Napló, 2021. május (Veszprém, 77. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-01 / 18. szám, Vasárnapi Napló

2 KÖZÉLET Negyven napot töltöttek a vaksötét barlangban Idő és fény nélkül Negyven napot töltöttek barlangban vaksötétben egy tudományos kísérlet résztvevői. A kutatásban az ember alkalmazkodóképes­ségét vizsgálták. Mediaworks-összeállítás LUMBRIVES-BARLANG Chris­tian Clot francia-svájci ku­tató irányításával 15 önkén­tes március közepén vonult el a franciaországi Lombrives­­barlangba. A 27 és 50 közötti életkorú nyolc férfi és hét nő szombaton lépett ki a barlang elszigeteltségéből. A résztve­vők sötét szemüveget vettek fel, hogy a sötétség után véd­jék a szemüket a fénytől. A barlangba nem jutott el a nappali világosság, és a cso­portnak órája sem volt, így nem tudták követni az idő múlását. A barlangban száz­­százalékos volt a levegő ned­vességtartalma, tíz Celsius­­fok volt a hőmérséklet. A cso­portnak semmilyen kapcsola­ta nem volt a külvilággal, sem a pandémia fejleményeiről, sem a barátaikról, családjuk­ról nem tudtak semmit. A Deep Time projekt kutatói szerint a kísérlet tapasztalatai alapján jobban meg lehet majd érteni, hogyan tudnak az em­berek az életkörülményeiket és környezetüket érintő drasztikus változásokhoz alkalmazkodni. A francia és svájci laborató­riumokkal együttműködő ku­tatók érzékelőkkel figyelték meg a 15 fős csoport alvási szo­kásait, társadalmi interakció­it és viselkedésüket. Az egyik érzékelőt egy kis kapszulá­ban nyelték le a résztvevők. Ez a kapszula mérte a testhő­mérsékletüket, és egy számí­tógépre továbbította az adato­kat. A csoport tagjai saját bi­ológiai órájuk alapján tudták, mikor kell aludniuk, felkelni­ük és enniük. A napokat nem órákban, hanem az alvási cik­lusuk alapján követték. A csoportot megfigyelő ku­tatók pénteken bementek a barlangba, hogy szóljanak a résztvevőknek, hamaro­san vége a kísérletnek. Mint mondták, sokuk alaposan el­számolta magát, azt hitték, még legalább egy hét vagy tíz nap van hátra addig, míg ki­léphetnek a barlangból. Christian Clot, a projekt igaz­gatója a Human Adaptation Ins­titute alapítója elmondta, hogy a közös munka a projekteken és a feladatok megszervezése kivételesen nagy kihívás­ volt. A kutató a kísérlet előtt hang­súlyozta, hogy az idő- és a tér­­érzékét elveszítő ember adap­tációs képességeinek tanul­mányozása például a jelenlegi egészségügyi valáságban is na­gyon fontossá vált. Bár a részt­vevők láthatóan fáradtnak tűn­tek, kétharmaduk azt mondta, még egy kicsit tovább is marad­na a föld alatt, hogy befejezze az expedíció során megkezdett csoportos projekteket. A Deep Time projekt 1,2 millió euróba került (436 mil­lió forint), amit a francia-sváj­­­­ci kutató szponzorok bevoná­sával teremtett elő. A sötét mélységet elhagyva még órákig fekete szemüveg védte őket a napfény erejétől­Fotó: AFP HIRDETÉS 2021. MÁJUS 1., SZOMBAT Újabb űrszondát küld a Holdra Kína NANKING A Csang’o-6 űrszon­dát Kína 2024-ben akarja fel­bocsátani, hogy a Hold túlsó oldalán, a déli-sarki Aitken­­medencében gyűjtsön talaj­mintákat - jelentette be szom­baton a kínai holdkutatási program egyik szakértője. Hu Hao, a kínai holdkutatási prog­ram harmadik szakaszának vezető tervezője a Nankingban megrendezett kínai űrkonfe­rencián számolt be arról, hogy már folyik az újabb küldetés részletes kidolgozása. A 2018 decemberében útnak indított Csang’o-4 volt az első űrszon­da, amely puha landolást haj­tott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Kar­­man-kráterében. A Csang’o-5 űrszon­da 2020-ban landolt a Hol­don, és decemberben 1731 grammnyi mintát hozott vissza a Földre. A Csang’o-6 szintén mintákat gyűjt majd átfogó elemzés és kutatás céljából. A szondán francia, svéd, orosz és olasz műsze­rek is lesznek - mondta el Hu, arra azonban nem tért ki, hogy milyen felszerelé­sekről van szó. A Csang’o-szondák fon­tos elemei­ a kínai űrkutatási programnak, egy olyan szon­da is szerepel köztük, amely egy robotrover leszállását ké­szíti elő a Marson. A program­ban tervezik továbbá egy le­génységgel működő űrállo­más létrehozását, asztronau­ták holdraszállását, valamint talajminta gyűjtését egy asz­teroidáról. MW A Csang’o-6 is kőzetmintákat gyűjtene majd Fotó: AFP

Next