Világ, 1921. március (12. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-16 / 57. szám

Szerda — Az egyetemi ifjúság; márciusi ünnep©. A magyar egyetemek és főiskolák ifjúsága az idén is ke-' gyeteket ünnepelte meg március 15-ikét. A Vigadóban tartott ünnepélyt a filymnus nyitotta meg... Az .eis'a .-szónok, Toros Sándor, 11848 májfijue-iroiscének jelentőségét méltatta, majdWolfpjanttírja, király, államférfi tartott ünnepi beszédet. ..Máig — mondotta — egy 'idegen faj hegemóniája tartotta megszállva Magyarországot és a magyar sajtót.' Természetesen ennek, az idegen fajnak rovására irtja az ország megcsonkitását is. ..Nekünk nem kell békeszerződés, — fejezte be szónoklatát — nem kell népszövetség, amit a szabadkőművesek találtak ki.“ Az illusztris magyar bíró ünnepi szavai után Bakó László alkalmi verseket szavalt, Kóczé Antal zenekara magyar nótákat játszott, az egyetemi énekkar pedig a „Nem, nem soha" című dalt énekelte. Déli.12 órakor száztagú, küldöttség koszorúzta meg a Várban lévő honvédszobrot, délután pedig a Nemzeti Múzeum kertjében, majd a Petőfi-szobornál folytatódott az ünnepély. A Védő Ligák Szövetsége is megünnepelte a márciusi nagy napok emlékét. Délelőtt a Szabadságtéren álló irredenta-szobrokhoz vonultak ki, ahol Patacsi Dénes, a jeles költő szavalta el irredenta versét. A vidéken is mindenütt ■— így elsősorban Szegeden, Győrött, Miskolcon, Kecskeméten — lelkesen, ülték meg a szabadság ünnepét. A Budai Katolikus Kör márciusi ünnepélyén gróf Apponyi Albert, a kör elnöke beszélt. — Arra, hogy ünnepeljünk — mondatta — hiányzik lelkünkben a hangulat, de visszaemlékeznünk, és okulnunk annál szükségesebb. A lelkesedést el kell raktározni magunkban, hogy az átalakulások nagy pillanatában az ifjúság mámorító erejével tölthessen el. Lehetővé válik ez számunkra is, ha magunkévá tesszük a keresztény gondolatban rejlő nagy etikai erőt. A liberalizmus nagyhibája az volt, hogy ettől el akart szakadni. — Dr. Székely Aladár temetése. Nagy részvét mellett temették el ma délután dr .Székeli Aladár ügyvéd, volt ortozággyülési képviselőt a Csengery utca 20. szám alatti gyógairazból. A végtisztességen a közélet számos kivilóettga jelent meg s testületileg képviseltette magát a Központi Demokrata Kör, továbbá az Erzsébetvárosi Demokratakör. ..amelynek az elhunyt társelnöke volt. Ott volt a temetésen, dr. Vázsonyi Vilmos nemzetgyűlési képviselő, Tomcsányi Pál miniszter, dr. Pető Sándor, dr. Bródy Ernő nemzetgyűlési képviselők, dr. Pap József, az Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Sstupka , László őrnagy-hadbíró és még számosan. Az egyházi szertartást dr. Józan Miklós unitárius lelkész végezte, a Nemzeti Demokratapárt nevében, dr. Bródy Ernő, az Erzsébetvárosi Demokratakör nevében pedig dr. Lévai Rudolf mondott búcsúztatót. A vízivárosi temetőben levő családi sírboltban helyeztek örös nyugalomra az elhunytat. — A Magyar Asszonyok Szövetsége csatlakozott a vigadókér határozathoz. .A 'Magyar' Asszonyok Nemzeti ■ .Szövetségei és a hozzája csatlakozott nőszövetségek tegnap gyűlést tartottak a Vigadóban, amelyen , megjelent Horthy Miklós kormányzó és TSSiSI. főherceg is családjával. Raffay püspök imája után Tormay Cecile szónokolt a „destruktív" szellem terjesztői ellen és kijelentette, hogy „az új honalapításkor nem szabad szóhoz engedni, úrrá tenniismét azokat, akik nemzeti életüinket aláásták és katasztrófánkat előidézték", ő is, mint a másik vigadóbeli gyűlés illusztris vezérszónoka, a destruktív sajtó vagyonának zár alá vételét követelte. Utána Zichy Rafael grófné, az Országos Katolikus Nőszövetség nevében kért frázisok helyett komoly munkát (!), majd Meszlényi Hana, Szilassy Aladárné és Gregersen Lujza állapították meg, hogya csehek, szerbek, oláhok és zsidók fosztották meg az országot ezeréves jogaitól, íjaiért keservesen meg kell fizetniük. Özvegy Kirchmajjer Félixné beszéde után Jászai Mari aSzózatot szavalta el, majd Buzogány Anna, Körtepényi Olivérné és Ágoston Gézáné szólaltak fel -és végül Mészáros János érseki helytartó fejtegette a keresztény nőkösszetartásának nemzeti jelentőségét, minek utánaa gyűlés elhatározta, hogy csatlakozik a destruktív sajtó elleni mozgalomhoz. — V. Ábrahám Dezső nyilatkozata. Kaptuk a következő, nyilatkozatot: A függetlenségi és 48-as párt tegnapi fálasztmányi ülésén szóba került a római katolikus izignisz főpapságának a népköztársaságot üdvözlő irata is. Félreértések és rosszakaratú magyarázatok elkerülése végett ki kell jelentenem, hogy a katolikus főpapság állásfoglalására való rámutatásban sem a pártot, sem annak egyetlen tagját semmiféle célzatosság nem vezette, sőt éppen ezen üdvözlő inat. kiemelésével csak annak akartak kifejezést adni, hogy még olyan tiszteletreméltó állásban levő egyének is tudomásul vették a beállott politikai változást, mint a katolikus egyház vezetői. A függetlenségi és 48-as pártnak elveit nem egy katolikus főpap igen nehéz időkben lelkesen hirdette, viszont a párt mindig megkülönböztetett tisztelettel viseltetett a római katolikus főpapság iránt, mert azt tartotta és tartja most is, hogy az igazi destrukció a hit kiölésével és a lelkek közönyössé, durvává tételével és megmételyezésével kezdődik. Dr. P. Ábrahám Dezső, az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke. — Nyilatkozat. Kaptuk a következő nyilatkozatot: A Nemzeti,Újság 1921 március 13-iki számában, Beniczky Ödib, urnak gróf Batthyány Tivadar urra vonatkozó kijelentéseiben, ua- én nevemmel kapcsolatban foglalt tényállás^ji*W^Sgnak nem felel meg, Budapest, [1921 márciusT'íSr Kobeek Kornél. — Az Amerikai Vöröskereszt Misszió a következők közlését kéri: Az Amerikai Vöröskereszt Misszió kijelenti, hogy a szeretetadományokat és ruhaneműnket vallási, faji és naírkai nézetre való tekintet nélkül, kizárólag§£8gregségi rokkantság és egyéb ilyen indokok alapján osztják szét. A misszió a legnyomatékosabban , tiltakozik az ellen, hogy amerikai, szeretetadomámyok. Ígéretével egyesületeket alijjoitsivnafc és az amerikai szeretetadományok megszerzése érdekében alakult egyesületek tagsági diját szettjének. Az adományok kiosztását a misszió saját hatáskörében eszközli. — ítélet Tisza csendőreinek bűnpörében. Ma délelőtt féltizenkét órakor hirdette ki a katonai tör- ,vényszéken Mandada százados-halbiró a gróf Tisza István őrizetére kirendelt csendőrök bűnügyében, az ítéletet. Abíróság bűnösnek mondotta ki Rákóczi Sándort és négy társát őrszolgálati kötelességsértés bűntettében él ezért mind az ötöt, a csendőrség kötelékéből kibocsátja és az összes kitüntetéseiktől megfosztja. Ezenkívül Rákóczi Sándort hétévi súlyos börtönre, Csíki, Zsigmondot, Söfélvi Dánielt, Zombori Jánost és Bagyó Mihályt három-háromévi súlyos börtönre ítélték, Bagyó Mihályt pedig az ellene emelt függelemsértés-a vádja-alól felmentették. — Elmarad a nyári időszámítás. Az Államvasutak igazgatósága, öt év után először nem tett javaslatot a kereskedelemügyi minisztériumnak a nyári időszámítási behozatalaziránt és így az idei nyáron valószínűleg a fclu ilwisít előre az órákat nálunk sem,épp úgy, mint Ausztriában és Csehországban sem. Az Államvasutak tanácsülésén már két izben is szóba került a huszonnégyórás rendszer életbeléptetése, amely Ausztriában július elsejétől kezdve érvényben lesz. Nálunk azonban valószínűleg csak szeptemberben történik meg a döntés ebben az irányban. A Törvényjavaslat a vasárnapi alkoholtilalomról. A belügyminisztérium hosszas tárgyalás után megegyezett a pénzügyminisztériummal a vasárnapi alkoholtilalom tárgyában. Az erről szóló, törvényjavaslat már a közeljövőbena nemzetgyűlés elékerül. Az Dr. Lakatos Viktor, a Gyógyfürdők igazgatófőorvosa, a Curcomissio Abbázia megbízásából megérkezett, hogy személyesen végezze a betegfelvételeket a tavaszi fürdőszezonra, VI., Andrássy út 5. szám alatt lévő irodában. VILÁG 1921. március 16. 5 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Bálint Lajosnak két érdekes és értékes esztétikai tanulmányát adta ki most az Athenaeum „Táncosok és artistáké” címen. A két téma erős kísértést jelent, olyan irányban, hogy színes és szellemes mondatok görögtüzével érje be az, aki ír róluk, Bálint Lajos nem idegenkedik a színek felrakásától és szívesen éles ki ötleteket, azonban a tanulmányok súlypontja nem a színek felrakásán és nem a szellemes mondásokon van, hanem a stíluskérdések felvetésén és a stitusproblémák tiszta, éles körülhatárolásán." Bálint Lajos a konkrét mondanivalók embere, nem pedig a csak szépcsengészi, de határozatlan és homályos szavaké. Nagy, stiláris készsége sohasem vezeti félre és soha nem tereli arra, hogy a ■problémák ,komoly elemzése helyett csak egy karcsú hidat verjen a problémák fölött. A közönség egyrészét talán meglepi majd, hogy a tánc formáiról is lehet ilyen tudományos világossággal és tudományos szabatossággal írni, de meglepi majd az is, hogy az ilyen komoly amszkizus követése mennyire fokozza, a szem képességét a tánc értelmének és formáinak megértésénél és értékelésénél. És ilyen pozitív mondanivalók sokkal nagyobb értéket képviselnek, mint akár a legkedvesebb és legfordulatosabb, causerie, és Bálint Lajos részéről kettős érdemlap, hogy mondanivalóinak horgonyát a problémák mélyére veti. Hiszen Bálint könnyű kézzel, nagy biztonsággal kezeli a causerie eszközeit és így szinte csak ,,ráadás“, hogy a könnyed és ötletes mondatok az esztétikai kérdések magjához és lényegéhez vezetik el az olvasókat, szinte anélkül, hogy ezt észrevennék. A Városi Színház Ábrányié marad Ami előrelátható volt — ismént a Világ már jelentett is — az állam megjegyemelte a Népszínházi Bizottság ismert döntését, melllyel a Városi Színház bérletét írt. Ábrányi Emil juttatta. Megírtuk akkor azt is, hogy ez állási kg apellátának nincsen komoly jelentősége, mert hajlováras közgyűlése alaki okokból meg is semmisitya Tbizottság- határozatát, a pályázat új ,ból csak a Népszínházi Bizottság elé kerülne, mely a bérletet ismét csak az Ábrányi—Tein-csoportnak adná. A Népszínházi Bizottság ugyanis autonóm testület. •és az állam tudhatná, mint ahogyan sokan nem tudják, hogy ennek a testületnek úgyszólván semmi köze sincs a fővároshoz és alapos tévedés, aki azt hiszi, hogy a Népszínházi Bizottság a főváros közigazgatásának egyik szerve. A főváros annak idején csak a telket adta a Népszínházhoz, minden egyéb pedig közadakozás útján gyűlt egybe. Az a bizottság, melyakkor a gyűjtést intézte, amikor a Népszínház felépült, azalapítványt az alapító okirattal együtt átadta a polgármesernek azzal a meghagyással, hogy az alapívány kezelésére egy bizottság szervezendő, melynek elnöke a főváros mindenkori polgármestere s amelyben, mint egyik nagy adományozó, a főváros két taggal képviselje magát. Egyébként a Népszínház bérletét ez a bizottság kezeli. A kormány ezt az alapító okiratot ilyen értelemben ,1889-ben erősítette meg és a Népszínházi Bizottság ezóta működik. Teljesen véletlenség, hogy a Népszínházi Bizottságtagjaiul eleinte városatyákat választottak. Maga a bizottság annyira ügyelt arra, nehogy a főváros egyik szervének tekintsék, hanem autonóm testületnek, mely számadással sem tartozik a fővárosnak, hogy —■ bár a bizottság tagjai városatyák voltak, elnöke pedig a pol.polgármester,— az alapot egy pillanatra sem kezeltette a főváros központi pénztárával, (mint a főváros egyéb pénzvagyonrait) hanem a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral. Évek során valahogyan feledésbe ment a Népszínházi Bizottság különös helyzete, így történt tehát, hogy amikor — 1915-ben — a Városi Színház, akkor még Népopera, a főváros tulajdonába ment át, a közgyűlés kimondta, hogy a Városi Színház dolgait ezentúl szintén a Népszínházi Bizottság intézze. Tulajdonképpen tehát az az eset álloti be, hogy a fővárosnak egy nagyon jelentős vagyonával Budapest törvényhatósági bizottságának felhatalma'-fiából egy 'av.tonóm testűid', a Népszínházi Bizottság 'rendelkezik-, egy olyan himiles, melyhez a fővárosnak édes-kevés a köze. . Ezeket az előzményeket kell tudni ahhoz, hogy megértsük azt, hogy sem, a főváros közgyűlésének, sem a kormánynak nincs joga arra szorítani a Népszínházi Bizottságot, hogy hozott határozatát megváltoztassa. A kormány és a közgyűlés, mint felügyeleti hatóság, tehát megsemmisítheti a Népszínházi Bizottság döntését, de hogy ez újra- és százszor úgy döntsön, ahogyan döntött, vagyis hogy a bérlet Ábrányi Emilé maradjon— ezt se a közgyűlés, se a kormány meg nem gátolhatja. . (*) Hangversenyek. Kedden két dalénekesnőt hallottunk. Moiret Lujza, Ábrányimnak volt tanítványa a Zeneakadémián és már régebben szerepelt is a nyilvánosság előtt. Komoly műsort énekelt végig fejlett énektudással és művészi ízléssel.— Ellen Maud Martin a Vigadóban második koncertjével is megszerezte közönsége tapsait, amiből bőven jutott Fricsaynak és szépen játszó zenekarának is. (*) A Csókás asszony főpróbája csütörtökön délelőtt 11 órakor lesz az Eskütéri Színházban. A régi Népszínház legszebb estjéi fognak életre kelni a Csókás asszony sorozatos előadásain. Küry Klára egykori brilliáns szerepét most Magyar Erzsi játssza és kívüle, a színház egész személyzete, de különösen Békeffy László, a színház vendége játszanak pompás szerepeket a Csókás asszonyban. A bemutató, valamint az azt követő három előadás jegyei már elfogytak, a következő hét jegyeit a rendkívüli érdeklődésre való tekintettel a pénztár és a jegyirodák már péntektől kezdve árusítják. (*) A Nyugat március 16-iki számának gazdag tartalmából kiemeljük Kosáryné Bés Lola novelláját, Merész Károly két kis drámáját, Tersánszky J. Jenő regényét, Gellért Oszkár, Fóthy János és Turcsányi Elek verseit, Gyergyai Albert tanulmányát Bérczi Károly születésének százéves fordulójára, Földessy Gyula tanulmányát a költészet metafizikájáról, Füst Kilián reflexióit Pósch Jenőnek az öngyilkosságról tartott akadémiai székfoglalójára, Babits Mihály cikkét Földessy Ady-könyvéről. (*) A Színházi Világ a március hóban előfizetőknek még a régi árban számítja az előfizetési díjat: negyedévre 90 K, félévre 180 K. Akik legalább egy félévre előfizetnek, ingyen kapják Gábor Jenő nagysikerű könyvét, a Mozihumort. (*) Színházak arai műsora. Operaházi: Bohémélet (ti). — Nemzeti Színház: Stuart Mária (6). — Vígszínház: A hattyú (Vei) — Magyar Színházi: Búzavirág (V,). — Király Színház: Offfenbach (V-7). — Városi Színház: Ezüst sirály (Vj). — Belvárosi Színház: A buta ember (V 7). — Andrássy-úti Színház: Farsangi kaland, A primadonna stb. (7). — Revü-Színház: ■ A bálkirályné (Vei) — Eskütéri Színház: Lili (%7). — Várszínház: János vitéz. — Apolló-Kabaré: Egy perc, Hamar egy asszonyt stb. (V31). — IMim-Kabaré: Vak tómás, Pásztoréra, A betyár stb. (%7). — Royal-Orfeum ! Új márciusi varieté műsor (17). — Fővárosi Orfeum: Mi Tu Mo stb. (Vei). — Royal-Apolló: A négy ördög díszelőadása, Az asszony és a férje (4, 6, 8). — Omnia: Xa-Xa I. A hercegnő, aki elveszett (4, 6, 8). — Mozgókép-Otthon: Caligári, Az aranykigyó (4, 6, 8). — Tivoli: Xa-Xa I.A hercegnő, akielveszett (%5, y27, %9). — Corso-Mozgó: Kamilla (4, 6, 8). — Renaissance- Színház: Két filmrevü, Szép Ilonka (%5, f/1B). — Urániai* !Az élet ösvényei (5, %7, 0-9). Hangversenyek : Keleti Lilly zongoraestélye holnap, csütörtökön, a Zeneakadémiában. (*) Újságírók jótékonycélú hangversenye. Óriási érdeklődés nyilvánul meg az iránt a nagyszabású hangverseny iránt, melyet március 17-én este 7 órakor a Vigadó nagytermében rendeznek az újságírók szanatóriuma és gyermeküdülőtelep alapja javára. A hamgversei iégen közreműködnek Anday Piroska, Cséry Ida, Németh Juliska, Paulay Erzsi, Farkas Sándor, dr. Nemeshegyi Tibor, Kerpely Jenő, Környey Béla, Kurucz János és Kéczi Szántó Imre. Jegyek még kaphatók a Színház és DiVat, a Színházi Élet kiadóhivatalában és Bárdnál. (*) A Múlt és Jövő IV. kulturestélye március 30-áni. a szezon legszebb művészi eseménye lesz. Jegyek az összes jegyirodákban és a Múlt és Jövőnél kaphatók. (Scala.) (*) Ysaye Carry dalestélye március 20. (Rózsavölgyi) (*) Mozart-est lesz 27-én Sándor Erzsiklamaraénekesnő, Rozgonyi Ágnes hegedűművésznő, G. Tessényi Margit zongoraművésznő közreműködésével. (Scala.) (*) Főiskolai hallgatók estélye. Szombaton, 19-én este 18 óraikezdettel nagyszabású, tánccal, egybekötött, jótékonycélú hangversenyt rendez a, Zsidó Magyar Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége aVigadó összes, termeiben. (*) Ünnepi kulturmatiné lesz húsvéthétfőn délelőtt a Zeneakadémián. A főváros előkelő művészei, Odry Árpáddal élükön, működnek közre és a kiváló vonósnégyes Kőszegiék is. Színi Gyula bevezető beszédet mond. Jegyek kaphatók: Bárd, Színházi Élet, A Nap és a Zeneakadémiában. Filmszínházak (*) A Szép Ilonka című magyar film a l Renaissance-Színházban mindkét filmrevüben óriási sikerrel kerül színre és állandó derültség és taps kiséri akét műsor pompás színpadi számait is. Nagy Endre mindkét műsort, végigkonferálja és saját darabjaiban; •is fellép. Az előadások pontosan 1 5 és j/t.8 órakor kezdődnek. (*) Jönnek a Repülő ördögök!!! Világrekord! —z még eddig nem volt filmszenzáció. Mint értesülünk, a közkedvelt Royal-Nagym°zgó, Erzsébet-körus 39. szim, a,jövő héten fogja bemutatni. •(*) Mozgókép-Otthon. A nagyhírű „Caligári"*. film és a művészien szép „Aranykigyó" (4 felv.) már csak ma és holnap van műsoron. (4. fi. 3.).