Viharsarok, 1954. január-április (10. évfolyam, 1-102. szám)
1954-01-01 / 1. szám
A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I X. t, * V. 1. b^Aöl pwui Könyvtár fótuielve ÁRA 50 FILLÉR r új esztendő küszöbén írta: Papp Sándor, a Laongrád megyei tanács vb elnöke Újjra eltelt egy év és megkezdődött az 1954-es esztendő. Régi szokása az embereknek az új esztendő kezdetekor, hogy számadást tesznek, elgondolkodnak az elmúlt év eredményein, nehézségein és bizakodó reménységgel néznek a jövőbe. Legtöbbször többet várnak az új esztendőtől, mint amennyit az elmúlt év adott. így volt ez már régen is, amikor még hazánk úri Magyarországnak volt nevezhető. A számadásokban azonban nagy különbségek voltak. Másképpen számolt az új esztendő küszöbén a tőkés és a kizsákmányoló számolt, mégpedig úgy, hogy vajjon növekszik-e az új évben gazdagsága, milyen új módszerekkel lehetne azt a dolgozók rovására még növelni. Másképpen számolt a munkás, az agrárproletár, a tisztviselő és mindazok az egyszerű kisemberek, akik tőkével nem rendelkeztek; számoltak pedig leginkább úgy, hogy vájjon az új esztendő megoldja-e számukra a munkalehetőségeket, megadja-e számukra a kereseti lehetőségeket, kikerülhetnek-e a munkanélküliek táborából. Többre nem is mertek gondolni, mert ez lehetett a legelemibb kívánalom, amit elvárhattak az új esztendőtől Nálunk ma már az új esztendő számadását a dolgozók, mint az ország gazdái végzik el. A számvetés egyforma. Mégpedig olyan, hogy az elmúlt&évnél az új esztendőben ,fokoz £.,em erősödjék népgazdaság«^óbb és több legyen terremtsünk dolgozóink megélhetésének, szélesebbé tegyük a lehetőségeket dolgozóink egészségének megvédésében, tanításában, nevelésében. Meg akarjuk teremteni dolgozóink számára az anyagi és kulturális felemelkedés olyan fokát, ami méltó egy szocializmust én az ország dolgozóihoz. Mi, az új esztendő küszöbén x”*‘ számadásunkhoz tartozik az is, hogy lerögzítsük, hogyan következett be a változás, hogyan és miért szűnt meg a dolgozók munkanélkülisége, reménytelensége és mi tette lehetővé, hogy dolgozó népünk az ország gazdájává fejlődött és most saját magának építi a szocialista Magyarországot. Nem mehetünk el ma ezek mellett a kérdések mellett anélkül, hogy fel ne vessük határozottan; azért következett be a változás, mert ahhoz megteremtette az alapot a Szovjetunió, amikor hazánkat felszabadította; megteremtette az alapot pártunk, amikor dolgozó népünket az ország gazdájává nevelte. Abban a változásban, ami bekövetkezett, látnunk kell a szovjet nép nagy szerepét és harcát, amit értünk folytatott, segítőkészségét, amit lépten-nyomon tapasztaltunk. Látnunk kell azokat az erőfeszítéseket, amit tesz ma is nemzetközi vonatkozásban a béke fenntartásának érdekében. A bekövetkezett változásban látnunk kell pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának a szerepét, harcát, segítségét, mely töretlenül vezeti dolgozó népünket azon az úton, amely a további felemelkedéshez, a további eredményekhez, a szocialista Magyarország megteremtéséhez, a dolgozók boldog életének megteremtéséhez vezet. Újesztendei számadásunkat csak ezeknek a kérdéseknek a helyes elemzése, megértése és elfogadása esetén tudjuk tárgyilagosan megejteni; csak ezeknek a kérdéseknek a birtokában leszünk képesek megérteni az elmúlt év eredményeit, fogyatékosságait és leszünk képesek az új esztendőben azokat a feladatokat megoldani, amelyek ■— ha jól megoldjuk — a további keménységet a bizakodást növelik dolgozó népünkben és teszik elérhetővé számára a jobb anyagi és kulturális fejlődést. Az elmúlt évet nem értékelhetjük másképpen, mint ahogy az a valóságban elénk tárul. Voltak fogyatékosságai is az 1953-as évnek. Elég sok nehézséggel kellett megküzdenünk, ami főleg gazdasági vonatkozásban jelentkezett, — leginkább az év első felében Nem volt könnyű ez a szakasz sem a munkásnak, sem a termelő parasztnak, sem az értelmiségnek. Mégis, mindent egybevetve, azt állapíthatjuk meg: eredményes esztendő volt az 1953-as. Ha nemzetközi vonatkozásban nézzük az ó-esztendőt, szintén nagy eredményeket könyvelhetünk el. A béketábor hatalmas győzelmeként Koreában elhallgattak a fegyverek. Ennek a sikernek következtében világszerte tovább erősödött az a meggyőződés, hogy tárgyalások útján lehet és kell is rendezni a nagyhatalmak közötti vitás nemzetközi kérdéseket. A Béke-Világtanács ez évi budapesti ülésén kiadott «Tárgyaljatok! Tárgyaljátok!»-jelszó, a józanabbul gondolkodó burzsoá politikusok körében is teret nyert. A Szovjetunió következetes harca a békéért, a nemzetek közötti együttműködésért, a világ békeharcosainak fáradthatatlan küzdelme eredményezte azt az előrehaladást, hogy rövidesen tárgyalóasztalhoz ülhet a négy nagyhatalom külügyminisztere. Az elmúlt esztendőben tehát jelentősen enyhült a nemzetközi feszültség, a béketábor országai —és elsősorban a nagy Szovjetunió — jelentősemb tovább erősödtek. A kapitalista;i o ószágokban is mind jobbékéért, az államok közötti megegyezésért. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy az imperialisták lemondtak háborús terveikről. Az imperializmus továbbra is egy új háború révén akarja a maga számára biztosítani a maximális profitot. Éppen ezért a népek ébersége egy percre sem csökkenhet. Ha belső életünk kialakulását vizsgáljuk, akkor is azt állapíthatjuk meg, hogy az 1953-as év az egyik legtöbbet megvalósító évek közé tartozik. Még egyetlen évben sem történt olyan mélyreható elemzése az egyes kérdéseknek az emberekkel való törődés tekintetében, a termelés tekintetében, a jövő alapos és biztos kialakításában, mint 1953-ban. Hatalmas jelentőségű számunkra pártunk Központi Vezetőségének június 27— 28-i határozata azért, mert rámutat azokra a hibákra, amiket elkövettünk és megmutatja mind pártpolitikai téren, mind gazdasági téren azokat a tennivalókat, melyeket el kell végeznünk ahhoz, hogy hibáinkat kijavítva még nagyobb eredmények elérésének vessük meg biztos alapját. Ebből a párthatározatból született meg a kormányprogramm, ami célul tűzte ki a legfontosabb kérdések megoldását az iparban, a mezőgazdaságban s általában a termelés fokozásában, a dolgozók életkörülményeinek jobb megalapozásában. Pártunk Központi Vezetőségének határozatát, kormányzatunk programmját valósítottuk meg akkor, amikor egész sor olyan intézkedést hajtottunk végre, ami segítette dolgozó népünket megélhetésében. Kedvezően hatottak mezőgazdasági vonatkozásban megtett intézkedéseink, amit a begyűtés, az adófizetés csökkentésében és az állam iránti kötelesség teljesítése esetében a múlt évi hátralékok elengedésében megtettünk. Szilárdították és erősítették a termelőszövetkezeteinket és az egyéni gazdákat azok a segítő intézkedések, amiket az állam iránti kötelezettség mérséklésén túl az egyes beruházásokkal, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételeinek kialakításával, az ingyenes állatorvosi munka biztosításával nyújtott kormányzatunk. S1ész dolgozó népünk életszínvonalának emelkedésére van jó hatással az a nagyarányú árcsökkentés, ami szintén az 1953-as évben következett be. Dolgozóink életkörülményeit javítják azok az intézkedések, amik lakásproblémájuk megoldásában történtek, úgy is, mint lakásaik rendbehozása, úgy is, hogy nagyobb arányú kislakásépítés indult és indul meg városon és falun egyaránt Dolgozóink életkörülményeit javítják azok a nagyarányú szociális beruházások, amik már eddig is történtek és a jövőben fokozottabban történni fognak. Lehetne felsorolni e számadás alkalmával még számtalan olyan dolgot, amiben változások következtek be. De megemlíthetnénk ezúttal még sok olyan célkitűzést is, aminek megvalósítása az új esztendő és a következő évek feladata lesz. Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozataiból kiindulva számos kezdeményezés indult el és van folyamatban az egyes fontos kérdések rendezésében. A nemrégen megjelent Munka Törvénykönyve széles alapon biztosítja a munkásosztály és az alkalmazottak életkörülményeinek védelmét és gondoskodik arról, hogy jogaikat senki meg ne sérthesse. Nemrégen jelent meg az új, három évre szóló begyűjtési törvényerejű rendelet. Ez az eddigi begyűjtési rendszerünktől eltérően számos olyan változást hozott, ami tárgyilagosan veszi figyelembe terme’őink földterületének nagyságát földjük minőségét és művelési ágát, de figyelembe veszi az egyes termelők szociális helyzetét, továbbá tekintettel»n van az ürességre az egyes családokon belül a gyermekek számára és ilyen oldalról is kerJezményeket nyújt. NWemrégen jelent meg pártunk • Központi Vezetőségének és Népköztársaságunk Minisztertanácsának egész mezőgazdaságunk továbbfejlesztéséről szóló határozata, amit megvalósítani az 1954-es új esztendőben és a következő években fogunk. Ha csak ezt a néhány, de alapvetően fontos kérdést tesszük vizsgálat tárgyává és mérjük fel jelentőségét, újólag megállapíthatjuk, hogy méreteiben és jelentőségében óriási lépést tettünk előre abban az irányban, hogy népgazdaságunk minden ágát megerősítjük és dolgozó népünknek felemelkedését alapvetően elősegítjük azáltal, hogy kulcskérdésünket, mezőgazdaságunk termelékenyebbé való fejlesztését úgy oldjuk meg, hogy ebből munkásosztályunknak, dolgozó parasztságunknak és értelmiségünknek jobb megélhetése következhessék be. Ez a nagy feladat áll a csongrád megyei dolgozók előtt is az új esztendő küszöbén. Megállapíthatjuk, hogy soha még nem álltak ilyen nagy, nemes feladatok előttünk, amelyek teljes egészében az egész nép ügyévé váltak, amelyek az egész népünk felemelkedésére vannak kihatással, amelyek egész dolgozó népünket segítik a jobb anyagi helyzet, a fejlettebb, kultúra* élet megvalósításához. ’Tízek a célkitűzések és feladataitok arra köteleznek bennünket, csongrád megyei dolgozókat is, hogy az új esztendőt a feladatok eredményes elvégzésével úgy kezdjük meg, hogy maximális erőfeszítést tegyen ipari munkásságunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk abban az irányban, hogy mindenki a maga területén a legtöbbet, a legjobbat adja nagy, nemes, közös célkitűzésünk megvalósításához. Ilyen törekvéssel fogjanak a munkához pártszervezeteink, tanácsszerveink és úgy neveljék, tanítsák, vezessék dolgozóinkat, úgy világítsák meg előttük célkitűzéseinket, hogy dolgozóink reménykedve, bizakodva nézzenek a jövőbe és a jól elvégzett munkán keresztül az a vágy váljon valóra, hogy az új esztendő mindenben többet ad. Az így végzett munka , lehet a legjobb újévi számadás, mir ■W^^AAT MBAD MEGYI j P A, 8T BIZOTTSÁGA NAK L •cm BoLd&q, újévet! PÉNTEK, 1054. JANUÁR 1 A kormány úgy bánik az egyetemi és főiskolai diáksággal, mint amilyen bánásmódban a közoktatást és a francia kultúrát részesíti Heves viták a francia nemzetgyűlés ülésein A francia nemzetgyűlés szerdai ülésén órákig tartó, sokszor viharossá vált interpellációs vita után egyhangú határozati javaslatot fogadott el. A határozatban az ülésen jelenlévő 621 nemzetgyűlési képviselő , éles szavakkal ítélte el Laniel miniszterelnök és belügyminisztere rendőrségének december 15-i példátlanul galád támadását a kormány botrányos «kultúrpolitikája»’ miatt békésen tüntető egyetemi és főiskolai hallgatók ellen. Gionovi kommunista képviselő emlékeztetett azokra a körülményekre, amelyek között a rendőri provokációk lejátszódtak. Martinaud Beplat belügyminiszter rendőrsége a diáktüntetések során 100 diákot őrizetbe vett, a gumibotos támadás során pedig 40-en megsebesültek. Erre a támadásra — mondotta — senki más nem adhatott parancsot, mint maga a belügyminiszter és rendőrprefektusa. A kormány éppúgy bánik az egyetemi és főiskolai diáksággal, mint amilyen bánásmódban a közoktatást és a francia kultúrát részesíti. Ennek oka pedig nem lehet más, mint az, hogy a francia burzsoázia ügyeinek intézésével megbízott kormány lehetőleg zavartalanul folytatni akarja háborús politikáját. Nyilvánvaló az.*összefüggés a kha'iúllanások xSS törzdtsz ittsa és a francia kultúra fejlesztését szolgáló költségvetési hitelek csökkentése között. A francia nemzetgyűlés keddi ülésén megtárgyalták az 1954 január-februári katonai költségvetést és az ugyanezen időszakra szóló közoktatási hiteleket. Azért tárgyalták csupán a kéthavi katonai költségvetést, mert a nemzetgyűlés a komoly pénzügyi nehézségek miatt nem hagyhatta jóvá az egész évre szóló katonai költségvetést. 416 szavazattal 208 ellenében (a kommunisták és szocialisták) 178 milliárd frankos összegben elfogadták 1954 első két hónapjának katonai költségvetését. Triboulet, a parlament hadügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a szavazás nem jelenti a kormány mostani katonai politikájának jóváhagyását. Élesen bírálta a kormány fegyverkezési politikáját. Villon kommunista képviselő az indokínai háború megszüntetését követelte. Párizsból érkezett jelentés szerint az a 16 nemzetgyűlési képviselő, aki hétfőn kilépett az úgynevezett «független parasztpártiak* sorából, szerdán elhatározta, hogy «parasz (csoport» elnevezéssel új pártpolitikai alakulatot hoz létre, amelynek el nike a Loiremegyei Pápat képviselő. Az új politikai csoport által közzétett nyilatkozat leszögezi, hogy «a végrehajtó hatalom nv»ff*zP4rri'taérdekében kívánja kifejteni politikai tevékenységét. A külpolitika hírei Washington (TASZSZ) December 19-én Washingtonban tanácskozás folyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között. A tanácskozások azzal kapcsolatos technikai kérdésekről folytak, hogy az Egyesült Államok kormányának kívánságára átadnak az Egyesült Államoknak 180 hadihajót (főként torpedónaszádokat és partra szállító hajókat) azon hajók közül, amelyeket a Szovjetunió a második világháború éveiben a kölcsönbérlet alapján kapott. E hajók a felek közti megállapodás értelmében nem adandók el a Szovjetuniónak. A hajók átadása a köcsönbérlettel kapcsolatos elszámolások rendezésének részét képezi. tAt Párizs (TASTSZ1 A «LTnformation»- közli Edouard Daladier nemzetgyűlési képviselőnek, volt miniszterelnöknek cikkét az indokínai háborúról. Daladier a cikkben hangsúlyozza, hogy Ho Si Minh kormánya többször kifejezésre juttatta tárgyalási készségét és ennek során Franciaországra nézve előnyös feltételeket kínált, továbbá gazdasági egyezmények megkötését javasolta. «A francia kormány nem adott semmiféle választ ezekre a javaslatokra — írja Daladier —, holott e javaslatok alapján véget vethettek volna a háborúnak és biztosíthattak volna, hogy országunk megtartsa fontos szerepét a Távolkeleten ...» Daladier befejezésül követeli hogy a francia kormány és a parlament haladéktalanul hozzon határozatot az indokínai háború beszüntetéséről. (MTI) A «Ferm :a» című teherán lap cikket közöl a tervezett „közálkeleti védelmi tömbbel” kapcsolatban. — Teheráni politikai körökben most sok szó esik a középkeleti védelmi tömb megalakításáról — írja a lap. Felmerül az a kérdés, hogy Irán kormánya ... miért nem vallott nyíltan színt, hogy a két tába közül melyiket akarja támogatni. *— Ha ránézünk a térképre, látjuk, hogy Iránnak 2300 kilométere közös határvonala van a Szovjetunióval, amellyel emellett komoly gazdasági kapcsolataink is vannak Ezért tehát Irán csakis semleges maradhat a két tábor között. Ezen kívül még egy baráti szerződésünk is van a Szovjetunióval, amely 1921-ben jött létre. — Irán népe örömmel folyt a semleges politikát és sohasem lesz hajlandó arra, hogy egyetértsen a sötét és furfangos blokk politikájával. Olasz hadifoglyok hazaszállítása a Szovjetunióból Róma (TASZSZ). Kosztiljov, a Szovjetunió olaszországi nagykövete december 29-én közölte Pella olasz miniszterelnökkel, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének az amnesztiáról hozott törvényerejű rendelete értelmében, illetőleg a Szovjetunió Legfelső Bíróságának határozata alapján 27 olasz hadifoglyot, akit annak idején bűncselekmények miatt elítéltek most büntetésük kitöltése előtt szabadon bocsátanak és a Szovjetunióból Olaszországba szállítanak. Ezenkívül egy olasz hadifoglyot azért szállítanak haza, mert ma kitöltötte büntetését. Kosztiljov nagykövet erről jegyzéket nyújtott át Polla olasz miniszterelnöknek. A jegyzék óta arra is hogy szovjet területen ma nincs több olasz hadifogoly és hogy az említett 2<t főnek a Szovjetunióból történő hazautazásával az olasz hadifoglyyok hazaszállítása a Szovjetunióból teljesen befejeződik. A nagykövet közölte Pellával hogy a Szovjetunió Legfelső Bírósága büntetésük kitöltése előt szabadon bocsátott hat nem-hadifogoly olaszt. Ezeket is hazaszállítják.