Világ, 1921. december (12. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-04 / 273. szám

, 1921. december 4. gyűlésen pedig kedden mutatkozik be gróf Bethlen István az új kabinettel. Ellenzéki hangulat mellett a támogatás A kisgazdapárt tegnap esti értekezletén a ki­bontakozás és a kabinet listájának személyi es­hetőségeiről vitatkozva, a képviselők arra az egy­öntetű megállapodásra jutottak, hogy két posztu­­látummal lépnek a miniszterelnök elé : maguk számára követelni a földművelésügyi és belügyi tárcát. Ez az elhatározás is csak a késői órákban érlelődött meg, mert eleinte az volt­ a hangulat, hogy a kisgazdapárt ne vállaljon ebben a kor­mányban miniszterséget, hanem egyelőre jóindu­latú semlegességet tanúsítva, tartsa fenn­ elhatáro­zási szabadságát arra az időre, mikor a minisz-­ terelnök kifejti programmját. Az értekezlet vége felé azonban Mayer János, aki közben a dezignált kormányelnöknél volt tanács­kozáson, leérkezett a pártkörbe, bejelentette, hogy (;■ ) Bethlen­ István felajánlotta neki a földmive­­lésüg­yi tárcát. Mayer megkérdezte, vájjon elfo­gadja-e az ajánlatot ? Nagyatádi Szabó István igennel felelt és ezután határozta el a párt, hogy ha már helyet foglal a kormányban, akkor a föld­mivelésügyi tárcán kívül a belügyire is igényt tart. Legszívesebben Gaál Gasztont látták volna a belügym­inisztériumf­­éllén, de Gaál Gaszton az aján­latot elhárította magától és Iklódy-Szabó Jánost ajánlotta, mint aki erre az állásra egyéniségénél és közigazgatási múltjánál fogva legalkalmasabb. Az értekezlet ennek következtében meg is állapodott Iklódy-Szabó János személyében és Mayer Jánost bízta meg azzal, hogy állásfoglalá­sáról reggel a miniszterelnököt értesítse. Ma­­délelőtt, miközben Mayer János fennjárt a miniszterelnöknél, 1r földművelésügyi miniszté­riumban tanácskozásra gyűltek egybe nagyatádi Szabó István, Hentz Károly, Kovács J. István, Dömötör Mihály, Simonyi-Semadam Sándor és Könyves Lajos. Megbeszélés közben érkezett meg Mayer, aki bejelentette, hogy a földművelésügyi tárcára nézve megállapodott Bethlen István gróf­fal, a belügyire nézve azonban még nem történt döntés. Kevéssel ezután érkezett meg a megbe­szélésre Gaál Endre gróf Klebelsberg Kunó bel­ügyminiszteri kinevezésének hírével. A­­ megbe­szélésre egybegyült képviselők nagy felháboro­dással fogadták ezt a hírt és nyomban felkérték Mayer Jánost, hogy siessen vissza a miniszterel­nökhöz, adja tudomására a kisgazdapárt tiltako­zását, egyben azt, hogy tegnapi határozatához hí­ven a párt feltétlenül ragaszkodik a belügyi tár­cához. Mayer Jánost azonban Bethlen István gróf azzal fogadta, hogy a dolgon nem lehet változ­­tatni, ő már megegyezett Klebelsberg Kunó gróffal. Klebelsberg kinevezése és a kisgazdást Gróf Klebelsberg Kuno kinevezése meglehe­tősen nagy elkeseredést váltott ki a kisgazdapárt­ban. A szélső szabadkirályválasztók ebben az egész kormányzati rendszernek most m­ár tagad­­hat cidául legitimista irányban való , eltoló­dását látják és egyáltalában nem titkolják, hogy leg­szívesebben az ellenzéki padokban ülve hallgat­nák meg gróf Bethlen Istvánt, mikor munka­­programmját kifejti. A párt mérsékeltebb elemei is azt hangoztatják, hogy ha szívük szerint cse­lekedhetnének, már bemutatkozása­­alkalmával le­szavaznák a kormányt, azonban tekintettel arra, hogy a nemzetgyűlés ideje lejáróban van, mandá­tuma már csak február derekáig szól, elismerik annak a szükségességét, hogy a legsürgősebb ja­vaslatokat törvényerőre kell emelni és így ezekre vonatkozóan támogatniok kell a kormányt. — Egészen más hangulattal találná magát szemben a kormány részünkről­­ — mondotta a párt egyik vezető tagja ma este —, ha teljesen kötött és mindössze három hónapra szóló mars­­rutájától eltérően egyéb kérdéseket is el akarna intézni, mielőtt a nemzetgyűlés mandátuma lejár, vagy pedig meg akarná hosszabbítani ezt a man­dátumát. Mire járt annak is, hogy a miniszter­­elnök a Háznak két évre szóló együttü­lését úgy értelmezi, hogy az a tiszántúli, vagy pláne a ba­ranyai választásoktól számít. Ez egyenesen kép­telenség, mert hiszen, ha az utóbbit vesszük, ez azt jelentené, hogy a nemzetgyűlés még meg sem kezdette a két évet, mert az utolsó választás csak most, december 16-én lesz.­­ A kisgazdapárt abba, hogy februáron túl kitolják a nemzetgyűlés együdülésének idejét, legjobb tudásom szerint, semmi körülmények kö­zött sem fog beleegyezni. Az alkotmányozó nem­zetgyűlést, ha időtartama lejárt és alkotmányozó feladatának eleget is tett — már­pedig úgy érte­sültem, hogy a még hátralévő alkotmányjogi kérdéseket a miniszterelnök februárig el akarja intézni —, fel kell oszlatni. — Ha azonban a miniszterelnök program­ja nem terjed túl a már ismert kérdéseken, a párt ezeknek­ elintézésében minden valószínűség szerint támogatni fogja. A belügyminiszter kinevezése miatt egyébként neheztelnek a pártban úgy nagyatádi Szabó Ist­vánra, mint Mayer Jánosra. Nagyatádi Szabó Ist­ván tette szerintük lehetővé azt, hogy Ráday Ge­deon bekerüljön és egész mostanáig megmaradjon a belügyminiszteri székben és azt a konciliáns magatartást, amelyet akkor Nagyatádi tanúsított, tanúsította most Mayer János is, amikor ellen­vetés nélkül deferált ebben a kérdésben a minisz­terelnök előtt. Egyébként sokan vannak a pártban, akik en­nek a kormánynak nem jósolnak hosszú életet, még olyan hosszút sem, mint amilyent Bethlen előre kiszabott neki. Úgy vélik, hogy a pártnak már régen elégedetlenkedő és az ellenzék felé húzó tagjait azután, hogy a miniszterelnök e tekintet­ben sem véve a pártnak ilyen irányú kívánságait, tudta és megkérdezése nélkül diszponált egy olyan tárca felett,, amelyet a kisgazdák mintegy a tá­mogatás garanciájául maguknak vindikáltak, alig lesz lehetséges visszatartani most már attól, hogy kiváljanak a pártból — amennyiben az támogatja a kormányt —,és nyíltan állást foglaljanak gróf Bethlen István éllen. Sőt vannak a kisgazdapárt, ellenzéki frakciójának olyan optimista tagjai is, akik ettől egyáltalában nem várnak pártszaka­dást, hanem azt hiszik, hogy ha ők bejelentik ebbeli szándékukat, a párt többi tagja is hajlandó­­ lesz őket követni és egységesen vonulnak majd ellenzékbe. Egyesek úgy tudják, hogy nagyatádi Szabó István abban a beszédében, amelyet vasárnap fog­­ elmondani­ Szigetváron Barla Szabó József beszá­­­­mólóján, k ki fogja fejteni összes kifogásait és ag­gályait az új kabinettel szemben úgy, hogy ezt a beszédét a kisgazdaspárt ellenzéki zászlóbontásá­nak lehet tekinteni. Andrássy hogy tudta ? A kisgazdapártban a képviselők csoportokba vonulva tárgyalják Bethlen új kormányalakítását és az arcokon meglepődés és csodálat tükröződik.­­ Az egyik képviselő, aki politikai működése alatt egyszer már miniszterjel­ölt volt és többizben ál­­­­lamtitkárjelölt, a következő találós kérdéssel for­dul a körülötte állókhoz : — Csupán azt az egyet nem értem, hogy hogyan tudta gróf Andrássy Gyula 1868-ban megalakítani a kabinetjét, mikor Tomcsányi Vil­mos Pál csak 1879-ben született?... Keddre összehívták a nemzetgyitést Mint illetékes helyen értesülünk, a kormány keddre öszehivatja a nemzetgyűlést és ezen az ülésen, amelyen kifejti programmját, fogják egy­­úttal Andrássyék mentelmi ügyét is tárgyalni. Vass József nyilatkozata Dr. Kass József kultuszminiszter, aki ma este fen­tjárt a kereszténypártban, a kormány munkatervéről munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette: ■— A miniszá­mok ezúttal nem kormárty­­programmot, hanem munkaprogrammot fog adni, amelynek megvalósítását három hónapra kon­­templálja. Ezt természetesen meg fogja előzni azonnal, mihelyt a nemzetgyűlés összeül, az im­­­demnitás és a mentelmi ügyek letárgyalása­. Az­után térünk át a kormány tulajdonképpeni mun­­kaprogrammjának megvalósítására, amely négy fontosabb pontból áll. Ez a négy pont — a sor­rendet azonban magam sem tudom­­— a választó­jog kérdése, a főrendiház reformja, a közigazga­tási reform. — Amennyiben a nemzetgyűlés ezt a munka­­programmot meg akarja és meg tudja valósítani és a kiszabott idő rövidnek bizonyulna, sem­mi akadályát nem látom annak, hogy február 16-án túl is együtt ne maradjon. — Általában az az impresszióm, hogy a ke­reszténypárt támogatni fogja a kormányt munka­­program­o uniának keresztülvitelében és nem hiszem, hogy a pártból valaki is kilépjen. Vass József nyilatkozatának legutolsó részével szemben a kereszténypárt zöme nem olyan­­bizo­nyos a támogatásban. Még a politikailag középen helyet foglaló képviselők is azt hangoztatják, hogy ezért az eredményért kár volt, a válságot elhúzni, ezt Bethlen István gróf előbb is megtehette volna. Kétségtelen dolog — mondják —, hogy a minisz­terelnököt az egységes pártot illető tervének ke­resztülvitelében teljes kudarc érte és nem tudják, milyen módon fogja ezt a kudarcot reparálni. Min­denesetre be akarják várni munkaprogramjaját és ettől teszik függővé magatartásukat. Ila valóban csak a Vass József által ma bejelentett kérdéseket akarja a miniszterelnök elintézni, ehhez a párt hajlandó segítő kezet nyújtani, de kétséges, hogy megkapja-e a támogatást akkor, ha ezen a szigo­rúan körülhatárolt programmon akár egy lépéssel is túl akar menni. Még a kereszténypárt támogatása esetén sem bíznak feltétlenül a miniszterelnök sikerében, mert tisztában vannak azzal, hogy gróf Bethlen Istvánt­­ mindjárt bemutatkozása alkalmával heves tám­a­­­­dás fogja érni az ellenzék részéről. Minthogy a­­ kereszténypártnak „ellenzéki" csoportja semmi­képpen sincs megelégedve az új kabinettel, és több tagja kijelentette, hogy a mai fordulat semmiesetre­­ sem fogja őket visszatartani attól, hogy ellenzékbe­­ menjenek, tisztában vannak a kereszténypártban azzal, hogy az ellenzék súlyban megnövekedett támadása olyan jelentőségteljes esemény lesz, amely könnyen megbuktathatja a kormányt. Egyesek tudni vélik, hogy annak ellenére, hogy a miniszterelnököt kudarc érte az egységes Az új miniszterek Négy új tagja van a kabinetnek : gróf Kle­belsberg Kuno belügyminiszter, Kállay Tibor pénzügyminiszter, Tér­ff­y Béla közélelmezési mi­niszter és Mayer János földművelésügyi miniszter. Gróf Klebelsberg Kuno 1875-ben született. Jogi ta­nulmányait részben külföldön, Berlinben, Mün­chenben és Párisban végezte. 1898-ban Bánffy ■ Dezső felvette a miniszterelnökség státusába, ahol a külügyi és nemzetiségi osztály vezetését bizta rá. 1910-ben a közigazgatási bíróság tagja lett, majd a hatásköri bírósághoz került. 1914-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium admi­nisztratív államtitkárává nevezte ki a király, 1916 márciusában pedig gróf Tisza István maga mellé vette a miniszterelnökségre államtitkárnak. A Tör­ténelmi Társulat elnöke, ahol eredményes és ér­tékes munkát végzett. A közgazdasági egyetem ta­nára. A háború alatt megszervezte a Rokkant- és Hadigonelozó­ Hivatalt. A miniszterelnökségről gróf Tisza Istvánnal együtt távozott. Gróf Tisza István mellett volt utoljára államtitkár gróf Klebelsbeg Kuno, mielőtt most a belügyminisztérium vezeté­sére vállalkozott volna. Klebelsberg volt egyébként az, aki a nemzetgyűlés első idejében tizenhatod­­magával kilépett a kereszténypártból és megala­kította a disszidens-csoportot, amelynek azóta is vezére. Gróf Bethlen István is ehhez a csoporthoz tartozott, mielőtt miniszterelnök lett. Mayer János, az új földművelésügyi miniszter nagyatádi Szabó István személyes híve és barátja. Vele együtt szervezték meg azt a kisgazdapártot, amelynek programmjával 1914-ben Kápolnán or­szággyűlési képviselővé választották. Mayer nagy­atádi Szabó Istvánnal együtt belépett a Berinkey­­- kabinetbe 1919. januárjában, mint közélelmezési államtitkár. A kommunizmus bukása után egy­­ideig kisgazda miniszter volt a második Friedrich­­kormányban,­ majd földmivelésügyi államtitkár lett a Huszár-kabinetben és a földmivelésügyi mi­nisztériumban maradt egészen addig, amíg pár héttel a közélelmezési minisztérium megszüntetése előtt Vass József távozása után közélelmezési mi­niszter lett. A közélelmezési minisztérium meg­szüntetése után visszament a földmivelésügyi mi­nisztériumba államtitkárnak. Térffy Béla közélelmezési miniszter, mint er­dészeti főtanácsos került a földmivelésügyi mi­nisztériumból az újonnan létesített közélelmezési hivatalba, majd pedig a közélelmezési miniszté­riumnak lett csoportvezetője. Itt lett miniszteri tanácsossá és később államtitkárrá. Főleg a ga­bonaellátás kérdésével foglalkozott Térffy és a közélelmezési minisztérium­­ feloszlatása után a GOK irányítását vette át. Néhány órán át már ve­zette a közélelmezési minisztériumot Térffy, mi­kor a Friedrich-kormány megalakulásakor a rang­idős államtikárok kerültek átmenetileg a minisz­tériumok élére. Ereki Károly közélelmezési mi­niszterré történt kinevezése előtt már volt szó Térffy miniszterségéről, és utóbb Teleki Pál kor­mányalakítása idején, mielőtt Vass József került a közélelmezési minisztérium élére. Térffy min­denesetre a szakember-miniszter Bethlen kormá­nyában. .. A nemzetgyűlésen és a nemzetgyűlésen kívül­­ ismételten éles kritika tárgyává tették azt, hogy Hegedűs Lóránt távozása után gróf Bethlen István nem töltötte be a pénzügyminiszteri tárcát. Beth­len már akkor Kállay Tibornak ajánlotta fel He­­gedüs örökét, de Kállay haladékot kért december végéig és igy Valk­ó Lajos mint reaktivált állam­­i titkár vette át a pénzügyminisztérium vezetését, s m­íg névleg gróf Bethlen István a pénzügy­­­­miniszter. Most vége szakad ennek a furcsa­­ provizóriumnak és Kállay­ Tibor­­ miniszterré­­ történt kinevezése talán biztató jel, mert Kállay végleges elhatározása előtt bejárta Csonka-Ma­­gyarország pénzügyigazgatóságait, hogy tájéko­zódjék az adók hozadékáról és az adójövedelem fokozásának lehetőségeiről. Kállay tanulmányútja alighanem pozitív eredménnyel végződött, ha­­ most vállalja a pénzügyi tárcát. Kállay Tibor is­­ szakember, a pé­zü­gyminisztériumban nőtt föl és közel negyedévszázad óta dolgozik abban a­­ hivatalban, amelynek most élére került. Az évek­­ során át Kállay volt a budget-referens: ő végezte a költségvetés előkészítését és összeállítását, tehát­­ állandóan érintkezésben volt az összes miniszté­riumokkal. Utóbb a háborús likvidáló­ hivatal élére került Kállay. Az új pénzügyminiszter az utóbbi időben egy-kétszer nyilatkozott a magyar pénzügyi politikáról, de mindig rendkívül rezer­vált formában és kijelentéseiből csak az tűnik ki, hogy az új pénzügyminiszter tisztában van a gazdasági élet organikus felépítésével, tehát nem barátja az olyan erőszakos és drasztikus állami beavatkozásoknak, amelyek megzavarhatják, vagy megbéníthatják a gazdasági élet funkcioná­lását. Viszont az is igaz, hogy Kállay Tibor munkatársa volt Hegedűs Lórántnak . . . VILÁG Vasárnap pártra irányuló akciójában és hogy a kabinet összeállításának tényével a további tárgyalások útját is elvágta, mégsem mondott le végleg erről a tervéről. Állítólag a nemzetgyűlés első ülésén felhívást fog intézni a képviselőkhöz és az egész országhoz, hogy egy pártba tömörüljenek és ala­kítsák meg az egységes kormányzó pártot.

Next