Világ, 1920. január (11. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-31 / 27. szám

2 1620. január 31. VILÁG így az ásványi eredetű­,­ éghető erőanyago­­kon kívül első sorba kerül­ a vizierő. Ahol vi­zeinknek csak a legkisebb esése is nyi­tkozik, ott — ha még oly sok pénzbe kerülne is e perc­ben —­ gátépítéssel hatalmas víztartányokat kell létesítenünk, amelyek révén, még a legfor­róbb nyár hevében is, bizonyos fóka vi­.n­yo­­mást mindenkor biztosíthassunk az üzemeink számára. Ila a háború előtt az ilyen építmé­nyek a beléjük fektetett tőkék okáért, talán nem is mutatkoztak gazdaságosaknak, ma minden krajcár, amelyet határainkon belül munkává tudunk átalakítani, hasznot és nyereséget je­lent, mert általa elkerüljük a külföldi hitelünk további romlását. Egy másik nagy energia-megtakarítási fo­lyamat rejlik gőzvasutainknak villamos üzemre való átalakításában. Régebben hadászati szem­pontokból gátolták meg ezt a folyamatot, mond­ván, hogy a" nagy transzformátor-állomásokat túlkönnyűszerrel lehet a vonaltól elvágni. Ez a szempont ma már aligha jöhet súlylyal számba, egyrészt a villany­technika fejlettsége, másrészt a katonai védhetőség könnyebb előfeltételei kö­vetkeztében. Sajnos, vizierőink javarésze is kí­vül maradna egyelőre a nenilly-i határokon. Szerencsére, a víz esése nem az egyetlen eszköz, amelylyel a lóerők árának olcsóbbodását elő­mozdíthatjuk, így pl. a vasöntödékben — fő­ként Amerikában és Angliában — külön szer­kezeteket alkalmaznak a termelés egész folyama alatt keletkező­ égőgázok értékesítésére; vitata­mosság útján az ásványi eredetű tüzelőanyag egészét úgy használják ki, hogy abból hő, vagy munka formájában minden lehető energiát ki­vonnak. Aztán a benzol, a coaks, a szemét, a fareszelék, stb. stb. mind olyan anyag, amely az eddiginél még sokkalta hathatósabban állít­ható be gazdasági mérlegünkbe a szén pótlá­sára. Sőt magát a szenet is az eddigiektől eltérő olyan módokon égethetjük, hogy a benne rejlő energiakészletet sokkal intenzívebből használ­hatjuk ki. Magánál a szén­bányászás folyamatá­nál is nagyobb nyomatékkal kell a „gazdaságo­­gosabb erőkihasználás“ törvényét­ foganatosíta­nunk. Amikor a szenet a föld melléből napvi­lágra s­z­állítják, a kellő osztályozás után por­­szerű szénhulladék és földes salak marad fenn, amelyet messzi földre szállítani nem érdemes, mert­ kis kalóriaértékét teljesen­­ felemésztené a szállítás költsége. Ezért a szénbánya tula­jdono­soknak is elsőrangú érdeke kell legyen, hogy magán a bányatelepen létesüljenek olyan előtranszfor­láló üzemek,­ amelyek még ezt a kis filérejű­ anyagot is kimeríthessék. Magas nyomású és messzi földre , könnyen vezethető villatiyerőtermelésre kell ,tehát a bányáknak berendezkedniök, hogy ezt az energiát közv­et­­­lenül maga a bánya adhassa el a fogyasztónak. Sőt — anélkül, hogy messzemenő jóslásokba bocsátkoznánk — szinte már előreveti az árnyé­kát az az idő, amikor egyáltalán a szén legna­gyobb részét ott, a bánya helyszínén fogják ener­giává átalakítani, mert a vezetékkel való erő­­­szállítás már­is sokkal gazdaságosabb, mint a vagyonokban, gépi erővel történő szállítás. Az ilyen eljárásnak egy másik nagy előnye az is, hogy a vasutakat felszabadítjuk a ma nagy súlylyal rájuk nehezedő tömeges szénszállítás tér­e alól; az így felszabaduló vasúti anyag az­tán teljesen a kereskedelem szolgálatába állít­ható. Hiszen alig van­ ország, amelyik ne panasz­kodnék évek óta a vagyonhiányról — a román megszállás siralmas fosztogatása pedig éppen Magyarország szempontjából elsőrangú­ és a legsürgősebben megoldandó feladattá minősíti ezt a technikai átalakítási tervet, így az olcsó hajtóert­ problémája tulajdon­képpen a villamos erő minél jobb to­vavezetésén múlik. Pennsylvania gazdagságát éppen az teszi ki, hogy ott a föld szik­e alatt lévő nagy petró­leum- és földgáztelepek kitűnő vezetőanyagnak bizonyultak. Franciaországban s főként Paris­ban a sajtok­ lég­­utján való továbbítással és szétosztással kísérleteznek. Az újabb kutatások a magyar Alföld alatt nagy földgáztelepek léte­zésére vallanak: talán­­sikerülne,itt ugyanaz­ az eljárási foganatosítanunk, amit Pen­nsylvánia megvalósított. .A tőzegtelepeink kihasználása, a kis­ kaló­­riájú szénanyag hasznosításával esik egy szem­pont alá. " .. . " • Csupán futólag, említenék meg azokat a kí­sérleteket, amelyek a nap­­lóerejének lesürítését célozzák s amelyek,­ha ma még fantasztikusak­nak látszanak, is, a sürgető szükség nyomása alatt bizonynyal rövidesen eredményre fognak vezetni. .­. Végül — hogy­­Franchet­ d'Esperay klasz­­szikus tanácsára térjünk vissza — bizonyos az, hogy a­­szénkorszak érdeménél sokkal hátrább szorította a szélmalmot, akár a vízemelés, akár a lisztőrlés szempontjából. Ezt az úgyszólván ingyen a rendelkezésűr­r­e­­álló erőt még a nagy­apáink szentirén korszakánál is behatóbb mó­don kell iparunk szolgálatába állítanunk. Bizo­nyos állandó és erős szél­járású helyeken szél malmokból centrálisokat kell felállítanunk, amely malmok, m­indegyike egy-egy­ kevés ló­erőt produkál naponta­: ha ezt az erőt ott nyrom­­ban.vpfikamps el­őtte átformálják és akkumulátor. ■­rokba­­ gyűjtik, akkor a környék lakossága a szükséges energiával el van látva. A szélkerék által hajtott viziszivattyúk, vagy egy-egy ház villanyv­ilágítását ellátó elszigetelt egyes szél­malmok helyett tehát egész telepek létesítendők belőlük, akkor a kihasználásuk sokkal­­egysé­­­gesebbé és­ olcsóbbá v­álik. . Íme, ilyen aprólékos részlettényezőkből te­vődik össze az a minden politikánál és jelszó-és vasúton napirenden vannak. Békében az utat Varsóból Moszkvába, n­egyven óra utánt lehetett megtenni. Most három nap re tar­tott. A vonatból nézve a városok és falvak nagyon szomorú képet nyújtottak: a nagy gyárak kéményei nem füstölnek és az utakon köz!.'. .' a­­ amite sincs.* John Il’arri ezredes szibériai útjáról többek kö­zött ezeket írja a Daily Telegraph­ hasábjain: ,,Permben találkoztunk a vörös hadsereg egy züllött csoportjával, katonákkal, akik. (Ílansho­ff-r\&\ elszöktek és megadták magukat Gáldi tábornoknak. ■Tói megnéztem az arcukat és külsejüket és arra a meggyőződésre jutottam, hogy­ ha az emberiség fejlődése ilyen egyénektől függ, akkor az emberi­ség dolga nagyon rosszul áll. Többnyire kirgizek, mongolok, tatárok, kínaiak, van közöttük néhány európai orosz paraszt, munkás és egyéb,­­a társa­dalom legalsó rétegéhez tartozó ember." Azután el­mondja az ezredes, hogy a foglyok parancsnoka némi ellenállás után megengedte neki, hogy beszél­jen a bolsevistákkal. . . A foglyok nagy figyelemmel hallgatták, amit az ezredes mondott, a tolmács szerepét Frank asz­­szony,­­Ward összekötő­ tisztjének felesége vitte. Mi­kor az ezredes az­­­ pusztulást ecsetelte, amelyet a terror uralma okozott és kiemelte, hogy házak és falvak pusztultak el, családok mentek tönkre, asz­­szonyokat becstdenitettek meg és pi­ndért nem az ellenség, hanem oroszok követték el oroszok ellen, a foglyok­ egy részének szemében könnyek csillog­tak. Sokan­­ mindjárt­­a fehérekhez akartak csatla­kozni, többen kijelentették, hogy nem meggyőződés­ből „vörösek", hanem­ a körülm­ények kényszerítő hatása alatt lettek azzá. A parancsnok figyelmez­tette­ őket, hogy .addig, míg. . szülőfalujokat­ a feh­é­­rek meg nem szálltak, nem léphetnek be a fehér hadseregbe, mert családjukat a vörösek túszokként kezelik és­ álpártolás esettül az­ egész családot le­gyilkolják. XXXXXX XXXXXX XX XX x x x x x­­ x x Egy cigaretta I rubelbe kerül, vagyis a normális ár tízszeresébe. A vörösek­­uralma idején a főhadiszállás köze­lében a befagyott Kauia folyón egy úgynevezett ..mosóházat" emeltek és..itt. egy négyszögletű­­lakat vágtak a jégbe. Ezen. a .nyíláson tűntek el száz és ezerszámra azok a szerencsétlenek, akiket a vörö­sök gyanúsnak találtak és akiknek a birtokában ék­szerek, vagy már értékes ..bizonyítékok" víg­nak és ide hurcolták azokat a munkásokat is, akik az atro­citások ellen tiltakozni, merészeltek. " .Az ezredes ott volt, mikor a jég olvadni kez­deli és fátji a parton álló emberek szomorú cso­­portját, amint remegve teszek, nem­­kerül-e felszínre* valamelyik eltűnt hozzátartozójuk.. Az első napon, mikor ez­ a­ borzasztó halászat megkezdődött, körül­belül hétszer­ holttestet fogtak ki, kérgeskezű­ mun­­kásokét és fiatal, törékeny lányokét, mindenféle rangú és rendű embert. Szombat­ nál fontosabb munka, amelylyel szerencsétlen, kiuzsorázott, lerombolt, széttördelt országunkat újjáépíthetjük- KÜLFÖLD Az észt Mr­­ietartazlan­a Judenicset Az entente Kolcsak szabadonbocsátását követeli Révai, január 29. (Havas.) Az észt kor­mány letartóztatta Judenics tábornokot. Az en­­tente-missziók emiatt tiltakozást emeltek. (MTI.) Ma már francia körökben is megerősítik a Times-nek azt az állítását, hogy Kolcsak tenger­­nagy Fogságba került. A francia kormány a szibé­riai francia tömegbizott útján sürgős jelentést kér és követeli a tengernagy szabadonbocsájtását. A lengyelek, lettek és litvánok littaui értekez­­lete végleges eredmény nélkül oszlott szét. A tárgya­lások során a tettek országuk határául a kurlandi közigazgatási határvonalat kérték. A litván megbí­zottak hazautaztak, hogy a lettek ellenjavaslat­airól jelentést tegyenek. , Hírek vannak.. arról, hogy Foch marsall Var-t utazik. , Poinearé és a belga király találkozása, cáré köztársasági elnök azon a körútján, de­ Nipuperf, Farnek, DiXUluiden és Ypem városá­nak a hadikeresztet nyújtotta át, találkozott Albert belga királlyal. A két államfő kíséretében lévő­­államférfiak jelentős gazdasági tanácskozásokat fálla­lattak, amelyek között legfontosabb, hogy a helyi­­i kormány, széntermelésének fölöslegét, a fremoiti kor­,­mán­y rendelkezésére bocsájt­ja. A jug­oszláv kormány visszautasította az­ ultimátumot. Pak­sból jelentik: A f­emas-ügynök­ség­­jelenti: Az 1.entente-hatalma­kho­z intézett vála­szában a jugoszláv kormány kijelenti, hogy a január 20-i­ki jegyzéket barátságos javaslatnak tekinti, nem eredig parancsnak és azt kívánja, hogy • a szövetsé­gesek adjanak megfelelő időt a válasz gondos meg­fontolására. A javaslatok ellenkeznek a népek szam­­­bati önrendelkezési jogával.­ Elutasítják az összes Jugoszláviára rótt­ 'feltételeket és utalnak' arra, hogy sem­m­ii biztosíték sincs a Jugoszláviának jutó vidé­kek és olyan területek kiürítésért, mint Zára és Fiume, am­elyeket független államokká akarnak ala­kítani, mikor az ott lévő megszálló csapatok eltökél­ték, hogy nem engedelmeskednek kormán­yuk bétán, csalnak. A jegyzék kijelenti végül,­ hogy Jugoszlávia a méltányosság és igazságosság szellemében bízva, reméli, hogy a szövetségesek megelégedik, hogy mó­dosító javaslatoteset­ terjesszen elő,­­ mert ezt a kér­dést a barátság és a kibékülés szellemében akarja­­ megoldani. Mikimből jelentik: Triesztből jelentik a. Secoló­­­­nak, hogy Kigra tábornokot, 3 helyetre helik hadosz­­tá­ly parancsnokát. D’Andultzio katonái le­tartóztál­-­­ tők és Fiuméba vitték A lábaim okát azzal vádolják, •­­hogy D’­Annimzióval szemben ellenséges m­agatartást tanusit.­­ Lord Róbert Cecil az orosz kérdésről: kor­i Robert Cecil a, .népszövetségről beszélve egv gyűlés alkalmával,­ a következőket mondta: „Mit fog a népszövetség tenni Oroszországra vonatkozólag/ - Keni K8H-b trttefekísés­eilől, hogy egy őt várt megol­­dást találjunk, am­ely végre meghozza a szeren­,­csétlen ország szenvedő millióinak a békét?- Leg­alább küldjön ki a legfelsőbb tanács egy nemzetközi­­ bizottságot, amely minden előkerés nélkül a dolgok valódi állását megállapítsa és szólítsa föl az­ ösz­­szes feleket, hogy erre az időre szű­k­­tess Mi­ be :? tiarcot. Mindenekfölött pedig­ ragaszkodjék­ ahhoz.... hogy "a szomszédos átíróinak közül mi se indítson­­ háborút Oroszország .ellen. akármil ven oka is ta-. győri erre. És ennek a kötelezettségnek kölcsönös­.­­­nek kell lennie1. Ha ők nem támadják meg Orosz­orsz­ágot.' • a szovjet-kormiuruhák sem szabad meg­támadnia őket“ Millfranci utóda Poinearé? Angol politikai U őrlik Millétand kormányának nem jósolnak ha­szn­­életre és­ már most kezdik találgatni, hogy ki lesz az ülő­­itt. Poinearé néni titkolja, hogy az Eruttée­­ből való kiköltözése után megint aktív tal­tikával óhajt foglalkozni. Szenátorrá választásai Itiva'a'c­san ugyan még nem fogadta el, de kétségtelen, hogy nem fogja elhárítani magától ezt a megtisz­­teltetést. A Dti­hi ’Chhinféle v ■'­menye szériás, ha Millerand. eg­y hónapig meg tudja tartani a kor­­mányelnöklég­et, akkor utóda­ feltétlenül Poinearé lesz, elfoglalva azt a széket, amelyet az Eh'sek kedvéért hagyott oda."

Next