Világ Ifjúsága, 1965 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

A­z őserdőn keresztül üzenet érkezett a Kongó mentén lévő egyik egészségügyi állomásra: „Ko­i felesége napok óta súlyos beteg”. K. W. Todd angol orvos afrikai házvezetője felfigyelt a távolból hangzó dobszóra, az európai fül számára titokzatosnak tűnő jelekre, ame­lyek gyorsan váltakoztak: „Magas láza van, Ashusa törzsfőnök kéri az orvost, jöjjön gyorsan.” Az­ orvos harminc kilométernyire volt a betegtől, azonban a vá­lasz tíz percen belül útrakelt a drót- és elektromosság­nélküli őserdei távírón. A település dobosa továb­bította a doktor üzenetét: „Az orvos egy órán belül indul. A folyó mentén megy lefelé a nagy kanyarig. Ott csónakkal várják őt a faluból.” Todd 1948-ban számolt be erről az útjáról egy angol folyóiratban, hangoztatva, hogy az üzenetet dobokkal faluról falura továbbították. Ha vele útközben bármi történt volna, a falvak vénei és főnökei kutató csopor­tokat küldenek segítségére, mert a „dzsungel-távíró” végig hírt adott a Kongó menti babali törzs területén keresztül vezető útjáról. „Dzsungel-távíró" Az afrikai dobok a XX. század második felében sem vesztették el jelentőségüket. Nemcsak azért, mert ma még sok-sok afrikai falunak nincs telefonössze­köttetése a külvilággal, hanem azért is, mert a dobok­kal történő üzenetközvetítés évezredek hagyományain alapszik, s igazi művészet. Afrika legtöbb törzsében a dob­ jeleket csak a varázslók, vagy egyes kivállozott emberek ismerik. S a dobolás művészetét nem min­­denki sajátíthatja el. [Évszázadok folyamán minden­­felé a nyugat-afrikai bambaráknál éppúgy, mint a kelet-afrikai bantu törzseknél — kialakultak­ a dob­­üzenetek titkos code-jelei, amelyeket a néprajzkutatók máig sem tudtak megfejteni. Ezek inkább a katona­ságnál használatos trombita-jelekhez hasonlíthatók, tehát nem egyes hangokat, „betűket” továbbítanak a dobokkal, hanem szavakat, kifejezéseket. Gyakran több szónak csak egyféle „morze-jele” van, azonban a rit­mus, vagy a dobütések ereje, a hang magassága vagy mélysége teljesen más jelentést adhat az üzenetnek. A „dzsungel-távíró” tudományában a néprajzkutatók már eddig is sok derűt és humort fedeztek fel, ame­lyek évszázadok során alakulhattak ki. A már idézett kongói babali törzsben az „étkezéshez” szóló dobszót például manapság a következő humoros szavakkal közvetítik: „Ekoko kólára be la kolambela kolambela ekoko kolambela” .,A szakácsfazék forr, forr, forr, a szakácsfazék forr*’ „Meghalt a nagy fehér király..." Egy Potgieter nevű belga-kongói vadász írta útiraj­zában, hogy az afrikai hírközlés — a „dzsungel-távíró” — gyorsasága mindig bámulatra keltette őt. Hordárai­val éppen az akkori Belga-Kongó mélyén járt, amikor a távolból váratlanul dobszót hallott. Kongói kísérői figyelni kezdtek, s amikor a híradás véget ért, közölték vele: meghalt a tengeren túl élő nagy fehér király. Potgieter két hét múlva Elisabethville-ben tudta meg, hogy VI. György angol király halt meg — egy nappal a „dzsungel-távíró” híradása előtt. Az első világháború idején a „Königsberg" német hadihajó a Rufiji-folyó torkolatában rejtőzött, amikor P. J. Petronius dél-afrikai vadász figyelmeztette a folyó mentén élő afrikaiakat, hogy az angolok ágyúikkal bombázni fogják a hajót. A vidék hamarosan dobper­gés­től lett hangos. Csaknem 24 órán keresztül verték a dobokat, menekülésre figyelmeztett­i a lakosságot A németek nem tudták, mit jelent az egetverő dob-* pergés, amíg az első lövések be nem csap­ottak a hajó fedélzetén... sfäB­L „Lezuhant egy vsuudsz" Egy másik történet: a Szahara pereméről, a Niger mentéről éjszaka Kabaréig ért a dobok üzenete­ , Le­zuhant egy vasmadár". A dob üzenetét azonnal továb­bították Timbuktuba, ahonnan regatt htelikopterek indultak a lezuhant francia repülőgép felkutatására. Mint kiderült, a gép Rabarától hatszáz kilométernyiig járt szerencsétlenül, de ennek hírét, s a fehér ember­­ -­erő, szóló dobjelzéseket onnan ezer kilométer­nyire, az észak-nigériai Kan­óban is felfogták. A francia aypataiak dobjainak köszönhették megmene­külésükig életükétől homoksivatagban. ^Egyszerű dobok jelzései nyolc-tíz kilométernyire jo­­tyoghat^'azonban a különleges üzenetközvetítő'• doboké eljut 35 kilométeréé. Afrika egyes vidékein is, Például Angolába^— olyan dobokat is használnak ^el^^#közvetítés^50*melyek szen kilométernél mes­­­szebbre hangzanak. Az utóbbi esetben azonban az S^rabhel^tiki*milyen kÍ€melif0d' dombra' vag y A dobosokat mindenfelé megbecsülik, Angolában például azért is, maidiirtelen dobpergéssel az adó­­behajtók, vagy a­­nur- hivatalnokok közeledtéről értesítik a lakosságot Sokan ilyenkor „vadászni” men­nek, s csak akkor térnek vissza, ha újabb dobjelzése­ket hadanak De a dobok a hivatalos jelentéseken kívül csalnak, sőt szerelmi híreket is továbbítanak, a házassági lakomákról pedig minden esetben értesítést Manapság már a világpolitikai események is szerepelnek a „dzsungel-távírók” műsorában, tehát valóságos „újság” szerepét játszák egyes vidékeken. ff Beszélő dobok" Conakry és Accra rádióadói a felszabadulás óta dob­pergéssel jelentkeznek, s — ápolva a tam-tamok nagy­szerű afrikai hagyományait — rendszeresen tűznek műsorukra dobszólókat, művészi dob-bemutatókat. Sőt, ebben a két országban, de másutt is, a felsőbb isten lakban is tanítják a dobolás ősi művészetének legszebb hagyományait. Az accrai egyetemen külön intézetet létesítettek, amely az afrikai népek kultúráját tanulmányozza. Itt megtalálható valamennyi ghanai dobfajta. A „beszélő” dobok számára külön termet jelöltek ki..Mert a ghanai dob, a tam-tam, az afrikai ember kezében be­szélni kezd... A beszélő dobok szigorú rendben sora­­koznak egymás mellett, zömök lábakra támaszkodva, tetejükön elefánt-, vagy antilopből feszül, oldalukat pedig bonyolult minták díszítik. A legnagyobb akkora mint egy könyvszekrény, a legkisebbek csupán vödör nagyságúak, de akad köztük olyan is, amely nem nagyobb egy szódavizes üvegnél. ,, Bocs­ásd meg nekem, fa" Sokféle hagyomány fűződik ezekhez a hangszerek­­hez. A fa, amelyből a dobokat készítik, a dzsungel ritka növénye. Lassan nő, de amint kifejlődik, óriási méretű lesz. Ha a ghanai ember ilyen fára akad az­­erdő sűrűjében, térdre ereszkedik előtte és ilyes­félét mond: „Bocsásd meg nekem, fa, hogy megtalál­talak, ne haragudj, hogy kiváglak és ne tedd, hogy a fejsze,am­elyet kezemben tartok, engem találjon el, mókát csinálunk majd belőled, s így nagyon sokáig fogsz élni..." Ez követően küldöttség indul a faluból a fához a gyerekek fiatalok, középkorúak és az öregek képvise­­lőiből.soKpro­tek­olják a fát, pálmabort löttyentenek a TMan,és tojásokat csapkodnak hozzá. Ezzel rójják fe nőaajarikatia fának. Ezután ledöntik, s újra kérik, ne haragudjon, hogy egyes részeit lenyesik. fortényait csak kevesen ismerik, mű- Kveszetük titokként száll apáról fiúra. Akan nyelven Oscanában öt nemzetiség él: ga, nzema, eve, hausza­­és az akan. Saját nyelvük van, de csaknem mind­­annyian megértik az akant, amely ritmik^ TMelv. S f y aaugtk es^fonódva váltakoznak benne. A ghanai dobok akanul beszélnek... Legna­fy°bb mesterük, legjobb barátjuk és legjobb ismerőjük hghanem Ofej Edu Daku, a ghanai — accrai — rádió női rovatának munkatársa. Piciny dzsungel-faluban született, s a sors eredetileg azt a szerepet szánta neki hogy idővel felváltsa apját, a falu dobosát. Daku azonban a függetlenség kivívása után tanítóképzőbe került. Reggelenként az iskolában is dobszó hívta a gyerekeket a tanterembe: „Rajta, rajta, az idő szalad A tudományok bonyolultak. Sietni kell!" A felhívást Daku fürge ujjal kopogtatták le a dobon ... S amikor az accrai rádiónak ügyes ritmusmesterre volt szüksége, a sok jelentkező közül Dakura esett a választás. Néhány esztendeje az accrai rádión keresztül min­den reggel az egész ország hallja: „Figyelj Ghana! Új nap köszöntött rád!" Daku ujjai szólaltatják meg a két dobot, amelyek közül az egyiket „férfi”-nek nevezik, mert mély basszus hangja van, a másikat — a lágyabb és magasabb hangút — „nő”-nek. E két dob együttes megszólaltatása lehetővé teszi a sokféle akan dallam életrekeltését. Daku, mint minden más dobján, először ezeken is ezt játszotta el: „Hálásak vagyunk neked fa, amelyből a tam-tam készült.. Sebes Tibor Az afrikai bennszülöttek ünnepségeinek is elmaradhatatlan kelléke : a dob AZ AFRIKAI DOBOK JELENTIK

Next