Világ, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-14 / 229. szám

Szerkesztőség és kiaad­óvatal Vi.. .Andrássy-utAT.sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 430 kor., félévre 240 kor., negyed­évre 120 kor., egy hóra 40 kor. A­ „VILÁG" megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudva­­­rokon él, Ausztriában 2 magyar K.VILÁG­ELSOI XII. évfolyam Budapest, PÉNTEK 1921 október 14. Hirdetések fekete fülek Budapesten a VILÁG Kriadóhivatalában, Bleckner J., B­au J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Helyi Lajos, Kléin Simon és Társa, Iscopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Síkla­y, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát hirdetési iro­dákban. Bécsben: Hausenstein és Vogler, M. Dukcs Nachfel­er, Rudolf Mosse. 229-ik szám Kettészakad a kisgazdapárt A kisgazdapárt tegnap esti határozatának ha­tásai máris mutatkoznak és ezekből megalkpit­­hatók,hogy a kisgazdapárt két része között féme­rest ellentétek olyan súlyosak, hogy ezek áthida­lására a jelenlegi körülmények között nem,igen lehet számítani. A kisebbségi álláspont képviselői Rubinek István lakásán ipa délután értekezletet tartottak, amelyen a legkomolyabb formában fog­lalkoztak a pártból való kilépés gondolatával. Mindenesetre érdekes, hogy ezen az értekezleten részt vett Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisz­­ter is és mindenben helyeselt azoknak, akik Nagy­atádi és barátainak magatartása ellen tüzeltek. Tomcsányiék a kilépés kérdésében egyelőre nem hoztak határozatot, a döntést arra az időre halasz­tották, amikor a miniszterelnök ismét Budapes­ten lesz. A kisgazdapárt már több ízben volt sú­lyos válságban azóta, amióta a Rubinek- és a nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapárt egyesült, ezúttal azonban úgy látszik, hogy a szakadás el­kerülhetetlen és csak rövid idő kérdése, hogy Tomcsányi, Rubinek és Gömbös Gyula vezetésével kivonuljanak az elégedetlenkedők a kisgazdapárt­ból, hogy zászlójukat felajánlják gróf Bethlen István miniszterelnöknek. A többségi párt megalakítása ezek szerint biz­tosítottnak látszik. Nagyatádi Szabó István 30—1ő hívével pedig ellenzékbe fog vonulni annak a­ tíz pontnak a megvalósításáért, amelyet a párt tegnap elfogadott. Nagyatádi környezete egyébként újból harcias húrokat penget és csak azt szeretnék, hogy minél többen csatlakozzanak Tomcsányiékhoz, hogy Nagyatádi tábora annál egységesebb marad­hassan is. Az Andrássy-párt örömmel fogadja­ a tizedik pontot A keresztény nemzeti egyesülés pártjában ma­­ természetesen a kisgazdák tegnapi határozatával­­foglalkoztak, különösképpen annak két legfonto­sabb pontja, a második és tizedik volt élénk diszkusszió tárgya. Ami a tizedik pontot illeti, amely a szabadságjogok teljes helyreállítását és a kivételes hatalomról szóló törvény hatályon kívül helyezését illeti: a nemzeti egyesülés párt­jának felfogása teljesen fedi a kisgazdák dekla­rációját. A képviselők legnagyobb része szintén híve annak, hogy a sajtó- és gyülekezési szabad­ságot feltétlenül és sürgősen helyre kell állítani, a jogrendet tökéletesen meg kell szilárdítani és a kivételes hatalommal való kormányzásnak véget kell vetni. Erre vonatkozólag egyébként a párt egyik­ vezető tagja a Világ munkatársának ma a következőket mondotta: — Feltétlen híve vagyok a szabadságjogok teljes helyreállításának és a tizedik pontban fog­lalt egyéb követeléseknek és azt hiszem, velem együtt érez és gondolkodik a párt képviselő­­tagjainak legnagyobb része. A kivételes hatalom­ról szóló törvényt a békeszerződés értelmében különben is meg kell szüntetni a békekötés után­­ hat hónappal, ez törvénybe van iktatva, így tehát alapjában véve nincs is szükség arra, hogy­ ezt, hangosan, deklarációval követeljük. A pártban fent voltak Andrássy Gyula, Ra­­kovszky István, Ernszt Sándor, Túri Béla és még néhány képviselő, akik bizalmas megbeszélésre vonultak vissza, amelyen a pártnak a királykér­désben elfoglalt és a kisgazdák legutóbbi hatá­rozatát érintő álláspontját igyekeztek körvona­­lazni. Mint értesülünk, arra­ a megállapodásra ju­tottak, hogy ha a második pont, a kisgazdapárt tényleges elhatározása és e mögött az elhatározás mögött valóságos tábor is van, akkor ez teljesen új helyzetet jelent. A helyzet megítélése azonban és az ehhez fűződő és igazodó lépések nem tör­ténhetnek meg addig, amin gróf Bethlen István miniszterelnök Velencéből nem tér vissza. Mihelyt a miniszterelnök újra Budapesten lesz, beható ta­nácskozásokat fognak vele folytatni, úgy köve­tendő politikájukról, mint a legutóbb felszínre hozott aktuális kérdéseket illető magatartásukról. Valószínűnek tartják, hogy a miniszterelnököt olyan irányban fogják informálni, hogy a kis­gazdák harcias állásfoglalása és az a tény, hogy ezen állásfoglalás következtében a kisgazdapárt­ból mintegy húsz-harminc képviselő ki fog lépni, megérlelték a helyzetet a többségi párt megalakí­tására. Fel fogják tehát ajánlani a miniszterel­nöknek, hogy velük, a disszidensekkel és a kis­gazdapártból kilépőkkel alakítsa meg kormányzó többségi­­pártját. Természetesen az, hogy a többségi pártot gróf Bethlen István miniszterelnök fogja tető alá hozni, egyáltalában nem jelenti még, hogy a kormány mai összeállításában helyén marad. A keresztény­pártban bizonyos esetben­­ ugyan teljes kormány­változással is számolnak, de valószínűbbnek tart­ják azt a lehetőséget, hogy a többségi párt meg­alakítása után a mai kormánynak csak egyes mi­nisztereit cserélik ki. Nem igen fog helyén marad­hatni Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, és valószínű az is, hogy Hegyeshalmi­ Lajos keres­kedelemügyi miniszter is megválik ebben az eset­ben tárcájától. Mint az Andrássy-párt vezetőségé­hez közelálló helyről értesülünk, az erre irányuló óhaj magából a pártból indult ki, mert a párt na­gyobbik része nincsen megelégedve a kereskede­lemügyi miniszter politikájával. Egészen természe­tes, hogy ha a többségi pártban a kisgazdapártból leváló húsz képviselő helyet foglal, nagyatádi Szabó István a párt zömével ellenzékbe megy és így a földmivelésügyi tárca is gazdát cserél. Gróf Ráday Gedeon belügyminiszter maradása is kétsé­ges, mert egyrészt az egész kisgazdapárt ellene van, másrészt a kereszténypártban is sokan van­nak olyanok, akik, ha talán személye ellen nem is élnek kifogással, hibáztatják, hogy parlamenten kívül álló egyén kezében legyen a legfontosabb tárcák egyike.­ A kisgazdapárt Tomcsányi ellen M­egírta a Világ, hogy Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymin­szster a tegnapi értekezlet után kijelen­tette, hogy a határozat, elfogadásából magára nézve levonja a konzekvenciákat és kilép a pártból. Ennek természetes következménye volna az, hogy Tomcsányi az igazságügyi tárcától is megváljék. Ma hivatalos helyen ezt a hírt megcáfolták. Értesülésünk szerint Tomcsányit az bírta elhatározásának megmásítá­­sára, hogy szintén meg akarja várni a miniszterelnö­köt és további magatartását a Bethlennel felvyítandó megbeszéléstől teszi függővé. A kisgazdapárt a maga részéről hajlandó lojálisan megvárni, amíg Tom­­csányi a kormányelnökkel tisztázza az ügyet, de egy pillanatig sincsenek kétségben aziránt, hogy ennek eredménye csak az lehet, hogy Tomcsányi végre ki­lép a pártból. A párt nem egyszer adott kifejezést annak, hogy az igazságügyminiszter politikájával nem ért egyet és az igazságügyminiszter is nem egyszer jelezte félreérthetetlen módon, hogy a kisgazdapárt magatartását és döntését­ fontos kérdésekben nem helyesi. Hencz Károly a kisgazdapártban ma megmagya­rázta, hogy a javaslat fölötti szavazást miért nem tették pártkérdéssé. Ő volt az, aki az értekezleten el­lene volt ennek, mert, mint kifejtette, olyan fontos elvi kérdésekről van szó, hogy a szavazásnak várt­­kérdéssé v­­ló tétele teljesen fölösleges; egészen el­képzelhetetlen, hogy akik ilyen súlyos horderejű kér­désekben nem értenek egyet a párt többségével, to­vábbra is megmaradjanak a kisgazdapárt köteléké­ben. Éppen ennek következtében vélik különösnek, hogy Tomcsányi lehetségesnek tartja, megmaradni — ha ideiglenesen is — a pártban, az után hogy tegnap kijelentette, hogy ha a kisgazdapárt megszavazza a tíz pontot, ezzel katasztrófába viszi az országot. Mint értesülünk, Tomcsányi Vilmos Pál igazság­­ügyminiszter a ma fölajánlotta lemondását a kormány­zónak, aki azonban a lemondást nem fogadta el. M­a Rakovszky nem tárgyalt Boltlikkal politikáról Egyik t­estilap hírt adott arról, hogy a nemzet­gyűlés összeülése után Rakovszky István erélyes har­cot szándékozik indítani a kiviteli engedélyek pana­máival kapcsolatban és nagyatádi Szabó István sze­mélyét nem fogja kímélni a részletek pertraktálásá­­nál. Ezzel kapcsolatban állítólag Bottlik József tegnap fölkereste Rakovszkyt és behatóan tanácskozott vele Nagyatádi személyét érintő dolgokról is. A megbeszé­lés célja az lett volna, hogy Rakovszkyt eltérítse tá­madó szándékától, ez azonban nem sikerült. Rakovszky István ma e­ste a leghatározottabban megcáfolta ezt a h­írt és bejelentette, hogy Bottlik József járt ugyan­­ nála, de politikáról egyáltalában nem esett szó közöttük. Tisztán magánjellegű ügye­ket beszéltek meg Rakovszky Istvánnak és Bottlik József egyik rokonának a Felvidéken egymás szom­szédságában fekvő birtokát illetően. Értekezet Rubinek István lakásán A kisgazdapárti kisebbség Rubinek István la­kásán ma délután bizalmas megbeszélésre gyűlt össze. Számszerint tizennyolcan jelentek meg az értekezleten, természetesen ott volt Rubinek Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisz­­ter, Ferdinándy Gyula és Gömbös Gyula, akik a Nagyatádi-ellenes mozgalomnak a vezetői. Az ér-­­tekezlet résztvevői meglehetősen izgalmas hangu­latban vitatták meg a tegnapi nap eseményeit és hangsúlyozták, hogy „Henczék" terrorisztikus fellépését nem fogják tovább tűrni. Rámutattak arra, hogy Hencz Károly, Dömötör Mihály és Kovács J. István a tegnap esti értekezleten a kisebb­ségi álláspont képviselőit nem engedték szóhoz jutni és ennek volt a következménye az, hogy a helyzetet nem sikerült kellőképpen tisztázni és így nagyon sokan Nagyatádiékkal szavaztak azok közül, akik nem mindenben értettek egyet a Hencz—Dömötör-féle 10 ponttal. Tomcsányiék foglalkoztak a pártból való ki­lépés gondolatával is és arra az eredményre jutot­tak, hogy a jelen körülmények között a párt kettészakadását tovább feltartóztatni nem lehet. Az ellentétek a kisgazdapárt két része között annyira kiéleződtek, hogy véleményünk szerint kompromisszumra nem igen lehet számítani. Ők a maguk részéről hajlandók magatartásuk min­den konzekvenciáját levonni, nem akarnak azon­ban végleges döntést hozni a miniszterelnök ha­zaérkezése előtt. Ha gróf Bethlen István minisz- t terelnök Velencéből visszaérkezik, akkor nyom­­­j­­án­y érintkezésbe lépnek vele és közölni fogják­­ kívánságaikat. Bizonyosra vesszük, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök magáévá teszi ál­láspontjukat és ebben az esetben elérkezettnek fogják látni az időt arra, hogy a pártból kilépje­nek. Az értekezleten megjelent tizennyolc képvi­selőn kívül tizenegyen táviratilag jelentették be­­ csatlakozásukat és még hat-hét képviselőre, így­­ Koszó István, Kolozsvári-Kiss István és Moser I .Ernő csatlakozására számítanak bizonyosan. Andrássy a királykérdésről Gróf Andrássy Gyula a kisgazdapárt tegnapi ál­lásfoglalásával kapcsolatban ma nyilatkozott a ki­rálykérdésről. Nyilatkozatában kijelenti, hogy a kér­dést vagy ki kell kapcsolni, vagy pedig világosan színt kell vallani, de ez a színvallás aztán legyen iga­zán világos, érthető és ne terjesszen csak még na­gyobb homályt. Nem lehet a királykérdést tisztázni annak megállapítása nélkül, hogy van-e koronás ki­rályunk vagy nincs. A pragmatica sanctio eltörlése szerinte a régi magyar jogfelfogást tolná előtérbe, amely szerint a király legidősebb fia örökli a trónt. A kisgazdaprogramm második pontja tehát nem vi­lágosítja fel a nemzetet arról, hogy a pártnak mi az álláspontja a király kérdésben. .. dorogi választás Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a bel­ügyminiszter az esztergom megyei dorogi választó­­kerületben elhalálozás folytán szükségessé vált időközi választás napját november­­5-ára tűzte ki. Feső-Szilézia Néhány héta óta egyre markánsabban bonta­kozik ki a francia külpolitikának egy elég­ várat­lan, de azért természetes fordulata: a közeledés Németország felé, ellenhúzás gyanánt az Angliával szemben bekövetkezett eltávolodásra. A diplo­mácia útjai néha sajátságosak. Anglia és Francia­­ország között elsősorban azért fordult hűvösre a viszony, mert Anglia csak vonakodva követte a jóvátételi kérdésben a kemény francia követe­léseket. És most Franciaország keres egy bizonyos fokú megértést Németországgal, hogy így ellen­­súlyozza azt a politikai elszigeteltséget, amelybe az angol-francia szövetségi viszony meglazulása folytán került. A folyamat nem ilyen egyszerűen játszódott le, hanem a fordulatok és a kompliká­ciók egész sorával, de mégis ez volt a kiindulás és ez volt az eredmény. Anglia németbarát­ politikája ellentétbe állította az angol­ kormányt a franciával és ezért Franciaország játszotta ki a németbarát­ság kártyáját Anglia ellen. A francia kormány lapjai hétről-hétre kórusban írnak Wirth kancel­lár jószándékairól és Wirth minisztereinek becsü­letes törekvéseiről. Újból és újból fölhangzik a francia sajtóban az a refrén, hogy Németország élén végre­­olyan kormány, van, amely csakugyan teljesíteni akarja a jóvátételi kötelezettségeket, a lehetőség határáig, tehát ez a kormány megér­demli a támogatást és megérdemli azt, hogy Franciaország méltányos magatartással szilárdítsa meg az új német kancellár pozícióját a német po­litikai életben.« Csak egy-két állomását jelezzük most annak az útnak, amely Németország felé hajlította a francia külpolitika tengelyét. A francia jobboldali lapok nagyon kíméletlenül támadták Lloyd George-ot amikor az angol miniszterelnök először kezdte fékezni a francia követeléseket és a táma­dások még sokkal élesebb formában újultak ki, amikor Lloyd George több más alkalommal is szorosra fogta a gyeplőt. Briand minden alkalom­mal szívesen hárította át a felelősséget angol kollég­­­gájára, ha féleredménnyel tért vissza a legfelsőbb­­ tanács tárgyalásairól. Ez szinte szerencse volt­­, Briand-ra nézve, hiszen a francia miniszterelnök­­ jóhiszeműség nélkül tette magáévá a közvélemény­­ követeléseit és maga is megdöbbent volna, ha a legfelsőbb tanács teljes mértékben honorálja azo­­­­kat a javaslatokat, amelyeket belpolitikai okokból­­ volt kénytelen képviselni, tekintet nélkül keresz­­tülvihetőségükre, vagy, megosztásu­kat Hivitágukra.

Next