Világ Ifjúsága, 1975 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 1. szám
Az UJC a szocialista országok legfiatalabb kommunista ifjúsági szövetsége. Az Atlanti-óceánt átívelő irdatlan távolságon túl talán azért is tudunk róla kevesebbet, mint más testvérszervezeteinkről. A kubai forradalom viharos fejlődése során mindig tenni kellett, sokat és szaporán. Amikor két évvel ezelőtt megkérdezték a Fidel Castro kíséretében hazánkban járt Jaime Crombetet, az UJC akkori első titkárát, hogy szerinte miként kapcsolódik a kubai KISZ története a forradalomhoz, ő azt felelte: „A kettő elválaszthatatlan — a kubai ifjúság története része a forradalom történelmének. A forradalom győzelme, tehát 1959 után az első évek a fegyveres felkészülés esztendei voltak, ekkor szerveződött — főként fiatalokból — a milícia. 1961-ben kezdődött az analfabetizmus elleni küzdelem. Százezernél több diák egymillió embert tanított meg írni— olvasni. S most immár a nagyarányú ipari fejlesztés időszakához érkeztünk. Ne feledjük, hogy Kuba lakosságának több mint a fele 20 éven aluli. És ez a fiatalság mindig vállalta a nehéz feladatokat a forradalomért.” Élenjáró ifjúság Erre az áldozatkészségre pedig nagy szükség volt és nemcsak a fegyveres harc idején. A hatalom meghódítása és megvédése után (s közben) a kubai forradalmárok is szembe találták magukat a szocialista társadalom építésének hétköznapi, békés természetű gondjaival — tapasztalatok nélkül, elsőként Latin—Amerikában, sőt az egész kontinensen 140 kilométer távolságban az USA- tól, amely fojtogató katonai és gazdasági blokádot vont a legfiatalabb szocialista köztársaság köré. Kuba csak a Szovjetunióra és a szocialista országokra támaszkodhatott. A segítséget meg is kapta a gazdaság, a politika s a diplomácia terén egyaránt. S még azon is túl: a szocialista építés tapasztalatainak átadásában. Ennek köszönhető, hogy Kuba viszonylag rövid idő alatt úrrá lett a kezdeti nehézségeken. A fiatalság részvételével felszámolták az írástudatlanságot, megkezdték az iparosítást, a cukor és a dohány új gazdára talált, az állami és szövetkezeti mezőgazdaság kezd kilépni a monokultúra átkos örökségéből, gomba módra szaporodnak a déligyümölcs-ültetvények, és meghonosodtak más, a szubtropikus éghajlatnak megfelelő kultúrák. A párt és a társadalmi szervezetek komoly eredményeket értek el a tömegek forradalmi nevelésében, és a szocialista internacionalizmus elmélyítésében. Munkaiskolák Fidel Castro európai körútja már nem a fegyverekkel hősiesen küzdő, hanem az új, a szocialista életet áldozatkészen, eredményesen építő népre és ifjúságra hívta fel a figyelmet. S arra, hogy ebben az építőmunkában sok azonos vonás van a mienkkel. Így azonos a legfontosabb, a lényeg: az ideológia, a cél, a kommunisták pártjának vitathatatlan vezető szerepe. De mások a körülmények, s ezért sok tekintetben mások a módszerek az ifjúság körében végzett szocialista nevelőmunkában is. Itt van mindjárt példának az oktatási reform, amelynek lényege, hogy megkísérlik létrehozni azt a munkaiskolát, ahol a diákok dolgozva, tanulva sajátítják el a munka, a tudomány, a szocializmus és az élet mindennapi ismereteit. Kialakították a lakásépítés és elosztás eredeti kubai, s kétségtelenül szocialista megoldását, amely a munkáskollektívák áldozatvállalásából hozza létre a modern lakótelepeket, s ismét csak a munkáskollektívákra bízza a döntést: ki kaphat lakást havi bérének hat százalékáért, a család nagysága szerint, de a keresettől és a szobák számától függetlenül. Sokan ismerik már nálunk is a Centenáriumi Ifjúsági Brigádokat (Columna Centenario), ezeket a félkatonai, félig káderképző önkéntes ifjúsági munkabrigádokat, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mezőgazdaság rekonstrukciója, az új gyárak és kikötők építése — legalábbis egyelőre. Mindezek, s a hozzájuk kapcsolódó széles körű szocialista versenymozgalom gazdasági haszna rendkívül jelentős, de felmérhető. Felbecsülhetetlen viszont az a pozitív hatás, amelyet az ifjú nemzedék szocialista tudatának és erkölcsének formálására gyakorolnak. — Kubában az ifjúság mindenütt ott van, ahol élen kell járni az új, szocialista társadalom építésében. Az UJC, a kubai KISZ a legtekintélyesebb társadalmi szervezetek egyike. (A párt mellett csak neki van napilapja!) Forradalmi szellemben Pedig a KISZ taglétszáma nem haladja meg a fiatalok tízszázalékos arányát. De akit felvesznek a KISZ-be, az valóban ifjúkommunista. Az UJC nem tömegszervezet, de módszerei kétségtelenül tömegszervezeti jellegűek. A kubai KISZ legfontosabb feladata most, a forradalom fejlődésének jelenlegi szakaszában, három dologban foglalható össze: tanulni, dolgozni és készen állni a szocialista haza védelmére, ők is tudják, hogy könnyebb volt a fiatalokat a fegyveres harcra vagy a forradalmár harcosok támogatására mozgósítani, mint az egyre magasabb iskolai végzettség megszerzésére, fegyelmezett, áldozatkész munkára ösztönöző Marciano Cobrea munkásból lett igazgató NEMZETKÖZI IFJÚSÁG MOZGALMI LEXIKON Neve: UJC = Union de los Jovenos Communistas de Cuba (Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség) Életkora: 12 év (1962-ben alakult) jellege: a Kubai Kommunista Párt ifjúsági szervezete, az ifjúság élcsapata Taglétszáma: 180 000 Lapja: Juventud Rebelde (Forradalom Ifjúsága) Első titkára: Luis Orlando Dominguez