Világ Ifjúsága, 1974 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 1. szám

KÉRDÉSEK - VÁLASZOK A BARÁTSÁG HULLÁMHOSSZÁN Hány éves vagy, hol élsz, és mivel foglalkozol? Mi volt számodra 1973 legkiemelkedőbb eseménye? Mit vársz az 1974-es­ új esztendőtől? Az amatőr rádiósok nemzetközi szabályzata azt is előírja, hogy a beszélgetőpartnerek hívójelüket és csak a keresztnevüket használhatják. Mi is ez­zel a jelöléssel közlünk néhányat a válaszok kö­zül: 1 K 8 DGJ-LOU Az Egyesült Államokból, az ohiói Beachwood városából kívánok minden rádiós barátomnak, lapjuk olvasóinak és munkatársainak békés, boldog új esz­tendőt. Bemutatom önöknek családom tagjait is: a papát, aki egy nagy bank­ház cégvezetője, a mamát, aki csak né­hány hónapja mosolyog, azóta, hogy vé­get ért a vietnami háború és — bár tes­tileg, lelkileg sérülen - de újra itthon van a bátyám és a nővérem vőlegé­nye.2 . Hogy számunkra és sok amerikai család számára mi volt 1973 legkiemelkedőbb eseménye, azt nem nehéz kitalálni. Igen, az, hogy véget ért a háború Vietnam­ban. Az új esztendőtől azt várom, hogy ne legyen egyetlen olyan eseménye sem, amely újra megzavarhatja családunk és a világ békéjét. UA 4 UA-DILBAR 25 éves idegenvezető vagyok. A Kék kupolához címzett taskenti teaházban - törökülésben! - írom soraimat. Alattam pompás keleti szőnyegek, előttem ala­csony asztalka, tele keleti édességekkel, amelyekhez kékcsajt (keserű zöld tea) iszom, a narancsvirágos fületlen csészé­ből, a pialából. Ilyenek a mi sajátos „eszpresszóink", amelyekben rendsze­rint halk keleti zene szól.­­ Egy turistacsoporttal érkeztem ebbe a szép, új modern nagyvárosba. Buhará­­ban lakom, abban a közép-ázsiai város­ban, amely a legjobban őrzi a múltat, amelyik a legjellegzetesebb. Szeptember volt számomra az év leg­jelentősebb hónapja: először vettem részt gyapotszüreten. Ez a nehéz munka 30-40 fokos hőségben sok mindenre megtanított. Érthető, hogy milyen él­ményt jelentett számomra, amikor nem­­régen olvastam az újságokban, hogy Buhara egymaga Üzbegisztán össz­­ayapottermelésének a felét adta 1973- ban.­ 1974-től azt kérem, hogy ilyen szép ter­mést hozzon! És még valamit: sok-sok turistát, olyanokat, akik még sohasem jártak erre, akiknek elsőként mutatha­tom meg a mi óriás szemű szőlőt, méz­édes dinnyét (még karácsonykor is van belőle) és fehér aranyat termő földün­ket, ahol tadzsikokkal, tatárokkal, türkménekkel és más nemzetiségűekkel nagy testvériségben élünk. 1 PY1 SQ-VICTOR Az éter hullámain keresztül a magyar rádiós barátainktól tudtam meg, hogy Önök filmszínházaiban éppen most ját­szik a Jó megjelenésű ausztráliai fele­séget keres című filmet. Igaz, hogy én nem vagyok jól szituált öregedő úr, mint a film főhőse, csupán egy 28 éves munkás, aki biológusok mellett dolgozik - de ugyanebben a cipőben járok: fe­leséget keresek. (Felelek is utolsó kér­désükre: 1974-től várom, hogy megta­láljam az igazit!) Az igazság az, hogy nehezen szánja rá magát az ember (pe­dig sok-sok gyereket szeretnék!) - mert mit lát a környezetében? Azt az ausztrál családot, amelyik hovatovább megszű­nik igazi közösség lenni, amelyet csak a puritán formák kérge tart össze. A társadalomnak ez az alapsejtje azt dik­tálja a fiataloknak, hogy csak a látszat fontos, a bomlást titkolni kell. El kell hallgatni a szülők szeretőit, tiszta inget kell váltani és templomba kell járni min­den vasárnap és a mise után be kell pa­kolni a családat a részletre vásárolt autóba és kötelező víkendre menni. Hét­főn aztán elölről kezdődik minden. . Ezt látva előbb-utóbb átfut a fiatalok tudatában a jövő képe, és lázadni kez­denek saját családjuk, társadalmuk el­len. 1973-ban viszont volt egy csodálatos él­ményem: részt vettem Berlinben a X. Világifjúsági Találkozón. (A legszíve­sebben Európában maradtam volna.) Ezt a fesztivált törtöm az elmúlt év leg­nagyszerűbb eseményének. 1 3 2 SM 2 ERK-HARRY 1 2 3 23 éves technikus vagyok, Stockholm­ban, az ERICKSON telefongyárban dol­gozom. Legnagyobb „vadászszenvedé­­lyem” a rádiózás és legkedvesebb hob­bym az asztalitenisz. Sajnos, mindkettőt csak amatőr fokon űzöm. Számomra az év legnagyobb eseménye az volt, hogy a svéd férfi asztalitenisz­csapatnak sikerült a sok éven át tartó ázsiai hegemóniát Szarajevóban, a Szkanderia sportcsarnokban megtörni. 1974-től feltétlen győzelmet várok az Európa Ligában és legalább három aranyérmet a Novi Sad-i asztalitenisz Európa-bajnokság­on. HA 5 FM-PISTA 1 A Budapesti Rádiósklub vezetője va­gyok. Magamról csak annyit, hogy a legfőbb kedvtelésem, munkám, szórako­zásom a rádiózás. Ha jól tudom, kb. 160 ország van a világon, ebből már több mint százzal beszéltem. Számtalan ba­rátot szereztem a szélrózsa minden irá­nyából, összeköttetéseink száma már meghaladja a tízezret.­­­s 1973 sok kiemelkedő eseményt hozott számomra, illetve klubunk számára. Részt vettünk valamennyi világversenyen. Beszélgettünk hawaii, ausztráliai, afri­­kai fiatalokkal, összeköttetést teremtet­tünk az Északi- és Déli-sarkkal - hogy csak a legérdekesebb állomásokat em­lítsem. De a legnagyobb esemény az volt számunkra, hogy a Kolumbiai Rá­dióamatőr Liga világversenyén első he­lyezettek lettünk. Elnyertük a nagydíjat, az ezüsttálat, itthon pedig ugyancsak 1973-ban hetedmagammal ,.Érdemes Sportolói" (a rádióamatőr munka sport­nak számít) lettem." 1974-től sem várok mást, mint hasonló eredményeket a munkában, a nyelvta­nulásban és mindehhez kevés napfolt­­tevékenységet, ugyanis akkor rosszabb a vétel. Egy cseppben is jelen van a tenger. Ép­pen úgy, ezekből a rövid válaszokból is kitűnik, hogy 1973 számos eseménye kö­zül miért éppen a vietnami háború befe­jezését, vagy a X. Világifjúsági és Diák­­találkozót emelik ki a fiatalok. Azért, mert bármely földrészen élnek, bármely nyelven beszélnek, mindenütt egyet akar­nak: békét! Békét, hogy családot alapít­hassanak, gyermekeket nevelhessenek, hogy tanulni, dolgozni, alkotni, sportolni tudjanak. Óhajukhoz a Világ Ifjúsága is csatlako­zik: békét, boldogságot, sikeres munkát kívánunk 1974-re olvasóinknak és a világ ifjúságának! HG 5 A — Márta4

Next