Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-05-04 / 36. szám
XARX Ali . M: Magyarország és Erdély. Kinevezések. Pest: máj. 4. 1942. Fővárosi hírek. Nógrádme j gyének újdan-választott tiszt. kara. Tudósítások Tápió és Krassó megyék közgyűléséről. Győri levél. (me- ! gyei tisztválasztási előzmények.) Pozsony-nagyszomj háti első magyar vaspályárul (folytatás.) Somogyból: közmunkák iránt (folytatás.)Soprony sz. kir. város tisztválasztása. Igazilás. Kü 1 föd. Francziaország. ,George Sandvis Dudevant asszony, mint a Revue Independante alapitója* napi érdekek.—A büntető-perrendet tárgyazó • kormányterv elfogadtatik. — Argont a németalföldi india-sziget-tengeri gyarmatokról, Csatornák építése ; vasúti költség, Algieri ügyek vizsgálat alá vétele ; kiköltözések. Nagybritannia A gabna-beviteli törvényjavaslat a felső-, ’s a jövedelemadó-javaslat az alsó házban. Alluine ismét parliament tag. — A Peel elleni indítványok buknak. Görög lakoma Londonban. Spanyolország. Madridban a lázongó munkások elfogatása. Spanyolország érdeke Francziaországhoz csatlakozást kíván. Rendelvény a négerkereskedés ellen. Gyapotkérdés. Olaszország. Buenos-Ayres, Chili és Peru számára papok keretnek. Németország. Glaubrecht további nyilatkozata a hannoveri ügyben. Lengyelország. Az orosz kormány kedvezésének némi jelei. Vegyes közlések. Legújabb. Dr. Könyvismertetés „Alföldi levelek, irta gr. Dessewffy Emil.“— Néhány szó a pesti jogász magyar társaságrul. Hirtő. hivatalos jelentések. ,sat. Magyarország és Erdély. A cs. apost. kir. Fölsége buzini gr. Keglevich Gábornak Magyarország főtárnokává emeltetése által megürült koronaőri hivatalra Ürményi Ferenc belső titkos tanácsost, fiumei volt főkormányzót méltóztatott ideiglenesen kinevezni. Pest, május 4. 1842. A Pesti Hírlap, a 125dik számban közlött ,Sz é 11 er int és be nt— 5 évnegyedű zsenge életének évrajzát adandó — midőn hatalmas működésinek — az átalános agitatiót magában foglaló első stádiumát bevégzi — mint a kornak vélt elő— idézettje, mindenekelőtt az idő szükséges és korszellemnél beköszöntve,aut Caesar aut nihile hangulaton szemlét tart az általa felhozott eszmék — megkísértett kérdések ’s lerakott talpkövek fölött —’s mint a diadalszomjas korszellem igaz leventéje, a positivitás zászlóját, mellyhez esküdött, megragadva, — neki vágtat a józan fontolgató haladás embereinek, ’s azokat, kik az ő eszméi által a tulajdon szentségét látják megtámadtatva ’s veszélyeztetve — kik az ő ’s pártja terveire „Bellum nihil habentium contra aliquid habentes“ kiáltanak , vitézül legázolván— egyesek’s tömegekre, kicsiny ’s nagyokra, ’s mindenikre, ki általa nem kíván boldogulni, dörögve önti ki „nemzeteket tapodó haragját.“ És mint ama gondos hadvezér, ki soha sem felejti, hogy a harcz kimenetele mindig bizonytalan , készen várja a balsors mostoha csapásit, — a Pesti Hírlap szerkesztője, — ki tudja hogy ő, ’s a kor nem egy,—azzal vigasztalja magát vészteljes pályáján, hogy „ő veszhet ’s vele sokan, de az eszme nem“,—hogy legroszabb esetben a bukható de el nem veszhető ügy bajnokai közt olly férfiak is állandóak, kikre tekintve elmondhatni majd „vietrix causa Diis piacuit sed victa Catoni“ — és azt kérdi a Pesti Hírlap szerkesztője, hogy ha az általa felhozott eszméket kitörüljük a teendők sorából, és mégis tenni kell valamit, mert hiszen boldog boldogtalan azt mondja, hogy kell, — mi marad tenni való?És figyelmeztet bennünket, hogy kapunk előtt áll az országgyűlés ’s hogy „Magyarhon pillanatai drágák“ — Hogyan gazdálkodott a Pesti Hírlap szerkeztője a Magyarhon drága pillanatival 5 évnegyed elforgása alatt?, — mikép igyekezett a mult országgyűlés végeztével beállott boldog jövendőt egyedül ígérő bizodalom isten ajándékát gondosan megóni? a különböző politikai pártok közt mutatkozott jóakaratot hatalmas szózatával ápolni? az érdekeket egyeztetni? nehézségeket kiegyenlíteni? mennyire igyekezett a nagyközönséget az iránt megnyugtatni, hogy a nemzeti átalakulás nagy kérdését vészteljes kitörések ellen biztosító törvényes korlátok közt kívánja vezérelni ? ’s hogy czélja nem más, mint egy erős monarchia, erős kormány, szilárd, és a kitüntetett talentom, érdem ’s igyekezetnek mindig nyílt aristocratia , virágzó megbecsült polgárság,’s vagyonos parasztság; egy szóval lehetőségig boldog Magyarország?—Mennyire tűzte ki ezt hatása czéljáűl a Pesti Hírlap szerkesztője? mennyire nyúlt czélszerű eszközökhöz, hogy ez elévethessék? ’s közelebb hozott é vagy messzibb lökött bennünket e nagy czéltól? — erről ítéljen az értelmes elfogulatlan olvasónak önmeggyőződése; —e részben szólni nem kívánok. Azt azonban el nem hallgathatom — ’s épen azért, mert nem a Világ nevében szólok — mire jogosítva magamat nem érzem, és ennek tisztelt szerkesztőségét egyedül ezek magány nézetimet kifejtő czikknek elfogadására kérem, annál szabadabban fogom kimondani, hogy kevés jóakaratot mutat, vagy vastag köd fedheti annak szemét, ki az X.Y.Z. könyv olvasása után nem látja, hogy a megfontolva haladó párt, melly azon könyvet olly lelkesüléssel fogadá, nem puszta negatiókban, de a józan haladás valódi előmozdításában leli dicsőségét. Én is azon párthoz tartozom, melly magát megfontolva haladónak nevezi, ’s ha józan haladásról van szó, nem kevésbbé kívánok haladni, mint a honnak akármellyik fija, csak tiszta legyen a czél és elfogadható az eszköz, mert a politikai haladásnak csak ezen neme biztosíthat bennünket, hogy nemzeti átalakulásunk remélt áldás helyett, átokká ne váljék. Nem fázom a szabadföld eszméjétől, noha annak jótékonysága a magyar jobbágyság nagy részét tekintve sokáig csak papiroson maradand — de ne lopjuk meg a földesurat. — Az aviticitásban, mint az nálunk fenáll, soha sem látlám mást, czéltalan bilincsnél; csak hogy, ha azt megszüntetni akarjuk, máskép biztosítsuk az aristocratiát — melly nélkül, ha drága áron vásárlóit theoriák áldozati lenni nem akarunk — higyük el, nem állhat fen a monarchia. — Áldozzunk a népnevelés szép eszméjének, nemesebbnek úgy sem áldozhatunk, de áldozzunk mintsebeinkből— ’s ne fertőztessük a legtisztább eszmét részakaratszülte mások kifosztásával; — úgysincs vészteljesebb, mint az alkotmányos formákba burkolt erőszak és rablás, — mert ez a közállomány nevében történvén , előbbutóbb a közállományon boszálja meg magát. Járuljunk igen is a háziadóhoz, járuljunk ha kell ázalján értékünkhöz képest mindenhez mi teher, de járuljunk igazságos és országiig rendelt — megyei önkénytől mindig ment arányban —• ’s ne bántsuk örökké a nagyokat, hiszen ha bűn is nagy birtokosnak lenni mai időben, valljuk meg, hogy utoljára ez olly bűn, mellybe mindenikünk örömest esnék. — De ha csakugyan kivánunk’s tiszta szándékkal kívánunk haladni, miért akarjuk magunkat a szabadakarat szülte jótet gyönyörű érzelmétől,— miért akarjuk magunkat azon öntudat élvezésétől megfosztani, hogy azt a mit tenni akarunk, nem a zajongó nép követelésére — de azért akarjuk, mert jót tenni dicsőség, mert nincs nemesebb, nincs szebb , mint ott nagylelkűig áldozni, hol szinte olly szabad volt nem áldozni, mint áldozni szép? Mirevalók azon ijesztgetések? azon mit sem jelentő phrasisok a jogkövetelésről,kegyelem-megvetésről , azon hazában, hol a nép munkássága egy jó aratástól nagyobb áldást reményi, mint csendet felzavarható bármelly ábrándoktól; hol a nép legmélyebb nyugalmában mit sem keres, nem vár, nem kér, ’s hol igen sokan vannak, kik adni akarnak , de nincs széles e hazában — a Pesti Hírlap szerkesztőjét kivéve — senki, aki követel. Ha csakugyan kívánunk haladni, miért akarjuk mi magunk lehelleníteni a haladást? Alkotmányos országban a politikai haladásnak csak egy nemét ismerem, a törvényhozás útján létesült — törvényes haladást, ez egyetlen egy neme a haladásnak, melly szép nevezetét nem bitorolja; minden más neme a haladásnak, alkotmányos szempontból tekintve, csak visszalépés, a valódi haladás irányában gát, ’s a nemzeti test belső organismusa beteg állapotának szomorú symptomája. A haladásnak hatalmas eszközei honunkban a hírlapok ’s megyék gyűlései, az eszmék kifejtése, ’s a közvélemény érleltetésének ezen ezer éves kútforrásai; ’s míg a hírlapok javaslanak, vármegyék indítványoznak, a törvényhozó hatalom változtat, eltörül, alkot, szóval: törvényt hoz, — addig a végrehajtó hatalom törvényes őrködése alatt, az alkotmányos nemzeti test organismusa ép egészséges; — addig, habár emberi gyarlóságunknál fogva a haladás mezején ollykor meg is botlunk, a törvényesség korláti közt csakhamar útba igazulván, az alkotmányt, hazát, ’s magát a haladást vész nem fenyegeti. E szempontból indulva , azt hihetem, hogy a Pesti Hírlap politikai iránya veszélyes, modorra lázító , örökös agitatiója czéltalan ; azt hihetem, hogy a Pesti Hírap a haladást vészteljes theóriák mezejére viszi át, mellyen sikerülés esetében árnyék-királyság vagy a veres sapka leendne nyereségünk; — azt hihetem, hogy ellene a felszólalást minden máskép gondolkodónak meggyőződés és szent hazafi kötelesség parancsolja; de azért soha sem fogom azt mondani, hogy a Pesti Hírlapban foglalt javaslatok lehetlenítik a haladást — mert ezek még akkor is, ha rosszak, maga helyen felhozott puszta javaslatok, — szabadon czáfolhatja meg azokat minden máskép gondolkodó; elfogadhatja vagy elvetheti a hirtelenkedéstől óvakodó értelmes közönség. — így a papi birtok iránti borsodi indítvány tagadhatlanul a korszellemnek egy szomorú kinövése; a haladás mezején Borsod ápoló kezei közt kisarjadozott fattyúnövény. Akarom hinni, hogy ezen indítványnak nincs más alapja, mint egy kis magyar irigységgel kevert bosszúság, hogy hangulata a gúnyig sértő és nyers, ezélzata pedig nem egyéb, mint egy törvényes jogú birtokosnak a Civilisatio nevébeni kifosztatása ; — hogy ennél fogva annak alapja, hangulata ’s ezélzata egyiránt kárhozatos; ’s részemről mitsem óhajtottam volna inkább, minthogy hazánkban illy indítvány ne történjék ’s ha csakugyan történnie kellett, Borsod dicsőségére legalább Borsodban ne.• De midőn a borsodi indítványt kárhoztatom, nem fogom soha mondani, hogy Borsod, indítványa által lehetetlenné tette a haladást;— mert ez rosz indítvány tehetett ’s volt is szerintem, de azért mindig csak indítvány marad. Borsod megtevő híres indítványát, sok törvényhatóság azt indignatióval fogadta, a megyék nagy többsége elvetette, az ország máris kimondotta rá ítéletét,s a papi birtok olly erősen áll, mint valaha állott; — sőt valljuk meg, hogy ezen indítvány a reactio természetes törvénye szerint, csak azon birtok megerősítésére szolgált, mellyeken irányoztaték. 18412. Előfizethetni helyben a szerkesztő-hivatalban ( Sebestyén utcza288 sz. alatt , földszintfélévre postán 60, különben 5 e. forinttal , az országban minden, azonkívül csak a cs. kir. főpostahivatalnál Pécsben. PEST. Megjelenik e politikai , tudományos és művészeti lap minden héten kétszer. Szerdán és Szombaton , két-két íven. — Hillője közöl minden hirdetményt egy négyes szelet sorától három ezüst kiért. Szerda. — 30. — Május.