Napló, 2020. február (Veszprém, 76. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-01 / 5. szám, Vasárnapi Napló

2020. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Galápagosi óriásteknősfajok felkutatására indulnak A galápagosi óriásteknős két kihaltnak tekintett fajá­nak rokonai után kutatnak a szakemberek egy tíznapos tudományos expedíció ke­retében a csendes-óceáni szigetcsoporton - jelentet­te be a Galápagosi Nemzeti Park (PNG). Mediaworks-összeállítás WASHINGTON A parkőrök és kutatók a Galápagos-szigetek természeti kincseinek meg­óvásáért felelős Galapagos Conservancy munkatársai­val együttműködve fogják be­járni az Izabella-sziget Wolf­­vulkánját, remélve, hogy si­kerül „megtalálni és begyűj­teni” olyan óriásteknősöket, amelyek rokonságban áll­nak a már kihalt Chelonoidis Tenyésztésre alkalmas állatokat Ikeresnek abingdom­i fajjal - ennek utol­só ismert példánya a 2012- ben elpusztult Magányos George volt -, valamint az egy­kor a Floreana szigeten élt C. elephantopus fajjal. A szakemberek azért válasz­tották ezt a területet, mert a haj­danán teknőshúst is fogyasz­tó bálnavadászok és kalózok állítólag itt dobálták ki a kifo­gott példányok egy részét, hogy könnyítsenek a rakományukon - olvasható a PhysOrg tudomá­nyos-ismeretterjesztő hírportá­lon. A galápagosi óriásteknő­sök is azon fajok között voltak, amelyeknek tanulmányozá­sa hozzásegítette Charles Dar­wint, hogy evolúciós elméletét megalkossa a 19. században. Mára 11 óriástek­nősfaj maradt a Galápagos-szigeteken, négy azóta halt ki, hogy az angol ter­mészettudós 1835-ben ellátoga­tott a szigetcsoportra. A Galápagosi Nemzeti Park szerint 2008-ban egy hason­ló expedíció keretében vet­tek vérmintát 1726 óriástek­nőstől, amelyek közül 17- nek a génállománya „jelen­tős százalékban” egyezett a Chelonoidis abingdonii fajé­val, és nagyjából 80 százalé­kuk „részleges rokonságot” mutatott a Floreana szigeten élt óriásteknősökkel. Az ex­pedíciót vezető Washington Tapia szerint a tíznapos fel­fedezőül célja, hogy a fogság­ban való tenyésztésre alkal­mas óriásteknősöket keresse­nek, remélve, hogy idővel si­kerül újra benépesíteni a szi­geteket. Tizenkét éve volt már egy hasonló expedíció, akkor 1726 teknőstől vettek vérmintát Fotó: AFP Egy mágneses spektrométert javított meg két asztronauta Hat órán át sétáltak az űrben CAPE CANAVERAL Több mint hatórás sikeres űrsétát hajtott végre szombaton a Nemzetkö­zi Űrállomás (ISS) két asztro­nautája, a küldetés során meg­szüntették a szivárgást a sötét anyag és antianyag után ku­tató alfa-mágneses spektro­méter egyik hűtőcsövén. And­rew Morgan amerikai és Luca Parmitano olasz űrhajós azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg az ISS-re 2011-ben feljut­tatott spektrométer hűtőcsö­veit. Parmitano azonnal meg­találta a szivárgást a nyolc ve­zeték egyikében, és máso­dik próbálkozásra sikerült is megszüntetnie. Az első kísér­let után egy órát kellett várnia a nyomáspróbával, de miután továbbra is szivárgott a hűtő­­folyadék, még jobban meghúz­ta a csavarokat. Ezután felsze­relték az alfa-mágneses spekt­rométer hővédő pajzsát. Az amerikai űrkutatási hi­vatal, a NASA szerint a két­milliárd dolláros, hét és fél tonnás sugárzásmérő a jö­vő héten folytathatja a kuta­tást a sötét anyag és az anti­anyag után. A berendezés fej­lesztésében 16 ország 56 tu­dományos intézete vett részt. A NASA szerint a spektro­méter miatti négy űrséta so­rán az űrhajósok a legbonyo­lultabb nyílt űrbéli feladatot hajtották végre a Hubble űr­teleszkóp javítása óta. Évekig tartott, amíg a NASA szakér­tői kidolgozták a javítási ter­vet. A művelet bonyolultsá­ga ellenére az első három űr­sétán sem adódtak gondok. Morgannak és Parmitanónak le kellett vágnia a rozsdamen­tes acélból készült csöveket a régi, elhasználódott hűtőszi­vattyúkról, és hozzá kellett illesztenie őket a négy új szi­vattyúra, amivel várhatóan 5-10 évvel meghosszabbo­dik a sugárzásmérő élettarta­ma. A szombati űrsétával Lu­ca Parmitano lett az Európai Űrügynökség csúcstartója a nyílt kozmoszban töltött idő tekintetében. MW Az űrhajósok a legbonyolultabb nyílt űrbéli feladatot hajtották végre Fotó: AFP PANORAMA 3 Könyvtárban Nagy Mátyás j egyzet@ med ia wo rks.hu M iklós letörölte a port a lexikonról, s a könyvgerin­cen olvasható kód alapján a helyére tette. A guru­lós kocsi kereke nyikorgott a rajta tornyosuló köny­vektől, beletelik még egy órába is, amíg mind a helyére ke­rül. Dehát ilyen a könyvtáros élete, Miklós megszokta már az évek alatt, s egészen bele tudott feledkezni a munkába. Igye­kezett mihamarabb végezni délelőtti teendőivel, hogy ebéd előtt legyen ideje olvasni kicsit, a napokban ugyanis a ke­zébe akadt Hamvas Béla Karnevál című regénye, s teljesen a rabjává lett. Egyébként is gyakran gondolt Hamvasra, aki csaknem húsz évig dol­gozott ugyanígy a fővárosi könyvtárban, valamelyest sorstársának érezte. Való­ban volt bennük hasonlóság, mindketten lelkiismeretesen végezték a feladatukat, és szabad idejükben igyekeztek mi­nél több tudást magukba szívni a könyvekből. Egyre többen sürögtek a polcok között, Miklós ebből tud­ta, hogy a délelőtt a vége felé közeledik, ezért kapkodta ma­gát, de folyton akadt egy-két diák, aki valamilyen kötetet ke­resve megakasztotta a pakolásban. Most sokkal többen kér­dezték a megszokottnál, lassanként összetört terve az áhí­tott olvasásról. Sebaj, majd délután talán kevesebb feladata lesz, nyugtatta meg magát. Ebéd után maradt pár perce a szünetből, kedve támadt az épületet mint építészeti műremeket vizsgálni, bejárta a ter­meket, folyosókat, időzött kicsit az aulában is. Itt minden al­kalommal elsétált Szabó Ervin szobra mellett, s ilyenkor el­keseredetten gondolt bele, hogyan viselheti a tudás fellegvá­ra éppen Szabó Ervin nevét, aki merényletet szervezett Ti­sza István miniszterelnök ellen, s nagy szerepet játszott a marxista és kommunista tanok hazai elterjesztésében. Eszé­be jutott a sok magyar költő és író, aki sokkal inkább meg­érdemelné azt a megtiszteltetést, hogy a Wenckheim-palotát és a hozzá tartozó kisebb könyvtárakat róluk nevezzék el, és biztosan van köztük olyan is, aki nem szolgált ki egy em­bertelen rendszert sem. Ilyen lehetne Hamvas Béla - fogal­mazta meg gondolataiban Miklós, majd visszasétált a köny­vek birodalmába, sok munkája van még. Bejárta a termeket, folyosókat, időzött kicsit az aulában is Madonna lemondta a londoni koncertjét LONDON Újabb koncertjét mondta le Madonna: a pop­sztár ezúttal a hétfőre London­ba meghirdetett fellépését fúj­ta le korábbi sérüléseire hivat­kozva. A sztárnak hétfőn kez­dődött volna egy 15 előadásból álló fellépéssorozata a London Palladiumban - emlékeztetett rá a BBC News. Az énekesnő szombaton kiadott közlemé­nyében azt írta, hogy a Ma­dame X világ körüli turné kez­dete óta üldözik a sérülések, és orvosai tanácsára ismét pi­hennie kell néhány napot, mie­lőtt színpadra lépne. A 61 éves díva hozzátette, hogy visszaad­ják a jegyek árát a hétfői kon­cert közönségének. Madonna következő fellépése is a brit fő­városba volt meghirdetve, azt­zonban nem mondta le. A popsztár legutóbb janu­ár 19-én fújta le egy lisszabo­ni koncertjét, alig egy órával a kezdés előtt, akkor is sérülé­seivel indokolta a döntést. MW A popsztár egyre több fellépését mondja vissza Fotó: AFP

Next