Világ Ifjúsága, 1986 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 1. szám

2 világ A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI MAGAZINJA Megjelenik havonta 40. évfolyam, 1. szám Főszerkesztő: SEBES TIBOR Főszerkesztő- helyettes: BALÁZS-PIRI KRISZTINA Szerkesztőség: Budapest, Dohány u. 40. 1975 Telefon: 421-392, 422-960 Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Bu­dapest, Révay utca 16. 1374 Telefon: 116-660 Felelős kiadó: DR. PETRUS GYÖRGY igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a hírlap­kézbesítő postahivatalok­ban, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlapiro­dában (KHI, Budapest V., József nádor tér 1. 1900), közvetlenül vagy posta­­utalványon, valamint át­utalással a KHI 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámá­ra. Előfizetési díj: negyed­évre 36, fél évre 72, egy évre 144 Ft. Külföldiek részére előfizet­hető a Kultúra Könyv, Hír­lap Külkereskedelmi Vál­lalatnál. P. O. B. 149. Bu­dapest 62. Készült a Zrínyi Nyomdá­ban (86.2549/20­01) rotá­ciós ofszeteljárással. Felelős vezető: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 869 HU ISSN 0133-1914 Lapzárta 1985. december 6. GAZDY DÉNES (olvasószerkesztő) SEBŐK JÁNOS (kultúra, popvilág) VASVÁRI ISTVÁN (tervezőszerkesztő) Mi a teendőnk? VITA A KISZ-RŐL, A MOZGALOMRÓL November végén ismerhette meg a közvélemény azt a fel­hívást, amelyben — a szövet­ség XI. kongresszusára készül­ve - a KISZ Központi Bizottsá­ga nyilvános vitára szólítja a szervezet tagjait, közösségeit és mindazokat, akik számára nem közömbös az ifjúság sorsa, jö­vője, akik felelősséget éreznek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség helyzetéért, fejlődé­séért. Maga a cím — Mi a teendőnk? — sokat sejtető, sokat ígérő. Azt a szándékot sugallja, hogy pár­beszédben, közös gondolkodás­ban, vitákban kristályosodjanak ki az ifjúsági mozgalom to­vábbfejlődésének fő irányai, a KISZ jövőbeni lényeges felada­tai. A szándék — s egyben ez a vitaforma — nem új keletű. A korábbi kongresszusokat meg­előzően is több példát találunk arra, hogy a fiatalok széles kö­rének véleményét kikérve ala­kult, formálódott a kongresszu­si mondanivaló. A mostani hely­zet azonban némiképp más. Nehezebb, összetettebb, feszült­séggel terhelt. Mindenekelőtt azt kell számí­tásba venni, a hogy az elmúlt években érezhetően nehezebbé váltak a fiatalok életkörülmé­nyei, megélhetésük feltételei. Sokakat nyomasztanak a pá­lyakezdés, a munkába állás ,konfliktusai, az otthonteremtés, az első önálló lakáshoz jutás súlyos gondjai. A KISZ Köz­ponti Bizottsága — amint ez a felhívásból kiviláglik — tisz­tában vann e feszültségek okai­val és természetével. Nemcsak érti, érzi is a felelősségét azért, hogy e negatív, a fia­talok jelentős részét hátrányo­san érintő tendenciák mérsék­lődjenek, megálljanak, s hosz­­szabb távon kedvező folyama­tok bontakozzanak ki. „A KISZ azon van és maga is azért cse­lekszik — tartalmazza a vita­anyag —, hogy növekedjen népgazdaságunk teljesítőképes­sége, s ezzel együtt érzékelhe­tően javuljon a fiatalok helyze­te." Valóban, az ifjúság a leg­inkább érdekelt a távlatos gon­dolkodásban, a megalapozott, előretekintő döntések megszü­letésében, a korszerű, minősé­gi munka nagyobb megbecsü­lésében, az igazságosabb köz­teherviselésben, az elvégzett munkával arányban álló bér- és jövedelmi viszonyok kialakí­tásában. Korunk sokféleképpen értékelhető, értelmezhető. Mégis az látszik helyesnek, ha opti­mistán, aktívan, a megoldás igényével kezeljük a problé­mák sokaságát. Hazafiságunk, hazaszeretetünk próbaköve ma, hogy milyen választ adunk nap­jaink kihívására, miként állunk helyt mai, nehezebb helyzetünk­ben. A párt politikája, a szo­cializmus és a béke program­ja az egész társadalomnak — az ifjúságnak is - perspektívát­­kínál, feladatot ad, tettekre sarkall. Ez a politika építhet a fiatalok cselekvő egyetértésére, dinamizmusára, elkötelezett ma­gatartására. * Nem vitás: az új kihívások, az új követelmények a KISZ meg­újulását is igénylik. Olyan if­júsági szervezetre van szükség, amelynek nem csupán jelzője a korszerű szó, hanem munkájá­nak tartalmát, tevékenységének formáit, módszereit is ez hatja át. Visszanézve az elmúlt évekre, kitűnik, hogy a KISZ szerteága­zó, gyakran komoly erőt pró­báló feladatokat vállalt, sok fiatalt mozgósított értelmes, közösségi munkára. Ezzel együtt, vagy még inkább ennek elle­nére, felütötte fejét az érdek­telenség, a programoktól, sőt, esetenként a szervezettől való elfordulás is. Az okok nyilván­valóan nem csak az ifjúsági szövetségben keresendők, ám a kérdés: milyen KISZ-t akarunk? — időszerű, elodázhatatlan. Eredményesebb, vonzóbb szer­vezetté váljunk! — így leírva (még felszólító módban is) óhaj marad a szándék, ha nem tesszük hozzá ennek feltételéül, hogy a KISZ-nek mindenütt a fiatalok cselekvő szervezete­ként, a környezettel, a társa­dalommal kölcsönhatásban, a fiatalok érdeklődését, elképze­léseit kielégítve és megvalósít­va kell élnie, dolgoznia. Politikusabb, demokratikusabb szervezetre van szükség és vél­hetően ezt széles körben igény­lik is. A mibenlét, a tartalom a viták során alakul, tisztázódik. A fő támpontok, az „útjelző karok” azonban már rr­a is lát­hatók. A politika formálásából, alkotó végrehajtásából — akár országosan, akár az egyes he­lyeken csak ütőképes, erős politikai szervezet képes részt vállalni. Olyan, amelyben a fel­adatok nagyságának megfelelő a mérce, a követelmény, a KISZ- tagok felkészültsége és elköte­lezettsége. Az alulról induló kezdeményezéseket igénylők dön­téseinek nyilvánosságot terem­tő, tagjai érdekeit következete­sen képviselő, a közösségek bi­zalmát élvező vezetőkkel ren­delkező - végső soron demok­ratikus felépítésű és működésű - szervezet képes csak erre. Bizonyára nagy érdeklődést és komoly vitákat vált ki az a tö­rekvés, hogy a KISZ munkastí­lusát és életkorát tekintve is legyen fiatalabb, fiatalosabb szervezet. A fenntartás — fő­ként az idősebb, a harminc év körüli KISZ-tagok részéről — jogos és indokolt. Hiszen éppen ől­ voltak azok, akik az előző években a derékhadat képezték, és számukra az ifjúsági szövet­ség a politikai cselekvés fő színtere! Nincs szó arról, hogy a KISZ lemond róluk! Aktivitásukra, ta­pasztalataikra továbbra is szük­ség van. A KISZ-t megalakulása óta egyaránt jellemzi az egység és a sokféleség. Másként fogal­mazva: az a szándék, hogy a különböző ifjúsági rétegek sa­játosságai az egységes ifjúsági szervezet keretein belül mind­inkább érvényre jussanak. Né­hány éve komoly fejlődés ta­pasztalható ezen a területen. Éppen ezért valószínű, hogy a rétegmunka további fejlesztése — az igények és a lehetősé­gek — körül szenvedélyes és elő­revivő vita bontakozik majd ki. Annak szellemében, amit a fel­hívás így fogalmaz meg: „Po­litikai egységünket erősíti, ha az ifjúsági rétegek érdekei, sa­játosságai a mainál nagyobb mértékben érvényesülnek moz­galmunkban.” * A Mi a teendőnk? a megújulás szándékával, a továbblépésért született. Az 1986. januárjától egészen a XI. KISZ-kongresszus (1986. május 22—24.) befejez­­téig tartó viták, eszmecserék remélhetően ezt szolgálják majd. „A számvetés is, a te­endők, feladatok meghatározá­sa is közös érdekünk, felelős­ségünk.” Ezt felismerve és megértve tehetjük ma talán legtöbbet a KISZ-ért, az ifjúsá­gi mozgalomért. SZ. KISS JÁNOS

Next