Világ, 1921. július (12. évfolyam, 142-167. szám)

1921-07-22 / 160. szám

k tanítványai teljes erejükkel szórják a szemetet és a sorát a magyar tudomány jó hírére. Nem akarunk itt neveket emlegetni és nem akarunk a vádakról beszélni, azokról a vádakról, amelyek csak bizonytalan formában keringenek és amelyeket részben még a vádlottakkal sem közöltek, ami helyes okból, hogy a vádlottak ráérnek a maguk álláspontját kifejteni az ítélet elhangzása után, amikor a vádlottak szava többé nem zavarhatja meg a bírák objektív mérlegeléseit. Ha hitelesek ezek a cáfolat nélkül maradt és egyre kategórikusabb formában ismételt hírek, akkor az egyik vádlott egy asztronomus, aki hatvankét szemeszteren át tartott előadásokat a budapesti egyetemen és előadásait csak akkor szakította meg egy szemeszterre, amikor a római egyetem hinta meg előadások tartására. Ez az asztronomus huszonhat év előtt lett levelezőtagja és tizenkét év előtt rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, titkára az Association Internationale de Sismologie-nek, egyik szerkesztője a legtekintélyesebb német természettudományi folyóiratok közül egynek, állandó munkatársa az angol Royal Society havi közleményének . . Már ez a felsorolás is élénk fényt vet az asztronómus eltévelyedett gondolkodására. Az igaz magyar nemzeti érzésű tudós, mint amilyen Kornis professzor, német, francia, angol folyóiratokból csinál magyar cikkeket és így gyarapítja a magyar tudomány kincsesházát, míg ez az asztronómus idegennyelvű tudományos folyóiratokban, sőt idegen nyelven kiadott könyvekben,internacionalizálta magyar tudományos eredményeit. Itt igazán fölösleges minden vizsgálat és minden kihallgatás, itt habozás nélkül kimondhatja az ítéletet az olyan illetékes bíró, mint Kornis professzor, akit tiszta nemzeti érzésénél és tiszta nemzeti gondolkodásánál fogva egyetlen külföldi tudományos társaság sem hivott munkatársai közé és akinek írásműveit bizonyára ugyancsak visszavetné minden külföldi tudományos folyóirat. Ez az egyik vádlott. A másik vádlottnak mindössze nyolcvankét szemeszteres múltja van a budapesti egyetem tanárainak sorában: az egyetemi előadásoknak nyolcvankét szemesztere, a tudományos munkának nyolcvankét féléve. Azonban itt is szembeötlőek azok a bűnjelek, amelyek könnyűvé teszik a döntést az asztronómus ügyében. Ez a másik vádlott, a historikus, nem átallott előadásokat tartani az oxfordi egyetemen és egy nagy könyvet írt a XVIII. század Magyarországáról angol nyelven, amelyet még külön vizsgálat tárgyává kellene tenni, mert ezáltal ez a histórikus nem csupán internacionális gondolkodását árulta el, hanem talán elkövette a kémkedés bűnét is, amikor kiszolgáltatta a XVIII. század Magyarországának titkait az ellenséges külföldnek. Ez a histórikus német és francia nyelven valóságos kis könyvtárt adott ki és mégis vannak, akik csodálkoznak azon, hogy Kornis professzor és a destruktív áramlat ellen vívott heroikus harc többi bajnoka nem akarja megtűrni a budapesti egyetem tanárai között ezt a histórikust. Amikor Sir George Clerk Budapesten időzött, véleményt kértek ettől a historikustól is, mert ezt a histórikust általában felkeresi minden előkelő külföldi vendég, akit Budapestre vezet az útja. Erre ez a histórikus, aki egyébként nagyon józan és nagyon reális gondolkodású ember, memorandumában azt az álláspontot fejtette ki, hogy a cseh, a román, a szerb hadsereg előbb ürítse ki a megszállott magyar területeket és akkor majd lehet velük a békéről tárgyalni, mert az olyan béke, amelyet akkor kötnek meg, amikor idegen és ellenséges csapatok állnak tizország területén, csak az erőszak békéje lehet. Ez a memorandum szintén bűnjel, mert nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a histórikus már régtől fogva Magyarország felosztásáért lelkesedett és csalott az álnok aknamunkát akarta takarni memorandumával. Súlyos bűn az is, hogy ez a magyar histórikus informálta angol barátait és ezek közül egyik-másik a tőle kapott információk alapján felszólalt a lordok házában, vagy egyebütt és tiltakozott Magyarország megcsonkítása ellen. Ezek a dokumentumok bizonyítják azt, hogy a histórikus állandóan tiltott érintkezést tart fenn az ellenséges külfölddel és egy ilyen olyanus egyén igazán nem taníthatja a magyar ifjakat a budapesti egyetemen. A harmadik a négy professzor közül szintén huszonegy éve rendes tanára a budapesti egyetemnek, harmincnyolc év óta tanít és a harmincnyolc év alatt élő szavával, tankönyveivel, nyomtatásban megjelent előadásaival százezreket vezetett el a matematika titkainak megértéséhez. Ennek a professzornak mindig a tanítás volt az igazi hivatása, szeretett, akart és tudott tanítani, irt mintaszerű számtankönyveket az elemi iskolák számára és lépésről-lépésre haladva fölfelé, világosan, tisztán, mindenki számára érthetően fejtette ki a differenciál- és az integrálszámítás törvényeit. A negyedik professzor körülbelül ugyanolyan hokltávolban van a politikától, mint az előbb említett tanár, hiszen a szanszkrit nyelv és az indogermin összehasonlító nyelvészet a munkaterülete. Szeretnénk még egyet-mást elmondani a négy, egyetemi tanárról és a többiekről, azokról az egyetemi tanárokról, akik hajtóvadászatot indítottak négy társuk ellen és a vizslák éber szimatjával, az agarak szívós kitartásával űzik, kergetik azokat. Nem merjük folytatni mondanivalónkat, nem merjük szóvá tenni azt, amit még nem mondottunk el, mert nem tudnók temperálni hangunkat. Közel két év óta tudunk udvariasak, nyugodtak és simák maradni, de attól félünk, hogy ebben az egy kérdésben nem tudnak megtöbbi tanár kérdésében nem tudnók megőrizni ezt a magunkra parancsolt udvariasságot. Amit a politika tesz, azt újból jóvá teheti a politika és amiatt kár kétségbeesni, amiatt nem kell a hitet elveszteni, de amit most Plató egyik-másik szelídlelkű és nemeselméjű tanítványa tesz, az olyan csorbát üt a magyar fiatalság lelkén és olyan csorbát üt Magyarország becsületén a nemzetközi tudományos világban, amit nem könnyű jóvátenni egy év és nem könnyű jóvátenni egy emberöltő alatt. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatta az indemnitás vitáját. Czeglédy Imre az első felszólaló, aki kijelenti, hogy a termelő munka még nem indult meg. Sajnálattal veszi észre, hogy a munkanélküliség leküzdésére semmi sem történt. Ugyanaz a helyzet, mint a kisgazdapárt követelményeinél; sohasem kapja meg a magáét, pedig e párt nélkül nem lehet kormányozni. Az adópolitikával sem ért egyet. A pénzügyminiszter ma sem hallgatja meg a közgazdaság kívánságait. Fordítson az adókból a termelés megindítására nagyobb összegeket. A birtokreform is elhibáztatott. Ha őszig nem hajtják végre a reformot, akkor nem lesz abban a helyzetben, hogy a kormányt tovább is támogassa.Windischgraetz Lajos herceg személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy őt lakásán ügyész ki nem hallgatta, Szentirmay katonai ügyész csak baráti jellegű látogatást tett nála. 109.000 koronából - 3 millió Breit Károly: A pénzügyminiszter alyan, mint a szép asszony, folyton beszélés, közben elszedi az ember pénzét. (Derültség.) Azt ígérte, hogy nem fog költségvetés nélkül dolgozni és most öthónapos indemnitást kér. A diplomácia négyszázmillióba került a múlt évben. Kérdi, megért-e ennyi pénzt diplomáciánk, mely sehol sem tudott sikert elérni. A menekültügyi hivatal költsége 24 millió koronára emelkedett. Elnöke gróf Teleki Pál. Ha fizetést nem is kap, de kap autót, elegáns fogadótermet, titkárt. Ebből is látszik, hogy a pénzügyminiszter gyenge volt a többiekkel szemben a takarékosság terén. A nemzet nem fog igazat adni ennek a kormányzásnak. (Friedrich István: És az egész rendszernek! Főleg a kamarillás rendszernek!) A csempészektől elvett pénzeket a pénzügyminiszter visszaadta a nagybankoknak. (Hegedűs tagadólag int.) Erre nézve egy esetet mond el, ahol katonatisztek figyelték a határt és fogták el a csempészeket. A pénzt, amit a csempészektől elvettek, nagybankoknak adták. Később adtak valamit a katonatiszteknek, hogy hallgassanak. Nem lehet bizalommal a kormány iránt, mely még mindig a kivételes hatalommal kormányoz és ezzel üzleteket csinál. A közgazdasági érzék hiánya is jellemzi a kormányt. (Nagy János (egri): A bizottságokban nagy munka folyik, miért nem jön oda.) Ön ne szóljon közbe — fordul Ereki Nagy János felé —, ön elfogult, mert a pénzügyminiszter úr vasárnap lenn volt a kerületében. Ha még egyszer közbeszól, az elnök védelmét fogom kérni. Ezután az Ergon részvénytársaságról beszél. Ez a részvénytársaság 100.000 korona alaptőkével alakult a kommün bukása után, ma alaptőkéje 30 millió és forgalma több ezer millió. Tisztel minden priváttársaságot és ezért a tényért a kormány felelős. A kormányt nem támogatja, a javaslatot nem fogadja el. A következő határozati javaslatot terjeszti be: Utasítja a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a csempészektől elkobzott pénzekre vonatkozó összes aktákat tegye le a Ház asztalára harminc napon belül és a jogtalanul kiutalt összegeket időközi kamataikkal együtt haladéktalanul fizesse vissza az állampénztárba. Utasítja a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy az Ergonnak adott szállítási engedélyekről 30 nap alatt tegyen jelentést és közöljön kimutatást. Közbevetően megjegyzi Ereki, hogy az Ergon ügyeiről mindeddig nem juthatott semmi a nyilvánosság elé, mert a sajtónak sohasem volt Szabad egy sort sem írni az Ergon viselt dolgairól. Gaál Gaszton ellenzéki beszéde Gaál Gaszton elfogadja a javaslatot. Idézi az előadónak azt a kijelentését, hogy a tisztviselőket világszemléletükben kigúnyolták, nemzeti érzésükben megcsúfolták, igényeikben deklasszifikálták. Kérdi, ki és A magyarság létének és nemlétének talán legkritikusabb órájában fűrészelik el ezek a derék urak a magyarság feltámadásának legfontosabb oszlopát, azt, amelyen a magyar kultúra jó hírneve és becsülete nyugszik. Amikor ezt a végzetes munkát nézzük, és amikor azt látjuk, hogy ezt a munkát nem politikai kalandorok végzik el, hanem olyan emberek, akik legalább kinevezési dekrétumuk szerint a magyar kultúra hivatott őrei, a magyar ifjúság felkent vezérei volnának, akkor cserbenhagy bennünket az a hit, amelyet idáig szívósan megőriztünk, akkor eloszlik szemünk elől minden reménycsillám és akkor nem tudunk udvariasak maradni, nem tudjuk az udvariasság szabályait betartani azokkal szemben, akik kedves és meghitt tudományos műszerükkel, az ollóval elvagdossák a magyar kultúra finom szálait és vállvetett erővel dolgoznak azon, hogy Magyarország tragikus bukását az egyre mélyebb sülyedés kövesse, ne a feltámadás, mikor tette ezt. A tisztviselők munkáját igenis lehet kritizálni. Fehér holló az a tisztviselő, aki reggel félkilenckor benn van a hivatalban. Tudja, hogy ezért meg fogják támadni. A kötelességtudó tisztviselőt tiszteli és becsüli. Álnépszerűség azonban nem viszi őt arra, hogy kritikáját el ne mondhassa. Az előadó apoteózisa a tisztviselőkről tehát nem volt helyénvaló, annál is inkább, mert ő is köztisztviselő. Nem a köztisztviselőkről beszél, hanem a bürokrácia fejedelmeiről, akik a kivételes hatalommal élve, az ország felett rendelkeznek. Ezeket még a miniszter sem tudja ellenőrizni, nincs az a miniszter, aki mindent ellenőrizhet. Erkölcsileg felel a tisztviselő is. Budapest ellátásáról szólva, kijelenti, hogy Csonka- Magyarország Budapestet eltartani nem tudja. A főváros fenntartását az ország határán túl kell keresni. Ide kellene koncentrálódnia az egész Balkán kereskedelmének. A bürokrata fejedelmek ezzel szemben mindent megtettek, hogy ennek az ellenkezője történjen. Budapest kereskedelme ma rosszabbul áll, mint valaha. A kivételes törvényre vonatkozólag már több ízben kifejtette álláspontját. Most is csak azt mondhatja, amit már többször mondott, hogy egy percig sem szabad ezt tovább tűrni, ő annak idején is a közjogi és közbiztonsági kérdésekben adta meg a kormánynak a kivételes hatalmat, nem pedig közgazdasági kérdésekben. A kivételes törvény tekintetében olyan a helyzet, mint a háború közepén. (Rassay Károly : Még rosszabb !) A bürokrácia okozza azt, hogy például a benzint az államnál kell vásárolni Az állam nem engedi külföldi kereskedőktől venni mindaddig, míg a drága pénzen vásárolt benzint el nem adta. (örgróf Pallavicini: Ki vette a benzint?) A bölcs bürokraták ! (örgróf Pallavicini György: De ki volt a miniszter ? Rubinek volt. Fizesse meg ő! Felelősségre kell vonni!) Abban a reményben, hogy a kormány mindezeken a dolgokon sürgősen segíteni fog, elfogadja az indemnitást. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol a hozzá intézett interpellációkra. Késze István interpellációjára bejelenti, hogy az újszegedi lakosságnak megadta a virág- és zöldségszállítmányokra a vámmentességet. Pálfy Dánielnek az iparosok szovjetadósságának rendezése ügyében intézett interpellációjára nem tud választ adni, mert semmi köze nincs a szovjetadósságokhoz. Az iparosok ügye egyébként is a kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Feltéve, hogy kereskedelmi miniszter volna, ami utóvégre szintén egészen szép állás (Derültség.), a következő választ adná: A szovjet annyira felforgatta az összes ügyeket, hogy a rendes uralom visszatérte után rendes bírósági eljárásra kellett bízni annak a megállapítását, hogy mi történjék ezekkel a tartozásokkal. Mindaz, amit az interpelláló kivon, benne van az intézkedésről szóló rendeletben. Kéri tehát, hogy ezt a választ a távollevő kereskedelmi miniszter részéről is vegyék tudomásul. Végül Bihari Szabó József interpellációjára válaszol. Szabó képviselő az ezer koronán aluli kényszerkölcsönök beváltása ügyében azt kérdezte, mikor és hogyan váltják be ezeket a kényszerkölcsönöket. Ez tisztára a nemzetgyűléstől függ. Az ingatlan vagyonváltság megszavazása után lesz csak abban a helyzetben, hogy az erre vonatkozó rendeletet kiadhassa. Reméli, hogy ez a rendelet legkésőbb szeptemberben meg fog jelenhetni. A rendelet ki fogja mondani, hogy mindenki mutassa be az ezer koronánál kisebb kényszerkölcsönről szóló bonját. Abban az esetben, ha az illetőnek adóhátraléka van, a visszafizetendő öszszeg megfelelő részét az adó törlesztésére fordítják. Ha nincs adóhátraléka, az egész összeget kifizetik. A nemzetgyűlés mind a négy választ tudomásul vette. Elég volt a kivételes hatalomból 2 1921. júliusa. VILÁG A román luxisadó-javaslat (A Világ bécsi munkatársától.) A román pénzügyminiszter által a kamara elé terjesztett luxusadó-javaslatról hiteles helyen a következő régieteket tudtam meg: A javaslat szerint tizenötszázalékos luxusadó alá esnek: a személyszállító automobilok, amatőr fényképező-készülékek és kellékei, arany-, ezüst-, platina-ékszerek, gyűrűk, órák, bronz-, érc- és porcellánszobrok, érmek, régiségek, arany- és ezüst szervizek és evőkészletek, parfümök, púderek, kozmetikai szerek, toalettcikkek, selymek, selyemruhák, likőrök, pezsgő és pezsgőborok, valódi csipkék és szőnyegek, tízszázalékos adó alá esnek: selyembélésű ruhák, csipkeutánzatok, az ötezer lejen felüli értékű szobaberendezések (egy szobára való bútor), olajfestmények és akvarellek, női kalaptollak, ezer lejen felüli szőmek, bőröndok, női rokatők bélés selyemkertyük, kétszáz lejen felüli fehérnembek, kétezerötszáz lejen felüli női ruhák és 800 lejen felüli cipők; ugyancsak tízszázalékos luxusadót kell fizetni a luxushotelekben bérelt szobák után és a városi luxuséttermekben fogyasztott ételek után is. A tízszázalékos luxusadó alá esnek a klimatikus üdülőhelyek és gyógyfürdők.A másodrendű helyek hatszázalékos, a harmadrendűek háromszázalékos adó alá esnek. A javaslat az egyszeri luxusadón kívül évi luxusadó alá vonja még a vadászfegyvert (10—20 lei), automobilokat (2000—12.000 lei), motorbicikliket (200—400 lei), lovakat (400 lei), versenylovakat (1000 lei), hintókat (600 lei), a fölösleges lakrészeket (szobánkint 200—300 lei), a városi virágoskerteket (20—300 lei), végül a vörösszámú cselédekért egyenkint 100 lej luxusadót kell fizetni a gay vánála. Péntek"