Viharsarok, 1952. május-augusztus (8. évfolyam, 101-204. szám)
1952-08-27 / 200. szám
SZERDA, 1952. AUGUSZTUS 27 Akármerre nézgelődtek a látogatók, mindenütt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét tapasztalhatták. Csóti Antal 18 holdas csorvai középparszt meg is jegyezte: — Ha ez a termelőszövetkezet ott volna a közelemben még ma aláírnám a belépési nyilatkozatot. Látom, hogy itt jól élnek a tszlogok, magusdénak érzik a 800 holdat, s a termelőszövetkezet minden vagyonát. Tiszták a sorok körei, szép a gazdaság. Nem így van Csorván, ahol a Kiss Imre tsz-ben még nem meg nem is eddig,, .*- akarat, még sok, a munkafehogy a termelőszövetkezetben úgy fgyelembontó. De ha látom, hogy ők elémbe kerülnének a gazdálkodásban én sem, maradok ám tovább egyéni. Egyelőre, a zárszámadásig, figyelem tovább gazdálkodásukat, majd akkor eldől, hogy csoportag leszek-e. Csóti Antal éles bírálata a Kiss Imre termelőszövetkezet felé komoly intés: javítsanak a munkafegyelmen, tartsák be a termelési tervet, legyenek egy akaraton, — akkor minden sikerül. A látogatás végén megbeszélték, hogy mit láttak, mit tapasztaltak a makói József Attilában. Bírálat a csorvaiak felé Kiss Márton Antalné csorvai dolgozó parasztasszony így szólt: — Ilyen szép gazdaságot még nem Mélám, de azért mégis tapasztaltam egyet-mást, ami nem egészen helyénvaló. Adósságállomány például lehetne tisztább, jobban ügyeljenek a meszelésre, a vályúk tisztítására, a trágya eltakarítására. De hogy megállapítsam: a József Attila olyan termelőszövetkezet, amely példakép lehet a többi előtt. így vélekedett Francia Pál zákányszéki dolgozó paraszt is: ők is látják, hogy fejlettebb a közös gazdálkodás, hogy jobb az élete a szövetkezeti parasztoknak, csak belépésüknek még az az akadálya, hogy községükben vagy közelükben nem a megelégedésük szerint működik a termelőszövetkezet. Figyelmeztetés ezeknek a dolgozó parasztoknak a véleménye megyénk termelőszövetkezetei felé. Jobb munkával tegyék még virágzóbbá gazdaságukat, hogy minél hamarabb minél több dolgozó paraszt válaszsza a közös gazdálkodás útját... T. J. EGYÉNI GAZDÁLKODÓK a makroázser Attila Axaig egy pár évvel ezelőtt Ma , helyről látogatták meg az egyénikon úgy beszéltek a termelőszövet- dolgozó parasztok a makói termelőkeretről, mint a „nincstelen szegényparasztok gyűjtőhelyéről“ — most írigylik a gazdag szövetkezeti parasztokat és elismerik a milliomos tsz-ek eredményeit, jó munkáját. Vasárnap megyénk jó pár községéből: Rösztyéről, Kiszomborról, Cserváról, Mórahalomról és Vásár Összes vagyonuk több mint 2 millió forint A parasztküldöttség tagjai mogtani időben? Még jobban elcsodáltétogatták az 1949-ben alakult Jókoztak annál a táblánál, ahol pataser Attila termelőszövetkezetet is, amelynek történetével, eredményeivel Katona Sándor elvtárs elnökhelyettes, országgyűlési képviselő szava nyomán ismerkedtek meg. — Boldogok vegyünk — mondta beszédében Katona elvtárs, hogy bemutathatjuk a nagyüzemi termelés erdményeit, mert mi beszélhetünk eredményekről, minden brigád, területe egyformán gazdag tapasztalnivalókban. Tehenészetünk megyeszerte híres, kukoricánk legszebb a környéken. Összes vagyonunk több mint 2 millió forint. Eredményeink nyomán egyre több dolgozó paraszt győződik meg arról az igazságról, hogy a felemelkedés útja egyedül a szövetkezeti út. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csak az elmúlt egy hónapban 83 dolgozó paraszt kérte felvételét termelőszövetkezetünkbe. A termelőszövetkezet sertéstelepén gyönyörű anyakocákat, apaállato tittem is, meg nem is — most pedig látom ... Szinte türelmetlenül várták már a látogatók, hogy kiinduljanak a földterületre megnézni, mi is az alapja a 83 dolgozó paraszt belépésének ! A város alatt lévő tehenészetben a gyönyörű jól gondozott teheneket látva Gyergyádes Imre maraihalmi hét és fél holdas középparaszt meg is jegyezte: — Hittem is, vigyáznak a jószágra a tagok, min a szemük fényére. Most már látom, hogy ez igaz. Nem piszkos a tehén fara, a köröm levágva és egynek sem beteg a lába. Az a 13 liter, amit átlagban adnak a tehenek naponta az is valami... A parasztember legkedvesebb jószága a tehén, meg a ló. A látogatók nehezen váltak meg a szép állatoktól. Nem is volt hiány az érdeklődésben. Szekeres Mihály elvtárs, a termelőszövetkezet pántlikája alig győzött felelgetni. Gyulai István nyolc holdas mórahalmi dolgozó paraszt a legkisebb tehenet kereste meg és odahívta Szekeres elvtársat. — Az a kis tőgyű tehén — mutatott rá az egyikre újjal, — az is megadja a 13 litert? Nincs annak tőgye, csak maroknyi. — Az kilenc litert ad, de ilyen csak egy-kettő van tehenészetünkben. Legtöbb tehén 18-tól 21 literig ad tejet. A burgonyatáblán ... Alig egy-két kilométernyire a tehenészettől megnézték a látogatók a termelőszövetkezet kukorica és burgonya földjeit. Amikor megállt az autó a nagy burgonya"ábra mellett Selmeczi Tóth Mihály vásárhelyi 15 holdas középparaszt szinte szaladt a zöldelő növények közé. Gyorsan felhúzott egy tövet, lerázta ióla a földet és mutogatta mindenkinek: — Ez sem szebb, mint az enyém,milyen, kicsik a krumplik, nem terem a szövetkezetben sem nagyobb, ■mint az én egyéni földemen. Csóválja egyik-másik dolgozó paraszt a fejét. Détár József, aki a vásárhelyi I. tipusú Új Élet tszésből látogatta meg a József Attilát, szintén felhúzott egy tövet, valamivel beljebb a tábla szélétől. Azon már ökölnyi krumplik voltak. — Ne ott a fák árnyékában keresse a nagy krumplikat Tóth bátyám, nézze meg itt beljebb, hogy milyen a termés. Ott, ahol maga keresi a szép burgonyát, — ott nem is teremhet jól a föld az árnyék ■minitt. Igaza volt Détár Józsefnek. A mesgye melletti három-négy sor gyenge termést ad, de a többi az jól terem. Egy fészektől kétkilónyi krumplit is kapartak ki a látogatók. Nem hiába töltögették már háromszor fel a tszes tagok a krumplit, van is termés bőven ...a kukoricaföldön A burgonyaföldön, túl húzódik a száz holdas kukoricatábla. Csodálkozva néztek a látogatók a karvastagságú csöveket. Azt kérdezték a tszcs tagoktól: ez a kukorica nem-e valami különleges fajta, amiért ilyen szépen megnőtt ebben a más-szövetkezeteket, hogy saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodásról. Ott voltak a küldöttek között az I. típusú tszcs elnökei és tagjai is, hogy tapasztalatot gyűjtsenek további fejlődésükhöz, megismerjék az önálló tsz-ek gaz’dálkodását. beporzás útján fokozták a kukorica megtermékenyülését a növényápolási brigád tagjai. Minden száron két cső tengeri díszlett. Ezen a tíz hold beporzott kukoricatáblán holdanként 30—35 mázsa termés lesz. De a többi 90 hold is megadja átlagosan a 25 mázsát. Ennek pedig az az oka, hogy a termelőszövetkezet tagjai nem ijedtek meg a munkától: négyszer kapálták meg a sorok közét és hatszor elekapázták a kukoricájukat, nagy falka süldőket láthattak a küldöttek. Az egyik akolban 83 malac ette éppen a moslékot, azontúl vagy 120 süldő visított. Megnézték a 3 és fél mázsás nagy apaállatot is a látogatók, s azokat a kocákat amelyek 13—14 kismalacot fiadzanak. Itt Molnár János elvtárs, a sertésgondozó elmagyarázta, hogy a malacok nevelésénél is fontos a megszokott időben való etetés, tisztaság, a jó kezelés. 40.000 forint megtakarítás Nagy érdeklődéssel szemlélték a látogatók a szénporos téglakészítés módját. Két holdnyi területen színte kis téglagyárat létesítettek a termelőszövetkezeti tagok, ahol ebben az évben már 450.000 darab téglát vertek ki és 150.000-et égettek ki. Ott bányásszák a földet, három és fél lóerős nagy szivattyú szolgáltatja készítésükhöz a vizet. Ebben az évben már 40.000 forintot takarítottak meg a szénporos téglaégetéssel. Meggyőződtek a látogatók a szénporos tégla jó minőségéről. Hős Nagy Bálint vásárhelyi hat holdas dolgozó paraszt, I-es típusú tszes tag meghallgatta a tégla csengésé is. Elismerték, hogyha jó a kiégetés, a szénporos tégla szilárdabb, nehezebben törik, mint a gyári. A tisztaság, jó kezelés eredménye it — A mi papunk jó pap. Nem tánsok mások. Szögezzük le: nem vét senkinek. Még a begyűjtésért beszélünk katolikus vagy protests imádkozik _ halljuk nem egy táns reakcióról. Mi a klerikális reszer még a párttagok szájából is, akció ellen harcolunk, az egyház Tény az, hogy államunk táma- ,palástja mögé búvó reakció ellen, gatja a békéhez, az államhoz hű s harcolunk ellene akár katolikus, papokat, és bizonyos keretek között be is vonta őket a békem mozgalomba. Tény az is, hogy azokat, akik a béke, a nép, a haza ellen cselekszenek, leleplezi és ártalmatlanná teszi jogosan a béke, a nép érdekében, az állam és az egyház akár protestáns, vagy akármelyik egyházat használja fel a támadás céljára. A biblia úgy jellemzi a sátánt, mint báránybőrbe bújt farkast. Báránybőrt öltve férkőzik a juhközött létrejöt megegyezés szerint. Pakolba, hogy elragadja onnan a De mindemellett tény az is, hogy bárányokat (az ártatlan lelkeket), a begyűjtés nem javul — tét a ugy látszik, a klerikális reakció megdől, mert megvilágítja az igazság. Megdőlt Bakó esperes tudománya is, hiába támogatták a fábiáni kulákok, Erdőháti Nagy János és a sertésbeadást szabotáló, hírhedt Tardi Imréné, akinek a férje háromévi börtönbüntetését tölti szabotálásért. Pedig jött az ukáz: — Hívják össze külön a kulákokat istentisztelet címén. Világossá vált ezután minden józanul gondolkodó dolgozó paraszt előtt, hogy amint isten igéjével ott sütnek,főznek, az mindenféleképpen csak neki lehet rossz. Ott a múltban is mindig csak nagyon rossz tapasztalatok éppen az ellenkező- tanult ebből az egyházi tanításból, született, ahova a magukfajta dőltét bizonyítják — ha imádkozás- vagy legalább is a kétszínűségből, igozó ember nem tehette be a lábát. ~w»,1 AiViRininV sporttPiTii nflita n« írviár*. *rannrt.l n ímn7.Cím/71ipn alsó papjai bizonyításai szerint. Bakó László esperes és az őrgrófi ügyész szentszövetsége: „elsáfárkodjak64 saját papjaik kenyerét néphez hű, a béke ügyéhez hű papokról anyagi támogatással, az esperes úr azonban két-háromszáz forintot is bezsebel havonta egyegy paptól az egyházmegye pénztárába, S még talán a halottról is lelhúzná a gúnyát. Mert nemcsek az alsópapok kenyerét sáfárkodja el, hanem elsáfárkodja még a halottról is a szemfedőt. Majd így történt ez a fábiánsebestyéni pap esetében is, ahol ha nem is a szemfedőt, hanem a gyászoló család gyászruháját sáfárkodva el az esperes úr. Halva feküdt dr. Kádár Imre fábiánsebestyéni református pap feleségének az anyja. Temetésre készültek, amikor megjelentaz esperes sötét árnya és elvitte a papné gyászruhájának az árát az egyházmegye pénztárába, szintén sáfárkodás címén. Elvitte annak a ruhának az árát, amelyben utolsó útjára akarta kikísérni az édesanyját. — Ha nem úgy cselekszel, ahogyan mi mondjuk, mehetsz követ hányni — ezzel ijesztgetik az alsó papokat. S az ijesztgetésben, a zsarolásban Gegit a „mindenható jogtanácsos,“ dr. Nagy Sándor, aki tudvalévőig a többezer holdas Pallavicini őrgróf ügyésze volt. S most, hogy lehetetlenné vált a dolgozó parasztok nyúzása, — amelyben pedig olyan nagy gyakoriba tett szert az őrgrófi ügyész, amikor, a nagybirtok körüli kis-Az esperes őr ugyanis minden földűeket forgatta, ki birtokukból s áron azt akarja elérni, — mint ahogy Fábiánsebestyénen is történt —, hogy a hívek bizonyos 1,.sáfársági hozzájárulást“ fizessegatásra.“ De túl ,megátalkodottaknek. Hogy miért és mire, erre nem nak“, „elvetemülteknek“ bizonyul- ad választ erről nem ad elszámolnajd egy hónapig elég egy kisebb takafábiáni szivek, mert nemhogy lást. Mivelhogy erre a hívek nem méretű háztartásban.) a szivek, de még a kapuk is kulcs. igen hajlandók, befizetteti elsősor-Az állam és az egyház közöttira fordultak, nemhogy kitárultakban azokkal a papokkal, akik ki. megegyezés tehát nem jelenti azt, volna. Nem javított a helyzeten estek kegyeiből. A múlt évben pélhogy most már lemondjunk a kbe- az sem, hogy Bakó esperes úr dául, amikor a papok megkapták rivális reakció elleni harcról s is „utánpótlást“ küldött Veresegyházi félévre visszamenően az államtól fúziókat sem keltsünk magunknak László, volt bethanista lelkész, a segélyt, Bakó László esperes alsó az egyházi reakció ,,ártalmatlanná- mint „tudományos“ ember szemét papjait arra kényszerítette, hogy gáról“. Olyan illúziókat sem költélyében, s az államtól kapott pénz egy részét hetünk, hogy csak a katolicizarru- Nemhiába bizonyítja a történe- adják le „sáfátsági hozzájárt!lásson belül van a reakció, a proteslem, hogy minden hamué tudományként.“ Az állam gondoskodik a Mert Bakó László esperes arra ki.i főzésében? — ert Bakó László essérti az alsó papokat, akik nemperes gondolta. S mint, aki Ameriakarnak a megegyezés, a Magyar kát fedezte fel vagy legalább is Népköztársaság törvényei ellen a spanyolviaszkot, mindjárt el is cselekedni, hogy forduljanak a nép látta utasításaival alsó papjait. S léseket“ — Horváth Márton elvtárs ellen, szövetkezzenek azok cliense- amelyik pap túl nagy disznóságnak mondotta ezeket a megszívlelendőgeivel, a kulákokkal, s a papi pap találta az esperes úr üzelmeit és szavakat a KV ülésen. Ílászot, a S ide illik az a sok igazságot a nép ellen tartalmazó arab közmondás „Ne ülj ! Ilyen ügyben küldte Fábiánsefer minden szavának addig, amíg egy kiló sót meg nem eszel vele.“ Ez magyarra fordítva annyit jelent: ne higyj neki addig, amíg alaposan meg nem ismered. Ne csak mézes-mázos szavai után ismerj meg valakit. Mielőtt valakiről véleményt mondasz, ismerd meg alaposan, figyeld hosszabb ideig (az arabok szerint egyél meg egy kilóról vele: ennyi só tudvalevőleg szószékeit használják fel ) nem akar mindenáron a korpa közé keveredni — mert saját tapasztalataiból látta, hogy kockázatos dolog a Népköztársaság törvényeivel ujjat húzni — az kiesett az esperesi kegyből. S aki kiesik az esperes kezéből, anak ezerszer jajbestyénre Hódmezővásárhelyről Barna Józsefné kulákasszonyt is azon a címen, hogy ott „lelki munkát végezzen“. A fábiánsebestyéniek azonban átláttak a szitán és kerek-perec megmondták: — Nem kiváncsiak egy kulákasszony prédikációjára sem. Erre azután elindult a kulákasszony „családlát. Mindezek olyan tények, amelyek azt bizonyítják: az egyházi palást mögé búvó reakció támadja azokat a józan gondolkodású papokat is, akik hajlandók lennének a Népköztársaság békemunkájában résztvenni és nem szándékosan ellene cseleskedni. Az állam, a béke érdekében cselekszenek tehát azok, akik azt követelik: akadályozzák meg azokat a mesterkedéseket, amelyekkel a nép ellen akarják kényszeríteni az alsópagokat, sól akarunk segíteni rajta. Ezt példázza a Szegeden székelő „A klerikális reakció módszerei Bakó László esperes úr esete is — rendkívül változatosak, méltóak az alkalmazkodás és szemforgatás évezredes jezsuita hagyományaihoz. Fel kell számolnunk az egyházi reakció állítólagos „békés“ szándékaival kapcsolatos hamis elképzel De miért vannak a községben papok, ha nem azért, hogy segítsenek a féligtött kása teljes megszövetkezve az esperessel, ez alsó papokon gyakorolja tudományát. ★ A földeák tanács mossa le magáról a szégyenfoltot Csongrád megye minden községében, városában harcba indultak augusztus 24-én az elszámoltató bizottságok a begyűjtés fokozáséért. Üzemi munkások, példásan teljesítő dolgozó parasztok, tanácsapparátusbeli dolgozók vállvetve fogtak hozzá a munkához. A begyűjtőhelyek is már korán reggel nyitva álltak a gabona átvételére. Földeákon azonban semmi mozgás nem volt tapasztalható. Várjon miért? Földeákon a begyűjtést az egyhelyben topogás, a teljes zűrzavar és a tájékozatlanság jellemezte. A járási tanácstól kiküldött Göller elvtárs is átvette a helyi tanács „módszerét“ és beleesett abba a hibába, hogy az ellenőrzést és irányítást lagymatagsággal cserélte fel. A begyűjtési nyilvántartók a nyilvántartási lapok alapján a hátralékos mennyiségeket rosszul, számszaki hibáktól hemzsegve állapították meg, ami nagymértékben kerékkötője volt az eredményességnek. Munkájukat a lélek, nélküli, a felelőtlen és az ,,ahogy esik, úgy puffan"* ténykedést jellemez. Több olyan hátralékost mutattak ki, akik időközben a gabonát már beadták. A községben a párttitkár elvtársnő nem tudja megfelelően irányítani a helyi tanács munkáját. Kővágó József VB-elnöknek a „jószívűsége“ és „szelídsége“ rányomta bélyegét az osztályharcra, a begyűjtés munkájára. Mindez azt eredményezte, hogy az apparátus dolgozói magukra voltak hagyatva, szócsatározás és barátságos eszmecsere folyt a hivatalban. Vörös István nyilvántartó percekig vitatkozott a párttitkárral, mert azt akarta, hogy a páttitkár menjen ki a hátralékosokhoz- Az elszámoltató bizottságok kioktatása megtörtént ugyan, azonban hiányzott belőlük a rátermettség. Az elszámoltatás csak beszélgetés formájában történt meg. Sok helyen több-kevesebb beadásra váró gabona maradt a hátráló okosoknál, ahelyett, hogy a begyűjtőhelyre került volna Jellemző az is, hogy a VB.titkár délután 2 órakor szedte sátorfáját és hazautazott Makóra, otthagyva csapot,papot. Amikor az üzemi dolgozók társadalmi munkaként bekapcsolódtak az elszámoltatásba, az osztályharc megvívásába, a több gabonáért folyó harcban a VB-titkár meghátrált a feladatok elől- A tanácsvezetőség megalkuvó és felelőtlen munkája természetesen rányomta bélyegét a község begyűjtési eredményeire. Vasárnap mindössze 908 kilogramm búza, 656 kilogramm árpa és 515 kilogramm zab gyűlt be az átvevőhelyen. Földeák község pártbizottságáinak és tanácsvezetőségének figyelmébe ajánljuk, hogy okuljon a hibakon, változtassa meg sürgősen munkamódszerét. Fogja keményen kezébe a begyűjtést, nevelje az apparátus dolgozóit a felelősség, teljes munkára és tűzön,vízen keresztül vívja meg a község 41 kulákja ellen az osztályharcot. Kovács László Az idén is jó gyapottermésre számíthatunk Gyapottermesztéseink első két éve igazolta, hogy a Szovjetunió eredményeire, tapasztalataira épített munka meghozza a várt eredményt. Nem volt könnyű megszerettetni dolgozó parasztságunkkal a „fehér aranyat“; sokan úgy voltak vele, hogy „nálunk ez a növény úgy sem terem meg.“ Jelentős akadálya volt megyénkben a gyapot meghonosításának, hogy az osztályellenség, a kulákság kézzel-lábbal igyekezett megakadályozni a gyapot termelését, mert tudta, hogy ezzel dolgozó parasztságunk még nagyobb jövedelemhez jut. Emlékszünk még, hogy 1950- ben hogyan lármáztak a kulákok eredményeinket lekicsinyelve. Az ellenségnek azonban csattanó választ adott 1951. évi eredményünk, amikor a beesőzés mellett 7—9 mázsás gyapottermést értünk el. Ekkor már hiába állított az ellenség gyapotföldjeinkre olyan feliratú táblát: „Nem ide való születésű vagyok én." Termelőszövetkezeteink tagsága és az egyénileg dolgozó parasztok megszerették az új növényt és visszavertek mindenféle provokációt. Nem csoda, hiszen az egyénileg dolgozó parasztok között is voltak olyan gyapottermelők, akiknek 11—15 ezer forintot jövedelmezett a gyapot. Hatalmas eredményt értek el a csongrádi járásban, a felgyői és a baksi állami gazdaság, a csongrádi Vörös Csillag, a felgyői Petőfi, a tömörkényi Alkotmány és a baksi Micsurin termelőcsoportok. Ebben az évben bár újra kellett vetnünk több helyen a gyapotot, a májusi fagyok miatt, azonban a nyári hónapokban jól fejlődtek és jó termést ígérnek. Végezzen számadást dolgozó parasztságunk, hogy az eddigi eredmények alapján még bátrabban, termeljen gyapotot. Daru Sándor Csongrád