Világ Ifjúsága, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1969 / 1. szám

E­GY SZÓRA. MR. - öt éve ön névtelen ember volt. Egy Jones a százezrekből. Ma a legjobban kereső tv-sztár. Mi a különbség az 1964-es és az 1969-es Tom Jones között? - Az 1969-es elégedettebb. - Mit jelent önnek a pénz? - Hogy nem kell utolsó mor­zsáig kinyomnom a fogyasztás tubust. Hogy nem kell csikkekből csavarnom a cigarettámat. - Úgy tudjuk a producerek is gyakran zaklatják. Mi az oka, hogy nem vállalt még sosem film­szerepet? - Még egyik sem tetszett. Ame­rikában rock and roll filmet akar­tak velem forgatni. Joe Pasternak bennem látta az ideális cowboyt. Ez ostobaság. Al Jolson figurája például izgat. Azt eljátszanám. Kis sráckoromban is mindig azt utánoztam. Cipőpasztával beken­tem a képem és úgy énekeltem a szomszédoknak. De, hogy a puszta filmezés kedvéért álljak a kamera elé . . . köszönöm, nem. - Ön Angliában a nők bálványa. Hogyan lehet elviselni? - Tudom, hogy lemezeim két­harmad részét nők vásárolják meg. Ez szép dolog, örülök neki. De, ha nem lennék híres ember - fogadok, egyikük sem fordulna meg utánam. - Férfiideálnak érzi magát? - Csak férfinak. Ez nem jelent annyit, hogy adott esetben ne tudnék például őszintén bőgni, ha szomorúság ér. Nem attól férfi az ember, hogy szégyeli a szívét. - Hanem? - Például, hogy harcolni is tud azért, amiben hisz. Pacifizmus . . . beletörődés . . . ezek csak szavak. Embertelen szavak. Adódhatnak pillanatok, amikor az eszméiért fegyvert is kell ragadnia az em­bernek. - Milyen eszmékért? - Mondjuk a hazájáért. Azért a világért, amelyben nyugodtan dolgozhat. Meg azért a világért, ahonnét elindult. Az apám bá­nyász volt Walesben, én tizen­négy éves koromban téglát hord­tam. Büszke vagyok erre. - ön tizenhat éves korában nő­sült. Nem bánta meg? - Soha. Együtt nőttem fel a fele­ségemmel. Melinda volt az egyet­len, akire a legnehezebb évek­ben számíthattam. Keserves idők voltak. Nagy-nagy éhezések is szerepeltek a műsoron. Nyolc esztendőbe telt, amíg az első sláger befutott. - Marc, a fia már 12 éves. Mi­lyen elvek szerint neveli? - Van egy általános szabályom szülők számára: legyetek becsü­letesek a gyermekeitekkel. És engedjétek, hadd fedezze fel ő saját maga számára a világot. - Mr. Jones, talál-e valami ki­vetni valót Tom Jones személyén? - Átkozottul lusta fickó. Regge­lenként valósággal ki kell pofozni az ágyból. És szemtelenül pon­tatlan. Erről valahogyan le kéne szoktatni. - Kit tart a szakma legjobbjá­nak? - Frank Sinatrát. Nagy színész, nagy énekes, nagy egyéniség. - Ön arról nevezetes, hogy min­den hangversenyén százszázalé­kos teljesítményt nyújt, utolsó csepp energiáját is beleadja. Bizonyára nincs erre szüksége. Dehát akkor miért? - Gyűlölöm a csalókat. Az olyan sztárokat, akik könnyedén veszik a munkájukat és belül kinevetik a közönséget. A néző pénzt ad a jegyéért, joga van a teljesér­tékű produkcióhoz. Azt hiszem, ez is becsület dolga. A HÓNAP & KEDVENCE ÍM­E­­CSAK INTERSHOW ! Szurkolunk, aztán tapso­­­­lünk. Január 18-án Helsinkiben indul útjára az Intervízió nagy, kvízzel egybekötött show-ja, hogy aztán az intervíziós országok fővá­rosaiban új és új műsor­ral lépjen a kamerák elé. Az első futam különös ér­dekességet is tartogat. Se­bestyén Ernő a Monti-csár­­dás jazz-változatát hege­düli Bágya András feldol­gozásában. tük volna, hogy a régi la­tin sententia a forgató­könyv merőben modern műfajára is érvényes. Bánky Iván, a tv tánc­­dalfilmjeinek rendezője mesélte: - Úgy volt, hogy a Ke­leti-tenger partján forgat­tunk egy balettfilmet. El­készült a forgatókönyv, el­készült a muzsika, elké­szült a koreográfia. Az utolsó pillanatban, techni­kai akadályok miatt kút­baesett az utazás, viszont lehetőséget kaptunk, hogy az adott táncok felhaszná­lásával idehaza készítsük el a filmet. Ehhez persze új sztorira volt szükség, méghozzá olyanra, amely­be azért beleillenek a ten­ger kulisszáihoz készült táncok. Még szerencse, hogy az új forgatókönyv elkészítéséhez bőven volt időnk. Csaknem húsz tel­jes óra állt rendelkezé­sünkre. A többit majd megítélik a nézők. Zene: Deák Tamás, ko­reográfia: Fodor Antal, főszereplők: a pécsi ba­lett művészei. A cselekmény szálát - egy kedves, öreg gara­bonciás szerepében - Hofi Géza pergeti. Vidor makacssággal száguldo­zik rozzant mopedjén és többek között neki köszön­hető, hogy Zoránra nem zuhannak rá a fehér szik­lák. HZ MÁS Pereskedik a Beatles. A Liverpooli Nemesembe­rek plágiumvádat emeltek Antoine ellen. Az ügy elég súlyos, a Beatles szerint Antoine egyik dalában minden teketória nélkül el­lopta a „Sárga tenger­alattjáró" ötletét. - Szó sincs a „Sárga ten­­geralattjáró”-ról - véde­kezett a vádlott. - Én azt az ötletet Franz Schubert egyik szonátájából loptam. Az ügyet­­ kiegyezéssel lezárták. Franz Schubert az megint más. -újCUIKU' ' POÓR-SHOW Orsó, korsó, borsó, Poór­­show... A bűbájos testvérpár har­madik számával harmadik szép sikerét aratta a tv januári show-műsorában. A kéttagú „társulat" kar­rierjéről Klári a következő­ket mesélte: - A tavalyi „Plusz egy fő"-ben bukkantunk fel először, tizenhat kishalált haltam, amíg a felvétel el­készült. Sokan gratuláltak utána, azt hittem, csak vi­gasztalnak. Aztán Mike Klári invitált minket az „Irta aki mondja” mikro­fonja elé. Az „Ürítem po­haram" c. számot is ket­ten írtuk, ketten mondtuk. Péter a zenét szerezte, én a szöveget próbáltam em­beri fogyasztásra alkal­massá tenni. A harmadik szám, a „Sárkányeregetés" is a közös testvéri múlt emléke. Gyermekkorunk­ban mindig Félegyházán töltöttük a nyarat, a szám tulajdonképpen „kulcsolat­­nak" is tekinthető. A ben­ne előforduló nagy fehér komondor - polgári nevén Bundi, meg az égbeszálló papírsárkány is valóságos „élő” személy. - A továbbiakban? - Ha valóban nem egé­szen rossz amit csinálunk, és valaha még ilyesfajta igény mutatkozik, boldo­gan folytatjuk. BOUTON Habent sua fata libelli... Márminthogy a könyvek­nek is megvan a saját sorsuk, végzetük. Sose hit­

Next