Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-06-25 / 51. szám
gyÉrt Közeledvén az évnek második szakasza, bizonalmasan figyelmeztetjük politikai lapunkaet. Olvasóit, hogy ha annak második félévfolyamára szerkesztő-hivatalunkban előfizetni szándékoznak, azt a borítékok idején nyomai hatása végett is szíveskednek minél előbb eszközleni, mert Július elején a megrendelések netalán megszaporodván a későbben előfizetőknek legbuzgóbb igyekezetünk daczára sem szolgálhatunk instiul kellő pontossággal. Az előfizetési díj ugyan az marad, t. i. félévre postán küldetéssel 6,s helyben házhoz küldéssel 5 forint pengőben. Kültartományokba járatandó példányok iránt legczélszerűbb mód a bécsi főposta-hivatalnál rendelkezni. Lapunk a második félévvel az eddiginél díszebb és nagyobb alakban fog megjelenni, egészen úlönletű belükkel. Van szerencsénk egyszersmind tudatni, hogy politikai lapunk színe és iránya az eddigi tisztelt ügybarátok befolyása és közremunkálása mellett továbbra is megmarad. A . Vilcus szerkesztő-hivatala (belváros, Sebestyén utcza 2SSdik sz. a.J 'W AftT AIOMt Magyarország és Erdély Kinevezések. Névmagyarosítás. —Horváthoni viszonyok (III. közlés). Fővárosi hírek.— Magy. Gazdi. Egyesület közgyűlése. Tudósítások : Heves, Csanád , Sáros megyék közgyűlésiről. Mosony megyei tiszt választó gyűlés és az uj tisztviselő kar. Zágráb megyében a volt tisztválasztási mozgalmak (folyt.) Somogyból (földes ur és jobbágy közti viszony). Specacuanhalal placsok a gyanúsítható recidivák ellen (a Jászkunságról közlött. , czikkre). Rövid közlések: Turómezőki!. Esztergomból. Szepesből. Külföld : Francziaország. A .Temps halála. Az évenkinti költségvetések IV Henrik uralkodása óta — Választási ügy. Algíri hírek. Nagybritannia. Alsóházi munkálatok. — Peel nyilatkozik a mexicoi ostromzár iránt. Kathol. egyesület évi gyűlése. Medina gőzös elsülyed. Angolfrancia egyház. Chartisták fenyegető állása. Durranó higanygolyók szétrobbanása. Spanyolorszá g. Republicanus mozgalmak; a spanyol uj kabinet még most sem alakult. Helvetzia. Az uj alkotmány elfogadtatik. Közelgő tanácsválasztások. Németország. Badeni kamrai elnök ’s alelnökválasztás ’sat. Orosz és Lengyelország, elvesztett lázadás Pétervárott ’sat. Törökország. Maroniták ügye. China. Siami háború. A chinaiak 80 ezer embere, egyes közlések. Dr. Bővebb figyelmeztetés az 1842dik évi jul. 8ka reggeli óraiban leendő Napfogyatkozásra. Hirlő. Hivatalos és egyéb jelentések. Gabonaár. Pén.kelet. Dunaviz-állás. „ Manyits*«és Irdély* Öcs. ’s apost. kir. Felsége Fridrik József ,,Miklós czár‘ magyar huszárezredben kapitánynak és Fridrik Károly ugyanazon ezred hadnagyának nevök „Békeffy ‘re magyarítását legkegyelmesebben megengedni^ méltóztatott. A írni. magyar kir. Helyt.tanács Nedelkó Demeter orvostanárt Pest városa tiszteletbeli physicusává nevezte ki. Az erdélyi fels. kir. főkormányszék méltóztatott ifj. Incze Mihályt, Botos Istvánt, Bartha Mózest, ifj. Szilágyi Sámuelt, Szőllősi Pált, Pákei Lajost, Medvés Mihályt, Reich Józsefet és Greising Vilmost főkormányszéki rendes fizetéses írnokokká kinevezni; :— a tartományi számvevő- hivatalnál Zonda István ingrossista számvevőtisztté; Kovács Lőrinc, járulnok ingrossistává , és Ignácz Márton dijnok , járulnokká neveztettek. Pest, junius 25-én 1842. s horváslapgal viszoltyolt.* III. Szakadási eszmét gyújt az ég a nemzetek agyában , ha azokat haragjában ostorozni, a föld színéről eltörleni akarja! — Végtelen erre a példa, amaz örök philosophiai könyvben, mellyet hisztoriának nevezünk, ’s mellyet helyesben nevezhetnénk, nemzetek életiratának! Itt nem csal soha a jogba; itt ezer év nem törli el a hasonló előzvényekből önkint folyó következményeket. És boldog azon nemzet, melly kitárva e könyvet, szorgalmasan olvassa annak lapjait, és kész az olvasottakból saját hasznára fordítni a kínálkozó tanulságot: őt a sors vak kegye nem teendi elhízottá, őt a vak sors haragja nem fogja soha megdönthetni! Azon határtalan makacsság, azon elkeserítlt idegenkedés , mellyet az ilír párt mozgalmai Horvátországban nemzeti nyelvünk miatt már évek óta ellenünk gerjesztenek és valóban jobb ügyhez illő állhatatossággal ápolnak; azon ellenszegülés, mellyel a magyar nemzet hun imádott fejedelme egyetérlésével alkotványos institutioi üdvös reformjában fokozatos haladásának nem csupán nyelvére, de egyéb fontos ügyeire nézve is utját állni erőlödik, arra bíráli már több évelőtt e hon egyik megyéjében a Rendek valamellyikét, hogy Horvátországnak a magyar koronázóli elszakasztását szóba hozná! Később, ha emlékezetünk nem csal, a legutolsó országgyűlés alatt, midőn az adókérdés forogna szőnyegen , szónokink egyik legjelesbike szinte emlékezék ezen szakadásról. De valamint ennél az országgyűlési, úgy amannál a megyei tanácskozások folyamában ejtett szó — nyilván mert mélyebb belátásuk és státusbölcseségök annak nagyobb súlyt adni és adatni nem akart — minden további nyom nélkül elhangzott! Egyébiránt , ha talán olly könnyedén el nem hangzanak is akkor e szózatok, menté azokat, vagy inkább menthető némileg azon, a hazafiul kebelt keserűn illető gondolat, miszerint fájdalmasan vala kénytelen tapasztalni, hogy Horvátországban semmi részvét a haladás, a nemzeti szilárdulás és a közös hon közös jóléte iránt nem mutatkozék; mentő, vagy menthető azon körülmény, hogy 1830. körül magok a horvátok kezdenek szakadásról szólni! Följegyezvék nálunk egy derék horvát polgártársunk szavai, mellyeket 5 férfias haragjában , elgondolva a szakadás átokdús következményit, és Zágráb megye közgyűlése alkalmával az ilír párt fülébe mennydörgő: „Nos primi minabamur Hungaros in fideli Separationen— És e szavakban, uraim, magyarok és horvátok! sok fekszik; sok, kivált e szóban ,infidelit, melly nemzetnek, alkotmányrokon nemzet iránti hírtelenségét süti gyalázatos bélyegként a szakadás eszméjére! E boldogtalan eszme kimondását azonban, a fenebb említetteken kivűl, menthető főleg azon körülmény , hogy a testvér Horvátországban akkorig épen nem, vagy csak igen gyéren emelkedtek szózatok az egyre tovább terjedő, és tömegesedésével mindinkább szilárduló ilír párt működési h ellen, mellyek áthatva a Dráván, Dunánk virányos téréi, s a Kárpátok tölgykoszorús halmai körül is üzok alávaló cselszövényiket De mi, valamint akkor, minden őszinte tiszteletünk mellett is, mellyel a kedvesajku szónok iránt viseltetünk, a közös haza érdekében azt nem helyeselhetők, úgy most , midőn az új Pestmegye folyó jimiusi közgyűlésében újra megrendíttetett, ’s annak megtestesítése határozattá tétetett, csak roszalni tudjuk Mert föltéve, hogy e szakadás oly könnyű munka volna, mint milly könnyű egypár szóvirággal a bámész hallgatóság ajkairól dörgő éljeneket kicsalni, — ’s pedig nem olly könnyű! és föltéve, hogy a viszonyos ingerültség olly fokra hágott már, mellyen minden további együttlét mindkét részre csak káros, az egész álladalomra nézve pedig veszélyes lehetne — mi pedig nem úgy van, még akkor sem látnák helyén a szakadás sürgetését, kivált most, midőn a néhány fanaticus fő által lázrohamában kovácsolt gúnydalok és piszkos , egyedül szerzőiket pirító kifakadások ellenében, a horvát nemzetnek, mondhatjuk nagy, és mindenesetre józanabb és tiszteletre igen méltó része, a magyar alkotmányházi vonzódásának, s így a magyar nemzetiség ügyéhezi rokonszenvének is olly kétségbevonhatlan, s minden elkeserült magyar szívét megengesztelhető , sőt fel is deríthető tanúságát adá !.. ."Illy országos, az állodalmi társulat sarkoszlopait érdeklő lépések, mellyek kétségkívül az állodalom léteréig hatnak, mindenesetre nagy óvakozással hozandók indítványba, 's még nagyobbal teendők határzatokká , mert ki kezeskedhetik arról, hogy e korszakában a politikai vélemények forrongásának, mellyben mindenütt kész a gyúlékony anyag, nem kap e lángra az eszmeszikra i 11 is, amott is , és ki állhat jót arról, hogy a szakadási ügy, hátán komolyan sürgettetnék, csak amúgy jegyzőkönyvileg el fogna döntethetni? Valóban e pestmegyei határozat újabb tanúsága annak, milly könnyű dolog a mi magyar publicistáinknak a legfontosabb tárgyak felett is egykét óranegyed alatt határozatokat teremteni, határozatokat, mellyek felett már keletkezükkor elmondhatja az érettebb eszü férfiú: „hiszen , úgy sem lesz belőlök semmi is!”. Hanem használunk e, használhatunk-e illy papirosról füstbemenő határiatok által a közügynek? Az más kérdés, mellyre azonban olly közel a felelet, hogy azt olvasóink tudják, ha mi ki nem mondjuk is. Hanem visszatérve a szakadás eszméjéhez, illik megvizsgálnunk: váljon Horvátországnak magyar koronázóli elszakasztása lehetségesé ész- és positív jog szerint? és ha lehetséges, tanácsos e az, mind szorosan politikai, mind különben országgazdasági tekinteteknél fogva? Mi az elszakadás absolut lehetőségét illeti, s az kérdést teljességgel nem szenved, mert tudjuk, mi kevés van e földön, mi lehetlen volna az embereknek! „Coelum ipsum petimus slubitia“ ! — mond az öreg Horácz, és az öreg Horácz, s mind a mellett is, hogy nagyon szerette a faler- i numi ó-bort, igen okos ember volt. És ha lehetséges vala a mesés-kor óriásinak Jupitert felleg- I várában megtámadni, és annak bástyáit — a magas egeket — ostromolni tiniért nem volna lehet- I séges az álgyuk és golyók, a menykőhárítók és gőzkatlanok e korában Horvátországot a magyar koronától elszakasztani ?... Azonban publicistáinak nem illy absolut lehetőségi szempontokban kell nézni a dolgokat; neki kötelességében áll a s morális lehetőséget venni figyelembe , melly viszonyos jogot és kötelességet zár magába, és ahhoz mérni aztán okait, mellyek őt illy nagyszerű országos lépést tárgyazó indítvány elfogadására, vagy visszautasítására bírhassák. *) L. világ 4Sd. szám. fm _ Előfizethetni helyben a szerkesztő-hivatalban (Sebestyénutcza 288 ez. alatt , földszint) félévre postán 6, különben 5 e. forinttal, az országban minden, azonkívül csak a cs. kir. főpoetahivatalnál Bécsben . Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti lap minden hét kétszer . Szerdán és balon , két-két íven. — Hirleje közöl minden hirdetményt egy négyes szelet sorától három ezüst krért. Szombat: SJL •Június 25-