Világ, 1921. május (12. évfolyam, 94-115. szám)
1921-05-08 / 99. szám
A kisgazdák a numerus clausus, a botbüntetés, az internálások • és a mozirendelet ellen Megemlékeztünk arról a mozgalomról, amely a kisgazdapárt egy részéből indult ki azzal a céllal, hogy a párt vezetőségét a kormány általános politikájával szemben erélyesebb állásfoglalásra késztesse. Azok a képviselők, akik ennek a mozgalomnak az élén állanak, hangoztatják, hogy a kormány nem törődik a kisgazdapárt kívánságaival és mindent elkövet a párt lejáratására. Érdekes, hogy ma már nagyatádi Szabó István legszemélyesebb hívei is azt az álláspontot képviselik, hogy szakítani kell az eddigi megalkuvó politikával és nyíltan kell fellépni a kormány reakciós terveivel szemben, ha nem akarják kitenni a pártot a teljes megsemmisülésnek. Rámutatnak arra, hogy az eddigi utóválasztásokon a kisgazdapárt hivatalos jöltjei mind csúnya kudarcot szenvedtek, ami egyáltalán nem nyújt sok reménységet a közelgő általános választásokra. A párt programmjából eddig semmi sem valósult meg. A földbirtokreformot, valamint a házhelyek és a kisbérletekről szóló törvényt ugyan tető alá hozták, de ezeknek a törvényeknek a végrehajtása érdekében semmi sem történt. Sikerült megvalósítaniuk a kisgazdák régi kívánságát, a szabadforgalom helyreállítását is, azonban ebben sincs köszönet, mert a korona értékének javulása következtében a kisgazdák a szabadforgalomban rövidesen kevesebbet fognak kapni a gabonáért, mint amennyit a rekvirálások alkalmával kaptak. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter földadóiváltsága annyira meg fogja nyomorítani a kisgazdáikat, hogy ha meg is jelenik a földbirtokreform végrehajtási rendelete, a gazdáknak nem lesz pénzük a földkifizetésére. Éppen ezért úgy ítélik meg a helyzetet,hogyha a párt továbbra is támogatja a kormányt eddig követett politikájában és nem veszik föl a harcot, akkor nem kerülhetik el, hogy a nemzet ne mondjon marasztaló ítéletet fölöttük. Ennek a hangulatnak a kialakulásához hozzájárul az is, hogy a Rassay vezetésével megalakult ellenzéki kisgazdapárt egyik sikert a másik után aratja abban a harcban, amelyet tulajdonképpen a kisgazdapárt programmjának a megvalósításáért folytat és amelyben a kisgazdapárt csak azért nem vehet részt, mert a kormányban való részvétel által kezei meg vannak kötve. Elhatározták ezért, hogy nem fognak nyugodni addig, amíg nagyatádi Szabó Istvánt és az egész pártot nem sikerül aktivitásra késztetni, mindenek előtt a szabadságjogok védelmére. A pártkörben ma este fent járt képviselők egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy a pártnak nem szabad járni, hogy az ellenzéki kisgazdacsoport egyedül küzdjön a botbüntetés, a numerus clausus ,és az internálások megszüntetéséért és ebben flassayékal feltétlenül segíteni kell. Követelték, hogy a párt erről az álláspontjáról értesítse a miniszterelnököt és amennyiben a kormányt nem sikerült arra bírni, hogy a numerus clausus és a bálbüntetés megszüntetését, valamint az internált táborok föloszlatását programmjába vegye, akkor azok a képviselők, akik nem hajlandók tovább viselni a felelősséget a szabadságjogok megszorításáért, menjenek ellenzékbe. Különböző jelekből arra lehet következtetni, hogy nagyatádi Szabó István egyetért az elégedetlenkedőkkel és így nincsen kizárva, hogy a politikában a közeli napokban döntő fordulat következik be. Ráday Gedeon belügyminisztert ma a régi mozisok húsztagú küldöttsége kereste föl. Nevükben Ivkovich Aladár háznagy arra kérte a belügyminisztert, hogy a mozisok kérését fogadja jóindulattal. Rákosi Jakab előadta, hogy Tomcsányi rendelete becsületes munkával megszerzett magántulajdonuktól fosztotta meg a mozisokat és ezért a belügyminisztertől, mint a jogrend hivatott őrétől várják súlyos sérelmeik orvoslását. Memorandumot nyújtottak át Rádaynak, amelyben a mozirendelet végrehajtásának egy évre való felfüggesztését kérték a mozirendelet utolsó paragrafusára való hivatkozással, amely kimondja, hogy a belügyminiszternek méltányos esetekben joga van a végrehajtást egy évre felfüggeszteni. A belügyminiszter a mozisok memorandumát átvette és kijelentette, hogy még nem volt alkalma ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni, azonban már eddig is tudomást szerzett különböző sérelmekről, számos panasz érkezett hozzá, amelyeket alapos vizsgálat tárgyává fog tenni. Végleges választ nem adhat, de megígéri, hogy 8—10 napon belül részletesen meg fogja vizsgálni a kérdés egész komplexumát és minden olyan esetben, amikor megbizonyosodik arról, hogy jogtalanság történt, azokat orvosolni fogja. Amint munkájával elkészült, a mozisokat ankétre hívja össze és az intézkedéseket a mozisok képviselőivel egyetértve kívánja megtenni. A kisgazdapártban ma este szóba került a mozisok ügye is és az a hangulat alakult ki, hogy a pártnak a mozisokat jogos kívánságaik elérése céljából támogatni kell. A pártban egyébként ivet köröztek, amelyben az aláírókhoz internálási rendelet megszüntetését követelik. Gépfegyverekkel és aknavetőkkel harcolnak Felső-Sziléziában A Timis jelentése szerint a súlyos veszteségek, amelyeket az olasz csapatok a legutóbbi napokban Felső-Sziléziában szenvedtek, arra indították gróf Sforzát, hogy a felsősziléziai ügy gyors elintézését kérje. A felsősziléziai—cseh határ mentén tegnapés ma délelőtt heves harcok dúltak. Az aknavetők dörgését, valamint a gyalogsági és géppuskatüzet Hillerolban és Ilukcsinban tisztán lehetett hallani. Kreuszenorlban még ma is áll a harc. A lefegyverzés az akadálya az ultimátum elfogadásának Az új német kormány megalakítása ügyében mégem történt döntés. Mayer párisi nagykövet, aki most Berlinben időzik, a birodalmi elnökkel való tárgyalásai után megbeszélést folytatott a pártvezérekkel és Kahr bajor miniszterelnökkel is tárgyalt a népőrségek kérdésében. A koalíciós pártok állítólag elfogadják a pénzügyi feltételeket, de visszautasítják a többi feltételt, elsősorban a lefegyverzést, mivel először technikailag lehetetlen a lefegyverzést május harmincegyedikéig végrehajtani és másodszor, mivel a kormánynak nem állnak oly eszközök rendelkezésére, hogy a lefegyverzést esetleg hatalmi úton is végrehajthassa. Csak a szociáldemokraták és a független szocialisták vannak az ultimátum feltétlen elfogadása mellett, akiket a lefegyverzés kérdésében elfoglalt álláspontjuk indított erre az elhatározásra. A Radica-párt a független horvát köztársaságért A horvát köztársasági parasztpárt Sándor régens-herceghez a következő feliratot intézte : Mi, a horvát többség alulírotti képviselői örömmel ismerjük el azt a tényt, hogy horvátok, szerbek, szlovének és bolgárok nyelvi, erkölcsi és szellemi tekintetben szláv egység vagyunk. Horvát múltúak, különösen pedig a legutóbbi két év keserű tapasztalásai azonban arra tanítanak, hogy a horvátokat és a szerbeket a szó politikai értelmében nem szabad egy népnek tekinteni. Horvátország túlnyomóan köztársasági paraszttöbbségével már csak azért sem alkothat egy államot a szerb királysággal, mert Horvátország ezt nem akarja. Az önrendelkezés korlátlan joga és az a körülmény, hogy Horvátország politikán nemzeti, kulturális és gazdasági tekintetben külön egyéniség volt, megtiltja a horvátoknak, hogy a jövőben is egy nép legyenek a szerbekkel és velük egy államot alkossanak. A horvát nép sohasem mondott le erről a jogáról. Eltévelyedett horvát urak kis csoportja már csak a horvát történelemre és érdekekre, valamint a horvát népnek az 1920 novemberi választások alkalmával eklatánsan megnyilvánult akaratára való tekintettel sem mondhatott le a horvát önrendelkezés jogára. Nem engedik el Bulgáriának a jóvátételt Szófiából jelentik. A jóvátétel bizottság a kapott utasítás alapján tovább tanulmányozza Bulgária pénzügyi és gazdasági helyzetét. A bizottság azokat az eszközöket keresi, amelyekkel Bulgáriát vissza lehetne vezetni a fejlődés, a konszolidáció, a pénzügyi és termelési újjáépülés útjára. A jóvátétel kérdésében a bizottság véleménye szerint az ország jövedelme takarékosság és jó gazdálkodás mellett elég az évenkint fizetenő összegek fedezésére, úgy hogy halogatástól és a fizetendő összeg csökkentésétől nem kell tartani. Oroszország nem tudja kifizetni külföldi megrendeléseit Hughes államtitkár Gompert Sámuelhez, az Egyesült Államok szakszervezeti szövetségének elnökéhez, intézett levelében statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a gazdasági rendszer, nem pedig a blokád okozta Oroszország nyomorúságát. 1920. április havában megnyitották a Balti-tengert a világkereskedelem számára és Amerika 1920. július óta helyreállította a közvetlen kereskedelmi kapcsolatot Szovjetoroszországgal. Az eredmény Köl A snvietfkQMfirstáői ügynelekök óriási megrendeléseket tettek, mintegy hetedfélmilliárd dollár értékben, de semmit sem fizettek meg, biztosítékot sem adtak és hitelre sem tudtak szert tenni. Oroszország aranykészletéről teljesen téves felfogás uralkodik. A legmagasabb becslés szerint Oroszország legfeljebb 175 millió dollár arannyal rendelkezik. Még abban az esetben is, ha ezt az egész összeget kivinnék a külföldre, alig lehetne vele a legszükségesebb beszerzéseket felig2BV " Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J., Blau J., Bokor, Benkő és Társa, Gyón és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornel, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát hirdetési irodákban. Bécsben, Hausenstein és Vogier, M. Bukes Nachfolge, Rudolf Mosso. Szerkesztőség és kiadóhivatal VL, Andrássy út 47.sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 450 kor., félévre 240 kor, negyedévre 120 kor, egy hóra 40 kor. A „VILÁG” megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes számára Budapesten,vidéken és pályaudvarokon 2 K, Ausztriában 2 magyar K. XII. évfolyam Budapest, 1921 VASÁRNAP május 8. 99-ik szilm 7.840.832-en maradtunk . . . A központi statisztikai hivatal most készült el az év első napjaiban tartott népszámlálás előzetes eredményeinek összeállításával. Eszerint Magyarország jelenleg meg nem szállt területén — amelyben nincsen benn a délen nekünk ítélt, de a szerbektől megszállva tartott területe, 7,540.532 volt a népesség száma. A tízéves szaporulat 370.826 lélek Az 1910. évi népszámlálás ugyanezen a területen 7,470.006 lelket talált. Aszaporodás tehát 10 év alatt 370.826 lélek, vagyis kereket 15 százalék. Az előző évtizedben az integráns Magyarország lakossága 8,5 százalékkal szaporodott. Ehhez képest a most elmúlt évtized népnövekvése, tekintettel arra, hogy ebből az időközből csak négy év volt normális, a többi pedig az óriási háborús veszteségek és az elmaradt születések miatt majdnem mind passzív volt — nem mondható nagyon alacsonynak. Minthogy a háborús veszteséget még mindig nem ismerjük pontosan, nem lehet megállapítani, hogy a népnövekvésből mennyi irható a természetes szaporodás és mennyi a menekülés következtében előállott beözönlés javára. Annyi kétségtelen, hogy a megmaradt Magyarországnak ezúttal nem kivándorlási többlete, hanem a megszállt területekről bevándorlási többlete van. Az adatok egybevetéséből kitűnik, hogy a megszállt területekről történt beözönlés számszerűleg teljesen pótolta a háborús veszteséget és a háború előtt eltelt négy év kivándorlását. Az egyke és a latifundium Az egyes országrészeket véve, a népnövekvés ezúttal is a Dunántúl volt a legkisebb, ahol csak 2,8 százalékot tett ki, ellenben a Duna közén 7,3 százalékot ért el. Budapest népnövekvési aránya alig múlja felül az országos átlagot, ezzel szemben a főváros környékén elég jelentékeny népnövekvés mutatkozik, úgy, hogy Pest vármegyénél még ebben az évtizedben is 12,1 százalékot tett a szaporodás, ami 123.840 léleknek felel meg. Az ország összes népnövekvéséből egyharmadrész esik tehát magára Pest megyére; a többi vármegyének már távolról sincs ilyen nagy szaporodása. A teljes vármegyék közül Mosonban 6.1, Hevesben 6.3 százalékos népszaporodás mutatkozik. A Dunántúl három megyében csökkenés mutatkozik: Baranyában 1.4, Tolnában 1.4 és Veszprémben 0.1 százalék. Baranyában és Tolnában e kedveőetlen eredményt az egygyermek-rendszer okozta* 82 város helyett 92 A városi törvényhatóságok népnövekvése ezúttal szintén jóval kisebb volt, mint az előző évtizedben, bár kétségtelen, hogy a városi népesség most is jobban fejlődött, mint a vidéki. A megmaradt tíz törvényhatósági jogú város népessége ugyanis 5.9 százalékkal növekedett, míg a vármegyéké csak 4.4 százalékkal. Az előző évtizedben az integráns Magyarországon 17.8 százalék, illetve 7.4 százalék volt e két arányszám. Az ország második legnagyobb városának, Szegednek 109.896 lakosa volt, amibe nincs beleszámítva a szerb megszállás alatt levő Újszeged és az alsótanyák lakosságának száma. Ugyanazon a területen, amelyre a mostani népszámlálás kiterjedt, 1910-ben 105.413 főnyi volt a lakosság, a szaporodás tehát Szegeden tíz év alatt 4453 lélek, vagyis 4,3 százalékvolt. Debrecen ezúttal szintén fölkerül a nagyvárosok' 'sorába 103.228 főnyi lakosságával; népszaporodása 11,3 százalék. Győr és Miskolc fejlődése szintén normálisnak mondható. A törvényhatósági jogú városok közül fogyás csak Hódmezővásárhelynél mutatkozik, 2,6 százalék. A mai Magyarország területén 1910-ben 82 városnak és községnek volt 10.000-nél több lakosa, most pedig 92 városnak és községnek. E 92 város és község népessége tíz év alatt 7,3 százalékkal emelkedett, míg a többieké csak 3.5 százalékkal. Nagy-Budapest — 1,184.516 " A főváros környékének néhány népes községében most is szinte amerikai arányú fejlődés mutatkozik, ami részben megmagyarázza, hogy Budapest miért növekedett csak 5.2 százalékkal. Így Erzsébetfalván 30.21 Rákospalotán 41.5, Csepelen 42.9, Pestszentlőrincen 47 6, Cinkotán 59.3 és Kispesten 66.3 százalék a tízévi szaporodás aránya. Ha Budapesttel összefoglaljuk a szomszédos községeket, akkor Nagy-Budapestnek 1.184.516 lakosa van és a népszaporodás 1910 óta. 107.853 lélek, vagyis 10 százalék. Az utolsó évtizedben 11 népes város és község lakossága fogyott meg, mégpedig Szekszárd 6.4, Paks-6.8, Dimaföldván 3.2és Pága-3 százalékkal.