, Darren Shanra. Ő az alábbiakat mondja erről. „Mindenkinek szüksége van a nevetésre. A nevetést szörnyen alábecsülik. Először is, tisztítja a tüdőt. (...) Nézd csak meg a statisztikákat - a legtöbb rákbeteg olyan ember, aki ritkán nevet. A nevetés jót tesz az egészségnek. Plusz segíti a vérkeringést. Ezért nem kapnak a bohócok szívrohamát.” Dági Rebeka Lorántffy szakközép, Dunaújváros