Világ, 1911. szeptember (2. évfolyam, 207-232. szám)
1911-09-10 / 215. szám
16 1911. szeptember 10.: VILÁG Raktárakat, parlamentet, tőzsdét, a fiumei kikötőt, sequariumot, papírgyárat, Triesztben a Lloyd hajógyárát, Meranóban az üveggyártást, stb., így egyesítve a hasznost a kellemessel. A tornaórák hiányát azzal próbálta a vezetőség pótolni, hogy szép időben a Teleky-kertbe vezette növendékeit, s ott régi iskolapadok felhasználásával mintegy erdei iskolában tartotta meg a tanítást. S ha a kereskt. iskola leánynövendékeinek olyan nagyon sok a szabad ideje, hogy Pozsonyban háztartási és főzőórákra is jut belőle, várjon nem volna-e üdvösebb azt a sok szegény kislányt, aki fejlődő korban heti 36 órát ül iskolapadban, melyet később is csak az irodai pult fog felváltani, ehelyett inkább tornáztatni, vagy sétáltatni ? Hiszen ha az iskola olyan gyöngéden gondoskodik a jövendőbeli férj gyomráról, talán még helyesebben gondoskodhatnék a jövendőbeli gyermekek egészségér." Mint a legtöbb leányiskolában, a női felső kereskedelmiben sem használják föl eléggé azt a hathatós nevelőeszközt, mely az ifjúsági körök irányításában rejlik. Pozsonyban ifjúsági kör egyáltalában nincs; pótolja ezt azonban részint az a sok nívós folyóirat és szaklap, mely az iskola növendékeinek rendelkezésére áll. Debreczenben önképző- és gyorsirókör van alakulóban. Kedves ötlete volt a debreczeni iskolának, hogy fiú- és leánynövendékeiből 102 tagú vegyes énekkart szervezett, mely igen szépen működik. Marosvásárhelyt a Széchenyi-önképzőkörben vetekedik a fiú- és leányiskola ifjúsága az elsőségért. A női felső kereskedelmi iskolának próbaköve, hogy hogyan, milyen erkölcsi és anyagi előnyökkel tudja növendékeit elhelyezni. Erre vonatkozólag nálunk még nem igen vannak tapasztalatok. Külföldön — pl. Bécsben — a női felső kereskedelmi iskola 120—150 korona kezdőfizetéssel helyezi el növendékeit, csakis nagyobb kereskedelmi és ipari üzemekben, önálló munkakörbe. A pozsonyi iskola igazgatója már most is érdeklődött növendékeinek jövendő sorsát illetőleg és elsőrangú cégektől kecsegtető biztatásokat kapott. Ugyanilyen hírek jönnek Marosvásárhelyről és Debreczenből is. A debreczeni intézetnek elhelyezéseket illetőleg már gyakorlata is van, amennyiben 12 éve áll fenn az intézetnél egyéves női tanfolyam, melynek növendékei jórészt bankoknál és áruüzletekben vannak alkalmazva, «jórészt pedig boldog családanyák», mondja az értesítő. A boldogtalanokat, úgy látszik, nem tartják evidenciában. Föltűnő körülmény, hely a női szakiskolák nagy része nem tud beletörődni abba, hogy szakiskola és még mindig nem arra büszke, ha ügyes és használható szakembereket képez, hanem arra, ha növendékei csek’ fájt’élésből, jobb foglalkozás híján látogatják. Nem tudom, helyes mód-e ez arra, hogy öntudatos, foglalkozásukban boldog embereket neveljünk. Még egy körülmény tűnik föl ez értesítők olvasóinak: a pozsonyi női felső kereskedelmi iskola tantestületének 20 tagja között 2 nő, Debreczenben 20 között ugyancsak 2, míg a marosvásárhelyi 15 tagú testületben egyetlen nő sincs. Man ellenben «női felügyelet», ami úgy értendő, hogy gardedame-okat rendelnek a tanárok ellen-őrzésére, gyöngítve így a tanár tekintélyét, a növendék bizalmát és megterhelve az iskola hadtetjét. A tandíj mindhárom intézetben meglehetősen nagy: Debreczenben 200 korona, Marosvásárhelyt ; .172 korona, Pozsonyban 240 korona. Ebben a tanévben már öt női felső kereskedelmi iskolája lesz az országnak, az eddigieken kívül Kolozsvárt és Budapesten, a VIII. kerületben. Ez az iskola alsó, középső és felső osztálylyal nyílik meg a közönség és a tanítóság nagy érdeklődése közepette. Reméljük, hogy át fogja venni mindazt a jót, amit elődjeitől tanulhatés el tudja majd kerülni azokat a hibákat, melyekbe azok, mint úttörők, néha esni kénytelenek voltak Dr. Bálint Aranka: SZÍNHÁZ IMCIVÉSZELT A kis gróf — Bemutató a Király-színházban — Úgy látszik, maga a színház nem előlegezett ennek a darabnak túl nagy bizalmat. A szezon premier-sorozatában az elsőnek tette és ezzel jelezni látszik, hogy nem vár tőle tartós, nagy sikert, inkább csak a műsorát akarja kitölteni addig is, amíg a komoly színházi szezon megkezdődik. «A kis gróf» tehát nyilvánvalóan a szezoneleji közönségnek van szánva, annak a közönségnek, amelyik még benn van a nyári hangulatban és megítéléseinél nincsenek nagyobb, komolyabb művészi igényei. A számítás okos. «A kis gróf» valóban nyári sikerre van felépítve, meséjének elhelyezkedése, zenei invenciói mind-mind szépen beleilleszkednek a nyári miliőbe. Ez azonban legkevésbbé sem jelenti azt, hogy a mai bemutató mellett egyszerűen, minden megállás nélkül el kellene menni. «A kis gróf» föltétlenül megérdemli, hogy komolyan foglalkozzanak vele, annál is inkább, mert ezzel a munkával egy új színpadi ember mutatkozott be, annyiban új ember, hogy most először találkozunk vele a színpadon. Az operette komponistája tudniillik Rényi Aladár, aki határozottan rutinos muzsikus és olyan biztos kézzel dolgozik, mintha már rég kitanulta volna a színpadi muzsika csinját-binját. Vannak muzsikájának fogyatékosságai, bizony vannak. A legnagyobb hibája pedig, hogy hangszerelése még nem egészen biztos. Elbotlásait azonban kedves könnyedséggel tudja elütni és szinte páratlan raffinériával kerüli azokat a részeket, amelyek erejét túlontúl próbára tennék. Muzsikája a lira felé hajlik és a komolyabb, a súlyosabb aláfestései szépen sikerültek. Lirája néhol átcsap a romantikába és ott szentimentálissá válik. «A kis gróf»-ban mégse ezek a csendesebb, sóhajtásszerű, melankolikus kompozíciók tarthatnak népszerűségre számot, hanem a pattogó, friss, temperamentumos számok, amelyek az alaptónust képezik és amelyeket ügyes kézzel csinált meg Rényi. Nem túlságosan disztingváltak ezek, a motiválásnál Sokszor nem is egészen eredetiek, a melodikus összeválogatásban és formázásban azonban egészen új és eredeti karaktert kapnak. Az első felvonásban a «Katona Sári-induló» pattogó, friss és kedves száma e partitúrának, aztán a «Júliusi éj» kezdetű szerelmi keringő, a második felvonás csak kettőse és a «Tenger partján» kvinttett-induló. A librettó írója: Martos Ferenc, aki az operett-színpadon már régi ember. A mese a maga nagy egészében meglehetősen jelentéktelen, de a részletek, az egymásra halmozott ötletek, ügyes beállítások élénkséget visznek a darabba. A kis Agárdy László gróf körül játszódik a mese. A kis gróf csak most tette le az érettségit, de az atyja, a daliás, fiatalos gróf Agárdy ezredes, össze akarja házasítani miss Dorothyval, egy pájos és dúsgazdag amerikai leánynyal. A fiúnak azonban nincs kedvére a házasság. Előbb szét akar izni az életben, amelyet eddig az iskolás könyvek eltakartak előle. A házasság pedig sürgős. Hogy a fiú kedvet kapjon a szerelemre, egy vidám színésznővel utazni küldi az atyja. A daliás grófezredes addig állandóan az amerikai miss mellett van, akit megszeret. Hat hónap telik el és a kis gróf és a színésznő egymásba szerettek s a kis gróf hallani sem akar többé az angol missről. A színésznő ezután megszökik a kis gróffal, aki feleségül is veszi őt. Agárdy ezredes pedig, az operettek rendje szerint, nőül veszi a bájos misst. A mese szétterpeszkedik, elnyúlik és ezzel helyenként unalmas és fárasztó. Különösen hosszúaz első és második felvonás és még tizenegy után is tartott az előadás. A bemutató.ast sikerének javarésze Esdák Sárit illeti meg. Szirmai Imrét már nagyon rég nem láttuk ilyen jó alakításban. Király Ernő is tetszett. Rátkai Márton játéka, áld Papírnak vette át szerepét, egy ripacs-direktor szerepében brilliáns volt. Kisebb epizódszerepben szépen megállták a helyüket Lonzay Anna, Gerő Ilka és Boross. A rendezés Stoll Károly ízlését dicséri. A premier közönsége szívesen fogadta a bemutatót. Az egyes énekszámokat a nyilt színen is megtapsolta, a felvonások végén pedig nagyon sokszor kiszólították a szerzőket és a szereplőket* (*) Nemzeti Szalon. Ezúttal «őszi kiállítás» a Nemzeti Szalon tárlatának címes tartalma ugyanaz, amit esztendők óta újra és újra látunk: rossz és jelentéktelen képek, kicsiny ée leggyakrabban szánalmas erőlködések. Még ez is dicséret itt néhány képre, melyek nem mennek túl a kedélyes és naiv dilettánskodás határán. Hogy mindig jönnek új és új emberek, ismeretlenek és fiatalok, a kiállítások képén itt nem változtat, mert a képek mozgatója ugyanaz a mérsékelt festői képesség, melynél mindig érezzük az iparszerűség és kicsiny szatócsbolt szagát. Néhányan, akik mégis kiválnak a társaságból: Bottlik Tibor, Cserna Rezső, Dobrovits Péter, Feiks Alfréd, Feszty Árpádné, Józsa Károly, Kató Kálmán, Rónaffy Dezső, Szentmiklóssy Zoltán; a szobrászok között Hűvös Lászlónak néhány munkája. A kiállítást vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár. A kiállítás október közepéig marad nyitva, és naponta 9-től 5 óráig tekinthető meg. (*) «Marjorie néniké.» Ez a címe a Nemzeti Színház legközelebbi újdonságának, amelyet e hó 19-én, kedden mutat be. Szerzője Izrael Z a n g w i 11, akinek «Mary-Anne» című vígjátéka a színház egyik műsordarabja és a jövő héten, ötvenhetedik előadását éli meg a Nemzeti Színházban. A címszerepet a Nemzeti Színház bemutatóján D. Ligeti Juliska fogja kreálni, a többi főszerepet Rákosi Szidi, S. Fáy Szeréna, K. Hegyes Mari, Odry Árpád, Gál Gyula, Pethes Imre, Horváth Jenő, Kovács Mihály, Hajdú József, Mészáros Alajos és Sugár Károly játssza. (*) Az «ödipusz király», Reinhardit Miksa, a berlini Deutsches Theater és Kammlerspiele igazgatója, kedden érkezik Budapestre, hogy átvegye az «ödipusz király» próbáinak vezetését, amely eddig a Reinhardt-féle rendezőkönyvi alapján Vajda Lászlónak, a Magyar Színház rendezőjének kezében volt. Az ötszáz főnyi szereplőtömeg, amely eddig Budapesten nem látott páratlan képet fog nyújtani a budapesti közönségnek, már elkészülve várja, hogy a nagy művészi feladatot teljesen Reinhardt szellemében tudja megoldani. Az előadás külsőségei, díszletek, jelmezek, fegyverek, kellékek mind Reinhardt tulajdona s a budapesti előadásra egyenesen Berlinbőljönnek. A Beketow-cirkuszban — a nagy színházi esemény helyén — kedden, szeptember19-én lesz az első előadás és 20-án, 21-én, 22-én, 23-án és 24-én a következő előadások. Jegyeket, rendes színházi helyárakon, már lehet váltani a Királyszínház és Magyar Színház pénztárainál és a Bárdiés e jegyirodákban. (*) Új szobrok: Radnai Béla szobrásznak és Gondos Imre építőművésznek, a pozsonyi Petőfi-szobor alkotóinak, még ebben a hónapban egy másik szobrát leplezik le a torontálmegyei Törökbecsén és pedig gróf Leiningen- Westerburg Károlyét, a szabadságharcban vértanú halált szenvedett honvédtábornokét. — Szolnokon a közeljövőben leplezik le Damjanich Jánosnak nagyméretű bronz-szobrát,, amely szintén Radnainak és Gondosnak együttes alkotása. A zombori Rákóczi-szobrot országos ünnepély keretében a jövő év május havának második felében leplezik le. (*) Filharmóniai hangversenyek. A Filharmóniai Társaság az idén is bérletet hirdet tíz filharmóniai hangversenyre, Kerner vezénylete alatt, a következő szerdákon: november 8. és 22., december 6. és 20., január 17. és 31., február 14. és 28., március 13. és 27. A közreműködésre megnyert kiváló, elsőrangú művészek névsorát legközelebb közük. A filharmóniai hangversenyek napi árait csekélységgel fölemelték, de a bérleti árak a régiek maradnak. Bérelni már most lehet Rózsavölgyi és társa zeneműkerítskedésében. Kristóf-tér 3. (TeL 10—08.) Vasárnapi