Világ, 1915. augusztus (6. évfolyam, 212-241. szám)
1915-08-03 / 214. szám
Kedd VILÁG •A r"u■■■■■■■■ — * —■ " -- «»« iTíis. at^tisztita 3. Végig a Harctereken Csapataink tegnap Ivangorjodtól nyugatra elfoglalták az ellenségnek nyolc támaszpontját; a Visztulától keletre elfoglalták Novo- Alexandriát; keleten Lokai és Krilov közt átkeltek a Bágon és észak felé nyomulnak előre. Ez a foglalatja a tegnapi harcoknak, ahogyan az nagy mondatokban Hofer mai jelentéséből elénk dobban. Offenzívánk és üldöző támadásaink most a legnagyobb események logikáját követik és mindennap hoznak szenzációkat, jeléül annak, hogy az óriási front minden pontján szünet nélkül dolgozik a szövetséges csapatok nyomása, illetve feszítő ereje. Tegnap semmit sem hallottunk Ivangorod ostromáról, ma arról értesülünk, hogy az erődökön kívül vont védőművek egy vonalán nyolc egymás mögött fekvő betonozott támaszpontját ragadtuk el az ellenségnek. Tegnap azt mondta a hivatalos jelentés, hogy üldöző csapataink Cholmon át törnek az ellenség nyomába észak felé. Ma megtudjuk, hogy a Bagon is átkelt — mélyebben fekvő ponton — a folyó keleti partjára egy seregünk és aztán megindult és előremegy észak felé... Az oroszok Ivangorodot rendes erődövén kívül védőművek övével építették körül. Hogy milyen gonddal épült ez a védőöv, az kiderül abból is, hogy mikor tegnap erdélyi ezredeink ezekbe a védőmüvekbe betörtek, nyolcszoros, lépcsőzetes, betonozott támaszpontokat találtak egymás mögött. Ivangorod nyugat felől már napok óta szorosan körül van zárva. Avval, hogy sikerült tegnap a külső védővonalon hatalmas rést ütni, az ostrom kilátásai erősödtek. A hivatalos jelentés idevonatkozó része közli is, hogy a nyugati erődök körül a gyűrű szűkebbre szorult. Hogy Ivangorod védelmének milyen fontos pontján törtek be csapataink, annak mértéke lehet a zsákmányolt ágyuk száma: 21 nehéz ágyút, 11 gépfegyvert vettek el a párvédőktől csapataink, akik 15 tisztet és 230 főnyi legénységet is elfogtak. A hivatalos jelentés kiemeli, hogy a csaknem teljesen románokból álló 50. erdélyi ezrednek miyen kiváló része volt a sikerben. Ivangorod felé a Visztula keleti partjain is közelednek csapataink. József Ferdinand seregének balszárnya, mely tegnap biztostotta magánk aovo-Alexandriába vivő utat, ma már a most oly nevezetes Visztula-város vasúti állomását elfoglalta és igy csak idő kérdése, hogy az egész város kezükbe kerüjön. Novo-Alexandria neve akkor keüilt a hivatalos jelentésekbe, amikor a folyó balpartján a Kozienice-Janoviec védővonalat áttörtük és az oroszokat a Novoalexandriai Judon a Visztula túlsó partjára űzték. Novo-Alexandriában azonban nincs állandó híd, amelyen az oroszok menekültek, csak hadihíd volt, mely csapataink számára már aligha lesz használható. Az oroszok Visztula—Rug közti frontja csak itt a Visztulától keletre tanúsít ellenállást. Német csapatok azonban Kurovnál ma is tovább nyomultak előre. A Vieprz és Bug közt ma is hátrálnak oroszok, a szövetséges csapatok szünet nélkül üldözik őket és nem engedik meg sem azt, hogy előre készített védőállásaiban felálljon, sem azt, hogy az általános orosz visszavonulási műbe illeszkedő hadmozdulatokat hajtson végre. Ezt az előrelátást élénken demonstrálja a Bug keleti partján túl való előnyomulásunk. A Bug keleti partján igen nagy orosz erők álltak. Itt intézték azokat a heves , támadásokat, melyekkel észak felé irányuló offenzívánkat meg akarták zavarni, oldalában akarták veszélyeztetni. Az orosz erők itt túlsúlyban voltak, úgy, hogy pár nap előtt még Sokainál előretolt állásunkat vissza kellett vonni. A német hivatalos jelentésnek volt már tegnap egy tétele, mely szerint az ellenség nem csak Cholm felé a Bug nyugati partján, de keleti partján is visszavonul. Az oroszok tehát feladták itteni állásaikat és így osztrákmagyar csapatok átmentek a Bug keleti partjára és Vladimir Volynszki felé vonultak. Ez a város egyvágányú vasúti vonalnak a kiinduló pontja. Ez a vasútvonal Követnél találkozik azzal a kétvágányú vonallal, mely a rAjck—Dubrno, Rovno várháromszög felől az orosz seregek fontos gyülekezőhelyéről és támaszpontjáról a most sokat emlegetett Breszt-Litovszkba visz. Ennek a vasútnak Követnél való elvágása nemcsak az orosz déli szárny összeköttetését szakítaná meg Breszt- Litovszkkal, de lehetetlenné tenné a másik vasútvonalnak a holm—kievi vasútnak a Breszt-Litovszknál tervezett új orosz felállásnál való használatát. A Gholmtól északra és a Kovel felé mutató előnyomulás aligha fogja megengedni az oroszoknak azt, hogy visszavonuló centrumjuk és déli szárnyuk Breszt- Litovszknál találkozzanak, ha frontjuknak általános kiegyenesítése lenne a szándékuk a belső vonalon való harc helyett. Kurov és Lecin közt a Vieprzig az ellenség, ellenállást tanúsít, a Vieprz és a Bug közt, vagyis Cholmon túl folyik az üldözés. Itt német csapatok sietnek az ellenség nyomába. Ivangorod fölött a Visztulától keletre Voyrsch serege állandóan előrenyomul. Már július 31-én elfoglalta ez a sereg a Podzanczenél levő magaslatokat és most az ezekhez csatlakozó erdős vidéken át hatolnak előre. A német jelentés közli, hogy a hátráló ellenség itt 1500 foglyot és 8 gépfegyvert vesztett. Höfer jelentése kiegészíti a közlést: eszerint Woyrsch serege Domaszevnél, átkelési helyétől keletre szép sikert ért el. Ez a Domaszev a közepén fekszik annak a fő közlekedési útnak, mely Varsót és Ivangorodot összeköti; ezen túl a vasúti vonal, azon túl egy országút és még egy második vasűti vonal szolgálja a két vár öszszeköttetését. Itt való izolálásukról tehát nem lehet még beszélni. Hindenburg hadseregéről ma a következőket jelenti a német főhadiszállás: Mitaut Below hadserege elfoglalta. Északról lefelé haladva követjük a jelentést: Sugalkitól északkeletre egy magaslatot foglaltak el a német csapatok. Ez a Nyemen felé való előnyomulást szolgálja. Lomza közelében elérték a német csapatok a Narevet. Az ott fogó harcokban egy idő óta nem történt előnyomulás. A Narev.vonal ellen irányult általános offenzíva, mely azóta birtokba vett több Narev.erődöt és áttört a folyón,s itt Lomza és Novogrod közt stagnált. Osztrolenka és Lomza közt már át is mentek Scholtz tábornok seregei a Nareven és nemcsak kelet felé haladnak előre, hanem északkelet felé is, mely irány Lomza háta mögé mulat. Tegnap ezen a mozdulatlan ponton — a hivatalos jelentés mondja, hogy az oroszok igen szívós ellenállást fejtettek ki — az ellenállás megtörése után eljutottak a német csapatok a Narevhez. A küzdelemben 1003 foglyot ejtettek. A további arcvonalakon, le a Visztuláig — ez Gallwitz kelet felé törekvő hadserege — előrehaladt. Ez az arcvonal jelenti azokat a csapatokat, melyek a Nareven túl a Bug felé iparkodnak és Novo-Georgievszk—Serock közt a Bug—Visztula-szög felé tartanak. Mitau elfoglalása nagy jelentőséggel bír. Mikor Below hadserege átlépte a Vindaufolyót, előnyomulása két irányt vett: észak felé és kelet felé tartott. Az utóbbi irányban elfoglalta Savlet, az északi vonalon tegnap elfoglalta Mitaut. Ez a város nevezetes vasúti csomópont. Itt találkozik a dünaburg—vindaui és libau—rigai vasútvonal. A Mitau— Riga-vasútvonal csak negyven kilométer hosszú. .A német támadás tehát már egészen közel jutott Rigához is, az orosz ipar, különösen a muníciógyártás egyik södészékéhez. A rigai iparban különösen angol tőke van érdekelve. Ha a különböző frontrészekről jelentett zsákmányt adjuk, akkor a tegnapi eredmény: 5963 fogoly, 29 ágyú, köztük 21 nehéz ágyú, és 19 gépfegyver. A nyugati fronton A franciák most főleg a Vogézekben erőszakolják támadásaikat, elérni azonban nem tudtak egyebet, minthogy a már szerzett állásaikat is elvesztették. Ugyanekkor a németek újabb meglepő támadást indítottak ellenük az Argonneokban és újabb tért nyertek. A német vezérkar jelenti: Az Argonneok nyugati szélén meglepetésszerű szuronyrohammal több ellenséges árkot foglaltunk el és ez alkalommal négy tisztet, 142 főnyi legénységet elfogtunk és egy géppuskát zsákmányoltunk. A Vogézekben a franciái este ismét megtámadták a Schiatmaennier-Barrenkopf-vonalat. "Az elkeseredett harc egész éjjelen át tartott .4 támadót visszavertük. A Lingekopfon szintén megújult a harc. Az arcvonal több helyén sikeres aknarobbantásokat végeztünk. Ban de Sapttól délre tüzérségünk lelőtte a franciáknak egy megkötött léggömbjét. Longemernél, Gerardmertől keletre egy hadirepülőns leszállásra kényszerített egy ellenséges repülőgépet. A Petit Journal Compiégne bombázására vonatkozólag arról értesül, hogy ez röviddel éjszaka 11 óra előtt kezdődött. Egy német repülőgép átrepült a városon és a második lövés után eltűnt. A lövések felvillanása tél látható volt. Emberéletben nem esett kár, két ház és egy fűrésztelep elpusztult. A pályaudvart nem találták el. A lakosság nyugodt maradt. Angliában Newyorkból jelenti a Reuter -ügynökség. Sir Edward Grey angol külügyi államtitkár s hadüzenet évfordulója alkalmából a következő kötést intézte az amerikai sajtóhoz: Az okok melyek Nagybritanniát arra kényszerítették, hogy a háborút megszenje és az ideálok, a melyekért harcol, már sok ismertetés tárgyai voltak és Amerikában teljes megértésre találtak. Nyugodtan engedem át az amerikai népnek a megítélését annak, hogy melyik oldalon van ebben a háborúban az igazság, ki viseli azt kifogástalanul, ki nem. Az egész birodalom és vitéz szövetséges társai szilárdan el vannak határozva, hogy kitartanak a kedvező kimenetelig és a becsületes békéig, amely szabadságon, nem pedig nyomsztó militarizmuson épül majd fel. A Daily News cikk keretében foglalkozik a háború első évével, s az alábbi következtetésre jut: “Az általános védkötelezettség ellentétben áll a nemzeti jelleggel. Aki gúnyolódik a szabadság fölött, amelynek éppen védelmére viseljük ezt a háborút. Nem azért akarunk szakadást a nemzetben előidézni, mert a védkötelezettség segítene bennünket a bábom megnyerésében, hanem mert a védkötelezettséget olyan fegyvernek tartják, melynek révén a demokráciát igában lehet tartani. A londoni révhivatal bizottsága — mint Hágából jelentik — tegnap nyitotta meg azokat az új dokkokat, amelyeknek építkezését a londoni kikötőben már a háború előtt megkezdték, de fölépítésük befejezését a háború kitörése megakasztotta. A szász király Kiáltványa Drezdából jelentik. A szász király, aki most csapatainál a nyugati hadszíntéren időzik, a következő kiáltványt bocsátotta ki: Katonák! Ma egy esztendeje annak, hogy az ellenségek egész világa gonosz elbizakodottsággá szeretett német, hazánkat kényszerűbbe, hogy kardjához álljon. 1914 augusztus 2-án kezdődött meg a császár parancsára a német hadsereg mozgósítása. Lobogó lelkesedéssel siettek országom és valamennyi német szövetségi állam fiai fegyver alá. A halom első heteiben csapataim Belgiumon át feltartózhatlanul Franciaországba benyomulva, többnyire a szász hadsereg kötelékében egyesülve, "..oly tetteket vittek véghez, amelyek a hadsereg