Világ, 1844. január-május (1-42. szám)
1844-05-04 / 36. szám - 1844-05-08 / 37. szám
г W A ki a széppel köti össze a jót — az bölcs, az igaz poeta.Ez dicső érdem,’s ez az égi bélyeg remek elmén. Perzsenyi. 12) Önérzés, te vagy a diadalmas bére, néma díj. Kölcsey. 13) Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény. Kölcsey. Az eredményről annak idejében értesittetni fog a t. ez. közönség. Pesten május 5én 1844. Szigligeti titoknok. 6 cs. ap kir. Fölségeig Hohenlohe Sándort, a n.váradi diák szertartásu káptalan kanonokát és nagyprépostját és Deiniger József ugyanezen káptalanbeli olvasókanonokot püspöki czímmel földiszítni kegyeim, méltóztatott. Ugyan 6 cs. ap. kir. Felsége a veszprémi székes káptalannál ürességben volt kanonokságokra Szabó László püspöki lyceumbeli tanárt és Hoszszú Márton kaposvári plébánost; a szepesi székes káptalannál ürességben volt czímzetes kanonokságokra pedig Zajlóra János rosenbergi és Moys József liszkafalvi plébánosokat mélt. kegy. kinevezni. 0 cs. ap. kir. Fölsége Hollósy Ignácz pozsonyi kanonokot ugyanott éneklő, Liptay Antal és Dobos György plébánosokat pedig rendes kanonokokká méltótt. kegy. kinevezni. Ugyan 6 cs. ap. kir. Fölsége Berkich Mihály főőrmestert nemeslevéllel méltózt. kegy. megajándékozni. 0 cs. ap. kir. Fölsége Weisz Endre m. kir. udv. kamrai írnoknak és Weisz Károly 7. számú cs. k. huszárezredbeli hadnagynak vezetéknevük ,Fehéry.-re változtathatását kegyeim, megengedni méltóztatott. 0 cs. ap. kir. Fölsége tahivári és tarkői Tahy Lászlót a m. kir. udv.kanczelláriánál fogalmazó gyakornokot ugyanott liszktbeli udvari fogalmazóvá kegyelmesen kinevezni méltóztatott. 6 cs. ap. kir. Fölsége Jurjevich Józsefet a m. kir. egyetemnél statistica és bányajog nyugalmazott tanítóját, ,kir. tanácsosi czímmel méltóztatott kegyelmesen felruházni. Ő cs. ap. kir. Fölsége Molnár Endrének ,Uj szövetség czímű munkáját saját könyvtárába elfogadni, ’s a szerzőt megjutalmazni kegyelmesen méltóztatott. Wachtel Dávid gyógytudor ’s temesvári kamrai orvos a wirzburgi bölcsészet-orvosi társulattól küldött levelezőtagi oklevél elfogadhatására engedelmet nyert. Sax Ignácz m. k. udv. kamrai fogalmazó ugyanott titkári állomást nyert. A nm. m. kir. udv. kincstár a megüresült rakomazi kamrai ispáni állomásra Erdős István eddigi diósgyőri uradalmi másodirnokot alkalmazó. Országgyűlési tudósítások. Előleges közlés. Május 3 án a CXCIII. kerületi ülésben folytattatott és bevégeztetett a kir. városok rendezése tárgyában keltik üzenetnek hitelesítése. Május 4 én a CXLdik országos ülésben tárgyalás alá vétetvén a KK és RR 2ik üzenete a kir. városok rendezése tárgyában, melly a KK és RRnek a főrendi észrevételekre tett ellenészrevételeit foglalja magában , ezen üzenetnek kitételei a 146. §ig meghagyattak. Azon pontokra nézve, mellyekben lényeges különbség forog fen a két tábla közt, — minek: a szabályok a városi hatóság, polgár képesség ’s követválasztás kérdése, — kir. személynök ő exja néhány követ pártolása mellett a főrendi észrevételek szellemében nyilatkozott, de minden foganat nélkül. Végül érdekes vita keletkezett a 146. § felett, melly azon egyéneket sorolja el, kik képviselőkké nem választhatók. Ennak szerkezetéből a legközelebbi kerületi tárgyalás alkalmával az egyháziak kihagyatván, ezen kihagyás által megadaték nekik a képviselői képesség. Melly rendelkezését a törvényjavaslatnak több megye követei, kiknek száma a többséget szinte megközelité, veszélyesnek tartván a státusra nézve, élénken kikeltek az egyháziak képviselői képessége ellen, a régibb és újabb eseményekből mutogatván az egyházi rendnek különösen a római hierarchiának kártékony befolyását a világi dolgokba. Mire néhány káptalani követ hosszas czáfolatokban védelmezé a r. hierarchiát. A felolvasott szerkezetén semmi változás nem történt. Május 5 én vasárnapi szünet. Május 6-án a CXLII. országos ülésben a KKr. és RR. folytaták és bevégzék a kir. városok rendezése és országgyűlési aránylagos szavazata iránt keltődik üzenetüknek hitelesítését. A hátralevő nevezetesebb pontok közöl a képviselők számát, hatáskörét, a főfelügyelői hivatalt, az országgyűlési aránylagos szavazatot illető pontok felett minden foganat nélkül hangzottak el elnök ő nagy magának ellenészrevételei, és az ellenkező utasításokkal ellátott köreközöljük ezennel részletesb leírását az áprili6kai CLXXXVIIdik kerületi ülésnek. Múlt napon megkezdettén már a 143ik §. módosítása feletti vitatkozás, mellette először is egy megyei követ nyilatkozott; ő ugyanis megnyugszik abban, hogy a képviselőket az összes városi polgárok 6 évre válaszszák, de miután a képviselők fele része felváltva minden 3 évben választás alá kerül, melly tagok jöjenek a képviseleti testület fele részének első megújításakor választásaié, ezt egyedül vak eseményre bízzák a FORR.,és igen gyakran megtörténhetnek,hogy a legjobb egyének kimaradnának ; azoknak megválasztása minden akarat mellett is bizonytalan, sőt a bizalmat nem bírók másodszor is elválasztandók lennének, sorshúzás határozván azt elkívánná, hogy az első félévben elválasztottak sorhúzás alá ne jönnének másodszor is; a főrendi módosítás szerint minden 6 évben választatnak, de 3 év múlva kerül választás alá fele része a képviselőknek, miből természetesen azon viszásság is folyna, hogy a választóknak, kik a FORR. módosítása szerint egyedül csak a választás végett választatnak meg,fele kilépne anélkül hogy egyedüli czéljának megfelelhetett volna; továbbá az újonnan választott és régiek között örökös súrlódások lennének, mik a közérdekek előmozdítására megannyi akadály; jobb volna talán az egész képviselői testületet minden 3 évben választani, különben megtartja a módosítást. Egy másik megyei követ előadó, miként e módosításban alapját látja letéve azon garantiának,mellyel az izgatások, rendetlenségek és zavarok elhárításául mindeddig sikertelenül kerestek; akarja, hogy e képviselő testület választó és tanácskozó testület legyen egyszersmind; válaszsza őket az összes polgárság, de követeket,tisztviselőket maguk válaszszanak,és meg nem foghatja, miért óhajtják a BR, a követeket közvetlen, a tisztviselőket pedig közvetve választatni; tekintsünk csak szét Európa több státusiban, hol e kettős választás uralkodik, látni fogjuk mindenütt a választásoknál, csak Norvégiát említve, milly nyugalom és rend jellemzi azokat, megmarad a módosításnál. Most Cs.követe szólott, nem akarva mélyebben ereszkedni e tárgyba, már megvitatták azt különben is, a kettős választás mellett felhozott okokra sem tér át, hanem tisztán kijelenti, miként kettőtől soha el nem áll, t. i. hogy a polgárok követeiket közvetlen választhassák, és nehogy egyes lakosok túlságos qualificatiók által fosztassanak meg a kövelválasztástól, engedélyes lépéssel leend ugyan, de úgy, ha a FORR. az elkövetett következetlenséget megszüntetik, t. i. a qualificatió meghatározását, mellyel a nép mennyiségéhez képest különbözőleg határoztak meg a városokban; e kérdést nehéznek látja, és nem hiszi czélszerűtlennek az első javaslatot; ámbár bizonyos, hogy a szám meghatározása önkényen alapszik, és amennyire lehet, minél többeket kell részesíteni a közvetett választásban,azt megtartandónak véli; a FORR. módosítását pedig el nem fogadhatja, mert ha olly testületet választunk, akkor assimiláltuk azt a tanácscsal, mellőzni fogja ez a polgárok érdekét, egy leend az a tanácséval, és egy csak képest repraesentatiója leend a városnak a tanácsban, a képviselet pedig csorbát szenvedne, a képviselő tehát csak mintegy honorárius tanács lenne; miután ezt annyiban életkérdésnek hiszi, hogy túlságig le ne olvasztassék a képviselők száma,indítványt tett, miszerint megengedve azt,hogy igen számos egyén czélszerűen nem tanácskozhatnék, a nagyobb városoktól kezdve lefelé azokig, mellyek 100 és kevesebb képviselővel bírnak, hol az előbbi szám megmaradna egy harmadával, és alább menve mindig kisebb froctával szállíttassák le a képviselők száma. — Egy másik megyei követ pártolva a FORR. módosítását, kérdi a Béket: meg akarják e a szerkezetet tartani, vagy pedig megkülönböztetni a képviselőket a tanácskozóktól ? és ha azt kívánják , hogy a tanácskozók a polgárok érdekét képviseljék, miután itt épen azok tanácskoznak, kiket bizalom választ el, meg nem foghatja, miért ellenzik e módosítást annyira? tegyük például fel azt, hogy 120 olly képviselőt választanak, kiknek jelen kell lenni a tanácskozásokon, ezek nemcsak kötelességből, de érdektől vezetve rendesen mindnyájan jelen lesznek; a BR. szerkezete szerint pedig annyian lehetvén jelen, hányan akarnak, de kötelesség téve egyiknek sincs, megtörténhetik, hogy csupán néhány prókátor jelenik meg, kiknek különben sincs valami különös érdekök a tárgyak iránt. — képviselő testület legyen egy tanácskozó és választó. — Ezután szólott a jegyző ’s mielőtt a módosításhoz szólana, szükséges analyzálni a különbséget, melly a két szerkezet között van; reducálni az elveket, melylyeken a szerkezet és módosítás nyugszanak; a szerkezet szerint a polgárok választanak képviselőket, ez a tisztikart, tanácskozik a tisztviselőkkel, és követeiket közvetlenül választják ; a FORR. módosítása szerint pedig a polgárok csak képviselőket választanak, azok közül kijelölik a megbízottakat, kik a tisztviselőkkel tanácskozzanak; a szerkezet szerint el van fogadva a közvetlen választás, és miután a képviselő testület nemcsak választó, de tanácskozó testület egyszersmind, az nem lehet olly nagy, mintha csupán választó volna, és viszont nem olly kicsiny, mintha csupán tanácskozó testület lenne.—Európában általános elv a repraesentatio és qualificatiók elve. Itt csak leginkább a czélszerűség kérdése forogván fen, azt lehetne válaszolni a m. FőRendeknek, hogy a választási módtól függend a qualificatiók meghatározása. A szónok közvetlen választásoknál szűkebb qualificatiókat fogadna el a t. RB. által felállítottaknál, míg viszont közvetett választásoknál a legtágabb qualificatiók kívántatnak meg. De az utóbbi választásoknál mindig megmaradván a polgárok bizalmatlansága, a szónok a közvetlen választások mellett megmarad, de midőn ez a méltóságos FöRöknek kimondatnék, egyúttal a qualificatiók kérdését nyitva kellene tartani. Az igen szűk qualificatió azonban csak a szabadság rovására történhetvén,mielőtt ezekhez járulna,inkább tágabb qualificatiók mellett a közvetett választásokhoz állana. Egy másik m. követ a most behozandó rendezéstől függeszti fel a városok jövendő típusát.A szabad gyűlés mindenkor az eredményt veszi czélul, a zárt testület pedig többnyire a lényeget áldozza fel önző tekinteteknek,innen látható azon különbség,melly a szabad és bureaucratiai gyűlések között van. Lényegében eddig a BR, a szabad választásnak semmit sem áldoztak fel. Szerkezetük szerint választanak a polgárok képviselőket, és országgal, követeket közvetlen, de a tisztviselőket a megbízottak. Ez úgy áll, mint egyeseknél a plenipotentiárius, ki prókátort vallhat és tisztet nevezhet, de nem vallhat maga helyett más plenipotentiáriust. A FORR. által javaslott polgárgyűlés, tulajdonkép tisztviselői gyűlés leend, nem fogja képviselni a polgárok érdekét soha, ’s ott csak arra fogyezek körül történt változások ’s fordulatok előtte ismeretlenül ne maradjanak. Nem tagadjuk ugyan, sőt örömest elismerjük, hogy egyrészt a folyóiratok szorgalmas olvasása, kivált ha jeles, bő tudományu, tapasztalásu és köztiszteletű férfiak állanak azok élén, ’s viselik a szerkesztés terhes munkáját, nagy haszonnal jár; de másrészt meg kell vallanunk azt is, hogy több különczélú, irányú ’s tárgyú folyóiratok egyedüli ’s örökös olvasása többnyire igen sok, tán jobbra és hasznosabbra fordítható időt rabol tőlünk el, azonkívül, hogy lelkünk a véghetetlen sok uj eszme,fogalom ’s nézet miatt gyakran zavarba lő, és sajátságos kiképezésében hathatósan gátoltalik. Megengedjük azt is, hogy ki folyton sok folyóiratot olvasott, vagy olvas jelenleg is, szaktárgyait ’s viszonyait illetőleg, okosan, alaposan gondolkodhatik és szólhat is; sőt ha a természet őt szerencsés emlékezettel áldá meg, még a tudományosság színével is elámíthatja könnyen a hívőt, ’s csak a fölületességhez szokottat; azonban a valódi és alaposabb tudomány, mélyebb combinatio , valamint a magasabb rendű műveltségnek jelesebb fokát alig érendi el valaha ekép ítéletünk szerint. A nevelő, tanító tartsa legszentebb kötelességének mindenkor csak a legjelesebb és szakjához tartozó munkák ’s iratokat olvasni, ’s tekintse ezeket a legegészségesebb mindennapi táplálatnak, melly nélkül hivatalának élnie ’s abban magát folyton tökélesítenie lehetetlen; ellenben a folyóiratok ’s hírlapok szolgáljanak neki vasár- ’s ünnepnapi csemegékül, mellyek gyakran már csak azon oknál fogva is kedvesek szoktak lenni, mivel ritkák. A fölhozottakból szabad következtetnünk azt is, hogy legczélszerűbb ’s tanácsosabb ugyanazon időben csak egy bizonyos tárgy ’s tudományos anyagnak szentelnünk figyelmünket. A régiek szokták volt mondani: „non múlta, séd múltam/ e mondatnak korunkban is megvan a maga alkalmazhassa mindenre, mi tudomány ’s művészetre vonatkozik. A testet csak egyszerű ’s egészséges táplálat tartja meg leginkább épségben; hasonlag a lélek és szellem is csak akkor ’s úgy erösbülhet és szilárdulhat, ha megfeszített tevékenysége, ’s működése bizonyos tárgyhoz van lekötve ’s irányozva. Igaz ugyan, hogy a régi közmondás szerint: „változékonyság fűszere az életnek“; e közmondás igazságát mi is elismerjük minden ellenvetés nélkül, csak azt óhajtjuk, hogy a változékonyság kivált tudomány és művészetben ne legyen mindennapi; mert ekkor szükségkép zagyvát, fölületesség és sokféleséget szülnd, melly a helyett, hogy a lelket és szellemet emelné ’s nemesítené, inkább elgyengíti, nyomja ’s kifárasztja. Továbbá, hogy haszonnal ’s eredménydúsan olvassunk valamit, szükséges még főszabályul ezt tartanunk; inkább egymás után, mint egyszerre fordítsuk időnket ’s lelkierönkel azon többféle tudományos anyag ’s ismérelre, mellyek hivatásunk ’s rendeltetésünkkel szorosabb kapcsolatban állnak. A valódi nevelés ugyanis, nem annyira a tárgyak fölösleges terjedelmében, mint inkább az ismeretek mély alaposságában rejlik. Tanácsosabb mindenkor inkább kevesebbet de azt alaposan, mint sokat de föl idegesen tudni. Czélszerűbb és hasznosabb mindenkor a kitűzött ismérettárgynak szorgalmunkat egész kitartással szentelnünk, mint gyorsan egyik tárgyul, ’s dologról áttérni a másikra. Inkább órákig, sőt napokig elmélkedjünk ’s gondolkodjunk valamelly tárgyról , hogysem ugyanazon egy nap, vagy órában sokfélével foglalkodjunk; mert bizonyos ’s tagadhatlan az, hogy csak úgy ’s akkor szerezhetünk bármelly dologról is alapos ismeretet és tiszta fogalmat, ha azt minden oldalról meghánytuk, vizsgáltuk, ’s legrészletesebb sajátságiba vizsgálatunk által behatoltunk; de ha minduntalan változtatjuk a tárgyat, ’s ugyanazon egy óra, vagy napban igen sokfélét összeolvasunk, lehetetlen, hogy világos és határozott fogalmat szerezzünk magunknak arról, ’s behassunk rejtettebb tulajdonaiba; sőt az illy fölüleges olvasásnak közönségesen ledérség, elszórakozottság szokott következménye lenni, melly bennünket nem ritkán képtelenekké teszen minden komolyabb munkára’s foglalkozásra. Azért tartsuk mi is folyton elvül a régiek mondását,’s inkább sokat, mint sokfélét olvassunk össze. Megfeleltünk ezek szerint a kitűzött első kérdésre általában, de minthogy mi különösen a nevelői és tanítói karra is ki akarunk értekezésünk folytában terjeszkedni, álljon ezekre vonatkozólag még e néhány észrevételünk. A nevelő, ’s tanító legszentebb kötelessége, és föladata, hogy a kezére bízott ifjúságot mindarra képesítse, ’s fogékonynyá tegye, mi szent, igaz, erkölcsös és nemes; de hogyan leendheli ezt meg, hacsak ő maga is nem erkölcsös , jámbor-életű , igazságszerető, ’s nemes érzelmektől nincs áthatva? Szükséges ekép, hogy mindazt szorgalmasan kerülje, mi erkölcsiségét ’s vallásosságát veszélyeztethetné; ’s minthogy az emberek ártatlanságát, erköl- 28- tek nyilatkozatai. És igy a szerkezet, mikép kerületi illésben megállapittatott, országos ülésben is megmaradt. Ülés vége felé egy megyei követ indítványba hozván, hogy a magos FORR. a városok rendezése tárgyában megállapított üzenetben szólíttassanak fel a hajdú és jászkun kerületek rendezését illető törvényjavaslatnak tárgyalás alá vételére: ezen indítvány felett hosszas vitatkozás keletkezett, melly leginkább a jászkun kerületi lakosok szomorú helyzete is a kerület tisztviselőinek visszaélései körül forgott. A vitatkozásnak eredménye jön az indítványnak határozattá emelkedése.