Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-25 / 265. szám

2 ? 92 ?. november 25 VILÁG nehézségekkel kell még megküzdenie a miniszterelnök úrnak. Az első kérdés, amelyben a szombat esti pártértekezletnek döntenie kell, a párt nevének és programmjának kibővítése lesz. Én a magam részéről nem tartom kizártnak, hogy már a párt nevének kibővítésénél erős vita fog megindulni és nem lehetetlen, hogy már ebben a kérdésben is elháríthatatlan akadályok merülnek fel. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogyan képzeli Bethlen az egységes párt megalakításának technikai részét, Nagyatádi így felelt: — Különböző formulák merültek fel... A mondatot azonban nem fejezte be, majd később hozzátette, illetőleg megismételte: — Bizony, még vannak nehézségek. A munkapárt előnyomulása Nagyatádi meglehetősen pesszimisztikus hangnemben tartott nyilatkozata az egyetlen olyan pozitívum, amelyet a miniszterelnök dezignálását követő órák rövid történetéből ki lehet ragadni. A kisgazdapárt tagjainak véleménye szerint Nagyatádinak minden oka megvan arra, hogy a helyzetet ne lássa a legrózsásabb színben. Bethlen ugyanis a párt nevének és programjának kibővítése kérdésességi' olyan kívánsággal'' terjesztett elő, amelyek nehéz profin elé Maffiák a kisgazdapártot. Ennél többra a# párttok sem tudtak és ez volt az oka anhtff a meglehetősen vegyes hanjflmtnak, amelya pártkör helyiségeit belengte. A párt több vezetőr politikusa rámutatott munkatársunk előtt arra, hogy egyáltalán nem érti, miért titkolódzik annyira Bethlen, miért nem kötötte programmját és terveit teljes részletességgel a dezignálás megtörténte után a pártok vezetőivel. Nem tudják megmagyarázni maguknak, mi célja Jehelen Bethlennek azzal, hogy csak szombaton és személyesen kíván megnyilatkozni. Nagyon sokan attól tartanak, hogy Bethlen éppen úgy, mint a múltkor, most is fait accompli elé akarja állítani a pártokat úgy programmjának tárgyi vonatkozá- saiban, mint a kormányalakítás személyi kérdé- seiben. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban egyéb- \}j, .u ként az este folyamán olyan hírek terjedtek el a . ’ kisgazdapártban, hogy Bethlen az új kabinet lis-P ,1 rstájának összeállításánál a munkapárt újabb előnyomulásainak akar teret engedni. A feudális osztálypolitika végvára Miután ezekre a hírekre vonatkozólag bizonyosat megtudni nem lehetett, a párt állásfoglalása sem alakult ki olyan egységesen, hogy ebből messzebbmenő konzekvenciákat szabadna levenni. A párt mérsékelt tagjai nem tartják aggályosnak ezt a törekvést, sőt — éppen az ország érdekében— kívánatosnak látják et munkapárt értékes elemein.?/: az aktív politikai életbe való bekapcsolását. A kisgazdapártban a volt munkapárt több tagja foglal helyet ——mondotta informátorunk. —, igy Holvass-Szabó János, gróf Széchényi Viktor, Berly Gyula, Rubinér Gyula és Lukovich Aladár. Elvileg tehát nem lehet kifogást emelni az ellen, hogy Bethlen az új, egységes pártba bele akarja kapcsolni azokat a hatalmas erőket, amelyeket a munkapárt reprezentál, így szólt a kisgazdapárt mérsékelt elemeinek felfogása. Ezzel szemben Nagyatádi hívei nem lelkesednek annyira a munkapártért, amelyet még ma is a feudális osztálypolitika végvárának tekintenek. Ha Bethlen — mondották — a munkapárt térhódításával kívánja az egységes pártot alátámasztani, akkor ezzel Bethlennek olyan távoli céljai lehetnek, amelyek semmiképpen sem egyeztethetők össze azzal a demokratikus programmal, amely a kisgazdapárttal szervesen össze van nőve és amellyel a kisgazdapárt, ha a népnek a választásokon tett ígéreteinek eleget akar tenni, áll vagy bukik. Személyi kérdések Különösen az a hír lohasztotta le a nagyatádiák támogatási hevületét, amely arról szólt, hogy Bethlen több fontos tárcát kíván a munkapárta era juttatni. Ezt a kombinációt egyébként még a mérsékeltek is berzenkedve fogadták, akik közül Iklódy-Szabó János munkatársunknak a következőket mondotta : — Na nagyatádi Szabó István kimarad is a kabinetből, nem támadhatnak nagyobb bajok, feltéve, hogy Mayer János veszi át a földmivelésügyi tárcát, Nagyatádival történt megállapodás alapján. Persze Ghillányit nem fogadnánk el földmivelésügyi miniszternek. Jellemző a helyzetre és a kisgazdapárt hangulatára, hogy komolyan foglalkoznak olyan hírekkel is, amelyek szerint, Bethlen még a földmivelésügyi tárcát is munkapárti politikussal akarja betölteni. A kisgazdapárt többfelé húzó frakcióinak egységes állásfoglalására döntő hatással lesz az a körülmény, hogy Bethlen Nagyatádinak helyet biztosít-e a kabinetben. Úgy látszik, a kisgazdapártban minden ezen fog megfordulni. Gróf Bethlen István szombat este megjelenik a kisgazdapártban és személyesen fejti ki programmját. Lihetségesnek tartják, hogy Bethlen a kormányalakítás személyi kérdéseire nézve még szombaton sem fog nyilatkozni és így az egységes párt ügyében dönteni kell majd, anélkül, hogy tudnák, mi a miniszterelnök terve a párt vezérével. A személyi kérdések uralják a helyzetet a kereszténypártban is. Lingauerék minden körülmények között ellenzékbe mennek, de ma már úgy látszik, hogy a Haller-csoport sem csatlakozik az egységes párthoz, miután úgy tudják, hogy a Haller-frakció igényeit a miniszterelnök nem fogja kielégíteni a kormánylista összeállításánál. Csak a Huszár-frakció áll rendületlenül Bethlen mögött. A szombati nap feltétlenül meghozza a döntést az egységes párt dolgában és amennyiben ez a döntés Bethlenre nézve kedvező lesz, úgy Bethlen a vasárnapi vagy hétfői napon már meg Garzon lord angol külügyminiszter ma este a londoni kereskedők és üzletemberek egyesületében tartott beszédében ezeket mondta : — Sokat beszéltünk a viágbékéről és a világnak az a része, amelyet ez a kérdés a leginkább érdekel, még mindig háborút visel. A fegyverszünet óta három év múlt el, a békét aláírtuk, de elérnünk nem sikerült. Mindezek után az angol nemzet sok reménnyel tekintett a washingtoni értekezlet felé. Azt ugyan nem várták, hogy soha többé mm lesz háború, hogy kardjaink egytől-egyig békés ekékké változnak, nem várták, hogy az emberiség máról-holnapra meg fogja tagadni közös ősét, Káint, de mindamellett meg kell állapítanunk, hogy Washingtonban történtek határozott lépést jelentenek a világbeliének valamilyen formája felé. Egy azonban bizonyos : a tengeri leszerelésnek semmi haszna sem lehet, amíg szárazföldön tovább folytatjuk a fegyverek tömeges előállítását és halmozását, s a teljes leszerelésre nemcsak egy, nem is két vagy három nemzetnek kell jó példával előljárnia, hanem a fegyverkezés korlátozásának elvét magáévá kell tennie kivétel nélkül az egész világnak, tekintettel tényleges helyzetére és képességeihez mért arányban. Így azután, ha az angolok, akik a világ legnagyobb tengeri nemzete és akiknek léte és mindennapi kenyere a tengeri uralomtól függ, hajlandók korlátozni tengeri erőiket, akkor tessék megtiltani a többi hatalmaknak is, hogy fenntartsák hadi eszközeiket, gyilkoló gépeiket, működjenek azok a levegőben vagy atenger alatt, mert ellenkező esetben az angol nemzet áldozatkészsége hiábavaló volt. Európabékéjét csak valamennyi nemzet együttműködésével lehet helyreállítani. Vegyük szemre, miben áll Franciaországnak, a csatornán túli nagy szövetségesünknek ereje és biztonsága? Nem katonáinak értékében, akármilyen nagy legyen is az; nem hadseregének erejében, akármily bizalmat keltsen is az; nem népének lelkiállapotában és szellemében, akármennyire is tiszteljük és nem is ügyének igazságában. Franciaország, nagy szövetségesünk, erejét annak a ténynek köszönheti, hogy a világ öntudata és egyesített fizikai ereje — beleértve Amerikát is — nem tűrheti el, hogy Európa szívében újból életre keljen ama nagy és veszélyes hatalom, amely mindig öntelten csörgette kardját és amely nem lehet más, mint élő fenyegetés a világbéke számára. Németországról beszélek és remélem, hogy Németországot sikerül majd az európai család békés tagjává tennünk, de csak abban az esetben, ha a nagyhatalmak nem ragaszkodnak merev szigorún alakíthatja kormányuk ami ha sikerül, az új kormány a jövő hét első napjaiban bemutatkozhat a nemzetgyűlésen. Hivatalos jelentés a dezignálásról A Magyar Távirati Iroda jelenti : Gróf Bethlen István miniszterelnök ma déli 12 órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A kihallgatás másfél óráig tartott. A kormányzó Bethlen István grófot miniszterelnökké dezignálta és felkérte, hogy a kabinetalakítás iránt előterjesztést tegyen. A miniszterelnök ma délután már meg is kezdte a pártok vezetőivel való tanácskozásait és fél 6 órakor a kisgazdapárt képviselőivel, 7 órakor a keresztény nemzeti egyesülés pártjának vezetőivel, ezután pedig a disszidensek képviselőivel tárgyalt. A megbeszélések este 11 óráig tartottak és holnap folytatódnak.soggal a békeszerződések puszta végrehajtásához, hanem megértetik a németekkel is, hogy nem hajlandók eltűrni a visszafizetés és bosszú politikáját, és ugyanakkor megértetik, hogy segítségére akar-,nak lenni Németországnak ama szerepében, amelynyel hozzá tud járulni az európai béke megteremtéséhez, az európai politika folytatásához, feltéve, hogy őszinteségről és jóindulatról tanúskodik. Ha Anglia, Franciaország és Olaszország összefognak, biztos vagyok benne, hogy ez sikerülni is fog. A világbéke lehetőségének nem az a biztosítéka, ha akármelyik nagyhatalom kimondja a „splendid isolation“-t, hanem az, ha a nagyhatalmak úgy törekszenek a teljesen összhangú együttműködésre, mintha egyetlen ország volnának valamennyien. A francia kamara sokallja Briand flottaprogrammját A francia kamara folyosóin tegnap, mint a Newyork Hérald írja, nagy volt a meglepetés a Washingtonba küldött francia delegációnak ama javaslata folytán, hogy a francia nagyhajók űrtartalmát 300.000 tonnásban állapítsák meg. A lap azt hiszi, hogy a kamarában és a szenátusban erős ellenzéke tesz ennek a tervnek, amely a parlamenti körök felfogása szerint meghaladja Franciaország pénzügyi erejét. Japán aláveti magát a washingtoni határozatoknak Az új japán kormány szabadelvű politikája, a Chicago Tribüne tokiói levelezőjének jelentése szerint a nép részéről egyre fokozódó támogatásra talál. A kormány legközelebb nyilvánosságra hozza programmját, amelynek lényege a következő: 1. A japán flottátcsökkenti az amerikai, illetve az angol flotta hetven százalékára. 2. Az angol-japán szövetséget megszünteti, de angol részről kiinduló kezdésre. Japán nem követel a Csendes-Óceánra vonatkozóan három részről való megállapodást. 3. Statusquo a csendesóceánbeli erődítések és flottabázisok tekintetében. 4. Hozzájárul a kínai kérdésnek a nagy kínai falon belül való rendezéséhez, amit a többi érdekelt nemzet kívánatosnak tart. Japán a koncessziókról és a területenkívüliség jogairól is lemond. 5. Lemond az ismeretes huszonegy követelésről egy-kettő kivételével, abban a reményben, hogy Anglia lemond Tibet szuverenitására vonatkozó igényeiről. 6. Japánnak Mandsuriára vonatkozó kiváltságait megalapozza azokkal a nagytőkékkel, amelyeket a mandsuriai kereskedelem fejlesztésére fordít. 7. Szahalinról nem mond le, de bizonyos feltételek teljesítése esetén kivonul a partmenti tartományba. Az angol külügyminiszter követeli a szárazföldi leszerelést és nem akar mereven ragaszkodni a békeszerződés végrehajtásához Vén lesz A szárazföldi leszerelés is a washinii kinfenncia A Chicago Tribuna kiküldött tudósítója jelenti Washingtonból: A francia delegáció szeretné, ha a szárazföldi leszerelésről szóló vitát annyira siettetnék, a konferencia végleges döntésével térhetne vissza Franciaországba. A francia miniszterelnökhöz közelálló személyiségek tegnap kijelentették, hogy Briand a nagyhatalmak részéről azt a nyilatkozatot szeretné magával vinni Parisba, hogy támogatják Franciaországnak azt az elhatározását, hogy védő hadseregének létszámát nem szállítja le. Az Havas-ügynökség ■ külön tudósítója, hivatkozással arra az olasz felfogásra, hogy a fegyverkezések korlátozására tervezetet kellene kidolgozni, arra utal, hogy Briand miniszterelnök a legnagyobb nyomatékkal síkraszállott ez ellen a nézet ellen. Olaszország helyzete nem hasonlít Franciaországéhoz és Schanzer kénytelen volt megváltani, hogy Jugoszlávia, amelyre a leszerelési tervezetben szemmel láthatólag céloznak, nem az az ellenséges hatalom, mint Németország. Másrészt az érdekelt hatalmak, Jugoszlávia, Aománia, Csehország és Lengyelország nem engedhetik, hogy a konferencia katonai korlátozásokat szabjon ki rájuk anélkül, hogy képviseltették volna magukat az értekezleten. A Reuter-iroda jelentése szerint úgy látszik, hogy a nagyhatalmak képviselőinek tegnapi zárt ülésén, amelyen a szárazföldi leszerelés kérdését kellett megvitatniuk, egyik hatalom sem terjesztett elő olyan javaslatot, amelyet a haderő létszámának kérdésében elfoglalt francia álláspont mellett történt konkrét megnyilatkozásnak lehetne tekinteni. Mint a Daily Chronicle Washingtonba kiküldött levelezője jelenti, Briand tulajdonképpeni szereplése a washingtoni konferencián az volt, hogy megsemmisített minden kilátást arra, hogy Európában vagy egyebütt az álló hadseregek létszámát csökkenthetnék. Vezércikkében azt írja a lap, hogy Briand beszéde Angliában rendkívül nagy csalódást okozott, Németországnak, amelyet hatékonyan lefegyvereztek, nincs sem ágyúja, sem felszerelése, hogy még csak álmában is Franciaország megtámadására gondoljon. Briand politikája akadálya annak, hogy a szárazföldi és a tengeri fegyverkezést általánosan korlátozni lehessen, amit pedig Anglia a konferenciától várt és még mindig remél.