Világ, 1915. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1915-01-13 / 13. szám

.C Tgisryawasrr­ rs. VII.AG A törökök háborúja Az Umi­a-tó vidéke, ahol a törökök Per­zsia északnyugati területén olyan nagy győ­zelmet arattak az oroszok fölött, nemcsak stratégiailag, de gazdaságilag is igen fontos terület. A tó körül fekszik Perzsia legtermé­kenyebb része, mely az ország lakosságának több mint negyedét, látja el élelemmel. Maga a tó, hatszor nagyobb, mint a Bádeni tó. A tó egész vidéke oázisszerű; minden város­nak megvan a maga oázisa; zöld erdők és kertek közt feküsznek ezek a városok a völ­gyek ölén; maga a 300.000 léleknél több számláló Tebrisz tornyai is zöld erdők ormai fölött nyúlnak a magasba. Az oroszok fölis­merték a tó kereskedelmi fontosságát, ezért tervezték a tiflisz—dzsulfai vasút végpontjából Dzsulfából kiindulólag egy Tübriszbe menő vasúti vonalat, hogy ezzel a tavat minél job­ban megközelíthessék. Ennek a vasútnak a megépítése most természetesen kérdésessé tett; az Umm­a-tavat nyugat felől nemsokára meg fogja az épülőben levő bagdadi vasút is köze­líteni. A Bagdadi vasút megépülését nemso­kára követni fogja egy abból kiágazólag az Um­­a tót érintő vasúti vonal Teheránba. Minthogy a háborúnak egyik eredménye az orosz befolyás megtörése lesz egész Perzsiá­ban és így Asszerbeidsanban is, ezt a vasúti vonalat nem az oroszok, hanem a németek fogják megépíteni. Az oroszok pusztulása Asszerbeid­sanban Konstantinápolyból jelentik. A török had­sereg Asserbaidsan­ kerületben hetven kilomé­ternyire nyomult be az orosz területre. A tö­rököknek sikerült az oroszok erős hadállását elfoglalni, mely alkalommal az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek. Az oroszok visszavo­nulása Savazbluk felé meglehetősen rendet­­len­ségben történt, a török csapatok követték az oroszok által megszállva tan­tott és nagy stratégiai fontossággal bíró Meandoab helysé­get. A perzsa törzsek is együtt harcolnak az török csapatokkal, amiért az oroszok a védte­len perzsa lakosságon állanak bőszül és vissza­­vonulási útjukban a falvakat felégetik, pusztí­tanak s a lakosok közül sokat meggyilkolnak. Az oroszok megölték az egyik tekintélyes per­zsa törzsfőnököt, Sedzsa-al-Devret. A török csa­patok ebben az ütközetben két ágyút és sok muníciót zsákmányolnak és számos foglyot ej­tettek. A török haditudósítók jelentik a sajtó­­hadiszállásról: Armia közelében éppen olyan vereség érte az oroszokat — persze kisebb arányokban — mint a Mazuri tavaknál.­­Az armiai tavakba közel ezer kozák fulladt bele, több ágyú megfeneklett a mo­csarakban és a török csapatok nyolc gépfegy­vert is zsákmányoltak. Az orosz csapatok helyzete az urmiai tó mentén folyó harcokban nagyon kedvezőtlen. A perzsa törzsek félköralakban veszik körül az oroszok állásait, úgy, hogy ezeket az orosz csa­patokat, amelyek mintegy 23000 főből álla­nak, megsemmisülés veszélye fenyegeti. A Hoszmuszan-törzs, amely Aszerbeidjan északi részében lakik, minden harcképes fér­fiaival a török csapatokhoz csatlakozott. Az oroszokat itt nagy vereség érte és Hojt felé vonultak vissza, majd még ezen túlra, míg Hojtot a török csapatok elfoglalták. Selmosében a fel­kelő perzsák felgyújtották az oroszok muníció­­raktárait s az oroszokat Erdebil irányában szorították vissza. A felkelő perzsa csapatok itten húszezer puskát zsákmányoltak. Az ilhani kurdok, akikről az oroszok azt hitték, hogy őket fogják támogatni, szintén török csapatokhoz csatlakoztak, megtámadták az oroszokat, akiktől hétszáz puskát zsákmá­nyoltak és számos foglyot ejtettek. Az orosz kormány kétszeri kísérlete Te­heránban, amely azt akarta, hogy a kor­mány tartsa vissza az északi törzseket a há­borútól, kudarcot vallott. Most Anglia kö­veteli kemény jegyzékben a perzsa kormány­tól, hogy a délperzsiai papokat, akik a szent háborút hirdetik Afganisztánban, rendelje vissza, különben azonnal megszállja Dél Per­zsiát. Miután a teheráni kormány erre nem válaszolt, az oroszok Tebriszben felgyújtották a középületeket. Az oroszok dum-dummal lőnek A Milli távirati ügynökség jelenti: A Vö­rös Félhold tisztjeinek és legénységének jelen­tése alapján, valamint fényképfelvtelekkel, melyek e jelentéseket támogatják, kétségtele­nül megállapítható, hogy az oroszok a Batum körüli harcokban dum-dum lövegeket használ­tak. A török kormány a barátságos hatalmak követségeinél ez embertelen, a p­étervári és hágai egyezménybe ütköző eljárás ellen tilta­kozást jelentett be és az orosz érdekek védel­mével megbízott olasz követséget felkérte, kö­zölje Oroszországal, hogy Törökország hasonló eset ismétlődése esetén megtorló intézkedések­hez lesz kénytelen folyamodni. Egyptom népe nyomorog Egyptom lakossága között nagy a nyo­mor s az általános éhínség réme mindinkább közeledik. Az angol hatóságok semmit sem tesznek az általános nyomor enyhítésére és a kivetett adókat szigorúan behajtják. A lakos­ság elkeseredése óriási. Az angol hatóságok az összes szállítóeszközöket lefoglalták a had­sereg részére és a Níluson is kizárólag a had­sereg részére szállítanak. A szállítóeszközök lefoglalása miatt a Delta környékének egész la­kossága teljesen tönkrejutott, mert azok eddig hajózásból és áruszállításból éltek. Az ango­lok a hadsereg élelmezésére elszedték a lakos­ságtól az összes háziállatokat, úgy hogy a la­kosság háziállatok hiányában a földjét sem tudja művelni. A Dardanellák ugye Kon­stant­in­ápolyból jelentik. Az olasz kormány — biztos hírek szerint — London­ban és Parisban diplomáciai után kijelentette, hogy nem nézheti tétlenül, ha a Dardanellák ellen bármiféle vállalkozás történnék. Ha ez bekövetkeznék, Olaszország kénytelen volna kilépni eddig szigorúan megőrzött semlegessé­géből. A tiltakozásnak nagy fontosságot tulaj­donítanak, mert Anglia és Oroszország vála­szától függ, vajjon nem következik-e be a vi­lágháborúnak egy új, jelentős fordulója? A szent háború A konstantinápolyi lapok harctéri tudósí­tóinak jelentése szerint eddig mintegy 50.000 perzsa követte a szent háborúra való felszó­lítást. Az Ikdam tudósítója hosszú cikkben festi a perzsák mozgalmát az angolok és oro­szok ellen és azt jelenti, hogy rövid időn be­lül Perzsiában ebben az irányban döntő akció várható. Ugyancsak az Ikdam tudósítója ad hírt a cserkesz törzsek közötti mozgalomról. Cserkeszek tömegesen csatlakoznak a török sereghez. Berlinből jelentik: Quedlinburgból Des­sauba 200 mohamedán fogoly érkezett azzal a rendeltetéssel, hogy egyelőre Zasenbe viszik és onnan a már ottlevő mohamedánokkal együtt Törökországba szállítják őket, mert ezeket nemcsak szabadlábra helyezi a hadve­zetőség, de alkalmat kíván nekik adni, hogy Törökország szent háborújában részt vehes­senek. A tengeren Hiteles­­konstantinápolyi hírek szerint Schischenben, hét órányira A­kábától, a török őrszem rálőtt a Minerva angol cirkálóról fel­szállott vizirepülőgépre és miután mindkét szárnyát és csővázát is tönkretette, leszállásra kényszerítette. A repülőgépen egy térképet ta­ Szerda láttak, melyen az Akábába vezető irány portom­ban meg volt jelölve, valamint több más út is. A repülőgép megfigyelőjét, egy Gerald nevű em­bert, elfogták, a repülőgép vezetője azonban megszökött. Konstantinápolyból jelentik: A Doris nevű an­gol cirkáló, mely rövid ideje a szil­iár vizeken cirkál és ott a távir­dave­zetékeiket pusztítja, e hó 9-én Sarisekinél csapatokat szállított partra, de e csapatoknak a parti őrség erős ellentállása folytán vissza kellett térniök a hajóra, miköz­ben tizenegy lőszerládát hagytak a parton. Nem sokkal ezután a cirkáló Alexandrettenél egy másik csapatot szállított partra és a nem­zetközi jog ellenére ágyukkal és gépfegyverek­kel lövöldözött nyílt városokra, miközben két asszony, két leány és egy gyermek életét vesz­tette. Krisztiánián át érkezett odesszai jelentések szerint az orosz fekete-tengeri flottában zendü­lés tört ki és ez alkalommal számos matrózt tartóztattak le. Sarykamnis ostroma A „Ruskoje Slovo“ egyik távirata így írja le a saryikamisi harcot: Mihelyt a vezérhez megérkezett a jelentés, hogy Sarykam­ist a törökök veszélyeztetik, a fenyegetett helyőrség segítségére gyors meneteléssel több orosz had­­oszlop sietett. A csapatok menetelése rendkí­í­vüli nehéz volt, mert erős hófúvás közben ment régibe, úgy hogy so­k katona útközben kidőlt és megfagyott. A törökök jelentékeny erőkkel közeled­tek a város felé és heves gépfegyvertü­zelés ellenére is sikerült nekik, minthogy túl­erőben voltak, az oroszokat állásaikból kiza­varni. Az ütközet rendkívül elkeseredett volt, mert az oroszok minden talpalattnyi földet makacsul védtek. A törökök fanatizmusukban vakmerően, halálmegvetéssel harcoltak, állva lövöldöztek az oroszokra és nem hallgattak tisztjeik parancsára, hogy lefeküdjenek. Veszteségeik sokkal nagyobbak, mint az oro­szokéi. Az oroszok szuronytámadása már-már sikerre vezetett, amikor új török csapatok né­met tisztek vezetésével megállították az ellen­­offenzívát. Végül az orosz csapatoknak, mint­hogy török tüzérség is megérkezett, Saryka­­mistól ászaik felé vissza kellett vonulniok Perzsáb a törökökkel A Frankfurter Zeitung-nak táviratozzá­k Péter­várról. A Novoje Vremja teheráni értesü­lése szerint a kurdisztáni Senne perzsa város egész határával együtt proklamálta a törökök­höz való csatlakozást. Budapest, január 12. A magyarországi románok a bukaresti liga ellen. A nagyszebeni Telegraful Roman, a metros­polita­ érsek lapja, vezércikkben fejtegeti a román kultu­­rligáinak politikai tényezővé történt átalakulá­sát és kiemeli, hogy teljesen kizárt dolog, hogy a liga bármily irányban te befolyást gyakorolhasson a magyarországi románság sorsára. Többek között így ír: A liga zászlóját cserben hagyta, ő lett hűtlen a zászlóhoz, nem pedig a hazai románság, amely nem engedheti magát kiuzsoráztatni kívülről jövő önző érdekektől. Lukács és Goga eljárását bírálva, a követke­zőket írja: A román komitté vezetőségének a mostani ne­héz viszonyok közt elengedhetetlen kötelessége, hogy az egész hazai románság nevében világosítsa meg a párt állásfoglalását ezen urak büntető cse­lekményével szemben. Várjuk és óhajtjuk a ko­­mité hangját. Hatlikölc­sön. A földmivelésügyi minisztér rium, valamint az alája rendelt hatóságok, hivata­lok és intézetek tisztviselői, altisztjei és szolgái, nemkülönben a tárcához tartozó nyugdíjasok az 1914. évi 6%-os magyar királyi adómentes állami járadékt­ölcsön (hadikölcsön-) kötvényekből a be­érkezett adatok szerint fizetésükből, illetve nyug­díjukból levonandó tizenké­thónnapi részlettörlesz­tésre összesen 483.200 koronát jegyeztek. Ebben az összegben természetesen nincs benn a­z a jelenté­keny összeg, amelyet egyes tisztviselők magán­­vagyonukból jegyeztek.

Next