Világ, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-14 / 229. szám
Szerkesztőség és kiaadóvatal Vi.. .Andrássy-utAT.sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 430 kor., félévre 240 kor., negyedévre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon él, Ausztriában 2 magyar K.VILÁGELSOI XII. évfolyam Budapest, PÉNTEK 1921 október 14. Hirdetések fekete fülek Budapesten a VILÁG Kriadóhivatalában, Bleckner J., Bau J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Helyi Lajos, Kléin Simon és Társa, Iscopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Síklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát hirdetési irodákban. Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Dukcs Nachfeler, Rudolf Mosse. 229-ik szám Kettészakad a kisgazdapárt A kisgazdapárt tegnap esti határozatának hatásai máris mutatkoznak és ezekből megalkpithatók,hogy a kisgazdapárt két része között fémerest ellentétek olyan súlyosak, hogy ezek áthidalására a jelenlegi körülmények között nem,igen lehet számítani. A kisebbségi álláspont képviselői Rubinek István lakásán ipa délután értekezletet tartottak, amelyen a legkomolyabb formában foglalkoztak a pártból való kilépés gondolatával. Mindenesetre érdekes, hogy ezen az értekezleten részt vett Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter is és mindenben helyeselt azoknak, akik Nagyatádi és barátainak magatartása ellen tüzeltek. Tomcsányiék a kilépés kérdésében egyelőre nem hoztak határozatot, a döntést arra az időre halasztották, amikor a miniszterelnök ismét Budapesten lesz. A kisgazdapárt már több ízben volt súlyos válságban azóta, amióta a Rubinek- és a nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapárt egyesült, ezúttal azonban úgy látszik, hogy a szakadás elkerülhetetlen és csak rövid idő kérdése, hogy Tomcsányi, Rubinek és Gömbös Gyula vezetésével kivonuljanak az elégedetlenkedők a kisgazdapártból, hogy zászlójukat felajánlják gróf Bethlen István miniszterelnöknek. A többségi párt megalakítása ezek szerint biztosítottnak látszik. Nagyatádi Szabó István 30—1ő hívével pedig ellenzékbe fog vonulni annak a tíz pontnak a megvalósításáért, amelyet a párt tegnap elfogadott. Nagyatádi környezete egyébként újból harcias húrokat penget és csak azt szeretnék, hogy minél többen csatlakozzanak Tomcsányiékhoz, hogy Nagyatádi tábora annál egységesebb maradhassan is. Az Andrássy-párt örömmel fogadja a tizedik pontot A keresztény nemzeti egyesülés pártjában ma természetesen a kisgazdák tegnapi határozatávalfoglalkoztak, különösképpen annak két legfontosabb pontja, a második és tizedik volt élénk diszkusszió tárgya. Ami a tizedik pontot illeti, amely a szabadságjogok teljes helyreállítását és a kivételes hatalomról szóló törvény hatályon kívül helyezését illeti: a nemzeti egyesülés pártjának felfogása teljesen fedi a kisgazdák deklarációját. A képviselők legnagyobb része szintén híve annak, hogy a sajtó- és gyülekezési szabadságot feltétlenül és sürgősen helyre kell állítani, a jogrendet tökéletesen meg kell szilárdítani és a kivételes hatalommal való kormányzásnak véget kell vetni. Erre vonatkozólag egyébként a párt egyik vezető tagja a Világ munkatársának ma a következőket mondotta: — Feltétlen híve vagyok a szabadságjogok teljes helyreállításának és a tizedik pontban foglalt egyéb követeléseknek és azt hiszem, velem együtt érez és gondolkodik a párt képviselőtagjainak legnagyobb része. A kivételes hatalomról szóló törvényt a békeszerződés értelmében különben is meg kell szüntetni a békekötés után hat hónappal, ez törvénybe van iktatva, így tehát alapjában véve nincs is szükség arra, hogy ezt, hangosan, deklarációval követeljük. A pártban fent voltak Andrássy Gyula, Rakovszky István, Ernszt Sándor, Túri Béla és még néhány képviselő, akik bizalmas megbeszélésre vonultak vissza, amelyen a pártnak a királykérdésben elfoglalt és a kisgazdák legutóbbi határozatát érintő álláspontját igyekeztek körvonalazni. Mint értesülünk, arra a megállapodásra jutottak, hogy ha a második pont, a kisgazdapárt tényleges elhatározása és e mögött az elhatározás mögött valóságos tábor is van, akkor ez teljesen új helyzetet jelent. A helyzet megítélése azonban és az ehhez fűződő és igazodó lépések nem történhetnek meg addig, amin gróf Bethlen István miniszterelnök Velencéből nem tér vissza. Mihelyt a miniszterelnök újra Budapesten lesz, beható tanácskozásokat fognak vele folytatni, úgy követendő politikájukról, mint a legutóbb felszínre hozott aktuális kérdéseket illető magatartásukról. Valószínűnek tartják, hogy a miniszterelnököt olyan irányban fogják informálni, hogy a kisgazdák harcias állásfoglalása és az a tény, hogy ezen állásfoglalás következtében a kisgazdapártból mintegy húsz-harminc képviselő ki fog lépni, megérlelték a helyzetet a többségi párt megalakítására. Fel fogják tehát ajánlani a miniszterelnöknek, hogy velük, a disszidensekkel és a kisgazdapártból kilépőkkel alakítsa meg kormányzó többségipártját. Természetesen az, hogy a többségi pártot gróf Bethlen István miniszterelnök fogja tető alá hozni, egyáltalában nem jelenti még, hogy a kormány mai összeállításában helyén marad. A kereszténypártban bizonyos esetben ugyan teljes kormányváltozással is számolnak, de valószínűbbnek tartják azt a lehetőséget, hogy a többségi párt megalakítása után a mai kormánynak csak egyes minisztereit cserélik ki. Nem igen fog helyén maradhatni Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, és valószínű az is, hogy Hegyeshalmi Lajos kereskedelemügyi miniszter is megválik ebben az esetben tárcájától. Mint az Andrássy-párt vezetőségéhez közelálló helyről értesülünk, az erre irányuló óhaj magából a pártból indult ki, mert a párt nagyobbik része nincsen megelégedve a kereskedelemügyi miniszter politikájával. Egészen természetes, hogy ha a többségi pártban a kisgazdapártból leváló húsz képviselő helyet foglal, nagyatádi Szabó István a párt zömével ellenzékbe megy és így a földmivelésügyi tárca is gazdát cserél. Gróf Ráday Gedeon belügyminiszter maradása is kétséges, mert egyrészt az egész kisgazdapárt ellene van, másrészt a kereszténypártban is sokan vannak olyanok, akik, ha talán személye ellen nem is élnek kifogással, hibáztatják, hogy parlamenten kívül álló egyén kezében legyen a legfontosabb tárcák egyike. A kisgazdapárt Tomcsányi ellen Megírta a Világ, hogy Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminszster a tegnapi értekezlet után kijelentette, hogy a határozat, elfogadásából magára nézve levonja a konzekvenciákat és kilép a pártból. Ennek természetes következménye volna az, hogy Tomcsányi az igazságügyi tárcától is megváljék. Ma hivatalos helyen ezt a hírt megcáfolták. Értesülésünk szerint Tomcsányit az bírta elhatározásának megmásítására, hogy szintén meg akarja várni a miniszterelnököt és további magatartását a Bethlennel felvyítandó megbeszéléstől teszi függővé. A kisgazdapárt a maga részéről hajlandó lojálisan megvárni, amíg Tomcsányi a kormányelnökkel tisztázza az ügyet, de egy pillanatig sincsenek kétségben aziránt, hogy ennek eredménye csak az lehet, hogy Tomcsányi végre kilép a pártból. A párt nem egyszer adott kifejezést annak, hogy az igazságügyminiszter politikájával nem ért egyet és az igazságügyminiszter is nem egyszer jelezte félreérthetetlen módon, hogy a kisgazdapárt magatartását és döntését fontos kérdésekben nem helyesi. Hencz Károly a kisgazdapártban ma megmagyarázta, hogy a javaslat fölötti szavazást miért nem tették pártkérdéssé. Ő volt az, aki az értekezleten ellene volt ennek, mert, mint kifejtette, olyan fontos elvi kérdésekről van szó, hogy a szavazásnak vártkérdéssé vló tétele teljesen fölösleges; egészen elképzelhetetlen, hogy akik ilyen súlyos horderejű kérdésekben nem értenek egyet a párt többségével, továbbra is megmaradjanak a kisgazdapárt kötelékében. Éppen ennek következtében vélik különösnek, hogy Tomcsányi lehetségesnek tartja, megmaradni — ha ideiglenesen is — a pártban, az után hogy tegnap kijelentette, hogy ha a kisgazdapárt megszavazza a tíz pontot, ezzel katasztrófába viszi az országot. Mint értesülünk, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter a ma fölajánlotta lemondását a kormányzónak, aki azonban a lemondást nem fogadta el. Ma Rakovszky nem tárgyalt Boltlikkal politikáról Egyik testilap hírt adott arról, hogy a nemzetgyűlés összeülése után Rakovszky István erélyes harcot szándékozik indítani a kiviteli engedélyek panamáival kapcsolatban és nagyatádi Szabó István személyét nem fogja kímélni a részletek pertraktálásánál. Ezzel kapcsolatban állítólag Bottlik József tegnap fölkereste Rakovszkyt és behatóan tanácskozott vele Nagyatádi személyét érintő dolgokról is. A megbeszélés célja az lett volna, hogy Rakovszkyt eltérítse támadó szándékától, ez azonban nem sikerült. Rakovszky István ma este a leghatározottabban megcáfolta ezt a hírt és bejelentette, hogy Bottlik József járt ugyan nála, de politikáról egyáltalában nem esett szó közöttük. Tisztán magánjellegű ügyeket beszéltek meg Rakovszky Istvánnak és Bottlik József egyik rokonának a Felvidéken egymás szomszédságában fekvő birtokát illetően. Értekezet Rubinek István lakásán A kisgazdapárti kisebbség Rubinek István lakásán ma délután bizalmas megbeszélésre gyűlt össze. Számszerint tizennyolcan jelentek meg az értekezleten, természetesen ott volt Rubinek Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, Ferdinándy Gyula és Gömbös Gyula, akik a Nagyatádi-ellenes mozgalomnak a vezetői. Az ér-tekezlet résztvevői meglehetősen izgalmas hangulatban vitatták meg a tegnapi nap eseményeit és hangsúlyozták, hogy „Henczék" terrorisztikus fellépését nem fogják tovább tűrni. Rámutattak arra, hogy Hencz Károly, Dömötör Mihály és Kovács J. István a tegnap esti értekezleten a kisebbségi álláspont képviselőit nem engedték szóhoz jutni és ennek volt a következménye az, hogy a helyzetet nem sikerült kellőképpen tisztázni és így nagyon sokan Nagyatádiékkal szavaztak azok közül, akik nem mindenben értettek egyet a Hencz—Dömötör-féle 10 ponttal. Tomcsányiék foglalkoztak a pártból való kilépés gondolatával is és arra az eredményre jutottak, hogy a jelen körülmények között a párt kettészakadását tovább feltartóztatni nem lehet. Az ellentétek a kisgazdapárt két része között annyira kiéleződtek, hogy véleményünk szerint kompromisszumra nem igen lehet számítani. Ők a maguk részéről hajlandók magatartásuk minden konzekvenciáját levonni, nem akarnak azonban végleges döntést hozni a miniszterelnök hazaérkezése előtt. Ha gróf Bethlen István minisz- t terelnök Velencéből visszaérkezik, akkor nyomjány érintkezésbe lépnek vele és közölni fogják kívánságaikat. Bizonyosra vesszük, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök magáévá teszi álláspontjukat és ebben az esetben elérkezettnek fogják látni az időt arra, hogy a pártból kilépjenek. Az értekezleten megjelent tizennyolc képviselőn kívül tizenegyen táviratilag jelentették be csatlakozásukat és még hat-hét képviselőre, így Koszó István, Kolozsvári-Kiss István és Moser I .Ernő csatlakozására számítanak bizonyosan. Andrássy a királykérdésről Gróf Andrássy Gyula a kisgazdapárt tegnapi állásfoglalásával kapcsolatban ma nyilatkozott a királykérdésről. Nyilatkozatában kijelenti, hogy a kérdést vagy ki kell kapcsolni, vagy pedig világosan színt kell vallani, de ez a színvallás aztán legyen igazán világos, érthető és ne terjesszen csak még nagyobb homályt. Nem lehet a királykérdést tisztázni annak megállapítása nélkül, hogy van-e koronás királyunk vagy nincs. A pragmatica sanctio eltörlése szerinte a régi magyar jogfelfogást tolná előtérbe, amely szerint a király legidősebb fia örökli a trónt. A kisgazdaprogramm második pontja tehát nem világosítja fel a nemzetet arról, hogy a pártnak mi az álláspontja a király kérdésben. .. dorogi választás Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a belügyminiszter az esztergom megyei dorogi választókerületben elhalálozás folytán szükségessé vált időközi választás napját november5-ára tűzte ki. Feső-Szilézia Néhány héta óta egyre markánsabban bontakozik ki a francia külpolitikának egy elég váratlan, de azért természetes fordulata: a közeledés Németország felé, ellenhúzás gyanánt az Angliával szemben bekövetkezett eltávolodásra. A diplomácia útjai néha sajátságosak. Anglia és Franciaország között elsősorban azért fordult hűvösre a viszony, mert Anglia csak vonakodva követte a jóvátételi kérdésben a kemény francia követeléseket. És most Franciaország keres egy bizonyos fokú megértést Németországgal, hogy így ellensúlyozza azt a politikai elszigeteltséget, amelybe az angol-francia szövetségi viszony meglazulása folytán került. A folyamat nem ilyen egyszerűen játszódott le, hanem a fordulatok és a komplikációk egész sorával, de mégis ez volt a kiindulás és ez volt az eredmény. Anglia németbarát politikája ellentétbe állította az angol kormányt a franciával és ezért Franciaország játszotta ki a németbarátság kártyáját Anglia ellen. A francia kormány lapjai hétről-hétre kórusban írnak Wirth kancellár jószándékairól és Wirth minisztereinek becsületes törekvéseiről. Újból és újból fölhangzik a francia sajtóban az a refrén, hogy Németország élén végreolyan kormány, van, amely csakugyan teljesíteni akarja a jóvátételi kötelezettségeket, a lehetőség határáig, tehát ez a kormány megérdemli a támogatást és megérdemli azt, hogy Franciaország méltányos magatartással szilárdítsa meg az új német kancellár pozícióját a német politikai életben.« Csak egy-két állomását jelezzük most annak az útnak, amely Németország felé hajlította a francia külpolitika tengelyét. A francia jobboldali lapok nagyon kíméletlenül támadták Lloyd George-ot amikor az angol miniszterelnök először kezdte fékezni a francia követeléseket és a támadások még sokkal élesebb formában újultak ki, amikor Lloyd George több más alkalommal is szorosra fogta a gyeplőt. Briand minden alkalommal szívesen hárította át a felelősséget angol kolléggájára, ha féleredménnyel tért vissza a legfelsőbb tanács tárgyalásairól. Ez szinte szerencse volt, Briand-ra nézve, hiszen a francia miniszterelnök jóhiszeműség nélkül tette magáévá a közvélemény követeléseit és maga is megdöbbent volna, ha a legfelsőbb tanács teljes mértékben honorálja azokat a javaslatokat, amelyeket belpolitikai okokból volt kénytelen képviselni, tekintet nélkül keresztülvihetőségükre, vagy, megosztásukat Hivitágukra.