Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-19 / 222. szám

Katonai diktatúrát terveznek Safonországban Az Arbeiterzeitung Berlinből jelenti: Északbajor­ország s­zociáldemokratái a birodalmi kancellárhoz, Kahr bajor miniszterelnökhöz és más helyekre kérdést intéztek, amelyben utaltak arra, hogy a bajor országos lövészcsapon, szeptember 26-án, Ludendorff, Lindenburg és a volt bajor király is megjelennek. Katonai körökben a legapróbb részletekig megtették az előkészületeket katonai diktatúra kikiáltására. A miniszterelnökhöz azt a kérdést intézik, mit szándékozik tenni a rend és nyu­galom fenntartása érdekében, a szociáldemokraták felhí­vást bocsátottak ki, amelyben felszántják Északba jár­or­szág lakosságát, hogy semmiesetre se engedje magát provokáltatni is ,se legyen riszt semmiféle gyüleke­­veséken. Budapest—Páris 8 óra Repülőgépjárat JPáris—Budapest—Konstantinápoly között paris—Budapest és Budapest—Konstanti­nápoly között, légi összeköttetést terveznek a francnak. A francia, kormány kiküldötte, gróf Gail,iari,a franca Aero­ forgalmi részvénytársaság igazgatója Budapestre érkezett, hogy a budapest—párisi ás­z —Budapest—konstantinápolyi légi utat berendezze. A francia stikoltáSft jelenleg tárgyalásokat folytat a­­magyar kormány­nyal, miután­ Budapestet nagy gócponttá akarják kifejlesz­teni a Kelet és Nyugat közti MjJ? kapcsolatban. A francia kiküldött megbízatásáról és tárgyalásairól a következőképpen nyilatkozott. A francia kormány súlyt helyez arra, hogy Budapest ebben a légi összekö­tetésben megfelelő helyet kapjon A távolság Budapest és Paris között repülőgépen S­óra, Budapestről Konstantinápolyba, ugyancsak S­óra. A társaság naponta több repülőgépet óhajt indítani, amelyek nemcsak­­ személyforgalmat, hanem levél- és podgyászforgalmat is fognak lebonyolítani. Gróf Gauliard véleménye szerint ezen repülőponto­k távh­őforgalmat, amely ma nehézségekbe ütközik, teljesen ki fogja kapcsolni és a kereskedelemnek is szolgálatokat fog tenni, mert a külföld áraival pár órán belül tisztában lesz. Nemcsak a gyorsaság, hanem a biztonság követeléseinek is eleget tesznek, mi­után a legmodernebb gépekkel bonyolítják le a forgalmat. A társaság Budapesten nagyszabású repülőteret és műhelyeket akar­­berendezni és ezáltal a magyar ipart is támogatni. Gróf Gallard félszer hangsúlyozta, a vállalkozásnak nemcsak k­ereskedelmi, hanem politikai­, fontosságát és a tt a kedvező hangulatot, amely miel ma Franciaországban Magyarország Irónt viseltetnek. Millerand francia miniszterelnök személyesen bízta meg azzal, hogy Magyarországot belekapcsolja­­ebbe a forgalomba. Budapesten ebben az ügyben már tárgya­lásokat folytatott Rubinek kereskedelemügyi miniszterrel, Damény állam­titkárral és a légi ügyek országos vezetőjével, Petróczy miniszteri tanácsossal. A tárgyalások jól haladnak er­re és remélhetőleg rövid időn be­lül a végleges szerződést meg lehet kötni. A forgalmat a jövő tavaszszal meg akarta, kezdeni teljesen modern repülőgépekkel, amelyek több sze­mélyre vannak berendezve sári fülkékkel, a legnagyobb kényelemmel s amelyek annyira védettek, hogy virág is nyiik bennük. Az útirány a következő lesz: Pirit, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest, Konstanti­­■napéig. Prágáig, a vonal szeptember 1-je óta már rendben van­ Miután, a társaság Londonnal is vonalat tart fenn, megváló jele* esetén a londoni és párisi újságok már délután, Budapesten olvashatók lesznek. A társaság ebi kiadása, erre­­ vonalra körülbelül 60 műláj frank lesz. ~ ~yirr f ** i~~ Tréf* Wr' tmr'amm---——nw---1—-----n—Tír un i — ■*---- » - sur - m» n ■ha t a rtin Ki.kény kul'i...m-zsaiterj i'ft'abu vijeene­rg­ieterni tanu­lmamyait, sokat időzett Fámban akkor, ha kimaradt egyik vagy másik román kormányból és most aix-sea-baiasi tartózkodását arra használta fel, hogy teljes terepismerettel dolgozza meg a­ francia, politikusokat és a francia lapokat külpolitikai terveinek érdekében, ieart nyilatkozatai közül többet ismertettünk már, de nagyon érdekes reánk nézve is az a nagy programja, amelyet a Matin munkatársa előtt fejtett ki, am­ikor másodízben beszélgetett vele. Mozaik, helyett blokk A román külügyminiszter azt hangoztatja, hogy a kis-entenía­ formája még nem végleges és a scis-antenne különben is csak egy lépés a nagy cél felé, nem, pedig öncél. A programra az, hogy Középeurópa és Keleteurópa átlamm­ovaikjaiból egy nagy, egységes és masszán blokkot kell formálni. És Romániának az a feladata, hogy mi­nél szélesebb és minél szolidabb blokkot formáljon a mai mozaik-térkép helyén. Pillanatnyilag már két ha­­talmi csoport alakult ki, az­­ egyik Csehszlovákia is Jugoszlávia, amelyek szövetséget kötöttek, a másik Ro­mánia, és Görögország, amelyeket egy erős és szilárd entonita fűz össze. A második lépés az, hogy ez a­ kit hatalmi csoport ne forduljon egymás ellen, mint ahogy az többnyire történni szokott, hanem ehelyett járjon párhuzamos útán és iparkodjék összeforrni egységes alakulattá. Minden remény meg­van arra, hogy ez csakugyan megtörténik. A cseh korány elénk tette a Jugoszláviával kötött szerződést és kérte a mi aláírá­sunkat is. Én azt feleltem: A trianoni béke — nekem semmi ellenvetésem nincsen a szerződés­sel szemben, amely a trianoni béke integrális érvényben, maradását tűzi ki céljául. Prága minden írásban vállalt kötelezettség nélkül is számíthat K­ománia haladéktalan fegyveres beavatkozásira, abban az esetben, ha megsér­tenék, vagy akár csak érintenék a trianoni béke rendel­­kezéseit. Azonban egészen más kérdés az,­­ ha egy általá­nos jellegű szövetségről van szó. Ezt az általános szö­vetséget mi is akarjuk, de szélesebb alapokra kiépítve. Ebben helyet kell kapnia hármunkon kivil, Görögor­szágnak is és ötödik gyanánt — Lengyelország nők. Egységes katonai és diplomáciai front — Egy négyes­ szövetségi amelynek Görögország, Rd­­ém­a, Szerbia és Jugoszlávia a tagjai még mindig torz koncepció volna­k és még­ mindig nagyon szűkre van szabva:’ nem volna több egy lokális jellegű. (Szövetségi Londonban azt hiszik, Kopv­ér népszövetség első ülésén éles’ harc lesz Ném­etorzz­g, Ausztria és Magyar­­ország felvételinjl a nO^B»ö vetségbe. a helyzetet kompli­kálja az, hogy i TT'szavazatot képviselő délamerikai cet-portnál agg Batby"-szövetségnel nagy- 4 Gusard­W­­•roknak e .y konc-- rnjinel. Azonban egy olyan ötös­szövetség. un---l-, '-magában foglalta Lengyelországot is, kontiv­entális jelenségre és európai súlyra tenne szert, mert szilárd egységbe fonná annak az állam­ legyezőnek nyelveit, amelyek a Haiti-tengertől a Földközi-tengerig nep.dn.ak. c­. Ez a szövetség északtól délig széles övben vonulna át Európa egész testén, biztosítaná a rendet a szövetségre lépett államokon belül és elejét venné ■minden háborús konfliktusnak. Ez az én szövetségem, ezért, a tervért dolgozom minden erőmmel. A szövetsé­get az öt ódám között nagyon szorosnak képzelem el, katonai tekintetben olyannak, mint amilyen a francia­belga konvenció, amely megszabja azt, hogy a belga és a francia hadsereg egységes fegyvereket használ, egysé­ges technikai felszerdlést kap, egységesen tagozódik és egységes kiképzésben részesül. Az én nagy entente­ómnak biztosítania kell a loternui front és a diplomácián front ,fek­étim egységét- és én azt hiszem, hogy az általam elképzelt szövetség olyan erővel szolgálná Európa és az egész világ politikai és gazdasági érdekeit, hogy :nem, lehetne megtagadni tőlünk egy helyet, a nép­szö­vetség végrehajtó­ bizottságában, amelyet felváltva fog­lalnának el az öt szövetséges hatalom delegátusai. "Bulgária csatlakozni akar . A múltnak sok ellentétét és sok emlékét kell felejtenünk azért, hogy eljuthassunk idáig, azonban ez megtörténik, mert a jövő reményeinek nagyobb az ere­jük, mint amilyen a­ múlt emlékeinek. Hogy ide eljus­sunk, érc-hűséget kell tanúsítanunk egymással szemben , és érc-hűséget fogunk tanúsítani egymás iránt. Mind­járt adok egy példát erre. Nemrég a bolgár kormány tudomásomra hozta, hogy az elmúlt háborúk ellenére a bolgár nép őszinte bizalommal gondol Romániára, és Szerbiára, és szívesen megállapodásra lépne velünk. Én azt a választ adtam Bulgáriának, hogy a bizalom na­gyon megindít engem és még inkább megindítana ak­kor, ha a bolgár kormány nem feledkezett voltuk, meg valakiről, a görögökről. Ha ez a feledékenység a vé­letlen­­ műve, akkor reparálni kell, azonban,­ ha szán­­­dékos feledékenységről v va­n szó, akkor a bolgár kor­mány közlése nem érdekli Romániát. — Szakítani akarok a szak­­atókör politikájával,­­ am­ely­ csak a .ki­s érdekellentéteket látta, megfeledke­zett a­ nagy érdekközösségekről és ezzel gyakran dön­tötte­­szerencsétlenségbe az országokat. Azt hiszem, hogy nemsokára módomban lesz Londonban és Parisban elő­terjeszteni annak a nagy épületnek terveit, amelynek­­összeállítása politikám legfőbb célja és amelynek össze­állítása már küszöbön van, államok álláspontja bizonytalan. Franciaország és Bel­gium el vannak szánva, hogy Németország felvételét a­­legerélyesebben ellenzik. Magyar*ot*sj,áa és Németország a népszövetségben Z# ja»n sf­­ , AtSS *"' Vasárasagai szál ara 2 k­ororea Szerkesztősig és kiadóhivatal VI., Andrássy-ut 47. sí. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 200 korona, félévre 140 korona, negyed­évre 70 korona, egy hóra 25 korona. A­­VILÁG* megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szára ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­kon 1 korona, Jugoszláviába­n 2 korona XL évfolyam Budapest, 1920 VASARNAP szeptember 19* 222-ifő szám Hirdetések felvételnek Budapesten • Világ kiadóhivatalában, Blockner J., Győri és Nagy, Janim és Tsa,Tenener Gyu­la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leo­­pold Gyula, Leopold Dóráél, Schwarz Jó­zsef, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, KicksteinBernáthild-irodák­ban Bécsberu Hausenstein és Vogler, M. Dukcs Naeht, Rudolf Mosse, Berlinben Rudolf Kel­ta:1 . Berlin KW, Unter den Hinden 40/411 . A tizedik Szeptember negyedikén kellett volna megünnepelnie a francia köztársaságnak félévszázadis jubileumát, de az ünnepség nagyon szerény kór között játszódott le, talán Deschanel betegsége m­a-, és talán azért, mert a köztársaság vagy legalább a köztársaság jelenleg ki­­­alakult formája méig tetsé lett népszerűvé Franciaor­szágijan. A francia, népnek már csak csekély töredéke monarchista, azonban, a köztársaság szónak és a köz­társasági eszmének nincsen­­varázsa Franciaországban. A félszázad alatt­ Deschanel volt az Elysée-palota tizedik lakója, azonban nem Deschanel az első, aki többé-kevésbbé tragikus körülmények között távozik .14 elnöki székből kétesztendős hivatal annak lejárta előtt. Amikor 1890 február tizennyolcadikén a nemzetgyűléssé egyesült szenátus és képviselőház elnöke kihirdette, hogy a francia, nép akaratából Emile Loubet, a köztár­saság elnöke Loubet barátai közül sokan egy kis aggo­dalommal kívántak szerencsét az elnöknek. Hiszen hat elődje volt az elnöki széken Loubetnek és a hat közül egyetlenegy sem­ érte meg a­ választás hetedik évforduló­­ját az Elysée-ben. Kivéve Jules Grévyt, akit másodszor is megválasztottak elnökké, de aki második lusztrumet volt kénytelen megtörni lemondásával. Ha csak a lemon­­dásokat nézzük, akkor Deschanel lemondólevele az ötö­­dik, amely a köztársasági elnök aláírásával a francia törvényhozás elé került. Mintha Loubet szimpatikus je­lent­éktelensége engesztelte volna azt a fátumot, amely a francia köztársaság elnökeit üldözte odáig. Loubet be­töltötte az elnöki méltóságot az egész két éven át, csak úgy, mint két utódja, Fallieres és Poincaré. Adolphe Louis Thiers lépett a négyhónapos in­ter­­ regmim után a francia állam élére, mikor Bordeaux­­ben összeültek az újonnan megválasztott nev­zetgyülés tagjai, hogy megkezdjék a béketárgyalásokat Bismarck­kal. Hetvennégy év terhe nyomta r­á.. .akkor Thiers vál­la'' '. '.anban a végre­­ejtő hatalom feje“ még ugyan­olyan mozgékony és agilis volt. min., az a irata! ügyvédi. Isc ot-. eaegynihány eav-L azalatt KV- fei a, ujMgm iV -est. ^ ... _ tény': ti Eézácy’dT -slait vácezzs^ «v •V- zOérozc--.- t.-á rai­ • -merte Paris, km* három évvel utóht útra a&este és _ ramekétévas korá­ban a kis marseille-i ügyvéd egyike volt azoknak, akik­kél kénytelen volt számolni m­ndenki, aki érvényesülni akart Franciaországban. Az újságírás volt Thiers va­rázsvesszeje, karrierjének gyors és könnyű felfelé b­a­­rlillésénél, az újságírás, amely ekkor heroikus korszakit élte, mert a tudás teljes vértezetében léptek szolgála­tába, azok, akik többé-kevés­bé hivatásnak tekintették mesterségüket: szószéknek, amelyről eszméket­, refor­mokat, országjavítást és népboldogítást kell hirdetni, olyan felelősségérzéssel, amilyesit néhány évtizeddel utóbb­i miniszterektől sem követelt többé a közvéle­mény. Természetesen ellenzéki újságíróvá lett Thiers, hiszen a fraancia trónon X. Károly ült, akkor az a Bour­bon, aki nem tanult és mindent elfelejtett 1789 óta. Talleyrand-Péripard herceg, az autuni püspök,­a francia egyház javainak szekularizálója, Napóleon külügymi­nisztere és a Bourbonok trónjának helyreállítója, a nagy és mindenekfelett hajlékony diplomata csakhamar felismerte hajlékonyságának, okos és óvatos hajlékony­ságának örökösét a fiatal újságíróban és kegyeibe fo­gadta Thiers-et. Azonban Thiersnek nem volt türelme várakozni úgy, mint ahogy­ Talleyrand tette és tehette­ egy nagy múlttal háta­ mögött és nagy vagyonnal kezé­ben. Egy lépést tett tehát balfelé, talán azért is, mert élesebb volt a szeme az események menetének felismeré­­sénél,­ mint a sokat tapasztalt, de a sok tapasztalat köz­ben megöregedett hercegé. 1839 január elsején Thiers ■megindította saját lapját, a National-t, hiszen a francia forradalomról írott, története már olyan sikert hozott neki és olyan súlyt szerzett nevének, hogy egy szer­kesztésében megindított la­p számíthatott az egész fran­cia közvélemény érdeklődésére. Thiers története volt az első, amely három évtized után újból a forradalom mellett tört lándzsát. A forradalom véres eseményeit ugyan irtózattal ítélte el Thiers, azonban meglátta azt, hogy a forradalom által jutott politikai hatalomra és gazdasági virágzáshoz a polgári osztály, az a társadalmi réteg, amelynek ideológiája egészen átitatta Thiers-et és amelynek érdekeit teljes jóhiszműséggel mindenben azonosította az egész állam, az egész nép és az emberi haladás érdekeivel. Természetes tehát, hogy Thiers könyvének nagy visszhangja volt a francia polgári osz­tálynál, noha egyébként a forradalom története nem ve­­tekedhetik Thiersnek, a historikusnak főművével, a konzulátus és a császárság husskötet­es történetével, amelyet Thiers már politikai és adminisztratív tapasz­talatainak birtokában írt meg. A National sikerének tekintetében aligha voltak kétségei Thiers-nek, de arra aligha gondolt, hogy még néhány hónap múlva a National lesz a zászlaja annak a forradalomnak, amely megbuktatja a Bourbonokat és egalité Fü­löp fiát­ ülteti a francia trónra. A bankárok és az újságírók forradalma volt a négy­­ júliusi nap 1830-ban. X. Károly Polignac hercegre bízta a kormány vezetését és Poligrino herceg kinevezése nagyjából annyit jelentett, hogy a francia, arisztokrácia többé nem akar.

Next