Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-28 / 208. szám
?A‘CsT|for?^r^ - — - - ** . ÄSiAss szerkesztőéi 81—58. Kiadóhivatal tier ) Győrt és Ns£y Jadui és korona országaiba*, Ausztriába ^és ajfjjf frail Testv., Mezei Antal, Schwarz 16» Bosznia-Hercegovinába. Egész évre /’mar ScallstyJy zsef, Mosse Rudolf, Eckstein Bér* 32 kor., félévre 16 kor., negyedévre 8 i&dMk Matt SB §§£&» JjW mSH gHBA nát hirdetési irodákban. — Becsben! kor., egy hóra 2 kor. 80 fill A német /j«r K£|£gf »Stíl M. Dukes Nachf., Hausenstein él birodalomba negyedévre 15 kor., egy Mam HH M MSf m» Vogler, Rudolf Mosse, Eduare hóra 5 korona 20 fill. A rVlLAGc l||ag fifögl AW amB Braun, Heinrich Scharek, Boc«, megjelenik hétfő kivételével mindennap, Hg« 31« deSf JgBm und Herzfeld. — Berlinben! Dr. ünnepnapok után is. Ára Budapesten, JEgjT BEBl i... ■ ri/BUT' Jr. Erfmenreich, Berlin-Wilmers* vidéken és pályaudvarokon 12 fillér. varenganSdorf, Holstín*Sche-Strasse 27. zám VI. évfolyam 1915 Budapest, SZERDA Jujgus 28. 208^ik szám m I’* Csapataink Sokaitól délkeletre rohammal elfoglaltak egy fontos magaslatot, miközben 20 tisztet és 3000 főnyi orosz legénységet elfogtak. Kiirubieszowtól északra a szövetséges csapatok 3941 oroszt, köztük 10 tisztet elfogtak. A Narewen át előnyomult német csaapatok teljesen visszautasították az oroszok támadását; 3319 oroszt elfogtak és 13 gépfegyvert zsákmányoltak.A doberdói fensikon tüzérségi tömegtüzelés védelme alatt az olaszok tegnap újból támadtak. Veszteségük most nagyobb volt, mint eddig bármikor. Az isonzói vonalon a csata kilencedik napján is állásaink teljes birtokában vagyunk. A franciáknak gyönge kézigránáttámadásai Soucheztól északra és robbantások a Champagneban Le Mesnil környékén eredménytelenek voltak. A nyugati Argonnokban a németek megszállottak néhány ellenséges árkot. A német kormány az amerikai jegyzék tárgyában folytatni fogja a tárgyalásokat. A Gadineil és Gragewood angol gőzösöket német tengeralattjárók elsülyesztették. A brit blokádra vonatkozó angol válasz megérkezett Washingtonba. A jegyzék szerint Anglia eljárása megfelel a népjognak. A törökök tegnap délelőtt a tengerszorosban elsülyesztették a Mariotte francia tengeralattjáró naszádot. Anglia hatalmi politikája Dr. Mareks Erich müncheni egyetemi tanár, történelemtudós, Németország és a világháború címen érdekes könyvet írt, ebből közöljük az alábbi fejezetet. Anglia felállította az alaptételt, amelyért már régebben gyakorlatilag is buzgólkodott: az európai egyensúly alaptételét. Ezt a tételt minden fejlődő európai hatalom ellen idézte: "Anglia kezében fontos fegyver lett ez a francia hatalom ellen.A tétel igazi angol teóriává alakult. Mindig azt jelentette: egyensúly a szárazföldi államok között olyként, hogy Anglia azt a csoportot, amelyhez maga csatlakozik, alegerősebbé avassa; ezen a mérlegen Anglia anyelvecske; az egyensúly Anglia túlsúlya. A maga szigetéről ingásban tartja a kontinenst és mindenki fölött ő marad a döntő faktor; megbénítja a kontinens legerősebbjét, aki rája nézve kényelmetlen lehet, a többi által, akiket szervez és vezet. Szövetségese lesz ennek az ellenségének az ellenségeinek, így gyűrte le már Spanyolországot és Hollandiát; így invitálta hiábavalóan a német császárt is Franciaország ellen. A nagy katonai hatalomnak az utána következő legnagyobb katonai hatalmat, lehetőleg a fegyveres szárazföldi államok egészseregét állítja szembe: osztrákokat, poroszokat,német középállamokat, olasz államokat, savoyiakat legelöl és alkalmilag Oroszországot.Seregeit és hadvezéreit átküldötte a szárazföldre, a legszívesebben azonban szárazföldi csapatokat szerzett szolgálattételre; megfizette szárazföldi szövetségeseit; maga is velük verekedett, de a legsajátabb harctere mégis a tenger maradt, legsajátabb fegyvere a flotta. Küzdött Franciaország ellen, igyekezett megakadályozni Franciaország és Spanyolország megegyezését a gyarmati kérdésben; beavatkozott Spanyolország amerikai kereskedelmébe és magához ragadta a rabszolgakereskedést; végül Párisban és Madridban is egyszerre kellett megverekednie a Bourbonokkal. Spanyolországot a Portugáliával kötött szövetséggel verte le, flottájának a Földközi tenger bejáratát Gibraltár megszerzésével biztosította. Háború- és békekongresszusokon mindig a maga hasznára rendezte Európa ügyeit és egyúttal mindig a mások egyensúlyának és hasznának lobogója alatt. Az 1688-ik esztendőt követő 127 év alatt háborút háborúra halmozott: az idő fele, igy számította ki Seely, háborús esztendőkből állott és még a béke éveit is elég gyakorta zavarta nyílt harcokkal. * Franciaországbanis Angliában 1793-tól 1815-ig tornyosult a világháború, maga Napóleon is négy emberöltő teljes örökségét vette fel rá arra törekedett, hogy azt nagyszerűen kiaknázza. Megindult tehát a harc mindenért, a kontinensért, a tengerészet rá a gyarmatokért, harc a kereskedelemért és pedig nemcsak az ellenség, hanem szövetségeseinek és a semlegesek kereskedelméért is és Anglia csak ebben a harcban lett univerzális úr a kereskedelem és a gyarmatok fölött. A francia, spanyol, holland hajózást és a spanyol-francia flottát letörte. Ép úgy, mint később Napóleon igyekezett az ellenséget gazdaságilag körülzárni. Még szilárdabban befészkelte magát a Földközi tengerbe és Afrikába; biztosította magának az Indiába vezető utat, a hollandoktól és franciáktól elvette a Fokföldet rá a szigeteket, melyek ezen az úton uralkodnak. Wellesley alat az utolsó, döntő háborút indította a franciák ellen India birtokáért; India jelentősége csak ekkor érte tetőpontját. Kanada ra Nyugatindia sohasem vesztek volna el; a világbirodalom súlypontja most azonban teljesen Keletafrika felé tolódott el s az indiai óceán körül tovább fejlődött. Ugyanekkor a kontinensen rá a kontinensért is verekedett Anglia régi módszeréhez híven, a szárazföldi háborút elsősorban a szárazföldi államokra hantoltta át. Eközben voltak évek, amelyekben a kontinens közös ellenségének látszott, mert a tengeren valamennyit leigázta, mindnyájuk kereskedelmét megbénította rá mind a semlegeseket létükben zavarta. 1800-ban ismét megalakul a semlegesek szövetsége Anglia ellen, de Anglia erőszakkal szétrobbantja. A gyűlölet nagy volt és természetes; a Kopenhága ellen 1807-ben elkövetett merénylet, mely a jövőben talán támadó ellenséget kímélet és kegyelem nélkül eleve szétzrúzta, mindenfelé óriási felháborodást keltett és Canning hidegen realisztikus megokolása a szükséges védekezésről egyáltalán nem tetszett a semlegeseknek. Az Egyesült Államok, kereskedelmével tűrhetetlenül Franciaország és Anglia közé préselve, Anglia által hosszú ideje megbántva, végre is 1812-ben, hosszú habozás után, hadat üzent az ellenséges anyaországnak. Európában éppen akkor fejeződött be a nagy fordulat: Napóleon egyeduralma Európa valamennyi államát Anglia karjába kergette rá Anglia oldalán győzedelmeskedtek annak halálos ellensége, a világ zsarnoka felett. Európai viszonyait ezután, úgyis mint szövetséges és úgyszólván mint Európa vezetője, termrazdte- sen ismét Anglia rendezte Bécsben és természetesen most is Anglia érdekében. A fő ellenség le volt győzve, de a történelemről nem kell letörölni. Németország ne lehessen túl nagy, Poroszország kelet és nyugat felé némileg Még egy téli háború írta: Ignotus Úgy elvben már el tudom gondolni a még egy téli háborút. Azt mondom magamban: Anglia nem hiába keverte a kártyát — meg akarja nyerni a partit. Az ő esélye... minden az ő esélye. Ha ellenfelei kikapnak, az is. Ha barátai kikapnak, az még inkább. Az ő esélye az, hogy mindenki kimerüljön, barát is, ellenség is, — s ő akkor s a végén s a békekötésnél úgy álljon: érintetlen hatalommal, teljesen kifejtett erővel, megőrzött flottával s addigra elkészült hadsereggel, mikor annak, aki így erősebb és épebb és harcraképesebb a többinél, feltétlen diktáló hatalma van a többi felett... Ez az esélye Angliának akkor van meg, ha tovább húzza a háborút, akárki győz vagy veszít is benne közben, — ha addig húzza, mig a többi mind egészen kimerült s ő egészen elkészült és felkészült. Sokkal többet fektetett bele ebbe a háborúba, semhogy eredmény nélkül hagyja abba — s a befektetés csak akkor termi meg az eredményt, az esélyt, ha a háború tovább húzódik. A szerbet beleizgathatja a folytatásba, a franciát belerémítheti, az oroszt belecsábíthatja. Ígéretekkel vagy akár életbevágó engedményekkel annak fejében, hogy az orosz segít megörökítetni az angolnak mostani életét. Angliának érdeke a mindenesetre való még egy téli háború, s ezért lehetséges, mondjuk, valószínű még egy téli háború. Azt is meg kell látni, hogy mint ahogy a mai világban nincs rossz katona, hanem csupa hős van s nincs rossz hadsereg, hanem csak tökéletes van, éppúgy nincs ország, mely föltétlenül abbahagyná a háborút. Mihelyt az entente nem akarja abbahagyni, nekünk megvan az okunk arra, hogy mi se akarjuk, ő nem akarja abbahagyni, mi nem hagyhatjuk abba — s akkor megvan a még egy téli háború. Azonban ... azonban érdekes, hogy mikkel foglalkoznak a háborúban álló népek és országok. Hogy mik érdeklik őket, hogy miken vitatkoznak. Rigától Chotinig, Zeebrüggétől Belfortig, a tiroli határon s a partvidéken s Gallipoliban s a Kaukázusban s a perzsa határon s a szuezi csatornánál sok száz, több ezer kilométeren öli egymást az emberiség s miveli a kitartás, a lelemény, az ügyesség s a szenvedés csodáit — s ezenközben e csodák tudomásulvétele s taglalása lassankint rámarad a katonai szaktudósokra és tudósítókra, a közönség köteles borzalommal vagy elragadtatással követi úgy ahogy nyomon az eseményeket, de érdeklődése kezd másfelé fordulni s itt is ott is olyan problémák vetődnek fel, olyan viták ke-