Viharsarok, 1956. július-szeptember (12. évfolyam, 154-231. szám)

1956-09-28 / 229. szám

Világ proletárjai egyesi­ I­teteit ! VI MARSAIM­­K AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 229. szám Ara: 50 fillér A negyedik negyedév ipari feladatai Népgazdaságunk valamennyi területén a második ötéves ter­vünk első éve sikeres teljesíté­séért folyik a harc. Az idei terv megvalósulása biztosítékot nyújt ötéves tervünk megvaló­sításának és ez szabja meg egész gazdasági és politikai munkánk jelentőségét. Az 1956. évi nép­­gazdasági terv fő feladata, hogy határozott ütemben folytassuk hazánkban a szocializmus alap­jainak lerakását, a szocialista iparosítás, benne a nehézipar el­sődleges fejlesztését, a mezőgaz­daság szocialista átalakítását és termelésének növelését, a dolgo­zók, mindenekelőtt a munkás­­osztály életszínvonalának kö­vetkezetes biztonságos emelését. Egyben lényegesen javítjuk kül­kereskedelmünk helyzetét, je­lentős aktív külkereskedelmi egyenleg útján szilárdan meg­alapozzuk nemzetközi pénzügyi helyzetünket. A terv végrehaj­tása során megyénk üzemei ko­moly eredményeket értek el a gazdaságos termelésben és a műszaki színvonal emelésében. A műszaki fejlesztés kezdeti eredménye máris érezteti ha­­tását üzemeink egész gazdasági tevékenységében. A megye ipa­ra 6,7 százalékkal termelt töb­bet az első félévben, mint az elmúlt év azonos időszakában, emellett jelentősen túlteljesítet­tük a termelékenységi tervet is. Mindezek az eredmények mellett komoly tennivalók van­nak az üzemi párt- és gazdasági vezetők előtt az éves terv rész­leteiben való teljesítéséért. Ilye­nek többek között a műszaki fejlesztés, az új eljárások kidol­gozása, bevezetése, hazai és importanyagokkal való takaré­koskodás minden területen. Vé­get kell vetni minden területen a még meglévő pazarlásnak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a gyártmányok önköltségét. A terv általános túlteljesítése né­hány különösen fontos terüle­ten komoly fogyatékosságokat is takar. Megyénk üzemeiben a választék szerinti tervteljesítés még koránt sem kielégítő. Egyes foltos cikkekből a­ tervezettnél kevesebbet termelnek, viszont túlteljesítenek egyes olyan cik­kekből, amiből nem kívánatos. Ebből adódik, hogy a tervfegye­lem tekintetében is rendet kell teremteni és azt gyártani, ami­re népgazdaságunknak szüksége van. Ahhoz, hogy éves tervünket minden részletében teljesítsük, jelentős szerepe van a megala­pozott műszaki fejlesztésnek, az új eljárások alkalmazásának, az élenjáró tapasztalatok elterjesz­tésének. A párt- és gazdasági vezetőknek fontos feladatuk az év hátralévő időszakában a ne­gyedik negyedévben, hogy ipari termelésünk technikai színvona­lának emelésében az élenjáró termelési tapasztalatokat széles körben elterjesszék. Egy-egy üzem, vagy munkahely eredmé­nyeit tegyék közkinccsé, hogy a többi munkahely is hasonló eredményeket érhessen el. A szocialista társadalom törvénye az, hogy aki többet ad a társa­dalomnak, az többet is kap tőle. Az új eljárások alkalmazása emeli a dolgozó teljesítményét, s ez közvetlenül kifejezésre jut a kereskedelemben is. Ebből kö­vetkezik az a feladat, hogy is­mertessük, szerettessük meg a dolgozókkal az újat, a maga­sabb termelékenységű munka­­módszereket, s ez új és új el­gondolásokat ébreszt bennük. Helyes módszere a haladó el­járások elterjesztésének, ha az üzem műszaki dolgozói beszélge­téseket tartanak a dolgozókkal, bemutatják a jó módszerek elő­nyeit, rá­irányítják a figyelmü­ket az üzemi problémák­ meg­oldására és ehhez nap mint nap segítséget nyújtanak. Fontos feladatukt pártszervezeteinknek, hogy szembeszálljanak a be­adott újítások bürokratikus ke­zelésével, biztosítani kell, hogy a dolgozók által beadott újí­tásokat a legrövidebb időn be­lül elbírálják, bevezessék és al­kalmazzák. E területen meglé­vő lazaságok, nemtörődömségek felszámolására határozott in­tézkedésekre van szükség a pártszervezetek­ részéről, hogy ne tűrjék meg ezen a területen a huza­vonát. Pártszervezeteinknek a ne­gyedik negyedév folyamán sok­kal behatóbban kell foglalkozt­ok a tervek teljesítésének ellen­őrzésével, különös tekintettel a műszaki fejlesztési tervek rész­letükben való teljesítésével. Ez igen fontos tényező mind a mennyiségi, mind pedig a ter­melékenységi és önköltségi ter­vek teljesítése szempontjából, mivel a műszaki fejlesztés alap­ját teremti meg egész termelé­sünk gazdaságos megvalósításá­hoz. Ennek elhanyagolása, vagy háttérbe szorítása akadályozza előrehaladásunkat, a több és ol­csóbb termékek előállítását. Eb­ből következik: a terv sikeres teljesítésének mindenekelőtt az a feltétele, hogy a műszaki szín­vonal emelésének az ügyét je­lentős lépéssel előre vigyük és a dolgozók közkincsévé tegyék és ki-ki a maga területén a legtöbbet nyújtsa a technika fejlesztéséhez. Ehhez az kell, hogy üzemeink vezetői bátran támaszkodjanak a dolgozók vé­leményére, javaslatára. Segít­sék őket, ha nehézségekbe üt­köztek, mutassák meg a kiveze­tő utat. A pártszervezetek vi­szont ellenőrizzék, hogy a dol­gozók javaslatait a gazdasági vezetők ne h­evertessék az író­asztalukban, hanem haladékta­lanul bírálják felül, s a helyes, felhasználható javaslatokat ve­gyék fel a vállalat megfelelő részlettervébe. Ha a dolgozók látják, hogy javaslataik nem h­iábavalóak, hogy támaszkod­nak véleményükre, aktivitásuk növekszik a terv végrehajtásá­ban is. Pártszervezeteink határozot­tan lépjenek fel minden irá­nyú pazarlással szemben, külö­nösen az importanyagokkal való pazarlás ellen. Fő figyelmüket az év hátralévő idejében az ex­port-tervek teljesítésére irá­nyítsák. A pártszervezetek, te­hát az export-tervek teljesítését ne egy feladatnak tekintsék a sok közül, hanem megkülönböz­tetett figyelemet szenteljenek neki. Tegyék a munkaverseny­­mozgalom egyik alapvető fel­adatává az exportcikkek telje­sítésének túlteljesítését, a mi­nőség javítását, a szállítási ha­táridők pontos betartását. Tehát éves tervünk minden részletér­ben való teljesítése annyit je­lent, hogy adósságmentesen kezdjük az 1957-es évet, s előre lépünk az ütemes termelés meg­valósításában is. Az évek és a hónapok óta ismétlődő hajrá­­munkát fel kell számolni, mint ami igen nagy károkat okoz egész népgazdaságunknak, s mint ami az önköltség növe­kedésére, több selejt gyártására, a minőség romlására, a kapaci­tás nem megfelelő kihasználásá­ra vezet. Mindezek a feladatok végrehajtása akkor lesz ered­ményes, ha párt- és szakszerve­zeteink ezen feladatok megol­dására összpontosítják a dolgo­zók figyelmét, hogy az üzem éves vállalását teljesítsék. Az 1956. év sikeres teljesítése alap­ját képezi jövő évi termelé­sünknek, s ennek révén nagy lépést teszünk előre az ötéves terv megvalósítására, a szocia­lizmus alapjainak győzelmes le­rakására. Nyári Mihály Péntek, 1956. szeptember 28 A Külkereskedelmi l^­ímz­érium­ tájékozható a a tüzelő- és az olajszükséges­ biztosításáról Lantos Dezső, a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát arról, mit tesz a minisztérium a lakos­ság téli tüzelő- és gázellátá­sáért, valamint az ipar és a közlekedés fűtőanyag-szük­ségletének biztosítása érde­kében. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen lesz a tűzifa-ellátás, Lantos elvtárs a következő­ket mondotta: Nyugodtan kijelenthetem, hogy amennyiben erdőgaz­daságunk eleget tesz a reá­bízott feladatnak, nem lesz semmi baj, mert a külkereskedelem eddig is már a tervezettnél mint­egy 40.000—50.000 tonná­val többet vásárolt, s ebből a mennyiségből 21.000 tonna meg is érkezett. Lesz-e elegendő szénkész­letük a gyáraknak? A gázgyárak ellátását szolgáló szén zömét Lengyel­­országból és Csehszlovákiá­ból vásároljuk. Lengyelor­szág mintegy 10.000 tonna szén szállításával hátralék­ban van a velünk kötött ke­reskedelmi szerződésben fog­lalt mennyiséggel szemben. Eddig Csehszlovákia sem tudott teljes mértékben ele­get tenni a megállapodás szerinti szállítási kötelezett­ségeinek. Ezek miatt gáz­gyáraink szénkészletei na­gyon csökkentek. A nehéz­ségeket még súlyosbította a nagyreggeli olaj­mező el­­vizesedése. Ezért népgazdaságunkban a szénelosztásnál nagymé­retű átcsoportosításra van szükség. Nehéz helyzetünkben a leg­nagyobb segítséget bányá­szaink adják, akik terven felül 300.000 tonna szén ter­melését vállalták. Igyekszik könnyíteni helyzetünkön a Szovjetunió is; 100.000 tonna nyersolajat küld. Ugyancsak segít bennünket a Bolgár Népköztársaság; a szerző­désben­ megkötött mennyi­ségen felül 100.000 tonna szenet ad. Ezen túlmenően kormány­zatunk bizonyos eszközö­ket, devizát, bocsátott rendelkezésünkre, hogy szenet vásárolhassunk nyugati országokból. Az első, tengerentúlról érke­ző hajó már be is futott Ri­­jekába, ahonnan az első szénnel megrakott szerelvé­nyek érkezését hétfő-keddre várjuk. Nagyobb mennyisé­gű szén vásárlásáról tárgya­lunk Jugoszláviával is; gyors segítségként mintegy 1000 tonnányit máris útnak indítottak Jugoszláviából és ez egy-két napon belül itt is lesz. Mi a helyzet a gázolajjal? Miért nincs elegendő? — A fennakadásoknak semmiképpen nem oka a külkereskedelem és helyte­lenül tájékoztatnánk a köz­véleményt, ha azt állíthat­nánk, hogy azért következett be, mert a külkereskedelem nem tudott idejében külföldi gázolajat beszerezni. A kül­kereskedelmet a július 26- án hozott minisztertanácsi határozat 10.000 tonna gáz­olaj behozatalára kötelezte, de minthogy erről korábban tudomást szereztünk, meg­tettük a szükséges intézke­dést és ennek eredménye­­­ként már a határozat meg­jelenésekor útban volta­kz első szállítmányok. Augusz­tus 20-ig — nem egészen egy hónap alatt — a teljes mennyiséget átadtuk. To­vábbi gázolajigény hivatalo­­­­san a Tervhivataltól augusz­tus 22-én érkezett a külke­reskedelemhez. Kérték: még 5000 tonnát hozzunk be. Az 5000 tonnából az első tétel 3 nappal ezelőtt meg­érkezett és több mint 2000 tonna már útban van. Az ezen túlmenő szükségle­tet szeptember 22 én, a Mi­nisztertanács által kiküldött különbizottság megállapítot­ta és a további beszerzések­ről most tárgyalunk. A jugoszláv üzletfelek ké­résünkre három órán be­lül kedvező választ adtak és késznek mutatkoztak arra, hogy állami tartalé­kaikból segítséget nyújt­sanak. Ki a felelős az ellátás kö­rüli zavaróként? • — A gázolajhiányra­­— bár kétségkívül jelentős és alapjában véve a nagylen­gyel­ olajmező elvizesedésé­­ből adódik — mégis meg­­győződésem szerint, kellő ta­karékoskodással nem kerül­hetett volna sor. Sajnos, a gázolaj-felhasználásnál nagy pazarlás tapasztalható. Egyé­ni véleményem, — de ebben mások is osztoznak —, hogy ezt már korábban is láthat­tuk és alapvető hibák tör­téntek a tervezésnél is. Ez egyben sajnálatos figyel­meztető a jövő tervek kiala­kítására — fejezte be nyi­latkozatát Lantos Dezső. Felszabadulásának 12. évfordulóját ünnepelte Makó város lakossága Makón szerdán fellobo­gózott házak köszöntötték a dolgozókat. Felszabadu­lásának 12. évfordulóját ünnepelte a város lakossá­ga. Délután 6 órakor kez­dődött a koszorúzási ün­nepség. A Szabadság téren levő felszabadulási hősi emlékművet megkoszorúzta a Járási és a Városi Párt­­bizottság, a DISZ-bizott­­ság, a Hazafias Népfront, a József Attila Tsz, az MSZT szervezet és a Gép­gyár küldöttsége. Este 7 órakor a József Attila Művelődési Házban kultúrműsorral egybekö­tött ünnepséget rendeztek. Megnyitót mondott Bálvá­nyos Pál elvtárs, a Haza­fias Népfront makói elnö­ke. Utána Gera Sándor elvtárs, a városi tanács v. b.­elnök­ helyettese tartott ünnepi beszédet. Gera elv­­társ beszélt Makó város történetéről és a 12 évvel ezelőtti bevonulásról. Mak­ó ugyanis az első város, amely felszabadult az or­szágban a fasiszta uralom alól. Gera elvtárs beszédét színvonalas kultúrműsor követte. Kossuth Tsz néven egyesült a szegedi FelszJndulás és íUkormány Tsz Szeged két ismert terme­lőszövetkezetének, a Felsza­badulás és az Alkotmány Tsz-nek tagsága a napokban közös közgyűlést tartott, melynek célja volt, hogy a két szövetkezet kollektívája döntsön néhány fontos kér­désben, s megoldjanak olyan problémákat, melyek már hosszú idő óta akadályozták a két tsz — főként az Alkot­mány Termelőszövetkezet — erőteljesebb fejlődését. Már régebben felvetődött az a helyes gondolat, hogy ha két szomszédos termelőszövetke­zet összeházasodna, a két különböző termelési lehető­séggel bíró gazdaság együtt­­ egy még erősebb, még fejlődőképesebb szövetke­zetet alkothatna. Az Al­­­­kotmány Termelőszövetke­zetnek minden adottsága megvan például a konyha­kerti termeléshez és a gyü­mölcstermeléshez, ugyanak­kor alig van lehetősége az állattenyésztéshez, a szántó­földi növénytermeléshez. A Felszabadulás Tsz viszont az utóbbi években kimagasló eredményeket ért el a gabo­na és a szántóföldi kapásnö­vények termelésében is, ugyanakkor szinte semmit­­sem tudott produkálni a ker­tészeti termelés, s általában a belterjes gazdálkodásban. A két termelőszövetkezet tagjai most elérkezettnek látták az időt, hogy szövet­kezeteiket egyesítsék, s az új gazdasági évben már együttes erővel dolgozzanak szövetkezetük gazdagításán A közel 300 tagot számláló új szövetkezeti kollektíva a közgyűlés második napiren­di pontjaként hozzálátott az új vezetőség megválasztásá­hoz. Az új Kossuth Termelő­­szövetkezet elnökének Árendás György elvtársat, a volt Felszabadulás Tsz el­nökét választották. A vá­lasztás után sor került a Kossuth Tsz legelső új be­lépőjének, Barta Mihály kertésznek a felvételére. Nemzetközi motorversennyel gazdagodik Vásárhelyen a néphadsereg napja műsora Hódmezővásárhelyen, a néphadsereg napja alkalmá­ból nívós sportműsor lesz. Mint a MOHOSZ megyei el­­nök­sége közölte: a sportmű­sor román és magyar moto­rosok versenyével gazdago­dik. A vasárnapi háztömb­körüli motorversenyen ugya­nis a Budapesti „Honvédi­­­Buda­resti „Zalka Máté“ és a Békés, valamint Csongrád megyei ZM. versenyzői mel­lett 30 tagú romániai moto­ros csapat is pályára lép. A román vendégmotorosok pénteken érkeznek Vásár­helyre. Félmillió gyümölcsfacsemete az egyéni termelőknek A szőlőoltvány és facseme­teforgalmi vállalat az idén ősszel csaknem félmillió gyü­mölcsfacsemetét és körülbe­lül ötvenezer szőlőoltványt hoz forgalomba a háztáji gazdaságok és az egyéni ter­melőik részére. Előrelátha­tóan nagy mennyiségű körte, szilva, őszibarack és kajszi facsemete lesz a lerakatok­ban, de nem hiányzik majd az alma, a cseresznye, a meggy és a többi gyümölcs­­fajta sem. A vállalat telephálózatát, ahol a lakosság beszerzheti a gyümölcsfákat és a szőlőolt­­ványokat, jelentősen bőví­tette. A lerakatokban a fa­csemeték és a szőlőoltványok árusítását október második felében kezdik meg. „Igen hasznosak ezek a kölcsönös látogatások“ Dr. Ciuca Sándor, a te­­mes-tartomány­­ fiatal fő­orvosa, a hazánkban tar­tózkodó román orvosküldött­ség vezetője, egy életre szóló barátságot kötött az elmúlt két hétben a magyar orvo­sokkal, akik közül nemré­giben néhányan Romániá­ban voltak a temesvári or­vosi napokon. — Nagyszerűek ezek a kölcsönös látogatások, a ta­pasztalatcserék, a bar­át­ko­zások — mondja dr. Csuca Sándor főorvos. — Általában jó benyomást keltett a megyei egészségügyi intézmények összhangja, különösen az éj­szakai inspekció rendszere, amiből egyet és mást mi is meghonosítunk majd oda­haza. A jövőben pedig — mondja mosolyogva, hosszan szeretnénk találkozni a ma­gyar orvosokkal. Gondo­lu­ék orvosi kongresszusok küldöttségeire, vagy tanul­mányútra — ide és hoz­zánk. Eredményes volna a kutató- és gyógyítómunka dokumentumait egymással kicserélni, szakkönyv és fo­lyóirat cserét eszközölni. Szép gyógyfürdőink, például a Herkules-fürdő és a töb­biek, nyitva állanak az ide­valósi betegeik előtt is, úgy­szintén mi is elküldenénk az arra rászoruló betegeinket a magyarországi gyógy- és üdülő­intézetekbe. Nagyon tetszett nekünk például a csonttuberkulotikus beteg­ségek­­ gyógyítására beren­­­dezett deszki szanatórium, amely közel is esik hozzánk. A mostani találkozás közel hozott egymáshoz bennünket — magyar és román értelmi­ségieket — a két szomszédos nép boldogítására. Látogatás a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszer­tani Intézetében. Dr. Varga Viktor, dr. Csuca Sándor és dr. !<­>>». Romulus beszélget dr. Kelemen Endre adjunktussal.

Next