Világ, 1921. február (12. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-11 / 33. szám

Péntek — Elrabolt takarékkönyvek. Az Andrássy-ut. és Terraflorut sarkán a villamosra várakozó Schwarz Bimm­ kezéből a tolongásban egy fiatalember kikapta bőr­­aktatáskáját, amelyben öt darab takarékkönyv volt, összhgsen 100.000 korona értékben ás néhány okirat. A fiatalebshe 11. nen.’ sikerült elfogni. Hchwarz a rabló nyomravezetőjének ötezer tonna jutalmat ígér. SZÍNHÁZ, művészet Hamletet láthatja most Íréren, mint filmdrámát Ásta Nudsoin-nel a cim­szerepben­, Sve­n, Gade,ak­i a film számára átdol­gozta a tragédiát, megoldotta azt a problémáit, hogy Ásta Niehen elváltva jelen­hessen m­eg szoknyában, és nadrágban v­alamint megoldotta a­ Hamlet-kérdést is, nagyon egysze sieti, úgy, hogy az esztétikának nem­ le­sz többé dolga van. Hamlet határozatlan, habozik akkor, amikor cselekednie, kellene, ne­m bírja el a reá mért feladat súlyát­­és kétségeivel is viaskodik, nem csupán apjának gyilkosból, pedig Sven Gade frap­páns magyarázata szerint azért történik, mert Hamlet voltaképpen, nő és nem férfi, anyja csak azért bújtatta nadrágba, hogy megszerezze számára a trént. És N­amidnek, a fiatal leánynak keskeny válla, finom, bo­kája csakugyan nem alkalmas egy olyan teher próba viselésére, amilyent a gyilkosság megtorlása jelent. A film alighanem helyesen oldotta meg a problémát, vagy legalább a berlini közönség elfogadja ezt a meg­­oldást és órákon át ácsorog jegyért, hogy láthassa a­ szoknyás Hamletet.­­*) Hangversenyek- A csütörtöki napról szóló liftszámolóabban­ négy fiatal művész hangversenyéről kell megemlékezni. A Vigadóban Bognár Árpád jeles­­tehetségű és jól képzett hegedűművész játszotta Vieux­­temps a-moll versenyét, Corolli La Folia-ját, Erest és agyar hangulatáért, Kreisler, Schubert, Hubay kisebb műveit. Behízelgő tónusa, meleg temperamentuma és ízléses előadása a hallgatóság őszinte tetszését vívták ki.­­ A Zeneakadémia nagytermében Szendynek egy volt növendéke, Hanák Árpád zongorázott Bach-, Szántó-, Beethoven-, Chopin- és Szendy-kompozíciókat, igen lendületesen és színesen, a kamarateremben pe­dig Höchtl, Margit és Vszprémi Andor szonátáztak. Höchtl Margitot már eddigi szerepléseiből előnyösem dig Höchtl Margit és Veszprémi Andor szonátáztak, zenész lesz. A mai szonátázásban még sok volt az első szerepléssel járó lámpaláz. Brahms, Beethoven■ és k voltak műsoron. fc) Furfangos opera-látogatók. Az Opera va­ly­esti P­mtea-előadására, melyet a József Ferenc meg jótékonysági akció javára rendeznek, a fel­­helyárak dacára is alig lehet már jegyet kapni, részbé szerencsés, de agyafúrt jegy-aspiránsok úgy akarják kikortolgató a sorsot, hogy egy ko­­előadásra váltanak jegyet és erre az előadásra m mennek el. Az így érintetlenül maradt jegyük­­tarják a vasárnap esti tolongásban elfoglalt j­egy­­et félrevezetni. Az Opera evzetősége azonban már íte ennek megakadályozására a kellő intézkedés Egyébként az előadásnak nemcsak az erkölcsi, anyagi sikere is­­biztosítva van. ») A seriffmadár bemutatója. A Nemzeti :'£ legközelebbi újdonsága valószínűleg Harsányt­ak Griff madár című háromfelvonásos színdarabja. Íf madár, mely már esztendők óta várja bemutatá­­. Nemzetinél, az első egész estét betöltő darabja Ivi Zsoltnak, aki jelenleg­ a Renaissance­ Színház f­­tója­ • ) Egy magyar iparművész amerikai sikerei, a mozigyárak a filmekkel együtt hi­rdetőplaká­­ts szoktak kiviteli küldeményeikhez csatolni, .ai gyárakból egyre-másra kerülnek Európába ötletes és finom plakátok, melyeket egy uj ras­­signál. Gabiiknak hívják s újabban keresett pia­­tolója nemcsak az újvilági filmgyáraknak, de van annak a világnak, ahol, a jó reklám egyik­­ének a plakát, vagy újsághirdetés művészi­ségét­ tartják. Ez az amerikai Gabiik Antal ma­­­ ember, aki néhány esztendeje végezte az iparmű­­iskolát, itthon kerámiai modelleket készített s a bútorberendezést is, aztán áthajózott Ameri­­ahol e plakátok bizonysága szerint jó Szerencsé­rt.. . Magyar művésznő sikere Parisban. A angol zenei világ előkelőségei, továbbá a kis má­­lgyar kolónia lelkes ünneplésben részesített egy m­agyar művésznőt: Arányi Jelly kisasszonyt. A nőt felkérték, hogy hosszabbítsa meg párisi tax­isát s mutassa be művészetét szélesebb publikum­­francia filharmonikusok februári koncertjén. A­­ nő a kitüntető felszólításnak eleget is tett. A i­­ején a szokásos nagy zenei események külső­­ött­ megtartott koncertnek kimagasló pontja volt művésznő hegedű játéka és­­különösen Beethoven ír-szonis­ájával és egy Pagani­n­i-darabbal szerv­ey becsületet a magyar névnek: Dohár frakk. Ez a szerb címe Drégely fiá­­ig sikerű Szerencse fiá­nak, melyet (nyilván német bán: Der gulsitsende Frakk) mostanában a bes­­zulovéneidnék­ szintáru­lat a Bácska, valamennyi árosában játszik. A megszállt terület szerb sajtója nagy elismeréssel ír a magyar darabról és a szerb elő­adásról, mely azonban csak nagyon gyér látogatottság­nak örvend. (*) Új operett: Beöthy László, az Unió vezér­­igazgatója, megszerezte előadásra, a, Kocsis­ gróf című operettet, melynek szövegét Rajna Ferenc írta, zenéjét­­pedig Kulinyi Ernő verseire szobor. Károly szerezte. (■) Lionardo da Vinci-kép egy márvány lapon. Bécsből jelentik: Érdekes és ha a történet valónak bizo­nyul, művészi szempontból nagyon jelentős leletről be­szélnek most sokat Bécs művészköreiben. Arról van szó, hogy egy bécsi textilnagykereskedő, aki nem tarto­zik az ismert gyűjtők közé, néhány évvel ezelőtt, ter­mészetesen potom áron, egy képet vett, melynek az volt a különössége, hogy nem fára vagy­ vászonra festették, hanem egy simára csiszolt márványlapra. A kép nyil­ván régi darab volt, de új tulajdonosa nem tulajdonított neki nagyobb fontosságot s inkább csak kuriózumként tartogatta lakásán. Néhány hét előtt, valamelyik barátja, meglátta a­ képet s rábeszélésére a tulajdonos elküldte a bécsi állami múzeumba megbirósás és agnoszkálás vé­gett. A múzeum szakértői pedig hamarosan a állítólag minden kétséget kizáróan megállapították, hogy ** egy­házi tárgyú festmény Lionardo da Vinci alkotása s a művész, szeszélyes ötlete lehetett, hogy ilyen furcsa alapra helyezte a képet. Hir szerint a, kép tükör írással szignálva is van s ez az egyetlen pont fölöttébb valószí­nűtlenné teszi az esetet, bár mellette szól viszont a bécsi múzeum hivatalos attesta­tuma, mely igazolja, hogy való­ban Lionardo da Vinci műve. A tulajdonos természete­sen a felfedezés után egy pillanatig sem gondolt, arra,, hogy. J megtartva, a képet i, nyomban érintkezésbe lépett ".Yames Ma­rcellel, aki most tudvalevőleg Münchenben él s az ugyancsak magyar származású párisi Kleinberger műkereskedővel, a­­márványkép árubab­ocsá­táná.Tv. roront­­kozólag. A bécsi tulajdonos 100.000 svájci frankot kér az értékes márványlapért. (*) Magyar rézkarcok Németországban. A napokban Budapesten járt­­Rudolf Pisehoff müncheni műkereskedő és kiadó, aki főképpen rézkarcok, lito­gráfiák és egyéb grafikai munkák kiadásával és ter­jesztésével foglalkozik. Nálunk is ilyen anyagot ke­resett s főleg grafikusainkat kereste fel, akik közül Prihodának és Zádornak több rézlapjátó vásárolta meg kizárólagos kiadási joggal é­s más grafikusoktól is kötött le dolgokat. (…) Az Intim-Kabaré hétfői premierje iránt, óriási az érdeklődés. Jegyek 10 napra előre válthatók a pénztárnál, Teréz-körút -ift. és a jegyirodákban. Környez Zoltán: Szerelem és Irodái. Ez a verses könyv, kiállításának finomságával, papírjának minőségével ,arról­­beszél, hogy fiatal költő bemutat­kozásának már esztendők előtt készült s azóta meg­nyomva, években várta zajos és­­forgalmas idők el­múlását, amelyek legfeljebb lírai élményekre, de nem költői debntettre alkalmasak. Környei Zoltán ebből a kötetéből ítélve, ahhoz, a fiatal lírikus, gárdához tar­­­tozik, akiket formákban és élményekben is megihle­tett a nyugat levegője, de akik e művészi impressziók alatt is erősen magyarok maradtak. Közvetlen s ha nem­ is túlságosan mély érzéseinek színes és könnyed formában tud” megszólalást adni. Nem keresi a nagyon spély lila­ élményeket s nem is a nagyon komplikált képeket,­ de olyan verseket irt, amelyek fogékony közönségben nem maradnak hatástalanok. Környei ez elkésett bemutatkozása tetszetős és jó ígéret az elmúlt esztendők már lezajlott és a következők eljövendő fejlődésére. (*) A ,,Színház és Mozi’’ Barna Jenő lapjának első száma gazdagon illusztrálva, pompás kiállításban megjelent. A lapból kiemeljük Bárdos Artúr, Retje Pál,­ Pakats József, forró Pál, Kas­kai Ferenc, Urbók Attila, Paulini Béla, Kővári Gyula, cikkeit.­ Hangversenyek (*) Pénteken lesz közkívánatra Wilke Lotte II. klasszikus táncestéivé, nagyobbrészt új műsorral. (Harmónia.) .(*) Lieszkovszky—Nádasy páratlan sikerű tánc­­matinéját, Kulki Margót közreműködőj­ével, megis­métlik február 1fi­ák­, vasárnap délelőtt 11 órakor a Renaissance-színházban. Jegyek elővételben a színház pénztáránál. Filmszínház­ ­ (*) A láz, mely Genuinát, az expresszionista dráma hősnőjét perzseli, a mi korunk láza, ez a­ lap­pangó betegség, mely kultúrától megvon­ott testünk­ből kicsi­ázik." A maga ,sajátosságában is remek film­­alkotást csak hétfőig vetíti" a Qarso, melynek közön­sége ,bódul­tan gyönyörködik egy meglepően új és mégis örök emberi tragédiában. (*) Pola Negri­­és Osifi Omvildu- a Hollmnbrucg pénteki ú­j filmjeinek - a főszereplői. Az előbb: a ,Bün­tet a m­últ" című nagy dráma, az­ utóbbi „A dada­­lázdúlást‘ című vígjáték főszerepét játssza. A vígjáték második főszereplője Huszár Károly, a népszerű fér­fi, aki most tudvalévően, berlini­­ moziszínész. Az ut­-kor kezdődő film­revü színpadi újdonságokat is hoz: bemu­tatja Batsányi Zsolt-Vstadé-■ 'csiva.it' egyfelvonatos­­vígjá­ték­át, amelybé­­ Virányi Sándor, Földessy Sándor és J Mosner Magda játszanak, azonkívül Lukács Sári m­i­­da­lokat­­ énekel és Béke­ff­y László új konferanszt ad elő. Az előadások hétköznap' 5...%7, (j0, ünnepnap J'á4­­5, %7 és A.49. órakor'kezdődnek. S . .. (*) Madame Récamier ma és holnap látható Jia­­zám-Mozgóban, Mátyás-tér. (*) Színházak mai ,műiért. Operaház: A hegyek alján (6). — Kemséti, Szinhás: Stuart -Márik (6). — Vígszínház: A hattyú (6). — Király-Ezinház: Qilten­­focchi­ (1­ 1-7). — Magyar Színház: Peer Gyul (6). — Városi Színház: A zsidóad (6). — Belvárosi Sikiósz: A buta ember (­gy). — Andrássy-úti Színház: Testi­­vérek, Szakítsunk stb. (7). — Eskütéri Színház: Lotti ezredesei (ifj.7). — Rcon-Szinház: A bálkirályné (­£7). «“■* Várszinház:. A faarn » Appíló-Kabaré: Ai község delgában, Vereb, Az asszony á® a, hűség (SzH -__ phi­­n- Ka­baré: Báró ur, jöspénynéző, fényűzési adó stb. (4,1-7). Royal-Orfeum: Falu végén kurta kocsma (Yf7)­"— fővárosi Orfeum: Uj febr­ér­i varieté mű­sor (bitz). — Royal-Apalló: Vissza a paradicsomba, Kitűnt trónörökös (6, %7, .%«). — Dinnia: Vissza­ a paradic­somba (5, %7 -Vá®)­ — Tivoli: A szerelem vi­rágai (5, %7, 1/09). — Mozgókép-Otthon: A szén­királynő, A­ honié­sskü (8, 7, 9). — Cors°-Mozgó: Gem­ina (3,. 7, 9). — Royal-~Lagymozgó: Az úszó bör­tön (4—10 óráig). — Renaissance-Sz­inház: Büntet a múlt, A dadalázadás (5, %7,­­49). — Uránia: Hedda Gatdler (6, %7,­­%­).----Olympia: Harry Piel újabb kalandja (5, 7, 9). VILÁG 1921. február 11. 5 k­ ö­zgazdaságunk rendezése. Dr. Pályi Ede, aki­­aliensztikai működése szinte nagyobb érdeklődést a külföldön, mint a gazdasági kérdések iránt tősen, érzéketlen magyar közönségnél, ezen a memorandumot írt a jóvátételi bizottsághoz. A­­ kérdéseket­­teljesen kirekeszti érdekes és tü­skés fejtegetéseiből és csak azt tárgyalja, mint segedelmünkre a jóvátételi bizottság gazdasági esetükben. Kézen fekszik a negatív segedelem, teljes egészében a bizottság jóindulatától függ­­, ha nem timaszt velünk szepham.­aton a köve­­telésypet a,TMeivel­(a_A^a»a**typB^nrs7.h­fr nem bst ki. A a békeszerződés nagy hatalmat ad, tőle függ, hogyan használja fel ezt javunkra, vagy el­lenünkre. Ile módjában van hatásosan támogatni ben­nünket azoknak a régí­tőeszközöknek a megszerzésében is, amelyekre gazdasági talpraállásunk érdekében is szükségünk, van. • Felajánl e tekintetben dr. Pályi nem­zeti vagyonunkat feltüntető leltárt, közgazdaságunk je­lenlegi és tervbeveendő rendszeréről tégy ütemtervet és államháztartásunk rendszeréről egy kitségvet­és ter­vezetet. Aki­­a Csonka-Magyarországban rejlő erőket és talpraállásunk akaratát ismeri, tudja, hogy ezekkel be tudjuk bizonyítani hitelképességünket és azt, hogy ha a termelésünkhöz meg tudjuk szerezni a szükséges esz­közöket,­ akkor ezen a téren is aktivitást tüntethetünk fel. Éppen a belső rendhez szükséges és a termelés ál­talános megindít­ásánál nélkülözhetetlen termelési esz­közök biztosítása a céljai azoknak a kívánságoknak, amelyeket a jóvátételi bizottságnak támogatnia, kell. Ezeknek teljesítése lehetővé teszik a termelés fokozásá­hoz szükséges eszközök beszerzését, államadósságaink konvertálását és redukálását, a drágaság leszorítását, rossz bankjegyeink helyett aranyjegyek kibocsátását és így valutánk külföldi paritásának helyreállítását és költségvetésünknek normális­­keretek közé való szorítá­sát. A nemzetvagyon leltára alapján az entente-álla­­m­ok magy bankjaitól aranyértékű jelzáloglevelek kibo­csátását kérjük és ezzel a nemzetvagyon 30 százalékát törvény útján jelzálogil­ag megterheljük. E jelzálogleve­lekkel arányban fizetjük­­ ki államadósságunkat, bele­értve bankjegyeinket is. Ezért a hitelező konzorcium­nak a magyar állam évi 20—40 millió frankot fizetne, ami nem súlyos idegterkeltetés. Az üzemtervezet meg­mutatja, milyen áruhitelre van szükségünk, ez azon­ban legföljebb egymilliárd svájci frankra terjedne. Köz­vetlen adósok lennének, a termelők, akiknek termelési eszközökre van szükségük, de felelősséget vállalna az állam is. Végül szükséges lenne valutánknak arany frankra való átal­akít­ása. Pályi terve szerint a külföldi hitelezők a hazai bankok és szövetkezetek konzorciu­mára intézményeznének egymilliárd arany frank értékű váltót, amelyeket a külföldi hitelezők girójukkal látnak el. Ezeket a devizákat" a külföldi hitelezők kezükben tartják és­ ezek alapján a magyar bankok és szövetke­zetek konzorciumával együttesen egy magyar jegyki­bocsátó bankot alapítanak, melynek alaptőkéjét az egy­­milliárd frank értékű devizák alkotnák és amely­ aranyra szóló magyar frank jegyeket bocsátana ki. Eképpen a bankjegyek r­évén, amelyek devizák ellenében a bank­nál bármikor­­ becserélhetők, valutánk paritása a világ­piacon teljesen helyreáll. A Cunard letelepedése Budapesten. A Ciunard hajózási társaság, mely kivándorlók szállítására a magyar kormánytól most kapta meg a ■koncessziót,­­Bu­dapesten irodát nyit. Évegből a Baross-téren 800.00® koronáért megvásárolt egy kis vendéglőt és­­a helyisé­get irodának rendezi bve. • ■ Húsz százalék kamatot számítanak a kaéter-tsahek. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter reform­­tervei során arra hívta fel a közönséget, hogy a­éttzét vigye­­a bankokba. A pénzügyminiszter felszólí­­ására Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő az OMKB nyílt ülésén válaszolt és kijelentette, hogy a­ közönség a te­­saurált készpénzt szivesen helyezné el a bankokba, ha ezek a­ betevőkkel szemben méltányosabb kamatpub­li­­kát követnének és­­a feleknek pénzük után nemh­líá meg 1 2 százalékot­ terítenénék meg. Hogy a betéti kamat-­ láb emelése mennyire jogosult, az egy előkelő­ buda­pesti kereskedőcég vezetőjének hozzánk intézett levelé­ből is kitűnik. Az illető cég nagyi vagyonának t­ekin­té-­­lyes része áruban­­fekszik és újabb árubeszerzés céljá­ból egy budapesti vezető intézetnél négyhavi lejáratra kétmillió katona hitelt vett igénybe. A bank 3 százalék kamatot számolt, de ezenkívül az illető­­céggel külön szerződést kötött, mely szerint az adós cég a banknak jutalék, címén n­égy hónap alatt SJjfO.OOO koronát­ tárta­­­k megtéríteni. Ha kiszámítjuk ,a kamatszolgáltatást, kiderül, hogy az adós az igénybevett tőke után kamat és jutalék címén nem kevesebb, mint 20 százalékot fizet a hitelező banknak. A német-jugoszláv kereskedelmi szerződés-Belgrádi jelentések szerint Németország és Jugoszlávia­ kereskedelmi szerződést kötöttek. A szerződésben a kereskedelem és forgalom szabadságát a két állam egy­mással szemben biztosította és csupán csa­k azt a jo­got tartották fenn, hogy a vámtételeket mindegyik állam belátása szerint állapíthassa meg. A posta- és telefonforgalomra,­­ továbbá az iparcikkek védelmére m­enve a két átfeso tébba szerződést fog kötni. KÖZGAZDASÁG

Next