Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-29 / 209. szám

Csütörtök A görzi vereségek A második görzi csata tíznapos gigászi harc után befejeződött. Az olasz túlerő­n let­örlődött és szétmorzsolódott a védők legendás ellenállásán. Az olaszok összes vertesége száz­­ezer emberre becsülhető. Egy egész hadse­regnyi tömeg vérzett el a szörnyű harcban, amely azonban egy talpalatnyi földdel se vitte előbbre az olaszokat. Páratlan és bámulatos lehetett ez a küzdelem­. Hofer mai jelentésének súlyos szavai is ezt mondják: Csak a történe­lem fogja megállapítani igazi értékét azoknak a haditetteknek, amelyeket diadalmas csapa­taink és vezéreink ebben a védelmi csatában véghezvittek. A második isonzói csata kapcsán a Kreuzzeitung ezt írja: ismét bebizonyult, hogy a csapatok számszerű fölénye a háború­ban mellékes jelentőségű. Az osztrák-magyar katona annyira fölötte áll az olasznak, hogy komoly sikert az olasztól nem várhatunk. Egyenlő erő mellett pedig az olasz sereg vere­ségeknek van kitéve. Hivatalos jelentés Tegnap az olaszoknak a doberdói fensik ellen intézett támadása is ellany­­hult. Hellyenkint még hevesen agitáztak, egyébként erőlködésük már csak szór­ványos és erőtlen előretörésekre szorítkozott, amelyeket könnyedén visszauta­sítottunk. A görzi grófságban tehát miként az első, úgy a hasonlíthatatlanul hatalmasabb második csata is a támadó ellenség teljes kudarcával végződött. Az olaszok ezúttal a Monte Sabotino és a tengerpart közti mintegy 30 kilométer széles területen legkevesebb 17 gyalog- és női felkelő-hadosztályokból alakított hét hadtestet vetettek harcba és emberi anyagáldozatra való tekintet nélkül mindenáron át akartak törni. Az olaszok összes vesztesége 100.000 emberre be­csülhető. Csak a történelem fogja megállapítani igazi értékét azoknak a hadi­tetteknek, amelyeket diadalmas csapataink és vezéreink ebben a védelmi csatában véghezvittek. Rendületlenül és rendíthetetlenül, állnak csapataink még mindig ott, ahol két hónappal ezelőtt az ellenséggel szembenéztek. Ez szól nemcsak görzi állásainkra, amelyekért két csatában heves vetélkedés folyt, ha­nem a monarchia délnyugati határának védelmére választott egész harcvona­­lunkra. Höfer altábornagy­ legnagyobb része halott, mert a harc­ hevessége miatt az olaszok kénytelenek voltak sebesü­lk­­seiket az állások előtt hagyni. A Lokalanzeiger jelenti Innsbruckból. Az Adamello-csoport környékén, ahol az örök jég birodalmában Olaszország és Tirol határai egybefolynak, már négy héttel ezelőtt heves összetűzések voltak a tiroli határőrcsapatok és alpesiek között. A harcok tudvalevőleg azzal végződ­­ek, hogy az olaszok a Prezanella­­gleccsernél igen súlyos veszteséget szenvedtek. Az utóbbi napokban ismét heves harcok foly­tak ezen a csoporton, ezúttal azonban a cso­port déli részén, a Monte Adamello tőszom­szédságában és a Rizugio Garibaldi környékén, amely már olasz terület és az olasz alpesi egyesületé. Az újabb harcokról máig csak szűkszavú jelentések érkeztek a magaslatokról. Az olaszok meg akarták lepni a Uráliakat, ezek azonban megelőzték őket, eléjük mentek s előnyt szereztek a magas hegységen lefolyt támadásiban. Ezt az előnyt alaposan ki is ak­názták és kemény véres harc után az olasz különítményt, amely mintegy száz emberből állott, teljesen megsemmisítették. A harc a gleccserek kellős közepén, 3220 méter magas­ságban folyt le. A Stampa jelentése szerint Marconi az olasz kormány megbízásaiból fontos ügyben Londonba érkezett. A Stampa szerint e megbí­zás teljesítése jótékony hatással lesz Olaszor­szágra, Franciaországra, Angliára, Oroszor­szágra és a többi szövetségesre, folytatja Olaszország ellen való akcióját és ki­hívását. A német és török tiszteknek kiküve­tése és hadiszemek Tripolisziba való szállítása tovább tart. A lap kijelenti: A mérték betelt Törökország szándékai immár nyilvánivalók. Ha Törökország keztyűt dob Olaszországnak ez azt felveszi. A lap így végzi: Ki fogjuk erő­­s­zakólni Törökországtól azt a kártérítést, amelylyel adósunk. A Giornale d‘Italia is szó­­váteszi a hírt és kijelenti, hogy Törökország magatartása nem igazolható és nem kvalifikál■ ható. Rövidesen tudni kell, hogy mit szándé­kozik Törökország Olaszországgal szemben tenni. Tisztázni kell azokat az irányelveket amelyek Olaszországnak Törökországhoz való viszonyát meghatározzák. Itália minden eshe­­tőségre el van készülve. Delcassé francia külügyminiszter kijelen­tette, hogy rövid időn belül be fog következni a hadiállapot Olaszország és Törökország közt. Olaszország igen nagy erőkkel részt fog venn a törökök elleni hadjáratban. Chiassóból jelentik: A Tarbona melletti csatában Tripoliszban a felkelők elfogták Ros­­satti bersaglieri alezredest és Calsamiglia had­nagyot. Az olasz lapok megánhidasításaiból e harcról egyéb nem tudható meg. Határharcok Tirolban A sas főhadiszállásról jelentik: Hivatalos köz­léseink. 37 osztrák-magyar vezérkar min­dennapos jelentései, világos, az egész helyzetképet jellemzi keretükben természetszerűen csak nagyjában vá­zolják az események összefüggését. Ezért ott nem foglalhat­nak helyet olyan események, melyek­­ mértéken alu­l vannak. Ebből a körülménybe azonban éppenséggel nem lehet következtetni hogy kisebb harcok, amelyeket katonáink sokszor távol a többi harci esemény színhelyétől épp ők hősiesen küzdenek végig, mint a döntő csatákat feledésbe mennek. A tiroli határhegyeik kietlen ma­gaslatain vagy félreeső mély völgyeiben gyakran olyan csete­paték folynak le, melyek nem keve­sebb dicsőséget hoznak a kis küzdő csapatrészek­nek. Ilyen eset történt július közepén a Travenanze völgyben Cortinától északra, ahol arról volt szó hogy az utóbbi harcokból visszamaradt olasz por­tyázó csapatokat ismét el kellett űzni. Az e célra kiküldött kisebb szakaszok július 17-én koncentri­kus­ támadást intéztek és az ellenség két szaka­szának teljes megsemmisítése után megtisztíto­ttál a hegyi ösvényt. Nem messze ettől, Landro mellett a Montepiano legfelsőbb része július 20-tól 22-ig heves harcok színhelyévé vált. Július 20-án hajnal­ban az olaszok megtámadták montepianoi állá­sainkat. Három zászlóalj gyalogság és alpesi va­dászok háromszor kísérelték meg a védők leve­rését. A támadók egy része közvetlenül a drótaka­dályig nyomult, de azután gépfegyvereink tűze visszakergette őket. A támadók létszámuk egy­­harmadának elvesztése után visszavonultak. Ké tisztet és 30 embert elfogtunk. 150, közvetlen ál­lásaink előtt fekvő halottat temettek el katonáink 21-én az ellenség erősen megritkult sorait újra összegyűjtötte és 22-én éjszaka ismét támadott. A védők azonban éberek volta­k. Jól célzott tüzeté­sük oly hézagokat ütött az olasz csapatokban, hogy ez a támadás is véres veszteségekkel összeomlott. Azóta újra nyugalom uralkodott e fontos ma­gaslatokon. Július 21-ike nyugati Tirolban is a sziliszi hágó területén küzdelmek napja volt, amely az olaszokra rendkívül kedvezőtlen ered­ménynyel végződött. Ezen a napon a sziliszi hágótól délre egy ellenséges támadást a nagy Nagler-csúcs ellen egy tizenkét emberből álló osztrák-magyar őrjárat könnyen visszautasította. Ugyanabban az időben egy ellenséges zászlóalj Monte Scorluzoná­l a sziliszi hágótól délnyugatra támadott, de egy ott álló őr­járatunk, amely gépfegyverrel rendelkezett, egy éppen odaérkezett 100 tagú portyázó különítmény segítségével visszaverte az olaszokat. Déltiroltban is július 21 -én kisebb harc folyt. Maritól délre egy ellenséges félszázad megtámadta a Orosano-magas­­latot, de csapataink tüzébe került és vissza kellett vonulnia. A hidegvér itt hétszeres túlerőt győzött le. Az olaszok veresége Sajtóhadiszállás, július 28. 1t Világ haditudósítóidtól A mai nap nagyjelentőségű eseménye a második görzi csata befejezése. Az olasz táma­dások ellanyhultak, tíznapos nehéz és elkese­redett csata után hősies csapataink összes állá­saik birtokában vannak, s ott állanak, ahol két hónap előtt az ellenséget várták.­­Az ola­­szok harminckilométeres ■ fronton tizenhét di­vízióval támadtak, s embert nem kíméltek. A tüzérségi tömegtöz a gépfegyverek tempójához volt hasonló. Minden áldozat árán is ki akar­ták forszírozni az áttörést, de két kísérletük után is a védők serege rendületlenül tartja ál­lásait. A két isonzói csatában az olaszok vesz. •Kint százezer emberre becsülhető, amelyek Flottánk újabb sikerei Hadi­tengerészetünk ismét bebizonyította nagyszerű felkészültségét és harci készségét. Hadihajóink 27-én reggel sikeres támadást in­téztek az olaz partvidék ellen s újból nagy ká­rokat okoztak az ellenségnek. Július 27-én reggel könnyű cirká­lóink és torpedóegységeink sikeres tá­madást intéztek az Anconától Bezaróig terjedő vasútvonal ellen és eredmény­nyel ágyúzták a tengerpart mentén az állomások telepeit, pályaudvarokat, rak­tárakat, őrházakat és vasúti­­ hidakat. Több mozdonyt és számos vasúti kocsit tönkretettek. Fanóban egy vasúti rak­tár lángba borult, aminek következtében erős robbanás történt. Egyidejűleg ten­gerészeti repülőgépeink sikeresen bom­bázták Anconában a pályaudvart, egy üteget, laktanyákat és egyéb katonai építményeket. Ez alkalommal a rendező pályaudvart igen erősen megrongálták és sok vasúti járművet elpusztítottak. Egy kőolajtartóban tűz támadt, amely még harminc tengeri mért­földre is lát­ható volt. Valamennyi egységünk vesz­teség nélkül vonult be. Ellenséges ten­geri haderő nem mutatkozott. A flottaparancsnokság. VILÁG Az olasz-török feszültség Az Idea Nationale jelenti Rhodosból: Egy amerikai cirkáló érkezett ide 500 olaszszal akik a khrázsiai partvidékről menekültek. A cirkáló Mersinát is érintette, hogy az onnan menekülni szándékozó olaszokat is felvegye, de a mersinai hatóságok nem engedték meg, hogy elutazzanak. Az olaszok kénytelenek voltak a hatósági erőszaknak engedni. Az Idea Nazionale hangsúlyozza, hogy Törökország 1915. július 29. g KAFFEE PRUCKEK (Tulajdonosa: Marosi M«) UfIDM I Wollseile 4L WW fi 15119 I» stubenriD­g 34. A­ wieni és vidéki magyarok legkellemesebb helye. Figyelmes kiszolgálás ! Gyönyörű tágas terras !

Next