Világ, 1915. szeptember (6. évfolyam, 243-272. szám)

1915-09-03 / 245. szám

015. szeptember 6. • VILÁG Az előírt- objektív itéletű olasz hírlapíró hosszabban kifejti ezután, hogy a szerb hadsereg egymagában semmiesetre .nem képes egy erőteljes osztrák-magyar—német offenzíva visszaverésére, sőt szövetségesei további segítségére nagyon is rászorul és jobban tenné, ha oktalan intranzigenciával nem nehezítené meg még inkább az entente diplomatáinak amúgy is reménytelen balkáni feladatait. Civinini ezután szófiai tapasztaltairól is beszámol. Megvallja, hogy Szófiában napról-napra entente-ellenesebb a hangulat és megdöbbenve kérdi, hogy az orosz védelmi öv eleste, az osztrák-magyarok és németek halmozódó diadalai s egyidejűleg a szerbek hajthatatlansága nem fogja-e Bulgáriát előbb-utóbb a központi hatalmak táborába terelni. B. K. Románia magatartása A bukaresti Miner pánzát. jelentik. A szófiai russzafil ellenzéki pártok minden áron megegyezést szeretnének létrehozni Szerbia és Görögország között, a bolgár kormány és az őt támogató pártok viszont azt kívánják, hogy Bulgária nemzeti követelményei egészben, tényleg és azonnal teljesíttessenek és hogy a bolgár hadsereg csak azután lépjen akcióba. Szerbia a maga részéről diplomatikusan jár el, mikor a bolgárok által követelt terület egy részét azon feltétel alatt ajánlja fel, hogy Bulgária e terület megszállása után azonnal akcióba lép Törökország ellen, míg a fennmaradó területrészt a békekötés utáni időre ígéri,ha a béke Szerbiára és a négyesszövetségre nézve kedvező lesz. Miután a bolgár kormány nem elégszik meg ilyen feltételes területátengedéssel, a russzofil ellenzék nyomást igyekszik gyakorolni. A nyomás eszközeihez tartozik Románia Bulgáriával szemben való fellépésének agyréme, melyre állítólag akkor kerülne a sor, hogy ha Bulgária Szerbiától fegyverrel próbálná elvenni ama területeket, melyeket ez önszántából nem hajlandó átengedni. Ennek az agyrémnek Szófiában talán van hatása, nálunk azonban semmi jel sem mutat arra, hogy Romániának ilyen szándékai volnának. A háború kezdete óta folyton arra törekszünk, hogy a Bulgáriával szemben barátságos viszony szálait szorosabbra fűzzük és e törekvések nem is maradtak látható eredmény nélkül. Különben pedig a bolgár kormány teljesen meg van arról győződve, hogy Románia nemzeti törekvéseit nem a Dunán túl, hanem egészen máshol akarja megvalósítani. Görögország A Secolo jelenti, hogy az Ausztria-Magyarországban és Németországban lévő görög konzulátusok figyelmeztették volna a görög alattvalókat, hogy legyenek készen az esetleges hazautazásra. Venizelosz miniszterelnök és a négyesentente követei között megállapodás jött létre, mely egyfelől újból szabaddá tette a görög kereskedelmi forgalmat és pedig úgy a be-, mint a kivitelt, másfelől a kormány újból fogja tárgyalni a négyes ententenak Görögországhoz intézett jegyzékét. Az ententebarátok az első közeledést látják ebben Venizelosz politikájához. Felfogásuk szerint az entente azáltal megkönnyítette Görögország helyzetét. Az Idea Nazionale Athénbe küldött munkatársa felkereste Gunaris volt miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy ha Olaszország azt hiszi, hogy a török hadüzenet következtében annektálhatja az aegei-szigeteket, akkor Görögországgal súlyos konfliktust fog támasztani, mert Görögország szilárdul el van határozva, hogy az őt illető területek jogáról le nem mond senki javára. A görög kamara levette a napirendről az újgörög területek képviselőinek helyzetét szabályozó törvényjavaslatot, mert ezáltal véli elérni azt, hogy a Venizelosz-párt többségét megtarthatja. Az érdekelt képviselők most kerületeikben mindenütt választógyűléseket tartanak, amelyek elkeseredett hangulatban folynak le. Tiltakozó határozatokat fogadnak el a gyűléseken, amelyekben kifejezik a választók, hogy a Venizelosz-kormány és pártjának eljárása az újgörög területek választópolgáraival szemben egyértelmű a tudatos félreszereléssel Az olasz fronton Az olasz hadszíntéren a helyzet tegnap se változott. Az olaszok csak a karinthiai határvidéken támadtak, de ott is jelentéktelen erőkkel. A tiroli harcvonalon és a tengermelléken tüzérségi harcok voltak. Hivatalos jelentésünk a következő: A helyzet az olasz hadszíntéren tegnap sem változott. A tiroli harcvonalon a Tonale-védmvek, a lovarone- folgariai fensikon pedig a védműveken kívül a Monte Maronián és a Monte Costonon levő támaszpontjaink is ellenséges tüzérségi tűz alatt állanak. A karinthiai határvidéken a Monte Teralba és a Pladner-Joch ellen intézett gyengébb olasz támadásokat utasíttotunk vissza. A tengermelléki harcvonalon a tüzérségi harcok mérsékelt erővel tovább folytak. Az ellenség műszaki munkáját több helyen sikeresen megzavarták. Höfer altábornagy: A sajtóhadiszállásról jelentik: A kopenhágai Berlingske. Tidende római táviratokat közöl. A távirat szerint Rómában negyven egészen új osztrák-magyar ágyút és 80 gépfegyvert állítottak ki amelyeket a Karszton zsákmányoltak. Ez a hír olasz lapokban is olvasható. Nehéz dolog ezt a jelentést abból a szempontból megbírálni, hogy az olasz fővárosban csakugyan kiállítanak-e ágyukat s hogy milyen fajtájúak és milyen eredetűek ezek a kiállítási darabok. Az azonban egészen bizonyos, hogy ezeket az ágyukat sem a Karszton, sem olasz frontunk bármely más pontján nem zsákmányolták. A jelentésnek ez a része tisztára hazugság. A román és orosz sajtónak azt híret, hogy olasz csapatok érkeztek a Dardanellákhoz, még nem erősítették meg. Azok az olasz csapatok, amelyek Tarentoból és Brindisiből indultak tengeri útra, részint Afrikába, részint Szmirnába és Mersinába rendelték. A Florenz melletti Belvedere erődben három hónap óta internált túszokat az erődből elbocsátották és megengedték, hogy Florenzben tartózkodjanak. A városból azonban nem szabad eltávozniuk és hetenként kétszer kötelesek a rendőrségen jelentkezni. Olasz hírek A torinói katonai akadémiából tegnap három hónapig tartó tanfolyam után frontra küldtek 1200 tartalékos tisztet, nagyobbrészt mérnököket, egyetemi és műegyetemi hallgatókat. Szeptember 10-ikén újabbb 1000 hallgató fog belépni az akadémiába. Lorrini tanár a Seccolo-ban sürgeti a marhahús fogyasztás korlátozását, mert Olaszország a havonta szükséges 270 ezer szarvasmarhának alig a felét tudja szállítani, ha nem akarja marhaállományát tönkretenni. Sorrini egyszersmind elégtelennek mondja azt a malmok számára kibocsátott tilalmat, hogy legfeljebb nyolcvan százalékig kiörölt lisztet adhatnak pékeknek, kereskedőknek és magánosoknak. Meg kell elégedni legalább is kilencven százalékos liszttel. Olaszországnak takarékoskodnia és a behozatalt a legkisebb mértékre kell korlátoznia. A háború sokáig fog tartani és az erők teljes megfeszítésére van szükség, ha ki akarnak tartani. A Corriera della Sera felszólítja a kormányt, hogy a Svájccal imént megengedett postacsomagforgalmat újra tiltsa el, vagy a csomagok átvizsgálását bízza külön személyzere, mert különben az a veszedelem forog fenn, hogy a dugáruszállítás és a katonai kémkedés hatósági védelem alatt új életre kap. Egy kormányintézkedés értelmében a hadügyminisztérium költségvetésébe az 1915/ 1916-ik pénzügyi évre további 400 millió órát vesznek fel, mint mozgósítási kiadást és a tartalékosok családjának segélyezésére szóló összeget Törökország háborúja A Dardanella-arcvonal déli szakaszán, Szedil Bahr-nál tüzérségi harcok voltak. A török balszárnyat a szövetségeseik heves tűz alatt tartották, de mivel eredményt elérni nem tudtak, a tüzet beszüntették. A török tüzérség ugyancsak Szedil-Bahrnál hatásosan ágyúzta az ellenség gyalogsági állásait s a tengerszoros bejáratánál több aknakeresőt visszavonulásra kényszerített és más járműveket szétszórt A főhadiszállás közli: A Dardanetla-arcvonalon semmi jelentős nem történt. Szedil-Bahr szakaszában a balszárnyon ellenséges tüzérség hiába kísérelte meg lövészárkaink elpusztítását, óriási tömeg muníció elpazarlásával. Miután a bombavetők által vetett négy bomba közül kettő az ellenség saját lövészárkaira esett, az ellenség a bombavetést beszüntette. Augusztus 30-án tengerszoros ütegeink aknakeresőket, melyek a tengerszoros bejáratához közeledtek, visszavonulásra kényszerítette és szétszórtak több más járművet és aknakeresőt is, amelyek Szedil- Bahr földnyelvének végén mutatkoztak. Ugyan,ezek az ütegeink hatásosan bombázták a Szedil-Bahrnál levő ellenséges gyalogság állását. Más jelentés nem történt. A Manchester Guardian legutóbbi számaban a Dardanelláknál szenvedett vereségről írva, megállapítja, hogy a partraszállított csapatok kétharmada harcképtelen, úgy hogy a jövő kilátásai nagyon aggasztóak. A lap őszintén beismeri, hogy az eddigi ostrom az egész vonalon kudarcot szenvedett. Garmelo Melio tanár, a konstantinápolyi olasz nagykövetség tanácsosa, a Secolo szerint nagy elismeréssel nyilatkozott a török kormánynak a konstantinápolyi olasz nagykövet elutazásakor tett rendkívüli figyelmes intézkedéseiről. Törökországban visszamaradt olasz alattvalók sorsáról Melio nagy bizalommal nyilatkozott A Basler Tageblatt jelenti: Abesszinában a szent háború hívei mindenütt plakátokat ragasztottak ki, amelyeken emlékeztetik az olaszokat az 1896. március 1-ei eseményekre, mikor Menelik négus csapatai Aduénál Barachi olasz tábornok csapatait leverték és, 18.000 olaszt megöltek. A plakátok közük azt is, hogy a szent háborúra Etiópia külön had-serege is felfegyverkezett, ez mintegy százezer kitűnő, gyakorlott harcost jelent Az enafordai csata Az anafordai háromnapos ütközet a legvéresebb csata volt,, amelyet Gallipoli török védői az angol és francia csapatokkal eddig vívtak. Csütörtökön hajnalban kezdődött és rövid megszakítással szombat estig tartott. Hamilton tábornok lunafordánál valamennyi rendelkezésére álló erővel támadott. Az ütközetnek, amelynek az angol tervek szerint át-]törésnek kellett volna lenni, órák hosszat tartó ágyútüzelés nyitotta meg, amelynek in-tenzivitása csütörtökön a déli órákban érte el tetőfokát. A legnehezebb lövegek ezrei borították a török hadállásokat. Amikor a szöveteségesek a francia osztagokkal az élükön a török hadállásoknak és különösen az Asznak- Derétől délre húzódó centrumnak kezdtek robbánni, a török védősereg rettenetes tűz alé fogta őket. A gépfegyverek a rohamra indulók egész sorait érték, ugy hogy ezek a fedezitetlen terepen tömegesen hullottak el. Többi akna robbant fel, főképpen az ausztráliaiak pusztultak el. Pénteken a szövetségesek a centrum ellen és a jobbszárnyon folytatták nagy makacssággal rohamtámadásaikat. Egyre több csapatot vittek a tűzbe. Szombaton, az ütközet harmadik napján a törökök, akik új tartalékokat vetettek harcba, támadásba átmentek. Török fogságba úgyszólván senki sem került, kegyelmet se nem kértek, se nem adtak. A szövetségesek legalább húszezer embert vesztettek halottakban és sebesülekbent .