Napló, 2018. szeptember (Veszprém, 74. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-25 / 223. szám
12 NAPLÓ KULTÚRA Visszaköszönt a múlt Tárgyi és szellemi emlékekkel ismerkedtek a kör tagjai PÁPA-TAPOLCAFŐ A Pápai Várostörténeti Honismereti Kör a helyi római katolikus templommal, illetve néprajzi gyűjteményekkel ismerkedett meg. A pápai várostörténeti honismereti kör szeptemberi alkalmán Tapolcafőre szervezett kirándulást. A mintegy húszfős csoport elsőként a Hittanteremként is funkcionál a sekrestye római katolikus Szent István király templomot, majd az egyik tagjuk néprajzi magángyűjteményét, végül a közelmúltban felújított és kibővített falumúzeumot tekintette meg - tudtuk meg Váminé Molnár Emma körvezetőtől. A faluszéli kápolna történetét Nemesné Kiss Ágnes hitoktató idézte fel a látogatóknak. Elhangzott többek között, hogy az épület korábban a templom mellett álló házzal (egykor iskola) együtt betyárcsárda volt. 1877-ben vásárolták meg és építették át szerényen egyszerű templommá. 1975-ben építették hozzá a sekrestyét, amely 2003-tól hittanteremként is funkcionál. A hívek adományaiból 1996- 97-ben felújították a templomot, a toronybeli két harangot 2005-ben modernizálták. Ekkor készült el továbbá a külső falon látható, Böcskei József (Bertold atya) attyapusztai karmelita szerzetest ábrázoló emléktábla, aki ellátta a telki szolgálatot, sokat tett a templomért. A legenda szerint a sekrestye építésében is segédkezett, Trabantjával hordta a téglát. Máténé Kalmár Zsuzsa néprajzi magángyűjteményét mutatta meg a kör tagjainak, illetve a tapolcafői, messze földön híres téglagyár történetéről osztott meg információkat, dokumentumokat. Az egyebek mellett hivatalos iratokat, köcsögöket, morsolót (kendertörő) magában foglaló gyűjteményéről elmondta, gyerekkora óta őrzi meg a faluhoz kapcsolódó dolgokat, mivel a mai rohanó világban fontosnak érzi, hogy legyen egy hely, ahol a múlt visszaköszön. A helybeli ismerősei már tudják róla, hogy gyűjt, és hozzák a múltat idéző nemcsak tárgyi, de szellemi értékeket, emlékeket, történeteket is. LM A tapolcafői gyárban készült téglákat is megtekintették a kirándulás résztvevői Fotó: Laskovics Mária A valóság letisztult képeiZenei világnap Maczky László alkotásai kihívást jelentenek a szemlélőnek hely amatőr együttesei a ' * zenei világnapot koncerttel CSOPAK Nemrégiben Maczky László Sorozatok című kiállítása nyílott meg a Zámbó Műterem és Galériában, Debreczeny Zoltán méltatta beszédében. A kiállítás végén finom borokat kóstolhattak a vendégek. Maczky László 1952-ben született. A Müncheni Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1972 óta készít szabad fotótanulmányokat. Nemcsak fotóival, hanem grafikáival és akvarelljeivel is számtalan nemzetközi kiállításon szerepelt már. A művész néhány éve Lovason él. A tárlaton tizenhat nagyobb méretű fotót tekinthettek meg az érdeklődők. A képek messzi vidékek hangulatait tárják elénk. Láthatunk trieszti kikötőt hatalmas daruival, francia tengerparti kabinsort, müncheni irodaházat színes portáljával, sevillai és párizsi városrészletet, olaszországi fasort, evezősöket a Garda-tóról és a budapesti Szabadság híd különös fotóját is, amelynek alsó része éjszakai, felső fele nappali felvétel. Prokop Gisela művészettörténész így vall Maczky László művészetéről: „Fotói mindig kihívást jelentenek a szemlélő számára, nem azért, mert harsány motívumokkal és csillogással provokálnak, éppen ellenkezőleg, valóságuk részleteit hétköznapjaink optikai túlhalmozásából szűri meg. Fotóművészetének ismertetőjegyeiként a formák különlegességét és tisztaságát kell kiemelni, amely nem kerüli el a türelmes és odaadó szemlélő figyelmét, mindemellett stilisztikai egyértelműsége egyben igen komoly belső mélységgel is rendelkezik.” A kiállítás október 13-ig látogatható. A zárónap különlegessége, hogy szombaton 15 órakor a közönség jelenlétében szedi le a művész a képeit, de már a következő kiállító, Debreczeny Zoltán rakja fel a festményeit a megüresedett felületre. SZP Maczky László Sorozatok című kiállítása látható a Zámbó Műterem és Galériában. A tárlaton tizenhat nagyobb méretű fotót tekinthetnek meg az érdeklődők Fotó: Szendi Péter VESZPRÉM A megyeszék-ünnepük a Lovassy László Gimnáziumban október 1-jén, hétfőn 17 órakor. A koncerten közreműködik a Lovassy László Gimnázium énekkara, a Tücsök vonószenekar, a Simonyi Kicsinyek kórusa, a Dúdoló és a Gyöngyvirág népzenei együttes, a Gizella női kar, a Gárdonyi Zoltán kamarazenekar, Veszprém város vegyes kara (VVV) és a Veszprémi ifjúsági fúvószenekar. A rendezők - a Lovassygimnázium, a Magyar Kodály Társaság és a VVV - minden érdeklődőt várnak. LA NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 261, 138 Része a tartalmas reggelnek! ggggEMg veol.hu 2018. SZEPTEMBER 25., KEDD Irodalmi műsorral idézték meg Karinthyt PÁPA Irodalmunk leghíresebb karikaturistája, parodistája, humoristája, filozófusa előtt tisztelgett műsorával a Jókai Kör. Karinthy Frigyes íróra, költőre, műfordítóra emlékezett a Jókai Kör Egyesület pénteken a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Szabóné Juhász Klára alelnök elmondta, a nyári szünet utáni évadnyitó alkalmak témáját a 80 éve, 1938. augusztus 29-én elhunyt jeles irodalmárunk halálának kerek évfordulója szolgáltatta. - Egy kicsit mindenki pápai. Ugyan soha nem járt Pápán Karinthy Frigyes, mégis úgy kötődik a városhoz, hogy apai nagyapja, Kohn Lipót órásmester még itt élt és dolgozott, s itt nyugszik a zsidó temetőben. Édesapja, Karinthi József Pápán született, később Budapestre került, és magyarosította a nevét - jegyezte meg az alelnök. Szabóné Juhász Klára köszöntőjében elhangzott, hogy egész irodalmunkban Karinthy Frigyes a leghíresebb, legnépszerűbb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista - holott tulajdonképpen filozófus volt. Izgatott, minden iránt érdeklődő filozófus, a 18. század felvilágosodásának legkövetkezetesebb és legtudatosabb utóda, a század tudományos igényű humanizmusának képviselője, aki bölcseleti életművet nem hagyott maga után, hanem kitűnő regényekben, gyönyörű novellákban, nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját. A kor talán legeredetibb, legmeglepőbb témavilágú regényírója és novellistája, aki legszebb szépirodalmi műveit versben írta meg. A Nyugat nagyjaival egyenrangú költő, aki egész életében mindössze két vékony kötet költeményt írt, de annál több versparódiával jellemezte írótársait és az irodalomtörténetet. E szabálytalan lángelme sokrétű munkásságából adott nagyszerűen válogatott ízelítőt a szép számú közönségnek Babos Tibor versmondó, a Jókai Kör irodalmi önképzőkörének tagja, Nagy Imre és Szabó Szilárd, az S. K. Társulat tagjai, valamint Csukárdi Sándor és Janus Norbert, a Szó és Kép Színpad tagjai. Bár a szavalatok, humoreszkek, A szabálytalan lángelme a Nyugat nagyjaival volt egyenrangú a férfi-nő kapcsolatot bemutató idézetek is rekeszizmon találták a nagyérdeműt, az est csúcspontja az utóbbiak által előadott Tegezés című jelenet volt, melyben két ismerős önnön tudatlanságát palástolva tanakodik s tudakozódik, vajon megitták-e múltkor a pertut. LM Szép számú közönség volt kíváncsi a Karinthy műveiből összeállított ízelítőre Fotó: Laskovics Mária Látogasson el weboldalunkra! % K ITM 1^*% 1 a Veszprém megyei V CUL hírportál