Világ, 1921. június (12. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal vr. Andrássy út 47.sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor., félévre 240 kor., negyedévre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 2 K, Ausztriában 2 magyar kistirgeteses rervetemei Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J., Brau , Bokor, Benkő és Társa, Győri és N Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, J Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét hirdetési irodákban Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacfefolge, Rudolf Mosse. XII. évfolyam Budapest, SZOMBAT 1921 június 11. 126-ik szám Újabb bonyodalmak Tomcsányi miatt Öről Ráday Gedeon mellett Tomcsányi Vilmos Pál az a miniszter, aki a kisgazdapárt teljes bizalmatlanságát élvezi. Tegnapelőtt történt, hogy a kisgazdapárt egy erélyes hangú határozatot hozott, amelyben felszólították Rádayt, hogy ismertesse álláspontját a választójog és a közigazgatási reform kérdésében. Politikai körökben ennek a mozgalomnak a várható fejleményeit különbözőképpen ítélik meg. Az optimisták hangoztatják, hogy ennek a határozatnak komolyabb konzekvenciái nem lesznek, csupán az fog történni, hogy Ráday valóban megjelenik a kisgazdapárt egyik értekezletén, előadja terveit, amelyeket a párt tudomásul fog venni. A kisgazdapárt intranzigens elemei ezzel szemben a mozgalom jelentőségét abban látják, hogy sikerült végre a belügyminiszter iránt érzett lappangó elégedetlenségüket s a mindinkább növekvő bizalmatlanságukat kifejezésre juttatni. Ráday működését ugyanis a kisgazdapárt az első pillanattól kezdve el nem leplezhető idegenkedéssel figyelte és Rádayban a régi munkapárt előretölt őrszemét látták, akinek minden egyes intézkedését mint az újra szervezkedő reakció és amint Berky Gyula mondotta, a feudális osztálypolitika egyik elszánt harcosának próbálkozásait könyvelték el. A kisgazdapárt egyik vezető politikusa, aki nagyatádi Szabó István közvetlen környezetéhez tartozik, munkatársunknak erre vonatkozólag a következőket mondotta : Legteljesebb mértékben bizalmatlan ■— Nincsen kizárva, hogy Ráday valóban megjelenik a kisgazdapárt hétfői vagy keddi értekezletén és a párt Ráday előterjesztését tudomásul fogja venni. A kialakult helyzeten azonban ez semmit sem fog változtatni. Rádaynak tudomásul kell vennie, hogy a kisgazdapárt a legteljesebb mértékben bizalmatlan iránta, mert Ráday nem tartozik a párthoz és eddigi működésével csak hozzájárult ahhoz az ellenszenvhez, amelyet Rádaynak az aktív politikába való bekapcsolódása a kisgazdapártban keltett. A pártban megvan minden hajlandóság arra, hogy nagyatádi Szabó Istvánnal együtt ellenzékbe menjen és a kormány politikájával szemben a kisgazdapárt eredetiprogrammját az ellenzéki padsorokból igyekezzék, valóra váltani. Nagyon sok szempont szól amellett, hogy az eddigi kompromisszumos politikát folytassuk és az adott helyzetben a kisgazdapárt eredeti foglalását az a szempont fogja irányítani, hogy a választójog demokratikus megvalósítását milyen módon lehet leginkább biztosítani. Ha mi Rádayt az értekezleten leszavazzuk, számítani kell azzal, hogy a kormány ennek az állásfoglalásnak a konzekvenciáit olyan értelemben vonja le, hogy mielőtt a kisgazdapárt ellenzékbe vonulna, elnapolja a Házat és a választójogot rendeleti úton valósítja meg, a választásokat pedig a nemzetgyűlés és a kisgazdapárt ellenőrzése nélkül folytatja le. Mi a célunkat elértük. A közvéleménynek, ha burkolt formában is, de tudomására juttattuk, hogy a kormányt támogató pártok sorában egy jelentékeny többség gróf Ráday Gedeon politikájának fejleményeit bizalmatlansággal figyeli. Hogy ezt az első lépést követni fogja-e egy második döntő állásfoglalás, azt a körülmények fogják meghatározni. Mi a magunk részéről meg vagyunk elégedve azzal, hogy a meglehetősen ellentétes célkitűzésekből és hátsó gondolatokból kialakult és nagyatádi Szabó István körül tömörült pártot sikerült végre egy taktikai lépést illetőleg, egységes állásfoglalásra bírni. Sub auspiciis régin . . . n Gróf Ráday Gedeon ügye a kisgazdapárt egyik jövő heti értekezletén fog eldőlni. Mielőtt azonban, a Ráday, ellen irányuló akció végső kifejezéséhez érkezett volna, a kisgazdapártnak a nemzetgyűlés mai ülésén alkalma nyílott, hogy Tomcsányi Vilmos Pállal szemben is napvilágra juttassa igazi érzéseit. Tomcsányinak ugyanis rossz napja volt. A nemzetgyűlés délelőtti ülésén beszéde végén kérdést intézett az elnökhöz arra nézve, hogy a határozati javaslatokra vonatkozóan álláspontját a délutáni ülésen, az indítványok felolvasása alkalmával ismertetheti-e. Kenéz Béla, aki a nemzetgyűlés üléseit vezette, felvilágosította az igazságügyminisztert arról, hogy a házszabályok értelmében erre joga van .Nem tette hozzá Kenéz Béla, aki egyetemi tanár, azt, hogy kollégái az egyetemen egész biztosan megbuktatnák az első szigorlaton azt az egyetemi hallgatót, aki közjogból vizsgázik és nem tudja, hogy a miniszternek joga van bármikor felszólalni. Kenéz Béla ezt a nemzzetgyűlés iránti tiszteletből és a tekintélyek megoltalmazásának elve érdekében nem közölte a miniszterrel, azonban a rosszmájúak nyomban megállapították, hogy Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter ezzel a kérdésével okot szolgáltatott arra, hogy az emberek fejcsóválással vegyék tudomásul azt, hogy annak idején sub auspiciis regis avatták doktorrá. — Szilágyi Dezső forog a sírjában — mondotta a folyosón egy kisgazdapárti képviselő. Amihez egy ellenzéki képviselő nyomban hozzátette, Hegyeshalmyra való célzással: — Baross és Szilágyi versenyt forognak! Ez történt délelőtt. Délután azután az a kellemetlenség érte Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert, hogy miután erélyesen állást foglalt Rassay Károly indítványával szemben, amelyben Rassay a párbaj büntetésének megszigorítását követelte, a Ház többsége Rassay indítványát elfogadta. Pista bátyám hova mész? Nagyatádi Szabó István, aki Tomcsányi Vilmos igazságügy miniszter mellett ült a bársonyszékben, ráütött az asztalra és valami kellemetlent mondhatott Tomcsányinak, mert Tomcsányi, mikor nagyatádi Szabó István fölkelt a helyéről, aggódva érdeklődön: — Pista bátyám hova mésze. — Engem a költségvetés további tárgyalása már nem is érdekel! — volt a válasz. A Nagyatádi és Tomcsányi között lefolyt párbeszédnek a folyosón lett folytatása, amikor Nagyatádi annak a véleményének adott kifejezést, hogy Tomcsányi leghelyesebben tenné, ha lemondana és levonná magára nézve leszavaztatásának konzekvenciáit. Tomcsányi erre kifejtette Nagyatádi elött, hogy Nagyatádinak is le kell mondania, mert a kisgazdapárt tagjai megsértették 11 pártfegyelmet és Nagyatádi elnöke a kisgazdapártnak. Nagyatádi, mint beszélik, erre azt felelte Tomcsányinak, hogy a nemzetgyűlés állásfoglalása elsősorban Tomcsányi ellen irányult, így tehát nem látja szükségét annak, hogy Tomcsányival együtt távozzon a miniszteri székből. Nagyatádi és Tomcsányi ezután autóba ültek és a miniszterelnökségre mentek, ahol minisztertanács volt. Hogy itt mi történt, azt nem sikerült megállapítani, azonban beavatott politikai körökben a helyzetet meglehetősen pesszimisztikusan ítélik meg. A kisgazdapárt tehát gróf Ráday Gedeon után ma Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter iránt érzett ellenszenvét is kifejezésre juttatta és lehetetlennek tartják, hogy az ellentéteket, amelyek a kisgazdapárt és a kormány két tagja között felmerültek, békés után eliminálni sikerülne. A kisgazdapárt agresszív magatartása áll a politikai helyzet megoldásának tengelyében és minden attól függ, hogy a párt többsége kitart-e a miniszterek ellen indított offenzíva végső kifejtéséig, vagy ismét arra az útra tér, amelyet az elmúlt hónapok során járt és amely lehetővé tette gróf Bethlen István miniszterelnök kormányalakítását olyan miniszterek bevonásával, akik a kisgazdapárt szemében az egyre inkább erősödő reakció exponensei. Beniczky a férje Politikai körökben hire terjedt, hogy a kormányzóság több hivatalnoka provokálta Beniczky Ödönt a nemzetgyűlésen elhangzott beszédének egyes passzusai miatt. Értesüléseink szerint Beniczky nem hajlandó elégtételt adni és álláspontját a nemzetgyűlés egyik legközelebbi ülésén fogja megvilágítani. A liberális blokk és a főkapitány végzése ■■d JU Polgárok és Munkások Szövetségének intézőbizottsága pénteki ülésén megütközéssel vette tudomásul a főkapitány végzését, amely szerint Bárczy Istvánnak a Tattersallban tartandó beszámolóját azon a címen, hogy a Tattersall nem esik az ő kerületébe, nem engedélyezi. A Szövetség képviselőtagjai a közszabadság e megsértése miatt oly városi kételfitben, ahol közel 20.000 választó vám nagyobb párthelyiség pedig nincs, egy beszámoló helyett esetleg két hétig tartó folytatólagos beszámolókat lennének kénytelenek tartani. Drózdy volt képviselőt másféléves meghurcoltatása után történt felmentése alkalmából üdvözölték. A vidéki szervezkedésekről szóló jelentés után a Magyarországi Iparosok Országos Szövetségének csatlakozását vették tudomásul . Beszámoló Különös eset az, amely tegnap megesett. Budapest egyik nemzetgyűlési képviselője beszámolót akart mondani másfél év alatt végzett munkájáról. Ez a nemzetgyűlési képviselő nem olyan politikus, akiből tizenkettő tesz egy tucatot, hanem van valamelyes múltja és valamelyes súlya is. Egy évtizeden át vezette ez a képviselő Budapest közigazgatását, vezette úgy, hogy keze alatt szemlátomást nőtt, gyarapodott, szépült és gazdagodott a magyar főváros. Budapest polgármesterének fogalma elválaszthatatlanul összeforrott Bárczy István nevével, Bárczy István adja meg a mértéket, vele hasonlítják össze azokat, akiket Bárczy távozása óta az elárvult polgármesteri székbe emelt a városi közgyűlés többsége és vele fogják összehasonlítani még jóideig Budapest polgármestereit, akik Bárczy utódai lesznek annak a nemzedéknek szemében, amely látta Bárczyt a polgármesteri íróasztal mellett dolgozni. Amíg a város első hivatalnokának feladatait látta el Bárczy, addig céljait, terveit, eredményeit gyakran kikezdte a kritika. Amióta Bárczy nem podeszta többé Budapesten, minden év és minden hónap növeli a Bárczy-korszak presztízsét. Mióta lehet összehasonlításokat tenni, azóta ezek az összehasonlítások elnémítják a kritika szavát és nem hagynak szóhoz jutni mást, mint azt, aki hálásan gondol a lázas tempójú haladás és fejlődés évtizedére, amelyet Bárczy István polgármestersége hozott meg Budapestnek a nagy összeomlás előtt. Most, amikor a végzet olyan kegyetlenül és könyörtelenül fordult ellenünk, Budapest hoszszú időkig olyan fog maradni, amilyenné Bárczy István formálta és ma, amikor nem lehet továbbépíteni, nem lehet mulasztásokat helyrehozni, nem lehet hézagokat betölteni , nagy érdem nem csupán Budapest történetében az, hogy Bárczy István egyetlen napot sem hagyott elveszni évtizedes polgármestersége alatt. Akik szerettek volna lélegzethez jutni Bárczy idejében és nem juthattak lélegzethez, mert Bárczy mindig előre akart jutni és nem állott meg soha, azok akkor kifogásolhatták a polgármester városfejlesztési politikájának kissé erőszakolt tempóját. De hol van az, aki most merne panaszkodni azért, amiért Bárczy egy negyedszázad lehetőségeit és munkáját sajtolta egy decennium szűk határai közé. Ma mindenki, akinek szájában nem üres szólam, vagy az üres szólamnál is rosszabb üzleti mottó a magyar politika, a magyar jövő érdeke, Magyarország feltámadása , köteles és kénytelen hálával gondolni Bárczy Istvánra, aki ennek a Budapestnek kiépítésével kiépítette a magyar jövő legszilárdabb és legszélesebb bázisát. Csonka- Magyarország fővárosában nem lehet kritizálni azt, aki Nagy-Magyarországhoz méltóan nagy várossá tette Budapestet és id kritizálhatná Wolff Károly Budapestjében Bárczy István Budapestjét . . . Minden irányban összezsugorodtak a formátumok, de talán a legkiáltóbb példa a formátumok megfogyatkozására az, ha egymás mellé állítjuk Bárczy Istvánt és Wolff Károlyt, ha egymás mellé állítjuk azt, amit Bárczy István végzett bármelyik évben polgármesterségének decenniuma alatt azzal, ami Budapesten történt, amivé Budapestet tette Wolff Károly közgyűlése egyetlen év alatt. Amióta Bárczy nem polgármester többé, betöltötte például nem a forradalom alatt, hanem az ellenforradalom idején a magyar igazságügyminiszteri tárcát. Ezért és más okokért nem lehet csodálni azt, hogy a volt igazságügyminiszter szükségesnek tartja tájékoztatni választóit arról, amit végzett és arról, amit tervez. Nem lehet túlságosan csodálkozni azon sem, ha Bárczy hívei érdekes esemény gyanánt várták a beszámolót és úgy hitték, hogy az érdeklődés befogadására a Tattersall lesz a legalkalmasabb helyiség. Erre azután, mint ismeretes, a rendőrség betiltotta a beszámoló megtartását azzal az indokolással, hogy, a Tattersall kiortlesik Bárczy választókerületének határain. A közigazgatási jog nagy és bonyolult tudományág volt Magyarországon már a régi jó időkben is és még nagyobb, még bonyolultabb jogi diszciplínává lett most. Azonban a közigazgatási jognak nincsen olyan kézikönyve, amelyben paragrafust találnánk az említett indokolás alátámasztására. A rendőrség megtilthatja Bárczy István nemzetgyűlési képviselőnek " beszámolóját, mint ahogy még néhány más régebben becikkelyezett és újabb keletű közigazgatási hatóság megtilthatja