Világ, 1916. május (7. évfolyam, 121-151. szám)
1916-05-13 / 133. szám
Jizomhín A hercegprímás cenzúrája Richter János levele Közöl Általános feltűnést és barátaink körében nagy felháborodást keltett Richter Jánosmunkapárti képviselőnek mai számunkban leközölt levele. Ez a levél lerántotta a leplet azokról az alattomos fondorlatokról, melyekkel Csernoch János hercegprímás és klerikális tábora ki akarja ütni lapunkat a katonák kezéből. A szeretetnek és ragaszkodásnak meleg megnyilatkozásai feküsznek előttünk. Mieinktől jönnek, buzdítást hoznak magukkal a harcra a reakció ellen, mely már legelemibb jogainkban is meg mer támadni bennünket, abban az igyekezetünkben, hogy lapunkat olvasóinkhoz juttathassuk. Klerikális cenzúra ez. Az a katona, akinek az ápolónővérek és gyóntató atyák meg nem engedik, az nem olvashatja a Világot. Richter képviselő ma leközölt levele azon- krivül, hogy titkos kémszervezet alakítására hívta fel a hercegprímást a Világ ellen, gyanúsítást is tartalmazott. Azzal vádolta meg a Hadsegélyző Hivatalt, hogy lapunkat a beteg katonák elöl már ott elsülyesztik. Két „hadsegélyző“ van. A Hadsegélyző Hivatal, melyet Richter képviselő megvádolt, a hírlapok kezelésével nem foglalkozik. Kitűnik ez különben Kirchner altábornagy úr, a Hadsegélyző Hivatal vezetőjének alábbi leveléből, melyet lapunk szerkesztőjéhezküldött s amelyet itt közlünk: Budapest, 1916 május 11. Nagyságos Purjesz Lajos urnak a „Világ" főszerkesztője Budapest A Népszava ma reggeli számában „A Népszava elsülyesztése“ címmel megjelent és a Világot is érintő vezércikkre vonatkozóan kérem annak szíves megállapítását és a Világban való leközlését, hogy Richter János munkapárti képviselő úr levelében a Hadsegélyző Hivatal neve csak félreértésből szerepelhet. A m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatalának kórházi albizottsága nincs, napilapoknak a frontra való eljuttatásával a hivatal nem foglalkozik. A Hadsegélyző Hivatal és az Országos Hadsegélyző Bizottság teljesen különálló intézmények. Kiváló tisztelettel: 1 ■'%./ Kirchner »Vf” ' . cs. és kir. altábornasy Az a hadsegélyző, melyre Richter képviselő vádjai vonatkoznak, az Országos Hadsegélyző Bizottság és ennek is kórházi albizottsága. A Világ elsikkasztásának vádja tehát ezt a bizottságot terheli. A bizottság nevében Herczeg Ferenc, az Országos Hadsegélyző Bizottság kórházi albizottságának ügyvezető alelnöke, a következő nyilatkozat közzétételiére kért fel: Egy, a Népszava hasábjain nyilvánosságra került magánlevélben olyan állítás foglaltatik, hogy a „Hadsegélyző“-ben a katonai kórházaknak szánt lapok közül azokat, amelyek nem vallják a levélíró úr világnézetét, „egyszerűen elsülyesztették ... de természetesen titokban“. Mivel a kórházaknak olvasmányokkal való ellátása az Országos Hadsegélyző Bizottság kórházi albizottságának munkakörökébe tartozik, az albizottság nevében ki kell jelentenem a következőket: 1. A lapok, melyeket a magyar lapvállatok határtalannak mondható áldozatkészsége a sebesült és beteg katonáiknak juttat, egyáltalában nem fordulnak meg az albizottság kezén. Az albizottság beosztja a fölajánlott lapokat a kórházak között, a beosztásról értesíti az érdekelt lapok kiadóhivatalait, amelyek azután a megfelelő példányszámot a maguk költségén közvetlenül küldik a kórházak címére. 2. Az albizottság a háború kezdete óta VILÁG 1916. május Évn mindig azt az elvet vallotta, hogy nincs joga cenzúra alá venni a lapokat és szigorú következetességgel ragaszkodott határozatához, hogy a háború tartama alatt nem ismer különbséget magyar lapok között. 3. Az albizottságban semmi sem történik „titokban“. A munka nyilvánosan folyik, az albizottság könyveibe és leveleibe mindenki, akit a dolog érdekel, bármikor betekinthet. Az albizottság tagjai és önkéntes munkaerői között p pedig nincs olyan ember, aki lapot vagy akármit ,,elsülyesztene“. Herczeg Ferenc. Erre a nyilatkozatra — Herczeg Ferenc tiszteletreméltó személyét kikapcsolva, — lapunk más helyen adjuk meg a választ. A nyugati harctérről A mai napon a belga fronton arattak jelentékeny sikert a németek. A Hulluch melletti Hohenzollern erődtől délkeletre az angol állás több vonalát rohammal elfoglalták, eddig 127 sebesületlen foglyot szállítottak be, s több gépfegyvert zsákmányoltak. A Maas területen csupán élénk tüzérségi harcok voltak. A franciák a Thiaumont-erdőben gyenge gyalogsági támadást kíséreltek meg, megismételték az eddigi heves s nagy tömegekkel keresztülvitt ellentámadásaikat A biaumonti majornál elért május 7-iki német siker ugyanis rendkívül érzékenyen érinti a franciákat, s ezt a helyzetet szeretnék megkorrigálni. E francia támadástól eltekintve ma a nyugati front e részén említésreméltó gyalogsági támadásra nem került sor. A mai nap különben a francia hadvezetőség cáfolata, cáfolja, hogy a verduni csatában visszavonulást rendelt volna el. Ellenkezőleg az összes parancsnokok a mindvégig való kitartásba adtak ki parancsot. Úgy látszik, a francia közvélemény idegessége aVerdim körüli német sikerek miatt egyre nő. Német siker az angol fronton A német vezérkar jelenti: A Hulluch melletti Hohenzollern erődtől délkeletre pfalzi zászlóaljak az angol állás több vonalát rohammal elfoglalták. Eddig 127 sebesületlen foglyot szállítottak be és több gépfegyvert zsákmányoltak. Az ellenség ezenfelül jelentékeny véres veszteségeket szenvedett, különösen egy eredménytelen ellentámadása alkalmával. Az Argonnokban a franciáknak a Fille-Morte ellen lángszórók felhasználásával intézett támadása meghiúsult. A Maasterület mindkét oldalán élénk volt a tüzérség tevékenysége. A franciáknak a Thiaumont-erdőben történt gyenge támadási kísérletétől eltekintve, említésreméltó gyalogsági tevékenységre nem került a sor. Legfelsőbb hadvezetőség. Cáfolnak a francián Egyes lapokban megjelent cikkekkel kapcsolatban a francia hadvezetőség a következő hivatalos közleményt adta ki: A verduni csata egyetlen fázisában sem rendelte el hadivezetőségünk a Mass balpartjára való visszavonulást. Ellenkezőleg, március 23-án reggel a jobbparton levő csapatoknak előírták, hogy állásaikat mindenáron tartsák, még ha megkerülik, sőt ha teljesen körülzárják is. Csak egy parancsot kövessenek, kitartani. Március 24-én este a hadvezetőség megparancsolta, hogy a Maas és Woevre közti frontot minden rendelkezésre álló eszközzel tartani kell. A főparancsnokság akkor Castelnau tábornokot küldte Verdunbe. Másnap Castelnau telefonon kiadta az utasítást, hogy a jobbparton levő állásokat a főparancsnok parancsának megfelelően mindenáron tartani kell. 25-én este Petain tábornok, aki aznap vette át a főparancsnokságot, a következő parancsot bocsátotta ki: Tegnap, 24-én kiadtam a parancsot, hogy a Maas jobb partján Verduntől északra ki kell tartani. Minden parancsnok, aki visszavonulási parancsot ad, haditörvényszék elé kerül. -------------------------------------------------------------------- Az ír forradalom a parlamentben Az angol felsőházban lord Lorebum (szabadelvű) indítványozza, hogy a Ház mondja ki nagy elégedetlenségét Írországi kormányzása tekintetében. A kormány az efajta eseményekre nyitvatj egyáltalában nem volt elkészülve, noha a fegyveres felvonulások és hadgyakorlatok Dublin utcáin, valamint a lázító irodalmi termékek terjesztése intelem lehetett volna a kormányra. A szónok alapos vizsgálatot követel. Eirrel csak nem lehet az egyetlen miniszter, akinek tudomása volt az írországi eseményekről. A szónok kifogásolja a parlamenti ellenőrzés hiányát és emlékeztet az antwerpeni expedícióra, a gallipoli és mezopotámiai hadivállalkozásokra, ahol a haderőt szétforgácsolták, tekintélyünket csorbították és ezrekre menő emberélet veszett el, anélküli, hogy alapos kritika következett volna és anélkül, hogy tudnánk, hogy kié a felelősség. Ugyanez áll most Írországról. A szónok e rettenetes időben ama cél felé törekszik, hogy tisztességes békét kössünk, mihelyt az lehetséges és mindaddig minden áldozatot meg kell hozni a hadban álló csapatokért. Lord Middleton több példát sorol fel az írországi könnyelműség bebizonyítására. Az államtitkár tudta, hogy a lázadóknak tetemes fegyver-, muníció- és robbanóanyagkészletük volt, hogy pénzzel rendelkeztek és hogy a fiatal újoncokat elcsábbítani igyekeztek. Mindamellett semmit sem tett. Ha nem sülyesztettek volna el egy hajót, amelyen 1800 tonna tartalmú rakomány volt fegyvereikből, géppuskáikból és bombákból, úgy Írország délnyugati részében a nehézségek még nagyobbak lettek volna. Lord Crewe némi gúnynyal azt válaszolta, hogy lord Lorebum nyilván azt kívánja, hogy minden hadieseményt folytatólagosan tárgyaljanak a parlamentben. Bejelenti, hogy vizsgálóbizottságot küldtek ki, amelynek tagjai között van India volt alkirálya is. Lord Desbar kijelenti, hogy a felkelés idején Írországban volt és igen csodálkozik a londoni optimisztikus felfogáson. Azt mondják, hogy a lázadás elmúlt. Lehet, hogy a szervezett harcon túl vagyunk, de nem hiszi, hogy a további nyugtalanságok veszedelme is elmúlt. A legutóbbi eseményeknek még az a következménye is lehet, hogy gyűlölet és szenvedelem fog uralkodni az országban. A Sinn Fein-mozgalom még nem hajt ki s intézkedéseket s kell tenni ellene. Lord Dononughmore gúnyolódik a vizsgálóbizottság szerecsenmosdatása fölött és kijelenti, hogy ha India volt alkirálya benne van az írországi vizsgálóbizottságban, úgy Birrel volt írországi államtitkárt kellene megtenni a mezopotámiai események dolgában kiki MSBá és IrFigyalbizottság elnökévé.- ' Kegyetlenen az angolok A Reuter-ügynökség jelenti: A dublini főparancsnok közli, hogy tekintettel a felkelés rendkívül komoly jellegére az emberéletben történt kár nagyságára és a nagy anyagi kárra feltétlenül szükségesnek tartja a legsúlyosabb büntetés alkalmazását a felkelés szervezőivel és a felkelésben résztvett ír vezérekkel szemben. Reméli, hogy ezzel alaposan elriasztja az elégedetlen elemeket és megmutathatja nekik, hogy a király hűt alattvalóinak meggyilkolása és az országbiztonságát veszélyeztető más cselekmények nem maradnak megtorlás nélkül. Hivatalosan jelentik Dublinből: A haditörvényszék a dublini felkelők ügyének tárgyalását befejezte. Most a vidéken letartóztatottak ügyét fogják tárgyalni. Az angol alsóházban Dillon nacionalista felszólította a kormányt, hogy Írországban a kivégzéseket szüntesse be. A bírósági tárgyalások legyenek nyilvánosak. Asquith miniszterelnök rámutatott a megbocsáthatatlan és provokálatlan gonosztettek sorozatára, melyeket a lázadók katonák és polgárok ellen elkövettek. Nem kevesebb, mint 1315 ember megsebesült, közülük 304 meghalt. Még két vezért, akik a felkelési szózatot aláírták, fognak kivégezni, többet azonban bizonyára nem. A felkelők nagy, tömegével szemben a kormány kíméletes lesz. Rámutatott végül az írországi mostani lehetetlen állapotokra és zajos, tet'.sts közt kijelentette, hogy azonnal Írországba szándékszik utazni s ott a katonai és polgári hatóságokkal való tanácskozás után az ír állapotokat akként rendezi, hogy Írország valamennyi pártja meg legyen elégedve. Ávi Stampa londoni tudósítója jelenti: HU