Napló, 2018. december (Veszprém, 74. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-01 / 48. szám, Vasárnapi Napló

2 KÖZÉLET WHO: Ijesztően terjed a malária­ BETEGSÉG 2016 után 2017-ben is tovább nőtt a maláriával fer­tőzöttek száma, holott koráb­ban évekig csökkenő tenden­cia volt tapasztalható - figyel­meztetett hétfőn kiadott jelen­tésében az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO). Az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete éves maláriajelentésé­ben úgy becsülte, hogy tavaly 219 millió maláriás eset fordult elő vi­lágszerte, ami a 2016-os adat­hoz képest két millióval több. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezér­­igazgatója a jelentésben úgy fogalmazott: „elfogadhatatlan, hogy minden második perc­ben meghal egy gyermek a malária miatt, amely megelőz­hető és gyógyítható betegség”. A moszkitók által terjesztett paraziták okozta maláriás fer­tőzések 92 százaléka afrikai országokban történik. A jelen­tés szerint a fertőzések szá­ma Burkina Fasóban, Kame­runban, Kongóban, Gháná­ban, Maliban, Mozambikban, Nigerben, Nigériában, Tanzá­niában és Ugandában nőtt ta­valy. Ennek okai között szere­pel, hogy ezekben az országokban nem használnak elég rovarirtóval kezelt moszkitó­­hálót, csökkent a rovarirtó perme­tek használata a belső terek­ben, továbbá az állapotos nők és gyerekek nem jutnak hozzá a megelőző kezeléshez. Emel­lett a korábbi sikerek miatt a betegség elleni küzdelemre a WHO-hoz érkező adományok összege is csökkent. A jelentés ugyanakkor pozi­tív példaként emelte ki Indiát, ahol a maláriás esetek száma tavaly csaknem negyedével esett vissza. MW Két év alatt kétmillió új fertőzött A betegség elsősorban Afrikában szedi áldozatait 2018. DECEMBER 1. SZOMBAT Nem csak a divat miatt cserélgetjük a telefonunkat Törvénnyel tiltanák a kütyüs trükközést A Fentarthatóság Felé Egye­sület az elektronikai és telekommunikációs eszkö­zeinknek nemcsak a kör­nyezeti, de a társadalmi ha­tásaival is foglalkozik és riasztó megállapításaik van­nak. A jövő hétvégi Black Friday-hez kapcsolódóan kezdeményezik, hogy Ma­gyarországon is készüljön törvény, ami tiltja a terve­zett elavulást. Fábos Erika OKOSESZKÖZÖK „Biztosan so­kan tapasztalták vagy hallot­tak olyan esetről, hogy egy elektronikai készülék, számí­tógép, vagy amit mindenki használ, a mobiltelefon néhány nappal azt követően romlik el, hogy lejárt az egyéves garan­cia - mondta Fidrich Róbert a Fenntarthatóság Felé Egyesü­let munkatársa. - Esetleg más­fél-két évnyi használat után a telefon szinte a használha­tatlanná válik, annyira belas­sul. Vagy, a törékeny kijelzőjé­nek cseréje többe kerül, mint­ha egy új készüléket venne va­laki. Régebben a mobiltelefo­nok tönkrement akkumuláto­rait még viszonylag könnyen ki lehetett cserélni, manapság viszont már szinte csak olyan okostelefont lehet vásárolni, amelynek az akkumulátora nem - vagy csak nehezen, drá­gán - cserélhető, ezzel is ar­ra próbálnak rávenni, hogy új készüléket vásároljunk, és ak­kor a reklámokról még nem is beszéltünk. Ezeket a módsze­reket tervezett elavulásként szoktuk emlegetni, amivel a gyártók szándékosan kalku­lálnak, azért, hogy tervezni és fokozni tudják az eladásokat és így növeljék a bevételeiket. Ezt sokáig csak az összeesküvés­elméletek között tartották szá­mon, de az Apple-botrány óta - amikor kiderült, hogy a gyártó szándékosan lassítja a készülé­keket és­ teszi tönkre az akku­mulátorait - ez már nyilvánva­ló.” Ez az oka annak, hogy az elektronikai ipar ma már na­gyobb szennyező, mint a világ­ban közlekedő összes repülő­gép együttvéve. A mobilokhoz, PC-khez szükséges ásványok többségéhez háború, kínzás, gyerekmunka és a természet tönkretétele árán jutnak hozzá a gyártók. A feldolgozó gyárak­ban mostoha, sőt egészségre ár­talmas körülmények között al­kalmazzák a munkásokat, sok­szor még kiskorúakat is, a szer­verparkok hatalmas energiával működnek, de az újrahasznosí­tás megoldatlan helyzete is pél­da arra, hogy milyen áron hasz­nálhatjuk ezeket a készüléke­ket. A Fenntarthatóság Felé Egyesület több programja is foglalkozott a telekommuniká­ciós eszközeink környezeti és társadalmi hatásaival is. Leg­utóbb A memóriakártyán túl­­ A rabszolgamunkától a hul­ladékhegyekig: „kütyüink” va­lódi ára címmel a Műegyete­men tartottak előadást erről a témáról. Előadójuk Pak Kin Wan volt, aki Hongkongból ér­kezett ,és a nagy kínai össze­szerelő üzemek körülményei­ről beszélt. „Ahhoz, hogy ezt megért­sük, azt kell végiggondolnunk, hogy ökológiai szempontból ezeknek a készülékeknek az élete nem akkor kezdődik, amikor hozzánk kerülnek, és nem is ér véget azzal, hogy újra cseréljük - mondta Fidrich Ró­bert. Dokumentumfilm is ké­szült már arról, hogy tömege­sen betegszenek meg leukémi­ában és más daganatos beteg­ségekben azok a munkások, akik az okostelefonokat és táv­közlési eszközöket gyártó üze­mekben dolgoznak. Egy kuta­tás igazolta, több mint 400 féle vegyi anyagot használnak fel, mire egy ilyen telefon elkészül. Éppen ezért nagyon nem mind­egy, milyen hosszú az élettar­tama, ahogy az sem, hogy eset­leg csak a divat miatt lecserél­jük-e. Annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet erre a problémára és a tapasztalható túlfogyasztásra, a jövő hétvégi Black Friday-hez időzítve kez­deményezzük, hogy Magyaror­szágon is büntessék a tervezett elavulást, vagyis legyen bűn­­cselekmény és mondja ki tör­vény, hogy a gyártók szándé­kosan nem rövidíthetik a ter­mékeik élettartamát.” A túlfogyasztás az okoseszközök területén is tapasztalható Fotó: Shutterstock Franciaországban már bűncselekmény Franciaországban 2015 óta törvény írja elő a vállalatoknak, hogy nem rövidíthetik meg szándékosan a termékeik élet­tartamát azért, hogy keresletet generáljanak az újabb model­lek iránt. Aki ilyet tesz, bűncse­lekményt követ el. Éppen erre a törvényre hivatkozva tudta beperelni egy francia fogyasz­tói szervezet az Apple-t. Az ot­tani szabályozás szerint, a vét­kesnek ítélt vállalatok az éves árbevételük akár 5 százaléká­val is felelhetnek. Ez az App­le esetében több mint 10 mil­liárd dolláros büntetést jelent­het, Franciaországban, Olasz­országban is per folyik ellenük és hasonló okok miatt a Sam­sung ellen is. Megfejtették a vombatok kocka alakú ürülékének titkát Remélik, lesz gyakorlati haszna is ATLANTA Megfejtették a vombatok kocka alakú ürü­lékének titkát: a rövid lábú, dundi erszényesek rugalmas és mozgékony bélfalai felelő­sek a különleges székletért. Ezeknek köszönhetően vá­lik a folyékony masszából szokatlan, ám praktikus, kocka alakú végtermék - mu­tatta be eredményeit Patricia Yang, a Georgiai Műszaki Egyetem munkatársa ál­tal vezetett kutatócsoport az Amerikai Fizikai Társaság folyadékdinamikai osztályá­nak ülésén. „Azért fogtam ebbe a témá­ba, mert még soha korábban nem láttam a biológiában ilyen érdekeset. Rejtély volt” - mondta Yang, aki korábban azt hitte, hogy a kocka alakú széklet internetes tréfa. Ezután azonban elkezdte vombatok emésztőrendsze­rét felboncolni és megvizs­gálni. Ehhez Tasmánia szige­tén élt olyan állatok tetemét használta, amelyeket közle­kedési balesetek után altat­tak el. A szakemberek szerint a növényevő vombat az egyet­len faj, amely képes kocka formájú ürüléket hátrahagy­ni. Naponta 80-100 apró koc­kát hagynak hátra, hogy ki­jelöljék területüket és a szag által kommunikáljanak egy­mással. Szakértők szerint ürülékük számára jól látha­tó helyet választanak, mert gyenge a látásuk. Minél ma­gasabbra és minél jobb hely­re hullajtják el a kockáikat, azok annál erősebben vonz­zák a fajtársakat, hogy meg­szaglásszák és kapcsolatba lépjenek egymással. Ebben játszik szerepet az ürülék alakja: a széklethalmok nem gurulnak szét, hanem a ki­választott helyen maradnak. A kutatók remélik, hogy az új ismereteknek gyakor­lati haszna is lesz. M­­W A vombatok ürülékének alakja összefügg az ailaf .­­v rossz látásával Fotó: AFP

Next