Napló, 2018. december (Veszprém, 74. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-01 / 48. szám, Vasárnapi Napló
2 KÖZÉLET WHO: Ijesztően terjed a malária BETEGSÉG 2016 után 2017-ben is tovább nőtt a maláriával fertőzöttek száma, holott korábban évekig csökkenő tendencia volt tapasztalható - figyelmeztetett hétfőn kiadott jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete éves maláriajelentésében úgy becsülte, hogy tavaly 219 millió maláriás eset fordult elő világszerte, ami a 2016-os adathoz képest két millióval több. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezérigazgatója a jelentésben úgy fogalmazott: „elfogadhatatlan, hogy minden második percben meghal egy gyermek a malária miatt, amely megelőzhető és gyógyítható betegség”. A moszkitók által terjesztett paraziták okozta maláriás fertőzések 92 százaléka afrikai országokban történik. A jelentés szerint a fertőzések száma Burkina Fasóban, Kamerunban, Kongóban, Ghánában, Maliban, Mozambikban, Nigerben, Nigériában, Tanzániában és Ugandában nőtt tavaly. Ennek okai között szerepel, hogy ezekben az országokban nem használnak elég rovarirtóval kezelt moszkitóhálót, csökkent a rovarirtó permetek használata a belső terekben, továbbá az állapotos nők és gyerekek nem jutnak hozzá a megelőző kezeléshez. Emellett a korábbi sikerek miatt a betegség elleni küzdelemre a WHO-hoz érkező adományok összege is csökkent. A jelentés ugyanakkor pozitív példaként emelte ki Indiát, ahol a maláriás esetek száma tavaly csaknem negyedével esett vissza. MW Két év alatt kétmillió új fertőzött A betegség elsősorban Afrikában szedi áldozatait 2018. DECEMBER 1. SZOMBAT Nem csak a divat miatt cserélgetjük a telefonunkat Törvénnyel tiltanák a kütyüs trükközést A Fentarthatóság Felé Egyesület az elektronikai és telekommunikációs eszközeinknek nemcsak a környezeti, de a társadalmi hatásaival is foglalkozik és riasztó megállapításaik vannak. A jövő hétvégi Black Friday-hez kapcsolódóan kezdeményezik, hogy Magyarországon is készüljön törvény, ami tiltja a tervezett elavulást. Fábos Erika OKOSESZKÖZÖK „Biztosan sokan tapasztalták vagy hallottak olyan esetről, hogy egy elektronikai készülék, számítógép, vagy amit mindenki használ, a mobiltelefon néhány nappal azt követően romlik el, hogy lejárt az egyéves garancia - mondta Fidrich Róbert a Fenntarthatóság Felé Egyesület munkatársa. - Esetleg másfél-két évnyi használat után a telefon szinte a használhatatlanná válik, annyira belassul. Vagy, a törékeny kijelzőjének cseréje többe kerül, mintha egy új készüléket venne valaki. Régebben a mobiltelefonok tönkrement akkumulátorait még viszonylag könnyen ki lehetett cserélni, manapság viszont már szinte csak olyan okostelefont lehet vásárolni, amelynek az akkumulátora nem - vagy csak nehezen, drágán - cserélhető, ezzel is arra próbálnak rávenni, hogy új készüléket vásároljunk, és akkor a reklámokról még nem is beszéltünk. Ezeket a módszereket tervezett elavulásként szoktuk emlegetni, amivel a gyártók szándékosan kalkulálnak, azért, hogy tervezni és fokozni tudják az eladásokat és így növeljék a bevételeiket. Ezt sokáig csak az összeesküvéselméletek között tartották számon, de az Apple-botrány óta - amikor kiderült, hogy a gyártó szándékosan lassítja a készülékeket és teszi tönkre az akkumulátorait - ez már nyilvánvaló.” Ez az oka annak, hogy az elektronikai ipar ma már nagyobb szennyező, mint a világban közlekedő összes repülőgép együttvéve. A mobilokhoz, PC-khez szükséges ásványok többségéhez háború, kínzás, gyerekmunka és a természet tönkretétele árán jutnak hozzá a gyártók. A feldolgozó gyárakban mostoha, sőt egészségre ártalmas körülmények között alkalmazzák a munkásokat, sokszor még kiskorúakat is, a szerverparkok hatalmas energiával működnek, de az újrahasznosítás megoldatlan helyzete is példa arra, hogy milyen áron használhatjuk ezeket a készülékeket. A Fenntarthatóság Felé Egyesület több programja is foglalkozott a telekommunikációs eszközeink környezeti és társadalmi hatásaival is. Legutóbb A memóriakártyán túl A rabszolgamunkától a hulladékhegyekig: „kütyüink” valódi ára címmel a Műegyetemen tartottak előadást erről a témáról. Előadójuk Pak Kin Wan volt, aki Hongkongból érkezett ,és a nagy kínai összeszerelő üzemek körülményeiről beszélt. „Ahhoz, hogy ezt megértsük, azt kell végiggondolnunk, hogy ökológiai szempontból ezeknek a készülékeknek az élete nem akkor kezdődik, amikor hozzánk kerülnek, és nem is ér véget azzal, hogy újra cseréljük - mondta Fidrich Róbert. Dokumentumfilm is készült már arról, hogy tömegesen betegszenek meg leukémiában és más daganatos betegségekben azok a munkások, akik az okostelefonokat és távközlési eszközöket gyártó üzemekben dolgoznak. Egy kutatás igazolta, több mint 400 féle vegyi anyagot használnak fel, mire egy ilyen telefon elkészül. Éppen ezért nagyon nem mindegy, milyen hosszú az élettartama, ahogy az sem, hogy esetleg csak a divat miatt lecseréljük-e. Annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet erre a problémára és a tapasztalható túlfogyasztásra, a jövő hétvégi Black Friday-hez időzítve kezdeményezzük, hogy Magyarországon is büntessék a tervezett elavulást, vagyis legyen bűncselekmény és mondja ki törvény, hogy a gyártók szándékosan nem rövidíthetik a termékeik élettartamát.” A túlfogyasztás az okoseszközök területén is tapasztalható Fotó: Shutterstock Franciaországban már bűncselekmény Franciaországban 2015 óta törvény írja elő a vállalatoknak, hogy nem rövidíthetik meg szándékosan a termékeik élettartamát azért, hogy keresletet generáljanak az újabb modellek iránt. Aki ilyet tesz, bűncselekményt követ el. Éppen erre a törvényre hivatkozva tudta beperelni egy francia fogyasztói szervezet az Apple-t. Az ottani szabályozás szerint, a vétkesnek ítélt vállalatok az éves árbevételük akár 5 százalékával is felelhetnek. Ez az Apple esetében több mint 10 milliárd dolláros büntetést jelenthet, Franciaországban, Olaszországban is per folyik ellenük és hasonló okok miatt a Samsung ellen is. Megfejtették a vombatok kocka alakú ürülékének titkát Remélik, lesz gyakorlati haszna is ATLANTA Megfejtették a vombatok kocka alakú ürülékének titkát: a rövid lábú, dundi erszényesek rugalmas és mozgékony bélfalai felelősek a különleges székletért. Ezeknek köszönhetően válik a folyékony masszából szokatlan, ám praktikus, kocka alakú végtermék - mutatta be eredményeit Patricia Yang, a Georgiai Műszaki Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport az Amerikai Fizikai Társaság folyadékdinamikai osztályának ülésén. „Azért fogtam ebbe a témába, mert még soha korábban nem láttam a biológiában ilyen érdekeset. Rejtély volt” - mondta Yang, aki korábban azt hitte, hogy a kocka alakú széklet internetes tréfa. Ezután azonban elkezdte vombatok emésztőrendszerét felboncolni és megvizsgálni. Ehhez Tasmánia szigetén élt olyan állatok tetemét használta, amelyeket közlekedési balesetek után altattak el. A szakemberek szerint a növényevő vombat az egyetlen faj, amely képes kocka formájú ürüléket hátrahagyni. Naponta 80-100 apró kockát hagynak hátra, hogy kijelöljék területüket és a szag által kommunikáljanak egymással. Szakértők szerint ürülékük számára jól látható helyet választanak, mert gyenge a látásuk. Minél magasabbra és minél jobb helyre hullajtják el a kockáikat, azok annál erősebben vonzzák a fajtársakat, hogy megszaglásszák és kapcsolatba lépjenek egymással. Ebben játszik szerepet az ürülék alakja: a széklethalmok nem gurulnak szét, hanem a kiválasztott helyen maradnak. A kutatók remélik, hogy az új ismereteknek gyakorlati haszna is lesz. MW A vombatok ürülékének alakja összefügg az ailaf .v rossz látásával Fotó: AFP