Világ, 1915. szeptember (6. évfolyam, 243-272. szám)

1915-09-19 / 261. szám

fia 1915. szeptember 1. VILÁG­ ­riánya teljes bizalmát élvezi és­­ visszahívásáról sohasem volt szó. Aimak a legutóbb felmerült híresztelés­nek kapcsán, amely a Balkán-szövetség fel­élesztése érdekében tartandó általános balkáni kongresszusról és az állítólag Venizelosz kezde­ményezésére a Balkán-államok vezetőinek ta­lálkozásáról szól, a Hestia megállapítja, hogy ilyen eszmét senki nem vetett fel. Venizelosz régóta tudja, hogy valamennyi Balkán-állam­nak, beleértve Bulgáriát, együttműködése tel­jességgel fantasztikus és keresztülvihetetlen. A Giornale d‘Italia szófiai távirata szerint Radoszlavov az Associted Press odaérkezett képviselőjének a következőket mondta: — Az általunk követett biztosítékoknak szilárdaknak és kézzelfoghatóknak kell len­niük, ígéretekkel nem elégszünk meg. A né­gyes szövetség intervenciót vár a mi rész­ünk­ről, ellen­ben Ausztria-Magyarország, Németor­szág és Törökország semmi egyebet nem kér­nek tőlünk, csak a semlegességet. A semleges­séget egy ideig meg fogjuk őrizhetni. Első és végső célunk azonban a bolgár nemzet egye­sítése, amihez Macedónia visszanyerése elen­gedhetetlen. Bulgária hajlandó a háborúban való részvételre, ha visszakapja Macedóniát. Törökország sokkal erősebb, mint amilyennek Európában tartják. Mi azonban eléggé felké­szültünk. A Balkán-szövetség felélesztése ellen Bulgáriának semmi kifogása­, célunk azonban az, hogy Szerbia és Görögország adják vissza Macedóniát. Megbízható szófiai jelentések szerint Bul­gáriában az aranyázsió a legutóbbi napokban 30 százalékkal csökkent. Az esést főképpen Bulgáriának a központi hatalmakkal való megegyezésére vezetik vissza, továbbá arra, hogy Cruppi húszmillió aranyat tett le bolgár bankoknál gabonavásárlás céljaira. Ezek a vásárlások nem annyira a kivitel céljából tör­téntek, hanem inkább megakadályozására, hogy a gabonát Törökországba, vagy a kö­zépponti hatalmaknak vigyék ki. A bolgár kormány azonban tegnap nemcsak az egész gabonakészletet íratta össze, hanem vala­­mennyi malmot is zár alá helyezett, amelyek most már a kormány számlájára fognak őrölni. Az entente diplomatái nem táplálnak illúziókat utolsó lépésük dolgában, amely már csak diplomáciai visszavonulást fedező harc, azzal a céllal, hogy néhány napot nyer­jenek. A Stampa írja, hogy az entente diplomá­ciájának balkáni akciója sziszifuszi munka, mert Nis és Szófia között a megegyzést létre­hozni lehetetlenség. Ezt már be is látták az entente diplomáciájának vezetői és ezért elha­tározták, hogy a gallipoli-i akcióba oly nagy erőket vetnek a sajátjukból, hogy a döntést gyorsan kikényszerítsék. A bolgár kereskedelmi­ kamara lépéseket tett a Radoszlavov-kormánynál, haladék­tala­nul járjon el abban, hogy a Dunában elhelye­zett orosz aknákat, amelyek ezen a nemzetközi folyamon lehetetlenné teszik a semleges hajó­forgalmat, távolítsák el. A Südslavische Korrespondenz szófiai híradása szerint a Mir oroszbarát lapon kívül a Balkanszki Zgovor, a Narod, a Radikal és a Cárija cím­ű oroszbarát újságok megjelenését is eltiltották bizonytalan időre. Az első három lapot a mecklenburgi herceg szófiai látogatá­sáról írt cikkek miatt szüntették meg. Íi Világ tudósítójától Szófia, szeptember 18.­­Az entente-hatalmakkal folytatott tárgya­lások páratlan fordulatot vettek. Az orosz, franc­a és olasz követek megjelentek a külügy­­minisztériumban is felkérték Boloszlavov miniszterelnököt, hogy a legutóbb kormá­nyaik nevében tett javaslatokat egyelőre ne terjessze a minisztertanács elé, mert olyan jelenségek merültek fel, amelyek esetleg az eddigivel teljesen ellentétes állásfoglalásra fog­ják késztetni a négyes­ szövetség hatalmait. A követek hangsúlyozták, hogy a hatalmak állásfoglalásában bekövetkezhető változás nem lesz alkalmas arra, hogy az entente Bulgáriá­hoz való viszonyát kedvezőtlenül befolyásolja. Radoszlavov miniszterelnök kijelentette, hogy a követek javaslatait már előterjesztette a minisztertanácsnak, amely, azonban ezideig Szerbia tárgyalásai­ ­t Világ tudósítójától Szófia, szeptember 18. A négyesszövetség szófiai követei távirati értesítést kaptak kormányaiktól, hogy Szerbia visszavonta azokat az engedményeket, ame­lyekre a szer­­ kormány legutóbb hajlandónak mutatkozott és amelyek az entente-hatalmak Bulgáriának tett új javaslatainak alapjául szol­gáltak. Pasics ugyanis kijelentette, hogy a­mennyiben a hatalmak egyike a háború tar­tamára megszállva tartja Bituliát, a szerb kor­mány hajlandó ezt a területet a háború után Bulgáriának átengedni, de leköti magának, hogy amennyiben Dalmáciában és Horvátor­szágban nem kapna megfelelő rekon­penzációt, úgy a területek Bulgária által történő meg­szállását nem fogja megengedni. Az entente Szerbia kívánságának megfelelően erre nézve kötelező ígéretet tett a szerb kormánynak és megtette javaslatát Bulgáriának. A hatalmak egymással abban állapodtak meg, hogy a szó­ban levő macedón területeket olasz csapatok fogják megszállni a háború tartamára. A szerb kormány időközben értesítette a négyesszövet­­ség nisi követeit, hogy a megadott hozzájáru­lást csak abban az esetben tarthatja fenn, ha a hatalmak megszerzik Görögország beleegyezé­sét. Az entente athéni követei lépéseket tettek eziránt a görög kormánynál, de még mielőtt az athéni akció valamilyen eredménynyel jár­hatott volna, a szerb kormány közölte az en­tente nisi követeivel, hogy a megadott hozzá­járulást visszavonja. Pasics a kormány ezen elhatározását ami indokolta, hogy a hatalmak eklatáns bizonyságát szolgáltatták annak, hogy Szerbia legvitálisabb érdekeit is figyelmen kí­vül hagyják. Ezt a bizonyságot Szerbia az en­tente azon elhatározásában is látja, hogy a szóban levő területeket olasz csapatokkal akarja megszállani, holott azok bizonyára át­adnák a megszállott Bituliát Bulgáriának, akkor is, ha Szerbia az olasz aspirációk elő­térbe helyezése folytán nem nyerne teljes kielégítést Dalmáciában és Horvátországban. Pasics ezen fellépésével csaknem egyidő­­ben érkezett meg az athéni követek jelentése, hogy Venizelosz hallani sem akar a Bulgária javára történő területmegszállásról és kijelenti, hogy ezt minden körülmények között meg fogja akadályozni. Olasz csapatoknak Szalo­­nikiben való partraszállása pedig oly elkép­zelhetetlen, hogy az Venizelosz szerint csak akkor lesz lehetséges, ha előzőleg már az egész görög nemzet elvérzett. Íz Világ tudósítójától Szófia, szeptember 18. Nisból jelentik: Az entente követei együt­tesen megjelentek Pasics miniszterelnöknél és kormán­yai­k nevében felszólították, hogy vég­legesen jelentse ki, hogy hajlandó-e Szerbia az entente által tett propozíciókat elfogadni. A követek igen erélyesen léptek fel és hang­­súlyozták, hogy kormányaik nem lehetnek továbbra is részesei a Szerbia által folytatott játéknak és­ amennyiben a szerb kormány nem határozná el magát álláspontjának meg­­másíthatatlanul való kinyilatkoztatására, a hatalmaik kénytelenek lesznek az önmagukból következő konzekvenciákat levonni. Pasics miniszterelnök kijelentette, hogy nincs módjában a követek kérdésére nyomban határozott választ adni, de közötte a követek­kel, hogy minisztertanácsot hív össze és dön­tés alá bocsátja a kérdést. A követek felhívták Pasics figyelmét arra, hogy azon esetre, ha a szerb kormány három napon belül nem adna végérvényesen kielégítő választ, mindegyikük kapott már utasítá­sokat. Miután a követek eltávoztak a miniszter­­elnökségről, az orosz követnél rövid tanácsko­zást tartottak. A tanácskozás eredményekép­pen, automobilokon kimentek Kragujevácba, a trónörökös főhadiszállására. Sándor herceg időközben telefonon értesült a követek fellé­péséről és Nisbe utazott, úgy, hogy a követek kénytelettek voltak visszatérni Nisbe, anélkül, hogy a trónörökösnél megjelenhettek volna. Nisben már várta őket Pasics értesítése, hogy a trónörökös az ügyben koronatanácsot hív össze és azon fognak véglegesen határozni a hatalmak követelései tekintetében. A kormányhoz közelálló körökben úgy hírlik, hogy a kabinet még valószínűleg a ko­ronatanács előtt, de legkésőbb a koronataná­cson beadja lemondását. A régens-trónörökös az összkormány lemondását el fogja fogadni, de újra megbízza Pasicsot a kabinetalakí­­tással. Az entente-diplomaták ezzel szemben arra az álláspontra helyezkednek, hogy a kabinet lemondása csak formai lesz és azt a célt van hivatva szolgálni, hogy Szerbia plauzibilis módon halasztáshoz jusson és azt hangoztat­ják, hogy a szerb kormány fogásai nem aka­dályozhatják meg az entente-hatalmakat cél­jaik haladék nélkül való kivitelében. A követek magával Péter királylyal is megkíséreltek érintkezésbe lépni, de a király udvari orvosa­­kijelentette, hogy a király álla­pota nem engedi meg, hogy különösen ilyen izgalmas esetekben a diplomáciai tárgyalások­ban rész­t vegyen vagy azokba bármilyen módon befolyjon. Új ajánlat Görögországnál! Íl Világ tudósítójától Athén, szeptember 18. Az angol és orosz követek megjelentek Venizelosz miniszterelnöknél és felkérték, hogy jelentse ki, hogy Görögország nem emel kifo­gást az ellen, ha Szerbia Bituliáról lemond Bulgária javára, oly kikötéssel, hogy a háború tartam­a alatt a négyes hatalmak egyikének csapatai tartanák megszállva a szóban lévő te­rületet. Venizelosz kijelentette, hogy a görög kor­mány semmilyen körülmények között nem adhatja beleegyezését a hatalmak által kívánt területnek bolgár kézbe való átengedéséhez. Görögország nem teheti ki magát annak, hogy kikötőinek jövője Bulgária politikájától le­gyen függővé téve. Görögország megmarad azon az állásponton, hogy a szerb-görög ha­tárnak érintetlenül meg kell maradni mostani állapotában és annak megváltoztatására irá­nyuló minden kísérletet Görögország ellen irá­nyuló ellenséges lépésnek fog tekinteni és ennek első következményeképpen a Szer­biával fennálló szövetségtől állana el. Miután pedig az entente-hatalmak szán­déka ezek után a görög kormány előtt is nyil­vánvaló, a görög kormány kénytelen kijelen­teni, hogy a szőnyegen levő kérdés elintézé­­séig a Szerbia és Oroszország részére szánt hadiáruk tranzitálása tekintetében esetről­­esetre fog határozni, de már most kijelenti, hogy csapatok partraszállítását célzó kísérte­­tek a görög hadsereg legerélyesebb ellenállásá­­val fognak találkozni. Hir szerint a négyes-szövetség követei holnap a hatalmak új ajánlatát fogják Veni­­zelosznak átnyújtani és az angol követséghez közelállók szerint ez az új ajánlat esetleg alkalmas lesz arra, hogy a görög kormány eddigi álláspontjában jelentékeny változást idézzen elő, még nem döntött az ajánlatok felett és így mi sem áll útjában annak, hogy a javaslatok további tárgyalása elhalasztassék. Vasárnap

Next