Napló, 2017. május (73. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-02 / 100. szám

2 NAPLÓ RÖVIDEN A második kerítés is elkészült RÖSZKE Elkészült a két­soros rendszer második ke­rítése a magyar-szerb ha­tár teljes, 155 kilométeres hosszán. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium par­lamenti államtitkára pénte­ken Röszkén tartott sajtó­­tájékoztatóján elmondta, a magyar határvédelem minden eddiginél erősebb. A kormány azért döntött a második kerítés megépíté­se mellett, mert fel kell ké­szülni akár az eddigieknél is nagyobb migrációs nyo­másra - hangsúlyozta a politikus. A második sor kerítés kialakítása 4,8 mil­liárd forintba került. A büntetés-végrehajtási szer­vezet (bv) hatvan napon belül végezte el a munkát, melyben a bv 150 szakem­bere és 700 fogvatartott vett részt. MTI Gesztenyevirág SÜMEG A III. Sümegi gesztenyevirág-fesztivált május első hétvégéjén ren­dezik a Palotakertben. Pén­teken délután ingyenes tár­latvezetésre várnak min­denkit a püspöki palotába, majd borfelismerő verseny lesz a palotapince esti sétá­ló borkóstolója és a Dere­­sedő wild gerlicek koncert­je előtt. Szombaton dél­után a Zajongó zenekar várja a gyerekeket, majd motoros felvonulás, a Smash, a Sümegi Fúvósze­nekar és 21 órakor a Kar­thago koncertje. Vasárnap az édesanyákat köszöntik az óvodások, mézmustra és Ocho macho-koncert szerepel a programok kö­zött a kézműves-bemuta­tók és játszóházak mel­lett. tbzs Látogasson el weboldalunkra reoltg KRÓNIKA A hit és a szeretet a legfontosabb Folytatás az 1. oldalról. Máhig János 1925 novem­berében, Máhig Jánosné pe­dig Grób Anna néven 1930 szeptemberében látta meg a napvilágot. (Az egyébként te­kintélyes múlttal büszkélke­dő Kisganna és Nagyganna 1940-ben egyesült, így jött létre Ganna.)­­ A mi fiatal­ságunkban sok szomorúság volt, elég csak a második vi­lágháborúra és a magyaror­szági németek kitelepítésére, elűzésére gondolni. Lány lé­temre szinte sosem végez­tem női munkát, édesapám­nak segítettem a földművelés­ben, az állattartásban - emlé­kezett vissza a faluban min­denki Náni nénijeként emle­getett 86 éves asszony, aki 1947. április 29-én kötött há­zasságot élete párjával. Máhig János addigra meg­járta a második világháborút, fogságba esett, itthon úgy tudták, elesett a fronton, ezért szerettei számára hatalmas meglepetés volt, amikor 1945 októberében váratlanul haza­tért. Szorgalmas férfiként mu­tatták be a Grób családnak, a fiatalok rögtön szemet vetet­tek egymásra. 1947-ben, hús-Az eljegyzés után három héttel már megvolt a lagzi is­méthétfőn tartották az eljegy­zést, három héttel később pe­dig már a lagzi is megvolt. Érdekesség, hogy Náni néni volt az első fehér ruhás meny­asszony a környéken élő svá­bok között, ugyanis az ő ha­gyományaik szerint az ünnepi öltözéknek fekete színűnek kellett lennie. A magyarorszá­gi németek ekkorra már átél­ték az 1946-os kitelepítések traumáját. Ennek során a 32 gannai sváb családból 23-nak Németországba kellett költöz­nie. A szülőföldjükön marad­hatott famíliákat 1948 febru­árjában áttelepítették Farkas­gyepűre. Négy évvel később azzal a feltétellel költözhettek vissza Gannára, hogy belép­tek a téeszbe. Máhigék a to­vábbiakban is a mezőgazda­ság területén dolgoztak egé­szen nyugdíjaskorukig. Két lányuknak köszönhetően négy unokával gazdagodott a csa­lád, sőt, már hét dédunokával is büszkélkedhetnek. Máhig Jánosné gyermek­kora óta nagyon szeret éne­kelni, saját szerzeményei is vannak, hetvenedik házassági évfordulójukra szintén költött egy dalt. Emellett 2007-ben írt egy könyvet az élettörténe­tükről. Ezt a pápai könyvtár hamarosan kiadja. Máhig Já­nos a mai napig szívesen ker­tészkedik, nemrég például gyümölcsfát ültetett. - Szeret­jük egymást, soha nem vesze­kedtünk. Igaz, mostanában ki­csit hangosabban beszélünk egymással, de ez azért van, mert már nem az igazi a hal­lásunk - jegyezte meg moso­lyogva beszélgetésünk végén Náni néni. A kegyelmi lakodalmát ün­neplő házaspár tiszteletére Reichardt György plébános szentmisét celebrált Gannán, és felolvasta Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntőjét is. A jubiláló férj és feleség számára a Napló a Pannon Lapok Társasága szakács­­könyveivel kedveskedett, pt középen a kegyelmi lakodalmát ünneplő házaspár, Máhig Jánosné és Máhig János, mellettük két lá­nyuk, Ábrahám Tiborné (balra) és Moór Konrádné Fotó: Polgár Tibor Jókai negyvenhatféleképpen Majálishangulat ízletes bablevessel és népzenével a Koloska-völgyben BALATONFÜRED A Jókai­­napok legnépszerűbb ese­ménye a Jókai-bableves­­főző verseny, amire idén is több ezren látogattak ki a Koloska-völgybe. 46 csapat nevezett és tette le bográ­csait, üistjeit a tisztás körül a völgy bejáratánál. Amíg a levesek főttek, a szín­padon zenekarok, tánccsopor­tok fellépése követte egymást. Bár hivatalos kóstolójegy nincs, mindenhol szívesen kí­­nálgatják az ételt a csapat nél­küli látogatónak. A leveseket zsűri értékeli bronz, ezüst vagy arany minősítéssel. Az aranyak közül választják ki legjobb hármat. - Évről évre fejlődést ta­pasztalunk, a visszajáró ver­senyzők már nagyon rutino­sak. A legtöbb levesnél az a kifogásunk, hogy túl sűrű vagy sós, de zömében ízlete­sek. A tejföl adagolása szo­kott még gondot okozni: vagy külön kell tálalni, vagy egy­ben elhabalni, összeforralni. A Jókai-bableves fogalma a gasztronómiában sem teljesen tisztázott. Van egy recept, amiről úgy tudjuk, hogy Jókai Évről évre egyre jobbak a levesek Mór úgy szerette a bablevest - mondta el lapunknak Né­meth Krisztina zsűrielnök, a Magyar Gasztronómiai Szö­vetség balatoni régióelnöke. A hagyományos Jókai­­bablevesben van malacláb, bár ezt manapság valamilyen füstölt hússal helyettesítik. Bab, ami lehet többféle, zöld­ségek, debreceni kolbász, csi­petke, só, paprika fokhagyma. Az aszófői Kulcsár Gábor csapatához tapolcai és móri barátok is érkeztek. - Nevez­tünk ugyan, de nálunk az volt a szempont, hogy olyan levest főzzünk, ami nekünk ízlik, ezért mi marhahúst is tettünk bele - mondta el kérdésünkre a csapatvezető. Gyönyörű rézüstben főzött a szombathelyi Egy csipet Jó­kai csapata. Joó László és Kenyeres Gyula családdal és barátokkal először jött el a vasi megyeszékhelyről. A le­vesbe ők a laposabb alakú Vas megyei csipetkét tették, já­­nosházai kolbásszal, és toro­nyi házi kenyeret is hoztak hozzá. Ez önmagában annyira jó, hogy állításuk szerint volt, aki a kenyérre hivatkozva kért még egy tányér levest. A sok hazai hozzávaló mellé külön­leges spanyol füstölt paprikát használtak. Harmadik alkalommal fő­zött itt a Balatonfüredi Gye­rek Lovas Egyesület összetar­tó csapata is. Ők évente több­ször is összejönnek közös fő­zésre, hagyományosan a Ko­loska-völgyben nyitják az évet. A tradicionális recept szerinti bablevest főzték. Vé­gül holtversenyben kapta meg az első helyet az Abrak a bab­ra és a Csaszlik csapata. Má­sodik a Zsúrfoci egyes csapa­ta lett, harmadik helyen a Gö­rög olvasó angyalbakanccsal nevű csapat lett. Különdíjat kapott a Kondérok csapata. Versenyeztek a legjobb csapatnevek is. Idén a Kő­szívű bab fiai nevet találta a zsűri a legötletesebbnek. Mag Szeibert Attila és Szabó Csaba, a Babfalók csapata. Ők a hagyomá­nyos recept alapján főzték meg a levest Fotó: Sági ági 2017. MÁJUS 2., KEDD A pingvin a nyerő Megválasztották az új diákrektort VESZPRÉM Beiktatták a XXVII. Veszprémi Egyetemi Napok 2017-es diákrektorát szombat este a Pannon Egyetem B épületének au­lájában. A győztes csapat több díjat is bezsebelt. Több előjele is volt a győze­lemnek, hiszen nem elég, hogy a VEN ideje alatt, ápri­lis 25-én tartották a pingvinek világnapját, de már a napok óta tartó hideg, hűvös időjá­rást is értelmezhetjük a VEN-­tarktisz csapat győzelmének előszeleként. Csrepka Máté, Csrepkimó, a jéggel és hóval borított tájakat felfedező rek­torjelölt lett ugyanis az, akit a VEN-polgárok az idei egyete­mi napok alkalmából diákrek­torrá választottak. Máté, két kortese - Maár Tamás (Télapó) és Patócs Nándor (Dér Jankó) -, vala­mint a teljes VENtarktisz csa­pat munkájának minősé­gét jelzi, hogy a hókedvelők több elismerést is bezsebel­hettek a díjátadón, így elhoz­hatták a legjobb bevonulásért és a legjobb főműsorért járó díjat is. A többi csapat sem távo­zott azonban üres kézzel az átadóról. A KaraVEN újító, kreatív ötleteiért az innováci­ós díjat, a VEnderland a leg­jobb kortesdalnak és a legde­koratívabb csapatkocsmának járó címet vehette át, míg a VENdetta csapatát a legkivá­lóbb inverz egyetemi előadá­sért, valamint a legjobb VEN- filmért díjazták. Az esemény hangulatát emelte, hogy a hét esszenciá­jaként valamennyi csapat íze­lítőt adott előadásaiból, dalai­ból, táncaiból, s az esemé­nyen az idei résztvevők és érdeklődők mellett a korábbi évek diákrektorai, jelöltjei, kortesei is megjelentek. Miután Kristofics Adél, a 2015-ös diákrektor lemondott A korábbi évek diákrektorai, jelöltjei, kortesei is eljöttek címéről, s csatlakozott az erektorok­­ a korábbi diák­rektorok - egyre népesedő társaságához. Csrepka Máté­nak Gelencsér András, a Pan­non Egyetem rektora adta át a diákrektori címet. I. Csrepka Máténak Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora ad­ta át a diákrektori címet Fotó: Pesthy Márton Fontos ügyekről szól a konzultáció VESZPRÉM A nemzeti konzultáció az ország füg­getlenségének és szuvere­nitásának kérdéseit érinti - mondta Ovádi Péter, a Fidesz Veszprém megye 1-es számú választókerü­letének elnöke. - Brüsszel egyre több ma­gyarországi ügybe igyekszik beleszólni. A bürokraták ránk akarják kényszeríteni a rezsi­csökkentés eltörlését, a mig­­ránsok beengedését, és elven­nék tőlünk azt a lehetőséget is, hogy szabadon dönthes­­sünk az adócsökkentésről - hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Ovádi Péter hozzá­tette, az ország a saját útját szeretné járni, a konzultáció kérdései a nemzeti független­ségről szólnak. Megjegyezte, a kérdőív kitöltésével lehető­ség nyílik megvédeni a rezsi­csökkentést, és nemet monda­ni Brüsszel elhibázott beván­dorláspolitikájára. Porga Gyula polgármester arról beszélt, a nemzeti kon­zultációban szereplő témák a mindennapokat érintő fontos ügyek, amelyek a következő generációk életét is befolyá­solhatják. A városvezető ezért arra biztatott, az állampolgá­rok minél nagyobb számban töltsék ki a kérdőívet és mondják el véleményüket Megjegyezte, a veszprémiek komoly felelősséget éreznek a város és az ország sorsáért, és szeretnek véleményt nyilvání­tani a közös ügyekben. Ezt a városvezető szerint az is jelzi hogy sokan vettek részt az ut­cafórumokon, és magas volt a részvétel a legutóbbi népsza­vazáson. A sajtótájékoztatón el­hangzott, országosan több mint félmillióan küldtél vissza a nemzeti konzultációt a kérdésekre 470 ezren írás­ban, 52 ezren az internete válaszoltak. A kérdőívet má­jus 20-áig lehet visszakül­deni. ma? Ovádi Péter Fotó: Nagy Lajo

Next