Világ, 1912. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1912-02-01 / 27. szám
4i912. február 1. *z rtt. A politika hírei (Khuen látogatása — A pártonkivüliek és a választójog — Justhék lakomája) Budapest, január 31. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, hír szerint, péntek délután látogatja meg Kossuth Ferencet, így tehát csak akkor indulnak meg a formális béketárgyalások. Addig is a politika ágensei vígan dolgoznak és ma a békebörzén nagy volt a haussa a békés kibontakozás dolgában. A Justh-párt, amelyről a kormány és sajtója azt híreszteli, hogy nem egységes a választójog ügyében, ma este lakomára gyűlt egybe, amelyen a pártonkívüliek közül Maczky Emil és Poónyi Géza jelentek meg. A lelkes hangulat, amely a résztvevőket uralta, egyik bizonysága a Justhpárt harci készségének. A Justh-párt körében nagy örömet keltett a pártonkívüli 48-asoknak tegnapi radikális állásfoglalása. A választójognak a véderőreformmal szemben való elsőbbségét, ezt a becsületes és egyedül igazságos álláspontot hirdetik a pártonkívüliek is. A Kossuth-pártban, különösen a Kossuth-párt reakciósai közt megütközést keltett a pártonkívüliek tegnapi határozatának ez a része, annál is inkább’, mert a Kossuth-pártiak úgy számítottak, hogy a pártonkivüliek frakciója legközelebb a Kossuth-pártba olvad. Tudósításunk alább következik: A Ház folyosóján A tanácsterem unalmas vitájával szemben ■élénk volt ma is a képviselőház folyosója. Gróf Andrássy Gyula gróf Apponyi Alberttel és gróf Zichy Aladárral beszélgetett hosszasabban. Justh Gyula pedig Holló Lajossal, gróf Batthyány Tivadarral és Pelónyi Gézával tanácskozott. Sok szó esett a folyosón gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnöknek Kossuth Ferencnél teendő látogatásáról is, melyen a parlamenti béke feltételeit fogják megvitatni. Gróf Khnen. hir szerint a következő propoziciókat fogja tenni az ellenzéknek: Az 1888. évi XVIII. törvénycikk oly módosítását ajánlja, hogy a póttartalékosok csak akkor tarthatók vissza szolgálatra, ha a parlamentben mesterségesen, vagy erőszakosan megakadályozzák az újoncmegajánlásról szóló javaslat elintézését. A véderőjavaslat harmadik szakaszát, amely trialisztikus szellemben van megfogalmazva, hajlandó egészen kihagyni. Visszavonja a katonai büntető perrendtartást teljes egészében. A képviselőház nyári szünete után — az 1913-iki költségvetést megelőzően — beterjeszti az egyenlőség elvén nyugvó választójogi javaslat, mely kétmillió kétszázezer szavazót kreál és a nyolcvanezernél nagyobb lélekszámú városokban titkos szavazást statuál. A címer- és zászlókérdést most nem rendezheti a kormány, de kijelenti, hogy a véderő elintézése után nyomban ez az ügy következik s a rendezésnél figyelembe veszi Andrássy óhajtásait. A pártonkivüliek állásfoglalása A pártonkivüli negyvennyolcasoknak tegnap este az Országos Kaszinó külön éttermében tartott értekezlete a politikai helyzettel ,és ezzel kapcsolatosan a véderőjavaslat és választójog kérdésével foglalkozott. Az értekezlet megállapodásai a következőkben foglalhatók össze: 1. A pártonkívüli negyvennyolcasok folytatják a harcot a véderőjavaslat ellen és a választójogi prius álláspontjára harvezkednek. 2. A pártonkívüli negyvennyolcasok nem tekintik a választójogot olyan tárgynak, amelyet a kormány mint engedményt ajánlhatna fel Nem tekintik pedig azért, mert a választójog reformja a kormány programmjának egyik sarkalatos pontja, amelyet annál inkább is meg kell még a most folyó esztendőben oldania, mert különben 1913. január 1-től fogva a választók száma Magyarországon, az új adótörvényeknek ekkorra rendelt életbeléptetése miatt, a cenzussal vonatkozásban csökken. 3. A pártonkívüli negyvennyolcasok minden vonatkozásban intézményes biztosítékokat kivonnak és egyszerű ígéreteket, vagy deklarációkat nem fogadnak el. A párkörökből A függetlenségi pártkörben nagy számmal fenntárt képviselők a véderőjavaslatok legközelebbi napirendre tűzéséről s a folytatandó harc részleteiről beszélgettek. Szó volt azután gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök akciójáról és ezzel kapcsolatban a párt tagjai az utóbbi időben tendenciózus hírekkel szemben megállapították, hogy a párt álláspontja az összes aktuális politikai kérdésekben ma is változatlanul ugyanaz, mint ami a küzdelem eddigi folyamán volt. A képviselőház holnapi ülésének napirendjére tűzött Adria-szerződéssel is foglalkoztak, amelynél valószínűleg gróf Batthyány Tivadar fejti ki a párt álláspontját. A párt összes képviselő- és nagy számmal megjelent kültagjai este fél 9 órakor pártvacsorára gyűltek össze a Rákóczi-úti Excel- Gior-étteremben, ahol a társaság lelkes hangulatban ünnepelte vezérét, Justh Gyulát és az elnökségnek többi tagjait. A véderőreform tárgyalásával, általában a kibontakozással kapcsolatosan várható események hatása alatt a Kossuth-párt tagjai majdnem teljes számban jelentek meg ma este a pártkörben, ahol beható vitát folytattak a helyzetről. Nagy érdeklődéssel várják a párt tagjai gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnöknek a véderőreform folytatólagos tárgyalásának első napjára kilátásba helyezett beszédét, mert ettől teszi függővé a párt további magatartását, amely természetesen az eddigitől nem lehet eltérő akkor, ha az ország nem nyer teljes biztosítékot azon minimális nemzeti követelések megvalósulására amelyeket a párt a véderőreformmal kapcsolatosan felállított. A nemzeti munkapártkörben ma este a párt tagjai nagy számmal voltak fenn. Hosszabb időt töltött fenn a körben Székely Ferenc igazságügyminiszter, gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter, Hazai Samu honvédelmi miniszter, Návay Lajos, gróf Tisza István, gróf Wickenburg fiumei kormányzó és még többen. Udapest, január 31. Tomasics a miniszterelnöknél. Horvátország volt bánja, Tomasics Miklós és volt vicebánja, Chav rak Levin ma Budapestre érkeztek. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök ebédet adott tiszteletükre. Az interparlamentáris magyar csoport. Az interparlamentáris magyar csoport kedden, február 6-án, délután öt órakor a képviselőházelnöki fogadótermében ülést tart. A képviselőház bizottságaiból. Az V. bírálóbizottság február 8. napján déli 12 órakor a képviselőház III. számú termében ülést tart, melynek tárgya: Jaross Vilmos képviselő megbízólevelének megvizsgálása. ’Csütörtök Barkóczy és a néppárt — Támadás Zichy miniszter ellen — Budapest, január 31 A néppárti képviselők kis csapata ma este értekezletre gyűlt egybe, hogy megállapítsa haditervét gróf Zichy János kultuszminiszterrel szemben báró Barkóczy Sándor áthelyezése miatt. Az értekezleten rendkívül hevesen támadták a kultuszminisztert és úgy határoztak, hogy a miniszter ellen való agitációt a katolikus egyesületekben és sajtóban is folytatják. Föltűnő, hogy ebből a megtorló akcióból kikapcsolták teljesen a parlamentet, nyilván azért, mert nem akarták, hogy a képviselőház többsége jóváhagyja és ilyen utón diszpenzálja gróf Zichy Jánost. A mai értekezleten különösen Molnár János támadta legélesebben a kultuszminisztert, ő és a többi szónok jóformán árulónak bélyegezték Zichyt, aki ennek ellenére, bizonyára ezután is közmondásos flegmájával ül továbbra is a piros bársonyszékben. Az értekezleten Rakovszky István nem jelent meg, ami sokféle kommentárra adott alkalmat. Részletes tudósításunkat alább adjuk: Az országgyűlési néppárt ma este hét órakor majdnem valamennyi képviselő tagjának részvételével, gróf Zichy Aladár elnöklésével értekezletet tartott, amelyen állást foglalt a Barkóczy-ügyben. Az értekezletet gróf Zichy Aladár nyitotta meg és rámutatott arra, hogy a pártnak volt régi tagja, kit még az ellentáborban is tisztelnek, olyan lépésre szánta magát, amelyen az egész magyar katolikusság felháborodott. Ez a felháborodás olyan elemi erővel nyilatkozott meg, hogy ebből — mondotta — mi is ki akarjuk venni a magunk részét, nem hogy megváltoztassuk a történteket, hanem hogy elejét vegyük a jövőben a hasonló eseteknek és kiztatást nyújtsunk azoknak, akiket ez megfélemlített volna. Felkérte ezután az elnök a párttagokat a kérdéshez való hozzászólásra. Elsőnek Molnár János szólalt fel és többek között a következőket mondotta: — Az a gróf Zichy János, aki keresztény restaurációnak, a néppártnak élén kezdte meg politikai pályafutását; akit a boldogult emlékű gróf gróf Zichy Nándor, a katolikusok nagynevű vezére, akkoriban utódjának szemelt ki; aki a két ellenséges világnézet nagy harcaiban a mi oldalunkon az ütköző pont acéllapját és rugóját képezte, már évekkel ezelőtt veszteni kezdte keménységét és erejét, míg végre most teljesen öszszeroppant. Kezdetben csak a néppártból vált ki, aztán tőle származik, vagy legalább is általa kultiváltatik legalább az a szerencsétlen distinkció a politikai és a társadalmi katolicizmus között. Beszéde további folyamán részletesen foglalkozott gróf Zichy János miniszteri ténykedéseivel és különösen a Barkóczy-esettel és oda- konkludált, hogy a néppárt, Mr nincs alkalma a parlamentben akciót indítania, legalább itt emel óvást eljárása ellen, amely nemcsak ellenkezik azokkal a tradíciókba, amelyeknek ő örököse, hanem olyan sok és beláthatatlan fejleményeknek is a kezdete, amelyek mind a vallásos meggyőződés kialakulásának, mind a tanár működésnek, mind pedig a helyes cél felé törekvő kultúrának terén nagyon is érezhetők lesznek. A következő fölszólaló Szmrecsányi György országgyűlési képviselő volt, aki felszólalása elején pragmatikusan ismertette a Barkóczy-ügy történetét. A Barkóczy ellen intézett támadások — mondotta — most végre győzedelmeskedtek. Nem győzedelmeskedtek azonban Barkóczy fölött, hanem győzelmet arattak ama férfiú fölött, aki egész eddigi életpályáján azokat az elveket hirdette és vallotta, amelyeket báró Barkóczy Sándor is rali lőtt. Megértük azt, hogy Barkóczyt, dacára az egész katolikus társadalom osztatlan bizalmának, elejtette a katolicizmusával minden alkalommal tüntető gróf Zichy János kultuszminiszter. Rámutatott beszéde további folyamán arra, hogy gróf Zichy Jánosnak gondja volt arra, hogy a katolikus társadalom jóhiszemű részében azt a tudatot éles résszé és tartsa fönn, hogy azt az ideát, azt a célt, amelynek szolgálatában ő eddig volt, az ő általa választott módon és keretek között is lehet jól szolgálni. Miniszterkorában is meg- maradt a katolikus társadalmi szervezetek vezető állásában, ezzel akarván bizonyságát adni annak, hogy múltjával inkonzekvenciába nem esett. Azonban — fejezte be — a mostani események fényesen beigazolták azt, hogy ha a keresztény restauráció munkájában valaki