Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-07 / 187. szám
Szerda Nemzetközi rendőrség i Világ tudósítójától Hang, július hó. Az amerikai lapok, folyóiratok, könyvek sokat foglalkoznak a nagy háborúval, különböző nézőszögből ítélve meg az eseményeket. Vannak németbarát hangok és vannak kitakarások a porosz militarizmus ellen. Néhányan megrajzolják egy amerikai beavatkozó háborúnak a körvonalait, sokan meg azt mondják, igen, az Egyesült Államoknak kötelessége a beavatkozás, de a béke érdekében. A municiószállításnak pedig alig van híve, a gyárosokon kívül, sőt szégyenletes állapotnak tartják, hogy azt a kormány megengedi egyáltalában, mint a neutralitásnak üzleti alapokra való fektetését. Az utóbbi időben több érdekes tanulmány foglalkozik az állandó béke eszméjével. Nem a mostani világháború megszüntetésére adnak praktikus útmutatást, hanem egy sokkal későbbi időre gondolnak és azt fejtegetik, hogy miként lehetne megakadályozni — a jövő háborúját. De ez mindenesetre attól is függ, hogy miképpen végződik a mostani háború — mondják. Sokan, különösen, akik a németekkel rokonszenveznek, — eldöntetlen harcban bizakodnak. Mások meg azt hiszik, hogy ez világszerencsétlenséget jelentene és semmiképpen sem haladást. Néhányan meg a britt királyság ígéretére gondolva — jöjjön nemzedékekre kiható béke e háború után — okvetlenül a német hadgépezet lerombolásától várják a jövőt. Csak azt találja furcsának majdnem mindegyik sze, hogy valamennyi nemzet a békéért harcol, a különféle szinű könyvek alapján. Németország letörését nem is a szövetségesektől várják, inkább az újabb beavatkozásoktól, amelyek esetleg Ausztriára gyakorolhatnak súlyosabb nyomást . . . Ha a háborúból győző és legyőzött nemzetek kerülnének ki, a fegyverkezés nem szűnnék meg, nem lenne többé „kis“ nemzet és meg nem erősített hely. Ha Németország Flottája tovább fejlődik, ha Anglia két hajóval kárpótolja minden elsülyedthajóját, úgy Amerika is kénytelen lesz flottát építeni, amely haladását és fejlődését fogja gyökerében megtámadni. Az amerikai államférfiak és írók véleménye, hogy azért van háború ma a nemzetek között, mert ezek vonatkozódásai nincsenek nemzetközi szervezettségben. És ebből a háborúból valami reális, komoly nemzetközi viszonynak kell születnie, — hogy ne essünk „ egészen vissza a sötétség korszakába. Mert lehetetlen állapot az, hogy az egyéneknek nem szabad rabolni, ölni, lopni, — de együttesen, államot alkotva, — igen. A mindennapi életben vannak intézmények, amelyek megvédik az erősebb ellen a gyengét, ha kicsinyt a nagyobbtól s vigyáznak vagyonra, életre, erkölcsre, jogra. Nemzetközi szerződések nem érnek sokat, száz meg száz kibúvót talál mindenki, ha megszegni akarja. A szerződések mellé internacionális rendőrség kell, hatalmi joggal és megtorló erővel, akkor lehet csak állandó békére gondolni. A nemzeteket alá kell rendelni valamiféle szervnek, mint ahogy városok vannak az államokban. Ha az emberek felett lehet bíráskodni, — akkor miért ne lehessen nemzetek felett? A háborúk anyagi kárral járnak. Még a nyertes is, — csak veszíthet a csatában. De a vérből és szenvedésből új világnézet fog születni, amely egyszerre fog választ adni arra a sok szociális kérdésre, amit hamarjában elnyelt a háború. S ez az új világnézet fogja majd hamisnak bélyegezni azt az ismert skót mondást: „War brings poverty. Poverty brings peace. Peace brings prosperity. Prosperity brings pride. And pride brings war again.“ A háború szegénységet hoz, — amely békét teremt. Ebből jólét fakad, majd kevélység, — s ennek megint csak háború a vége. Ezt az örökös, megremegtető körforgást kell megakadályoznia annak az új szellemnek, amely éreztette mindannyiunkkal, hogy igenis, — testvéreink őrzői vagyunk, ezentúl nem az önzés és a harc, —, hanem a béke és a szeretet viszonyában. Amerikában ma már a többség is látja, — bármint is szépítgessék az entente hatalmat, — hogy a franciák Elzász-Lotharingiát szerették volna megkaparintani, az oroszok a szlávság zsilipjeit megnyitni, az angolok meg a németek veszedelmes erősségét legyűrni. És igenis, a németeknek kultúrája hatalmas, azt nem lehet letagadni vagy kigúnyolni, hiszen összefüggésben van kereskedelmi és pénzügyi haladásukkal is. A mostani háború nagy „kereskedelmi díjakért“ folyik, mondja C. W. Barron, amerikai gazdasági író, hiszen gondoljunk csak a Földközi-tenger partjaira, Kisázsiára, a bagdadi vasútra, a perzsa öbölre, Mezopotámia olajföldjeire, melyek kihasználatlanok és hatalmi forrásai lehetnének Palesztina újjászületésének, de minden földre, a Földközi-tenger, az indiai óceán és Ázsia között. Az angol meg tisztán látja — a törökök elszakadásában — Cecil Rhodes gyönyörű álmának megvalósulását, amint vasút visz Afrikán keresztül, Kairóig, hogy hatalma övezze a világot, hasznosságot és igazságot osztogatva útjában... Egy nemzetközi hatalom tudná csak a végét vetni ezeknek az álmoknak, amelyek véres valóságra ébresztették az emberiséget, mondja egy másik író a napokban megjelent könyvében. Hatalom, mely érvényt tudna szerezni szabályainak és áthidalná az egyenetlenségeket — emberáldozás nélkül. Mintahogy az állam őrködik a városok békéje fölött s a rendőrség az egyéneken, úgy lesz majd a nemzetközi rendőrség feladata is, hogy őrködjön a nemzeteken. „Mi sem volna egyszerűbb annál, hogy a háború után a megerősített Helgoland ne angol kézbe kerüljön vissza, hanem egy ilyen hatalom tengeri alapjává legyen, mely békére tudna kényszeríteni.“ S akkor az urópai kultúráin, a hullafoltok helyén, az élet rózsái virulnának újra. F. Halasi Ödön: VILÁG 1915. julius 7. XI NYILTTER (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget szerkesztőség. Külön értesítés helyett Grünwald Vilmos úgy a saját mint gyermekei Mária, Miklós, György valamint az összes rokonság nevében, fájdalomtól megtörve és a reája mért sorscsapástól lelke mélyéig megrendülve jelenti, hogy imádásig szeretett, drága jó felesége, szerető anya, testvér és rokon Greinwaldillmosni szül. Vahl Erzsébet f. hó 5-én este 9 órakor, életének 32-ik, legboldogabb házasságának 14-ik évében elhunyt. Felejthetetlen Drága halottunk földi maradványait f. hó 7-én, délután Vs 5 órakor a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából fogjuk örök nyugalomra helyezni. özv. Grünwald Miksáné anyósa Dr. Vahl Adolf, Vahl Géza, Vahl Gyula, dr. Vahl Ernő, Vahl Zoltán, Adler Sándorné szül. Vahl Róza testvérei. Grünwald Ferenc, Grünwald Sándor, Grünwald László, Adler Sándor sógorai. Dr. Vahl Adolfné szül. Klein Margit, Vahl Gézáné szül. Goldschmied Malvin, Vahl Gyuláné szül. Bock Berta, dr. Vahl Ernőné szül. Blumschein Ilona, Grünwald Ferencné szül. Singer Anna, Grünwald Sándorné szül. Kaufmann Róza, özv. Grünwald Imréné szül. Kronstein Ilonka sógornői. Budapest, 1915. julius 6-án. Drága emlékét soha el nem múló kegyelettel őrizzük ! Koszorúk mellőzését kérjük. Három szobás lakást keresek Budán vagy Pesten Kertben vagy térhez, ligethez közel augusztus elsejére. Ajánlatokat „Jó lakás“ címén Kettős bontékban kérek a VILáG Kiadóhivatalába LEGÚJABB A Lusitania ügye ’A Kölnische Zeitung washingtoni jelentése szerint az a jegyzék, amelyet Amerika a Lusitánia ügyében Németországba juttatott, nem azonos azzal, amelytől Bryan aláírását megtagadta. A Deutschland hajó A Times tengerészeti levelezője írja: Pétervári jelentések szerint a Deutschland-osztály egy hajójának az oroszok által történt elpusztítása kárt okozott ugyan a német elvnek, mert a hajó hasznos volt, de mint Churchill mondaná, harci értéke csekély volt. Churchill szavai szerint a Deutschland-osztályhoz tartozó hajó a hadiflotta fölös számú egységeihez tartozott. A Woolff-ügynökség ehhez a következő megjegyzéseket fűzi: Minthogy, amint már jelentettük, az oroszok nem semmisítettek meg semmiféle német hajót, úgy az egész jelentés felesleges. Az angol munkásság békemozgalma A Vorwärts jelenti: Az angol független munkásság ősszel nagy politikai kampányt tervez az egész országra kiterjedőleg. Az angol kormányt rá akarják szorítani, hogy tegye közzé békefeltételeit és egyúttal a független munkásság békeprogrammját is népszerűsíteni akarják és folytatni akarják az elkeseredett ellenállást az általános védkötelezettség behozatala, valamint a lőszergyárakban való kényszermunka ellen. Tengeralattjárók az égei tengeren A Lokalanzeiger athéni jelentése szerint az a hír, hogy az Égei-tengeren hét német tengeralattjáró hajó jelent meg, nagy megdöbbenést keltett az oda küldött haditengerészeti erők körében. Mivel az eddigi vállalkozások során kiderült, hogy a tengeralattjárókkal szemben való egyetlen hathatós védekezés az, hogy minden nagy hajóegység vonuljon vissza; ezen taktikának gyakori ismétlése azonban szakértők nézete szerint a Gallipoli-félszigeten támadó szárazföldi hadsereg részére katasztrófát jelentene. A rejtélyes benzinraktár A Giornale d‘Italia Givita Vecchiából jelenti: Santa Severa mellett a tengerparton egy benzinraktárt fedeztek fel, amelynek rendeltetéséről tulajdonosa nem adhatván felvilágosítást, azt gyanítják, hogy a benzinraktár német tengeralattjárók céljaira szolgál. Házkutatás a római porosz akadémiában A római királyi porosz szépművészeti akadémiában tegnap házkutatást tartottak. A Corriera della Sera szerint az összes helyiségeket, a pincéket, padlásokat, irodákat, az akadémiai tanárok laikásait, valamint a terrasszokat és kerteket is átkutatták, hogy milyen sikerrel, az még ismeretlen. A Corriere della Sera-nak az az állítása, hogy a házkutatás alkalmával dr. Lunkan igazgató is jelen lett volna, nem helyes, mert dr. Lunkan Luganoban tartózkodik. hu ..• Portugália sorsa A National Tidende párisi jelentése szerint jelenleg döntő tárgyalások vannak folyamatban Portugáliának a világháborúba való beavatkozása kérdésében. Londonban tegnap rendkívüli portugál követség jelent meg. Angliának arról a memorandumáról, amelylyel a múlt év október 10-én Portugáliát először hívta fel intervencióra, most kiderül, hogy Anglia akkor elsősorban tüzérséget kért Portugáliától. "