Világ Ifjúsága, 1958 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
1. Az első ébredés Magyarországon, a székesfehérvári „Magyar 1. Király" szállodában 2. A párizsi ,.Folies Parisienne” mulató igéző szépségű sanzonette 3. A párizsi „Baillard" kávéházban. Jobbról Rigó Jancsi (Buss Gyula), mögötte Bertin, a fürge hírlapíró (Márkus László) és Angelo, az anarchista (Kállai Ferenc) 4. A hercegnő és a cigányprímás 5. Előkelő vendégek érkeznek a párizsi „Baillard” kávéházba. (Balról : Colette Dereal, Márkus László, Krencsey Marianne, Gönczöl János és Kállai Ferenc) 6. Fellépés előtt, a „Folies Parisienne” öltözőjében 7. Nicole Courcel és Buss Gyula a film egyik szép jelenetében 8. Egy perccel a megismerkedés előtt egy párizsi teaszalonban. Buss Gyula, mögötte Márkus László 9. A hercegnő látogatása a pákozdi cigánysoron, Rigó Jancsi szülőhazájában (Inkesi Tibor felvételei) A múlt század utolsó évtizedeinek egyik legnagyobb társadalmi botránya és hírlapi szenzációja Chimay hercegnő, a brüsszeli és párizsi udvar ünnepelt szépasszonya, és Rigó Jancsi, a nyugati világ fővárosainak mulatóiban muzsikáló éjfekete hajú, villogó fogsorú magyar cigányprímás szerelme és házassága volt. Az akkori lapok pletykarovatai szinte mindennap újabb és újabb intimitásokkal szolgáltak az amerikai milliomoslányból lett belga arisztokrata hölgy, s a cigánysorról származó, füstösképű muzsikuskirály kalandjairól, a hercegnő válóperéről, a fiatalok izgalmas, kalandos szökéséről, romantikus szerelméről, Chimay hercegnő budapesti bevonulásáról, a szerelmesek nászútjáról, de még arról is, hol, merre látták őket karonfogva, összebújva az utcán, vagy egy lassan kocogó, lefüggönyözött konflis mélyében. Amikor először merült fel az a terv, hogy a magyar és francia filmgyártás közösen készítsen filmet, keresve sem találhattak volna jobb témát, mint éppen Chimay hercegnő és Rigó Jancsi szerelmének regényes történetei. Szász Péter, a film forgatókönyvírója, az eredeti dokumentumokból és a pletykákból, legendákból hámozta ki a valóságot, s a két rendező, Keleti Márton és Jean Drevale a múlt század Párizsát és Budapestjét varázsolták vissza a Hunnia Filmstúdió műtermeiben. . A film felvételeire Jean Dreville-n, az ismert, népszerű francia filmrendezőn kívül tíztagú francia „stáb’' érkezett Budapestre: Georges Chariot gyártásvezető, Alexandre Hinkis díszlettervező, valamint francia filmvágó, rendezőasszisztens, maszkmester, fodrászok és öltöztetők. Chimay hercegnő szerepét Nicole Courcel, a Budappesten is népszerű francia filmsztár, filmbéli nővérét Colette Dereal, a hergeget, Nicole Courcel filmbéli férjét, Jacques Dacquine, és az egyik jelentős epizódszerepet, egy öreg, részeges színészt Julien Carette, a legismertebb francia filmszínészek egyike alakította. Rigó Jancsit a Nemzeti Színház fiatal tagja, Buss Gyula játszotta a felvevőgép előtt. A film többi magyar szereplői: Krencsey Marianne, Gobbi Hilda, Uray Tivadar, Szabó Ernő, Mányai Lajos, Rozsos István és Harangozó Gyula, az Operaház balettmestere. A felvételeknél a Magyar Állami Népi Együttes tánckara működött közre. A filmet szokatlanul hosszú ideig, több mint három hónapig forgatták a filmstúdió műtermeiben, normál és színes, kinemaszkóp változatban. A külső felvételek egy része Budapesten, más része Párizsban készült. A felvételek már befejeződtek, de a különféle technikai munkák még hosszú hónapokat vesznek igénybe. A filmet magyarra és franciára szinkronizálják, Budapesten és Párizsban. A bemutatóra a tervek szerint március végén kerül sor, egy időben a magyar és a francia fővárosban. A „Fekete szem éjszakája” a magyar filmművészet egyik eddigi legnagyobb méretű produkciója. A Hunnia Filmstúdió műtermeiben káprázatosan szép díszleteket készítettek a felvételekhez. Az egyes felvételekben, egy múlt század végi párizsi mulató és egy udvari bál képeiben több száz statiszta is részt vett Pásztor István, a film operatőrje a Hunnia Filmstúdió legújabb szerzeményén, a Dialiscop rendszerű, legmodernebb típusú kinemaszkóp felvevőgépen forgatta a szélesvászonra készülő jeleneteket, Albert Viguier, francia kinemaszkóp-szakember segítségével. Reméljük, hogy a magyar és francia filmművészet első közös alkotásából, művészi szövetségéből igazi, nemzetközi filmsiker születik. G. T.