Napló, 2021. május (Veszprém, 77. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-01 / 18. szám, Vasárnapi Napló
2 KÖZÉLET Negyven napot töltöttek a vaksötét barlangban Idő és fény nélkül Negyven napot töltöttek barlangban vaksötétben egy tudományos kísérlet résztvevői. A kutatásban az ember alkalmazkodóképességét vizsgálták. Mediaworks-összeállítás LUMBRIVES-BARLANG Christian Clot francia-svájci kutató irányításával 15 önkéntes március közepén vonult el a franciaországi Lombrivesbarlangba. A 27 és 50 közötti életkorú nyolc férfi és hét nő szombaton lépett ki a barlang elszigeteltségéből. A résztvevők sötét szemüveget vettek fel, hogy a sötétség után védjék a szemüket a fénytől. A barlangba nem jutott el a nappali világosság, és a csoportnak órája sem volt, így nem tudták követni az idő múlását. A barlangban százszázalékos volt a levegő nedvességtartalma, tíz Celsiusfok volt a hőmérséklet. A csoportnak semmilyen kapcsolata nem volt a külvilággal, sem a pandémia fejleményeiről, sem a barátaikról, családjukról nem tudtak semmit. A Deep Time projekt kutatói szerint a kísérlet tapasztalatai alapján jobban meg lehet majd érteni, hogyan tudnak az emberek az életkörülményeiket és környezetüket érintő drasztikus változásokhoz alkalmazkodni. A francia és svájci laboratóriumokkal együttműködő kutatók érzékelőkkel figyelték meg a 15 fős csoport alvási szokásait, társadalmi interakcióit és viselkedésüket. Az egyik érzékelőt egy kis kapszulában nyelték le a résztvevők. Ez a kapszula mérte a testhőmérsékletüket, és egy számítógépre továbbította az adatokat. A csoport tagjai saját biológiai órájuk alapján tudták, mikor kell aludniuk, felkelniük és enniük. A napokat nem órákban, hanem az alvási ciklusuk alapján követték. A csoportot megfigyelő kutatók pénteken bementek a barlangba, hogy szóljanak a résztvevőknek, hamarosan vége a kísérletnek. Mint mondták, sokuk alaposan elszámolta magát, azt hitték, még legalább egy hét vagy tíz nap van hátra addig, míg kiléphetnek a barlangból. Christian Clot, a projekt igazgatója a Human Adaptation Institute alapítója elmondta, hogy a közös munka a projekteken és a feladatok megszervezése kivételesen nagy kihívás volt. A kutató a kísérlet előtt hangsúlyozta, hogy az idő- és a térérzékét elveszítő ember adaptációs képességeinek tanulmányozása például a jelenlegi egészségügyi valáságban is nagyon fontossá vált. Bár a résztvevők láthatóan fáradtnak tűntek, kétharmaduk azt mondta, még egy kicsit tovább is maradna a föld alatt, hogy befejezze az expedíció során megkezdett csoportos projekteket. A Deep Time projekt 1,2 millió euróba került (436 millió forint), amit a francia-svájci kutató szponzorok bevonásával teremtett elő. A sötét mélységet elhagyva még órákig fekete szemüveg védte őket a napfény erejétőlFotó: AFP HIRDETÉS 2021. MÁJUS 1., SZOMBAT Újabb űrszondát küld a Holdra Kína NANKING A Csang’o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold túlsó oldalán, a déli-sarki Aitkenmedencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője. Hu Hao, a kínai holdkutatási program harmadik szakaszának vezető tervezője a Nankingban megrendezett kínai űrkonferencián számolt be arról, hogy már folyik az újabb küldetés részletes kidolgozása. A 2018 decemberében útnak indított Csang’o-4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében. A Csang’o-5 űrszonda 2020-ban landolt a Holdon, és decemberben 1731 grammnyi mintát hozott vissza a Földre. A Csang’o-6 szintén mintákat gyűjt majd átfogó elemzés és kutatás céljából. A szondán francia, svéd, orosz és olasz műszerek is lesznek - mondta el Hu, arra azonban nem tért ki, hogy milyen felszerelésekről van szó. A Csang’o-szondák fontos elemei a kínai űrkutatási programnak, egy olyan szonda is szerepel köztük, amely egy robotrover leszállását készíti elő a Marson. A programban tervezik továbbá egy legénységgel működő űrállomás létrehozását, asztronauták holdraszállását, valamint talajminta gyűjtését egy aszteroidáról. MW A Csang’o-6 is kőzetmintákat gyűjtene majd Fotó: AFP