Világ, 1911. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-11 / 9. szám

Szerda . —1 Adomány. Kell Jenő (Budapest) Kürthy Károly koszorumegváltása fejében, a «Galilei-Kör» 20 koronát küldött szerkesztőségünkbe. Az Isíszeget rendeltetési helyére juttattuk. .. ~ ^fenuljárt betörők bossuja. Az éjszaka betörők jártak^ Sonnenfe­­­d Lina és Piai vaskereskedő­ cégnek Újpesten, az Árpád­ utca 22. száma alatt lévő üzletében, ahol a Wertheim-szek­­rényt kifúrták és elloptak belőle több Browningot és zsebkést. Pénzt nem találtak a szekrényben, bo­­gzóból, tehát eltépték az ott lévő és háromezer koronát érő váltó-űrlapokat. A rendőrség a betörő­ket nyomozza. — A bojkottált orvos halála. Tegnap délután temették el dr. F­ranz Pickard riedaui orvost, akit az ellene kitört bojkott izgalmai öltek meg. A temetés Linzben volt és rendkívül sok orvos vett részt benne. A szónokok, akik a rava­talnál beszéltek, mind kiemelték, hogy Franz dok­tor kötelességtudásának az áldozata. Amint Rieda u­­tóód jelentik, kétségtelen, hogy dr. Franzot az iz­galmak ölték meg. Az orvost különösen az kese­rítette el nagyon, hogy feleségének és másféléves gyermekének az élete sem volt biztonságban. Mikor pedig felmondották neki állását, akkor teljesen összetörött. Az orvosszövetség bojkottjának meg­szűnésére egyelőre nincs kilátás és így Piedau orvos nélkül marad. ~~ A szerelmes katona. Kaposvárról je­lentik: Korb Antal, a kaposvári 19-ik honvéd­­gyalogezred közlegénye, aki az idén szolgálta az utolsó évét, még katonáskodása előtt beleszeretett jómódú kercseligeti gazda leányába, tiki vi­szonozta is szerelmét. A leány szülei azonban el­lenezték a fiatalok szerelmét és mindent­­elkövettek, hogy a leendő házasságot megakadá­lyozzák. Elhíresztelték, hogy Korb iszákos és kár­tyás lett a katonaságnál és más leányba lett sszerelmes._ Ezért aztán a leány csakugyan el­­hidegült jegyesétől. A honvédlegényt ez annyira elkeserítette, hogy pénteken szabadságot kért és hazautazott Kercseligetre, ahol azonnal felkereste régi szerelmesét; miután a leány nem hajlott kö­nyörgéseire és hidegen elutasította. Korb vissza­ment a saját szülői házához, leakasztotta a szeg­ről édesapja puskáját és szíven l­őtte magát. A puskapor föllobbanó lángja belekapott a halott katonaruhájába és mire hozzátartozói ráakadtak, a holttest felső része már teljesen összeégett.­­• A mesterséges gyémánt. Időnként híre kel a gyémánt mesterséges előállításának. Ezeket a híreket sokszor nyomon követi a leleplezés, amint az legutóbb a híres francia gyémántcsaló Lémoine esetében történt.­­Most azonban úgy látszik, hogy komolyan sikerült a titkot megoldani. Ezúttal Lon­donból érkezik a hír. Mint onnét táviratoztak, a «Daily M­i­r­r­o­r» mai számában azt a szenzá­ciós hírt közli, hogy egy angol báró, akinek a nevét nem említi, kilenc évi kísérletezés után mes­terséges módon olyan gyémántot állított elő, ame­lyet a természetestől csak szakemberek képesek megkülönböztetni. Az általa feltalált mesterséges gyémántok keménysége kilencvennyolc százalékkal közelíti meg a természetes gyémántok keménysé­gét és Röntgen-sugarak vagy a borszeszláng ha­tásának kitéve Ugyanúgy viselkednek, mint a valódi gyémántok. A feltaláló szerint az előállítási költ­ség ötödrésze az azonos nagyságú természetes gyé­mánt értékének. A mesterséges drágakő fénye és színjátéka ragyogó, de nincs meg az a kékes csil­logása, ami a valódi gyémántokat jellemzi. Az elő­állítási eljárásról a feltaláló nem mond semmit, csak annyit árul el, hogy a természetben végbe­menő processzusát utánozza. Köszörülésére a termé­szetes gyémánt porát kell alkalmazni, mert a ké­szítmény pora nem elég kemény. Futókészülékek és üvegszerszámok céljaira a mesterséges gyémánt nagyon alkalmas. . — Regényes zsarolás. Zágrábi hírek sze­rint több esti lap megírta, hogy néhány nappal ezelőtt egy klerikális budapesti újságíró megje­lent Zágrábban és ott visszaélve gróf Batthyány Tivadar nevével, mint a gróf bizalmi embere, tár­gyalt Krapac djakovári püspökkel és Rad­is­e­­vics apáttal. A bizalmas összejövetelen az illető ■újságíró Batthyány nevében 10,000 koronát vett fel azért az interpellációért, melyet Batthyány a képviselőházban Bauer érseki kinevezése ügyében bejelentett. A különben is valószínűtlennek hangzó hirt maga Krapac püspök a leghatározottabban meg­cáfolja. Szerinte soha senkivel ebben az ügyben nem beszélt. És nem igaz, hogy valakinek ilyen ügyben pénzt adott volna. Az egész hir puszta misz­táskásié,­ amelynek nincs semmi alapja.­­ — Fölrobbant lőporgyár. Buenos-Ayres-ból jelentik: A san-martinói lőporgyár ma robbanás következtében rombadőlt. Eddig tizenkét holttestet ástak ki a romok alól. Attól tartanak, hogy a halottak száma jóval nagyobb. — Elfogott nemzetkesű kasszafutó. Brassóból jelentik: A brassói rendőrség súlyos gyam­okok alapján letartóztatta Jean Ledopu­­r­o­s­z bolgár alattvalót, aki valószínűleg feje volt annak a bankrablás kísérletnek, melyet karácsony éjjelén követtek el egy szabadkai bank ellen. A betörőbanda három tagját, akik Románia felé me­nekültek, Tövisnél elfogták, a banda vezére azon­ban elmenekült. Brassóban a letartóztatott Ledo­­pulosz váltig tagadta, hogy része lenne a bűncse­lekményben. A szabadkai rendőrség nem ismerte fel a letartóztatott bolgár kalandorban a banda ve­zérét és így, bár a rendőrség leánykereskedésért is szemmel tartotta, konkrét bizonyítékok híján csaknem kisiklott a büntető igazságszolgáltatás ke­zei közül. Ma azonban fordulat állott be ez ügyben. A brassói rendőrség kérésére ugyanis a bukaresti rendőrség megküldte egy régóta körözött Stefan Dimitresku nevű nemzetközi kasszabetörő fény­képét és ekkor kiderült, hogy Jean L­ed­o­pul­osz azonos Stefan Dimitreskuval. A veszedelmes ember már hetek óta bujkált Brassóban. Ledopulosz, ki mindössze 14 éves, már hétszer volt büntetve. Ösz­­szesen húsz évet töltött fegyházban. — A kivándorlók pénze. Fiuméból je­lentik: A törvényszék m­a tárgyalta Ormai Si­mon volt rendőrtisztviselőnek a bűnpörét, akit 1909. decemberében letartóztattak, mert a kiván­dorlók kárára több ezer koronás sikkasztást kö­vetett el. A vizsgálati fogságban Ormainak meg­vizsgálták elmeállapotát, de az orvosszakértők egész­ségesnek mondották. A bíróság egyévi börtönre ítélte, de a vizsgálati fogsággal ezt kitöltöttnek vette. Ormait rögtön szabadlábra helyezték.­­ Főbelőtte magát a Duna partján. Ma este hét óra után a gázlámpák fényétől ragyogó Duna partján, a Döbrentei-téren, közvetlenül az Erzsébet-híd budai hídfője mellett, főbelőtte ma­gát egy fiatalember. Az öngyilkos nyomban meg­halt. A zsebében talált iratokból csak annyit tud­tak megállapítani, hogy Pál Mihály a neve. Sze­mélyi adatainak egyéb részlete h­iányzik. Az élet­unt holttestét a boncolóintézetbe vitték. — Régiségek és a múzeumok. Nemtörő­dömség, tudatlanság és üzleti kapzsiság miatt igen sok kiásott régiségünk vagy teljesen elkallódott vagy rossz kezekbe került, ami műtörténeti, kultur­­históriai és pénzértékbeli veszteséget és pedig idők felszaporodásával igen nagy veszteséget jelent. Csongrád vármegye közigazgatása most rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében a Magyar Nem­zeti Múzeumon és más állami múzeumon kívül csak vármegyei múzeumok vagy olyan egyén részesül ásatási engedélyben, akinek megbízhatóságához és szakértelméhez kétség nem fér és beigazolást nyer, hogy a kutatásokat nem üzérkedési célból folytatja. A rendelet kibocsátása okos és hasznos, ezen a téren hazánkban már évek óta háborítatlanul és büntetlenül olyanok követtek el visszaéléseket, akik nem a tudomány érdekeit szolgálták, hanem saját hasznukból fosztogatták az emlékekben oly gazdag hazai földet. Kívánatos lenne, ha az ország több vármegyéje is követné Csongrád példáját, hogy amit meg lehet a régiségekből menteni, azt hamaro­san még meg is mentsük. — Halálozás. Kis Sándor köz- és váltó­­ügyvéd 98-ik évében elhunyt Győrben. O­r­m­o­s Lajos módosi jár­ásbirósági albiró 55-ik évében Módoson január 8-án elhunyt. Hollói Nagy Károly andráshidai földbir­tokos, ügyvéd 95 éves korában Andráshidán meghalt. Fodor Zoltán honvédszázados 37 éves ko­rában Mis­kolczon meghalt. Özv. P­a­p­p Dezsőné tíz éves korában Miskol­­czon meghalt. Vinc­ze Istvánná szül. Bomer Karolina, 52 éves korában Kolozsváron meghalt. Conrader György müncheni történeti kép­festő hosszas szenvedés után a napokban Abbáziá­ban meghalt. Az elhunyt festőt nagy részvét mel­lett temették el az abbáziai temetőben. Özv. Pápay Istvánná, néhai Pápay István, a király kabinetirodája volt főnökének felesége, ma éjjel az első kerület Ybl Miklós­ tér 5. száma alatt lévő lakásán meghalt. Temetése csütörtökön délután három órakor lesz. Münster Ede 48-as honvéd Kolozsvárott meghalt. — Letartóztatott váltóhamisító. Te­mesvárról jelentik. A rendőrség néhány nap előtt letartóztatta Peringer Fü­löp luxemburgi illető­ségi temesvári lakost, aki több pénzintézetben ha­mis váltókat számítoltatott le, hogy az így szer­zett pénzzel azután hazavándorolhasson. Peringer­ a rendőrségi fogházból megszökött. A szökevény kézrekerítésére széleskörű intézkedést tettek és Peringert ma Nagykikindán sikerült letartóztatni. Temesvárra szállították. — Házostrom Franciaországban­ ,Van-­i­vés francia városkában egy öreg kőművesmester* meg akarta ismételni a londoni borzalmakat, de ezúttal sikerült vérontás nélkül bevenni a várat. D­ubreuil az öreg kőműves neve, akit valami csekélyebb dologért le akar tartóztatni két rendőr­biztos. A rendőrök zárva találták a ház kapuját és mikor az se zörgetésre, se csöngetésre nem nyilt ki, lakatossal nyittatták ki. Amint a kapu kinyílt, Dubreui­ állt ott revolverrel a kezében és kijelentette, hogy ha el akarják fogni, ő minden­kit lelő,­­ aztán becsapta a kaput és pár pillanat alatt eltorlaszolta bútorokkal. A rendőrség vér­ontás nélkül akarta elfogni a bősz kőművest, tehát cselhez folyamodott. Miközben a biztos az ablak­ban álló Dubreuil-jel alkudozott, két rendőr be­mászott a kerítésen és hátulról akarta lefogni. A zajra azonban a fogoly­ember hátrafordult, magán­kívül kiabálni kezdett és le akarta lőni a rendőrö­ket. Közben azonban betörték a kaput és az utolsó pillanatban több rendőr rávetette magát a dühében tajtékzó Dubreuilre és hosszú küzdelem után végre megfékezték, anélkül, hogy vér folyt volna. Most már újra el van torlaszolva, ezúttal a rendőrség fogházában. ’ ( — Elkins szenátor ás az olasz udvar.. Fázisból írják: Elkins szenátor halála utáig most az elhunytnak egy benső­ barátja elmondja, hogy mi az igazság az abruzzói herceg regé­nyében. Miután a királyi család vonakodott a her­ceg házassági tervébe beleegyezni, Elkins sze­nátor felszólította a herceget, hogy mondjon le az olasz állampolgárságról,­­s­ legyen amerikai,­­akkor aztán elveheti miss Elkinst és társai lehet Elkins szenátornak az üzleteiben. A hercegi azonban nem tudta rászánni magát családjával,­­s a királyi házzal való szakításra és visszatért Olaszországba. Nem lehet bizonyosan tudni, hogy a házasságból most már lesz-e valami. Turini táv­irat szerint úgy az olasz király, mint az aostai her­ceg részvéttáviratot intézett miss Elkinshez atyja ha­lála alkalmából. Egy más jelentés szerint, az ab­ruzzói herceg állandó távirati érintkezésben van* az elhunyt családjával. A washingtoni olasz nagykövetség utasítást kapott arra, hogy az olasz királyi házat a szenátor temetésén képviselje. — A kőrösbányai csodalátók. A minap megírtuk, hogy milyen babonás, furcsa szenzációja van egy kis erdélyi városnak, Kőrösbányának. V­a­­leán Katalin, egy lunkoji parasztember leánya amerre jár : megmozdulnak a fahasábok, kövek és a leány mellé a földre esnek. Ezt a különös tűn®* Hiányt* a leány valamennyi régebbi szolg­álatadója,­­köztük intelligens emberek is, megerősítette. Ugyan­ezt megerősíti Lunkos falu népe, valamint a leány apja is, aki e miatt valósággal retteg gyermeké­től. A leányt most Kőrösbányán naponként más-más házba viszik, mert a község intellig­ens közönségg­el van határozva, hogy amennyiben az eddigi, újév óta is többször felmerült jelenségek pozitív alapot nyernek, a leányt Budapestre küldik, hogy tudós orvosok megfigyelése alá bocsássák, így aztán re­méljük, hogy erre az érthetetlen esetre nemsokára teljes világosság derül. — Templomrablók Erdélyben, Brassó­ból jelentik: Néhány hét óta egymásután több er­délyi gör. kel. templomban betöréseket követ el egy, úgy látszik, szervezett tolvajbanda. Csak nem­rég rabolták ki az ugrai és szelistyei román tem­plomokat anélkül, hogy a csendőrségnek sikerül volna a tetteseket kinyomoznia. Néhány napja­­ brassó—bolgárszegi gör­ kely templomba hatoltak be és onnan mintegy 500 korona készpénzt rabol­tak el. Ma ismét egy román templom kirablásáról kapunk hírt, amelynek kivitele sokban hasonlít az előbbiekéhez úgy, hogy kétségtelen, hogy ugyanaz a banda működött ez alkalommal is. A farassó megye Rozsnyó község gör­­kel­ templomának ablakán­­ vasárnapról hétfőre virradó éjjel ismeretlen tet­tesek létrával bemásztak és egy ládából m­integy 100 korona készpénzt vittek el. A betörők a hely­színen felejtettek két vésőt és három tolvajkulcsot Ezen az alapon széles körben indult meg a nyo­mozás. A hétfőről keddre virradó éjjel hasonló mó­don az ot­ohani gör. kel. templomot is kirabolták A templomrablóknak még eddig semmi nyomuk VILÁG 1911. január 11. 9

Next