Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-06-28 / 51. szám

közkincstár pazarlása, ’s igazságtalanság az angol nép iránt, ’s annálfogva a cumberlandi hg. 21,000 ft. sz. évi díja, valamig ő Hannoverának királya, tagadtassék meg. — Bowring K. azon kérdésére : vájjon a kormány nem igyekszik , a Törökországgal 1838ban kötött, ’s Oroszországra épen nem kedvező kereskedési szerződést valami módon megváltoztatni? Gladstone úr igen elve felelt. — A tegnapi felsőházi ülésben Wellington hg. az ír békebirák elbocsáttatása tárgyában tett nyilatkozatát ezen szavakkal zárá : „Olly gyülekezetek ellen, mellyek valamelly parliamenti végzés eltörlesztését tették czélul, semmi kifogást sem tehetni, hanem egyszersmind őrködni kell, hogy az ország békéje meg ne zavartassék. Ezen mérsékleti és szelíd hangon tett nyilvánítás, sokat tett arra , hogy a Times azon czélja által,amellyel mintegy előleges hadüzeneti kísérletül tekintenek Wellington hg. részéről,— felizgatott kedélyek ismét lecsilapíttassanak. — A minapi igen fényes repealgyülekezetben Droghedában O’Connell szót tett az Izlandba küldött hadcsapatokról. „Hadd jöjenek, — úgymond — mi szívesen fogadjuk őket. A kereskedést elevenebbé teszik. Azon 30,000 ember, kik nálunk beszállásoltatnak, az ország különböző részeiben naponkint 30,000 shillinget adnak ki. Hozhattam volna ennél nektek kellemesebb újságot? Háromszoros éljen a királyi hadseregnek, a világon legvitézebbnek. Nyájasan fogadjuk őket, ’s viszont ők is nyájasan bánandnak velünk.“ A gyülekezetben ünnepélyes menete alkalmával O’ Connellt több katona köszönté , ’s a kikötőben a hajókon lobogók díszlenek. „Az erőhatalmaskodások, mind a Times már elkezdődtek Izlandban. Illy események komoly aggodalommal töltenek el bennünket az iránt: mi utat fog itt a kormány választani. Lehet, hogy valami különös politikát követ, hogy bevárja az időt, és minden legkisebb eseményt azonnal hasznára fordítand; ámde nem hallgathatjuk el, mikép eddigi viselete nem nyugtathatja meg azokat, kik kétkednek, váljon sir R.Peel eljárása olly komolynak és hatalmasnak bizonyulandó valóságos veszély idején, mint minő ügyes az a tanácskozásokban. Valljuk meg az igazat: Izland forradalom szélén áll. Mi történt eddig e fenyegető veszély elhárítására? Fegyveres erőt szállítottak át. Ez is jó. De hát ez e az egyetlen mód, miáltal Izland britszerűleg föntartható? De még más valami is történt: néhány tisztviselőt hivatalából elbocsátottak. Ezek minden esetre megérdemlelték azt a mivelők történt, mert a brit korona ellenségei számát szaporiták. De mint jön e lépés támogatva a kormány által a két házban ? A helyett hogy sir E. Sugdens eljárását vagy egyenesen elvetette, vagy nyíltan magáévá tette volna, félénk habozást árult el, melly viseletnél mi sem lehetett volna alkalmasb a bizodalom elnyomására, és a törekvés gyöngítésére. És ha az, mi eddig történt, nem elégít ki bennünket, mi mást tegyünk ? a törvényhozástól új fölhatalmazásokat kérjünk ? kényszerítő bilit szavazzunk? az unió javaslati fölbontását a Habeas-corpus oklevél valóságos megsemmisítésével előzzük meg? a protestánsokat, a geomannikat szólítsuk és fegyverezzük föl ? Mi eszközhöz nyúljon a törvényhozó, vagy végrehajtó hatalom az áradat meggátlására, melly a brit szigetek harmadát elönteni készül ? Ezekre nem mi felelhetünk meg, hanem annyit mégis bátran kimondunk, mikép az angol nép épen nem fog vonakodni olly minisztert, ki erős baj ellen erős gyógyszert használni bátor , ki a nyilvános veszély megakadályozására szigorú rendszabályokat és teljes fölhatalmazottságot kiván, minden erejéből gyámolítni. — Mi azt kiáltjuk mind a kormánynak mind a becsületes izlandiaknak: beszéljetek vagy hallgassatok, cselekedjetek vagy várjatok mint akartok, vagy mikép a körülmények kívánják; csak hogy készüljetek folyvást a physikai erőnek physikai erőt tenni ellenébe; ez el nem maradhat. A whigek azt fogják mondani, hogy semmi ollyasról sem hallottak, mi illy rendkívüli rendszabályokat kívánna, és az ő fölsége kormányától használtakat igazolhatná. De az illy fecsegést közmegvetésnek kell átadni. Ezt jobban tudja az ország és bízvást tarthatunk rá számot, hogy ez — bármit tetszik is az ellenzéknek mondani, gondolni , látni vagy nem látni, — egy becsületes minisztert mind abban gyámolítni fog, mit a brit birodalom bátorléte és sérthetlenségére nézve szükségesnek tart.“ A Times harczias czikkét minden színezetű lapok időelőttinek’s az „Izland forradalom szélén áll“ kifejezést valótlannak nyilvánítják. ,,Mit kell tenni, mond a Herald, hogy Izlandot megnyugtassuk, és O’ Connell zsíros izgatási foglalatosságának vége legyen? halljuk meg két nagy politikus tudor tanácsát: „söpörjétek ki az ir status egyházat az országból, és kormányozzátok Izlandot Normanby módjára“ morogja a,Chronicle'; „fegyverezzétek föl a protestánsokat a romanusok ellen, üzenjetek hadat O’ Connellnek, papjainak és embereinek“ kiáltja a ,Times, melly lap fölváltva tulajdonosa szenvedélyeinek és nyelvágyának bókolni köteles. Ezen orvosi rendeletek közöl az első megvetésre méltó, a másik valósággal veszedelmes, amaz lehetlenséget akar, ez öngyilkosságot. Izland épen nem áll forradalom szélén, hanem a Times irtózatos és vérszomjazó tanácsának követése taszítná abba igazán, mit ha a miniszterek elfogadnának, azonnal in corpore útnak indulhatnának és a West-minister hidról a Themnsébe ugorhatnának, mert Angolország most és soha meg nem egyezik abban, hogy Izland szuronyokkal kormányoztassék. Csődök, 18703. Az erdélyi kormányszék üzenete szerint hogy marosvásárhelyi megbukott kereskedő Bukur János hitelezői csődületének határnapja 1843ik évi augustus 1. napjára tűzetett ki. Költ. pünkösdhólmán 1843. 19914. Esztergom vármegye polgári törvényszéke nemes Keller Lajos nyergesujfalusi postamester tömege ellen csődületet határozván, az illető hitelezők megjelenésére f. évi augustus 21 , 22 és 23 napjait határidőül tűzte ki, tömeggondnokká Visnyey Mátyás számvevőt, perügyelőnek pedig Nedeczky Károly tiszti alügyészt nevezvén Költ pünkösdhá 30án 1843. 21735. Pest vármegye első alispána jelentvén, hogy Czegléd mezővárosa tanácsa Ámon József megbukott helybeli lakos hitelezői csődületére f. A augsztus 23 napját tűzvén ki határidőül, ideigleni tömeggondnokká a nemes Seress Samu ottani második bírót, perügyelővé pedig Kovács Sándor hites ügyvédet nevezte. Költ sz. . Ivánhó 13ik 1843. Hivatalos Jelentések. 21749. Soprony vármegye törvényszéke jelentvén, hogy Lingenfeld András vagyonbukott fejéregyházi lakos hitelezőinek megjelenésére i. é. augusztus 2dik napja tűzetett ki határidőül; ugyan ez kihirdetés végett olly hozzáadással halik meg, hogy ideigleni tömeggondnoknak Füzy László esküdt, perügyelőnek pedig Artner Tivadar hites ügyvéd neveztetett. Költ sz. Ivánhó Ilik 1843. 21921. Körmöczbánya városa tanácsa jelentése szerint, Ullmann János helybeli polgár hitelezőinek megjelenésére s augusztus 22dik napja tűzetvén ki határidőül, ideigleni tömeggondnokká Kuzma János tanácsnok, pelügyelővé pedig Missura János tiszti alügyész neveztetett. Költ sz. Ivánhózbán 1843. 22124. Arad városa tanácsa Serbán Tódor ottani csizmadia mester hitelezőinek csődületére f. é. július 1 18dik napját tűzvén ki határidőül, tömeggondnokká Sarlót János tanácsnokot, perügyelővé pedig Szeiler Jakab tiszti alügyész nevezte ki. Költ sz. Ivánhó Ilik 1843, 21490 Torontál vármegye törvényszéke Ladányi és Id zsár vagyonbukott termesztményi biztos hitelezőinek megjelenésére i. é. augusztus 1,2. ’sodik napját tőzvén ki határidőül, tömeggondnoknak Gesztessy Sádort, pelügyelőnek pedig Dániel Jánost nevezte. Költsz Ivánkó 13án 1843. 19128. Újvidék városa tanácsának jentése szerint kebelbeli polgár, és rőfös kereskedő Misselbauer János hitelezői csődületének határnapja 1813ik évi Julius 17-ére tűzetvén ki, ideigleni tömeggondnokká Nikolics Konstantin, pergondnokká pedig Kosztics Sándor tiszteletbeli aljegyzők neveztettek. Költ Pünkösdhó 23ik 1843. 16002. Medgyaszay István debreczeni városbeli polgár és bécsi nagy kereskedő hitelezőinek csődületére a helybeli városi tanács által határidőül f. é. augusztus 7dik napja tűzetvén, ideigleni tömegggondnoknak Perecz József debreczeni kereskedő; perügyelővé pedig Budaházy Sámuel hites ügyvéd neveztettek. Költsz. Györgyhó 251k 1843. 103* 425 francziaország. A király — habár nem hivatalosan — rendeletet bocsáta ki, miszerint a júliusi forradalom évnapjai ezentúl nem örömünnepek által lesznek megtartandók, minek következtében jövőre az ünnep csak holt betű marad. — Némi bizonytalanság van aziránt: várjon a szerbek az uj fejdelmet elfogadják-e. Mint tudva van, egy része a Bourbon palotának, mellyben a követkamra üléseit tartja, az Aumale hgé, mireá a condéi örökségből jutott. Azon részt, mellyet az álladalom bír, nem számítva a bele épített roppant summát 5,250,000 frankba került, és most a hátralevő részt is meg kellene szereznie, mert e kb. magassága jószágkormánya azt eladni elhatározta, tehát a kamra attól tarthat, hogy majd valamelly nyerészkedő kezébe jutana, ki benne olly változtatásokat teszen, mellyek neki sem kedvesek sem méltóságához illők nem fognának lenni. A belügyek minisztere a hg meghatalmazottjával még f. évi ápril 14-én megkötötte az alkuszerződvényt, mellyet a kamra folyó junius hónapokán erősitett meg, mi alkalommal igen sok ellenszólalkozást lehetett hallani. Az ellenzék ebben ismét erővel közpénzfecsérlést akart látni, és Ledru-Rolliner már ki is ejte a „családi nyerészkedés“ szót Minden ellenvetés daczára is azonban a kamra 213 szóval 104. ellen az alkut jóváhagyta. Lamartine beszédét tegnapelőtti éjjel óta 100,000 példányban nyomják Pagnerrenél, hogy azt egész Francziaországban elterjeszszék.Lamartine népszerűsége az ifjúságnál, korcsma- és utczai politikusoknál ezen nyilatkozat által hihetlen gyorsan növekszik, de a nemzet értelmes része undorral kénytelen elfordulni ezen, tömegekhez intézett fölszólítástól. A conservativ középosztálylyal megszakadt a barátság és e részrül nem hagyják könnyen hatalomra jutni. Nagyravágyás és népszerűségvadászás sok szép főt tévutakra vittek már, de soha nem roszabbra, mint mostan Lamartine-t. Ő most már nem léphet vissza, neki előre kell mennie, de hová? Goethe bűvös tanítványa jut itt eszünkbe. Neuillyben fönszóval mondák: Lamartine úr maga teszi tönkre magát, ehez a republicánusok megteszik a magukét, ők Lamartine urat még elég korán túl fogják ragadni a törvényes korláton. A polynesiai telepítvények részére tett javaslat 220 szóval,140 ellen tegnap helybenhagyva jön. Utoljára sok baja volt az ellenzéknek Billaut úrral mint előharczossal, hogy a várőrségi sereg számának 1200 körül 766ra szállítását keresztülvihesse. Sőt a kabinet ez új szövetségese még a fölebbi számot is igen csekélynek találta, annyira hogy az ellenzéksajtó azt mondja róla, miképp miniszteriebb a minisztériumnál. Guizot úr feleletében a panamai földszoros átvághatása bizonyságául Humboldt Salamon urházi levelére , és egy amerikainak , Warden urnak tudományok akadémiájához intézett iratára hivatkozott, melly utolsó egy tervről szól, miszerint csak 12% mérföldnyi kiásás szükséges, hogy a két tenger Vino- Tinto, Bernardino és Farron folyamok által összekötve legyen. Az egész csatorna 45 metr. kiterjedésű 4 kettős zsilipjével, 44 mértföldnyi hosszú, fölül 432 és alul 17'1 metrenyi széles, 6'/2 metrenyi mélységű fogna lenni és 1000 — 1400 tonnás hajókat hordani. A költség betudva a 4. gőzöst és két lánczhidat 2,78,615. piasterre rúgna. Az egyetemes megvitatásnak vasárnap még nem szakadt vége. Németország. A kölni újság szerint az amerikai státustitkár, Webster úr, parancsot kapott, hogy kereskedelmi alkudozásait a német vámszövetséggel végezné be. Az amerikai taristakérdés végeldöntése az ő küldetése eredményeitől függ. Bosznia a Bosnyák határszélről érkezett tudósítások szerint ott a zsurlódások, elkeserültség, ’s a keresztények ausztriai földre kivándorlása még mindig tartanak. A vezír, miután Ostrozacot elhagyta, az Unnánál tábort ütött, de midőn fülébe ment, hogy Cetinjénél ismét 6000 elégületlen sereglett össze, tovább indult, miután, mint mondják, a híres Hassán aga fiját és egymást lefejeztetett. A szegény keresztények többet szenvednek most, mint valaha ez előtt, mivel köztük most már azok is egészen meg vannak fosztva a szabadság reményétől,kikre eddig annak némi sugára mosolygott. A vezír valamennyi pártot igen ravaszul rá tud szedni; ő csak azért kötött békét minapában, mivel létezése veszélyben forgott, mert a jelen lázadást, csak az ő kielégíthetlen pénzszomja idézte elő. Az ausztriai határt még mindig erősen őrzik. Brazília. A franczia National által minapában közlött hírt, miszerint „a braz. csász. hgnők testi és szellemi nevelésre nézve a legközönségesb párisi szobaleány mellett állanak, dohányzanak és ujjaikkal ennének" — a Sunban határzottan megcáfolja egy német, ki épen most jött vissza Braziliából. Ez azt mondja, hogy a két hgnő , Donna Januaria és Donna Franciska , mint szinte maga az ifjú császár is, csak olly műveltségüek, mint az épen most élő európai hgnők és herczegek, és nemcsak francziául, angolul, olaszul, és nemetül értenek, hanem latinul is, és a tudományokban és művészetben igen jártasok. Délamerika: Swift angol lakhajó azon hírt hozta legközelebb Montevideoból, miszerint Rosas tábornok elhatározta, hogy a kikötőbe egy élelmiszerhozó hajót sem eresztene többé, miért is a város hatóságai valamennyi idegennek nyílván kijelenték, hogy azon esetre, ha a külhatalmak követei az ostromállapotot elismerendik, a városból távozniok kell. Ennek következtében az angol lakosok Purvis I parancsnokhoz járultak, kérvén őt, hogy az ostromállapotot el ne ismerné. A parancsnok, maga további miheztarthatása végett Mandeville úrtól kikérte a szükséges utasítást. Szerkesztő: Szenvey József.