Világ, 1844. január-május (1-42. szám)
1844-01-31 / 9. szám
9. PESTEN, 1844. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti lap minden héten kétszer Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, 1 f -lője közöl minden hirdetményt egy negyedszelet sorától három krajczárés togő pénzben. Nem rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.most SZERDA, janii ar 3i. Előfizethetni helyben a „Világ“ szerkesztő hivatalában (Uri-ulc).a 450 sz. a.Horvát-házban emelt félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azonkívül csak a cs. k. fő-postahivatalnál Bécsben. Minden közlés ,a Világ szerkesztő-hivatalának czim alatt kéretik beküldetni. г- ~-ггггггк.г. ei-hj ----и _■ж.хт шпадл и amnsa Ai 1844dik évi folyamatból még néhány teljes számú példányokkal szolgálhatunk. Tartalom. Kinevezések. Halálozások. Országgyűlési tudósítások. Jan.25kén LXXXVIdik országos ülés mind két táblán. Vegyes ülés, mIlyben felolvastalik a magyar nyelv tárgyában kiadott újabb kegy. királyi válasz.—Januar 23. 24. 26kái CXLV - CXLVII. kerületi ülések (A megyei kihágások érdemében kiküldött kér. választmány jelentésének hátralevő §§sai feletti tanácskozás folytatása és bevégzése. — Tanácskozás az esküit,székek fölött.) Januar 27kén LXXXI II. évsz. ülés a mgos FöRRdéknél (felolvastatik at.К. és RRtől áthozott üzenet a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában.) — Orsz. rövid közlés a január 27-ei 14ld. kerül. ülésről, mellyben az esküdszék szavazat-többséggel elfogadtalik. — Megyei és más vidéki közlések: Sopron megyei közgyűlés. — Nagybecskerek városa gymnasiumot alapitványoz. Szerbia (Összeesküvés és ennek czélja.) — Spanyolország (Hereer Barcelonában —Campuzano, van Halen óvása ’sat..) — Nagy britannia (Rubimban a katholikuisok nagy gyülekezete. A statusper kezdete ’sat.) — Francziaország (Válaszfelirati tanácskozás. — Moliére emléke. — Színpadra került uj színművek 1843ban.) Németalföld (A kölcsön és vagyonadó iránt. Vagyonadó elleni nyilatkozatok.) — Belgium (Vaspályák jövedelme.) K is falt a társaság tartandó közülése.— Pesti műegyesület. Hírlapi kalászok. Tárcza. Nevezetes státusférfiak jellemrajzai (Hr. O’Connell. IV Chateaubriand.) Felelet dr. Nendlinch urnak mint az „Orvosgyógyszerészi munka bírálójának. (Vége) - Nemzeti színház,Iunyady László czímű eredeti daljátékról, Hivatalos és magán hirdetések Gabonaár, Pénzkelet. Hiiavízállás. -------------- wmiiiiiiimiiiHmn»»------------.A n.mlsgu m. kir. udv. Kamra a középponti levéltárnoki hivatatlnál Vaverka János nyugalmazása és Stupiczky Imre halálozása által ürességbe jött bejelentő-állomásokra Visnyey Sándor és Szravas Ignác, eddigi levéltárnoki irnokokat, az ez által nyílttá lett levéltárnoki írnokságokra pedig Váradi József és Szat Ilmáry Ignácz levéltárnoki járulnokokat,végül ezek helyére Széplakó Ferencz és Szenes Lászlót levéltárnoki járulnokokat alkalmazta. Hoger Károly könyvvivői szám liszt a n. misgy m. kir.udv. Kamránál f. é. január lökén meghatározott. Apfenthaler József eszéki királyi sómázsáló f. é. januar 6in meghatálozott. ------ п—игптдгмгит... ------ Ország.g)9(lév ii (valósítások. január 25én IiXXXVId.országOH ülés miiul két Táblán («1. c. */» l'íre.) Csak a mai napon tartatván ez uj évben orsz. ülés először mind a két táblánál, a szokott újévi köszöntések után Nádor ő fönsége , az ö. és a m. fő RRk. viszonti üdvözletét a t. KKhoz és RRhez átvivő küldöttség által a t. KKkat egyszersmind vegyes ülésbe is meghivatá, mellyben a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában legújabban költ kegyelmes kir. válasz felolvastatott. A magyar nyelv tárgyában 1844. január 2-án kiadott kegy. királyi válasz Sacrae Caes. et Reg Apóst. Majestalis, Domini, Domini Cie — menlissimi nomine, Serenissimo Aichiduci, Reverondissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis, Magnificis, item, Egregiis et Nobilibus, пес non Prudentibüs acCircumspectis Inclyli Begni Hungáriáé, et Partium eidem adnexarum Hominis Sfatibus et Ordinibus, qui vel in persona vel eliam ablegationis miinere fungentes, nomine Priucipallum suorurn pro praesenti generali Diaeta Regni, per altc fata in Suam Majestatem Caesaron Regiant clementissime indicia, congregali sunt, benigne intiman- Ő cs ap. kir. Fölsége, legkegyelmesebb urunk nevében a fenséges Főherczegnek, ’s nemes Magyarország ’s a hozzá kapcsolt Részek főtisztelendő, tisztelendő és becsülendő, tekintetes és nagyságos, nemes vitézlő és nemzetes Karainak és Rendéinek, kik vagy személyesen, vagy mint követi lisztet viselők főnökeik nevében ő cs. kir. Felsége által legkegy. hirdetettjeién orsz gyűlésre öszszesereglettek kegy tudtokra adandó: Ő cs.ap. k. Fölsége azt, mit az országos Kir. és Rendek a magyar nyelv tárgyában ő cs ap. kir. Fölsége ebbe mult évi december 1 jén költ alázatos fölirásukbum : Alteratam Suam Majestatem Sacratissimam ea, quae Domini Status et Ordines medio demissae Repraesentationis suae ddo 11-ae Decembris 1813. in negotio lingvae hungaricae Eidem substraverimt., pro momento rei permeditato expendisse Consilio. — Atque id inprunis summeratam Suam Majestatem Sacratissimam votis Dominorum Statuum et Ordinum benignae annuere , ut benigna Rescripta, Decreta , Propositiones Resolutionesque Regiae omnes, quae ad Comitia Regni deinceps dimittentur,ipsaeque eliam leges sola tantum lingva hungarica condantur et sanctionentur. Id vere Bandem benigne curaturam esse, ut cum Articulis diaetalibus simul eorum in latinum et lingvas vernaculas versiones, publica auctoritate procuratae, omnibus omnino Juris— dictionibus,via Consilii Regii Locumtenentialis suo tempore transponantur. — Quantum ad caetera, non cupere solum , sed vere in praecipua muneris sui Regii parte alteratam Suam Majestatem Sacratissimam Studium illud collocare , ut seculorum necessitudine adstricta mutuae inter Regnum Hungariae et Partes eidem adnexas harmoniae ratio , cujus argimento augusti Progenitores Sui non secus, ac Majores Hominorum Statuum et Ordinum Articulos 120: 1715 et 61: 1741. exstare voluerunt, novo testimonio comprobetur. In horum itaque nexu id item benigne assentitur Sua Majestas Sacratissima, ut lingva Dominorum Statuum et Ordinum diaetalis deinceps hungarica sit , eo tamen addito, ut quem admodum dubitami nequit, Regnicolas Partium adnexarum, sui etiam commodi ratione ductos, eo comisuros esse, ut intra proximum etiam legalium , ordinariorum Comitiorum sexennium, ad Comitia Regni individua ablegent, lingvae hungaricae cum ad moduvi gnara, ut interligere, intelligique ab omnibus commode valeant, ita, si quis fiducia popularium intra tempus hoc munus id ablegationis fungendum acciperet, lingvae hungaricae nondum sit plane peritus, huic expromere suffragium suum, memorato hoc temporis inter vallo , lingva etiam latina liceat. — Benigne porro resolvisse Alteratam Suam Majestatem Sacratissimam, ut Expeditiones Cancellariae Suae Regiae Hungarico-Aulicae, et illae nimirum, quae cum altissimi I Nominis Ejusdem subscriptione, et vero quae secus Augusto Ejus nomine intra fines Regni eduntur, ac provide etiam Resolutiones erga Recursus privatorum , latina lingva concinnatos , reddendae, in futurum, lingva hungarica emanent. Consilium Regium Locumban felterjesztenek, a dolog fontosságához képest komolyan megfontolta,s az országos Rendek kívánságában megegyezik legelőször is arra nézve , miszerint ezentúl az országgyűléshez bocsátandó minden leiratok , végzemények , királyi előterjesztések, és rendelvények, valamint magok a törvények is egyedül és csupán magyar nyelven szerkesz- t essenek s szent esittessenek meg. Uj cs. ap. k. Fölsége azonban kegyelmesen fog arról gondoskodni , miszerint a kir. Helytartótanács által a törvényhatóságokhoz a törvényczikkekkel együtt egyszersmind azoknak diák és az országban divatozó többi nyelvekre közügyelet alatt leendő fordításai is annak idejében megküldessenek.A többire nézve nemcsak óhajtja ő Fölsége, hanem királyi kötelességét abban helyezi különösen, miszerint a Magyarország ’s a kapcsolt részek közt századok óta fenálló barátság által létesült kölcsönös egyetértés viszonya, mellynek szilárdítására fölséges elődei ’s a KK és RKK ősei az 1715: 121. és 1741: 61. t. czikket alkották, uj bizonyitványnyal tanusítassék. Ennek következtében tehát a cs. ap. kir. Fölsége ismét kegy. hozzájárul azon kívánathoz, miszerint az országos Rendek orsz.gyűlési nyelve ezentúl a magyar legyen; olly hozzátétellel azonban, hogy — valamint a kapcsolt Részek lakosai már saját hasznuk tekintetéből is kétségkívül azon iparkodandnak , miszerint a legközelebbi 6 évi határidőn belül tartandó törvényes rendes országgyűlésekre is csak olly egyedeket küldjenek , kik a magyar nyelvet annyira bírják, mikép mind magok mindent megértsenek, mind mindenektől könnyen megértethessenek — úgy ha valaki ezen idő alatt a nép bizodalma által követségre választatnék , ’s a magyar nyelvet nem bírná tökéletesen, a kitett határidőn belül szavazatát latin nyelven is nyilváníthassa. Kegyelmesen elhatározta továbbá öröksége , hogy magyar királyi udvari kanczelláriájának kiadásai , az ország határán belül , akár felséges neve aláírásával , akár fölséges nevében legyenek azok kibocsátva, é s ezenkívül a magánosak latin nyelvű folyamodásaira kiadott válaszok is , jövőben magyar nyelven szerkesztessenek ; a királyi Helytartótanács minden tanácskozásokban , és az ügyek viteléről vezetendő jegyzőkönyvekben, ezenkívül a legfelsőbb helyre terjesztendő fölirásokban , végre az ország határain belül a törvényhatóságokhoz küldendő intézményeiben a magyar nyelvet használja, ide nem értvén senentiale inquibusvis pertractationibus, ducendis quo etiam ipsis gestionis negotiorum Protocollis, Repraesentationibus praeterea allissimo obtatui substernendi S Cimelus denique ad Jurisdictiones intratincs Regni constitutes dimitendis Irvnimalionibus , lingvae hungaricae faciatusum, commercio Litterarum, quod inter Dicasterium idem et Suprema.Marinorum Praefecturas, Gubernia porro celerarum Augustae Domus Hiliопит haereditariartun, Jurisdictionesque exteras interceditiiuc non intellecto.— Eadem, lingvam Curiae Suae Regiae, relate ad Cansas intra fines Regni moras, omnium praderea intra fines Regni Tribunalium, ac provide etiam sacrarum sedium, hungaricamesse, hacque cetera etiam officiosa Tribunalium horum negolia geri, benigne consens.it. Quantum ad correspondentias inter partes adnexas, earumque Jurisdictiones, et Jurisdictiones hungaricas spectat, harum intuitu eam esse altissimam suae Majestalis Sacratissimae mentem, ut quem admodum illae correspondentias hungaricas, ita Jurisdictiones hungaricae Literas earum etiam latinas promte acceptare, pertractare et congruo responso superare debeant.— Eo, ut lingva hungarica in Academia et cunctis Gymnasiis partium adnexarum, qua Studium ordinarium docentur, alioquindam antea disposito. Atque haec sunt, quae alte fata Sua Majestas Sacratissima positiva Lege stabiliri benigne admittit ; post addendam huic solemnom altissimam suam Sanctionem Regiam in electum deducenda. Quod ad lingvam educationis publicae, summe fatam Suam Majestatem Sacratissimam, in cohaerentia sub postremis Comitiis factae in eo benigne sponsionis, quod hoc super objecto Consilium Regium Locumlenentiale benigne auditura, et ad propius explendum , quoad fieri potest, Dominorum Statuum et Ordinum desiderium, congrua benigne dispositura sit, Sibi requisitas eatents intonnationes exhiberi dementer jussisse, harumque in consequentiam nonnulla jam hactenus votis Dominorum Statuum et Ordinum conformem admodum disposita, cetera vere suo tempore superanda esse. — Queis dum alterata Sua Majestas , Sacratissima relate ad reliquum superius attactae Repraesentationis, acclusique tenorem Semet ad benignam resolutionem suam de 14 a Martii 1840 refert, Gratia Sua Caes. Regia Hominis Statibus et Ordinibus benigne propensa manet. Per Sacram Caesaream et Regio-Apostolicam Majestatem. Viennae die 23-a mensis Januarii .1841. Ladislaus Szögyény m. p. az ezen kormányszék és a katonai főhivatalok , továbbá a fölséges ház egyéb örökös tartományinak kormányai és a külhatóságok közt folytatandó levelezést. Abba is kegyelmesen beleegyezik ő Fölsége, hogy királyi udvari törvényszékének, az ország határain belül indított pöröket illetőleg — ezeken kívül az ország határain belül minden törvényszékeknek, és igy a szentszékeknek is nyelve magyar legyen , és e törvényszékek egyéb hivatalos dolgaikat is ezen nyelven vigyék. Mi illeti a kapcsolt részek, azok törvényhatóságai és a magyar törvényhatóságok közti levelezést, erre nézve ő Fölségének akaratja az,hogy valamint ama hatóságok a magyar levelezést, úgy a magyar hatóságok azoknak még latin nyelven kell levelezéseiket is készséggel elfogadni, tárgyalás alá venni, és rá illőleg válaszolni tartozzanak. Az iránt, hogy a magyar nyelv az Academiában, és minden Gymnasiumban rendes tanulmánykép tanítassék , különben is már előbb intézkedés lévén téve. És ezek azok, miket ő császári királyi apostoli Fölsége tettleges törvénynyel megerősittetni enged, a rájok adandó legfelsőbb ünnepélyes királyi megerősítés után foganatba veendőket. A közoktatás nyelvére nézve : ő Felsége a legutóbbi országgyűlés alatt tett azon kegyes ígéretéhez képest, miszerint ezen tárgy fölött a királyi Helytartótanácsot kegyesen kihallgatandja , és a KK és RRk óhajtásának mihamarábbi betöltése iránt, kegyesen intézkedemlik — a szükséges véleményadást kegyesen megparancsolta, minek következtében némellyekre nézve már eddig is a KK és RR kívánatéhoz képest intézkedés létetett , a többire nézve pedig annak idején fog létetni. Ezek szerint midőn ő Fölsége a félebb érintett fölírásnak és csatolványának többi tartalmára nézve az 1840 dik évi martius 14vdikén kiadott kegyelmes királyi válaszához ragaszkodik, császári királyi kegyével marad az országosoKnak és Réknek Bécsben január 23-án 1844. Szögyény László s. k. A VILÁG TÁRCZÁJA. I*Texe*eres síaíiísférfiaik jellingii isszai. Barere után III. O’ Connell, Izlandnak bátor apostola ő, és szabadságinak rellenbellen védelmezője, ki ékesszólással adja elő hazája nyomorait és Anglia zsarnoklásait; az ő szava harsoglalja az alsóházban egy elnyomott nép kiállásait; hatalom ellen emelt panaszai fenyegető erővel és az igazság hatalmasságával bírnak. . Azonban, úgy látszik, O’ Connell nagyon eltér azon szóhagyományaitól, miket jeles izlandiak a tizennyolczadik századból hagytak. Thierry Ágoston, Izland feletti jeles őzikében, felfogván ama tizennyolcz év történeteit, mellyek folytán ez ország szabad parliamenti bírt, ’s a forradalom végrehajtását megkísértette, megmutatá, mikép az elkezdett reformot intéző jellemnek inkább politicainak kell lenni mintsem vallásinak, nehogy csupán múlékony keresztes haddá váljék. O’ Connell fölöttébb eltérvén hazája felvilágosult férfiamat ezen hagyományból a sokaságot kitágazatinál fogva izgatta fel; ő úgy van, mint egy király, mikép ezt az alsóházban szemére is lobbanták, vagy legalább mint egy pápa, olly cselekvő ő,’s ugy engedelmeskednek neki; nem tudhatni, minő czélja van, ’s ő azt maga sem jelöli ki tisztán ; de azon után, mellyen megkezdte szövetkezését ezen szerencsétlen népséggel, mellyel ő kénye szerint mozdítgat, nem remélheti, hogy a parlament döntendi el a kérdést. Itt, az ellenkező pártok bíráskodása alatt, illynemtl, sok idő óta elmérgezett panaszok nem találhatnak módot csak valamellyes egyezkedésre. Az unió ezen felbontása sem békés sem észszerinti eszköz nem lehetne. Ezer meg ezer feloldhatlan ellenmondásokra vezetne,’s olly felhevülésre szolgálna jelszóul, mellyel O’ Connell és Izland ugyan jogosnak találhatnak, de mellyel a bristoli csatorna túlsó részén soha sem fognak helyesleni. Illynemű szabadságokat venni kell, nem kérni. A mi az angol minisztériumnak e fontos ügybeni magaviseletét illeti, az nem igen látszik alkalmasnak illy nagy veszély lecsilapítására. IV. Chateaubriand: Chateaubriand kétségkívül a régi kormánynak azon nemesembere, kiben legtöbb vallásosság, feudalismus, és bölcselet, legtöbb zsarnokság, tanultság és dőreség, legnagyobb irodalmi műveltség és követelés, leggyakorlottabb stylus és legtöbb politicai nagyravágyás van. Híre mind ezen elemekből van szerkesztve, mellyek a milly öszszeférhetlenek, szint olly rendkívüliek mind egyesülésük mind eredményük tekintetében. Ezen nagy író a tizenkilenczedik században megmutatá a „Kereszténység szellemében, hogy vallásból regényt csinálhatni. Nem csinálnak-e belőle a kormányok eszközt politicai és világhatalmi czélokra? Az ő „vértanúiban bebizonyítá, hogy a francziáknál sükerrel vegyíthetni öszsze világit és szentségest, pathost és stybust s hogy ügyesen kapcsolhatni az igazságot a hazugsághoz. ,Jeruzsálemi útjában azt tanítá, hogy lehet valaki keresztény hit nélkül, zarándok istenféleség nélkül, vakbuzgó vallás nélkül, képmutató divathangulatnál fogva, bölcselő, rendszer nélkül,’s hogy az ember egészen egyedül szent kereszt-táborozást, ’s utat tehet tudatába a nélkül, hogy Konstantinápolyból kilépne. Ezen hazája hagyott törtértetést már a tizennyolczadik század végén is bebizonyitá, a „forradalmak feletti erkölcsi értekezésében“ (megjelent Londonban 1797.) hogy democratia ’s monarchia embere egyszersmind, véleményben bourbonpártoló ’s királyölő, istentagadó és katholikus, iratainál fogva vadember, erkölcseinél fogva műveit, történet- ’s regényíró szelleménél fogva. Ezen politicai férfiú megmutató legutóbbi időben, hogy nincs üdv a népek számára a zsarnokság ’s feudalismuson kívül, hogy háladatosság nem gátolhat nemes írót, abban, hogy valamelly hatalmas ellen, midőn bukik, ki ne keljen, ’s hogy, rendkívüli esetekben fel kell forgatni minden eszméket, büntetni a véleményeket, ámultat vádolni, a jelent fonnyasztani, a jövőt felfalni, ’s hazáját felgyújtani, hogy azt boldoggá tehessük. Szabadelvű royalista, alkotmányos aristocrata, monarchies feudalista lévén egy személyben, vakbuzgó pártolója a sajtószabadságnak, ’s a Bourbonok idősb dynassiájának; írásmódja nagyszerű, gondolatai ’s mondataiban nemesség van. Szabadelvű akarat-kijelentéseit királypárti indulatokkal hozza kapcsolatba. Francziaországot bourboni.-