Világ, 1923. június (14. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-27 / 167. szám
Péntek hatalom ne legyen sem jobbról, sem balról és ha valaki más az államhatalom jogát akarná magának arrogálni, azt a legnagyobb szigorral el kell tiporni, akkor én tulajdonképpen bizalommal vagyok a kormány és az államhatalom iránt. (Úgy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy végre, annyi idő óta, a forradalom és a kommünn lezajlása után annyi esztendővel, elérkezett annak az ideje, hogy a rendezett államhatalom vegyen át ebben az országban mindent, az államhatalomnak ilyen mankókra, ilyen támogatásra abszolúte semmiféle szüksége nincs. Különben is az ilyen társaságok csak helytelen képzeteket ébresztenek és ellenségeink körében is csak arra szolgálnak, hogy ellenünk eszközül használják föl ezen társaságok létét. Mert hiszen végre is Magyarországon vagyunk és tudjuk, hogy milyen a magyar összeesküvés. A magyar összeesküvő rendesen kiül a kávéházi ablakba összeesküdni, a magyar titkos társaság rendesen erről nevezetes, mint a titkos rendőr, hogy mindenki előtt ismeretes az arca és mindenki tudja, hogy ki jár mellette. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ha tehát ezekről a titkos társaságokról a mi ellenségeinknek is tudomásuk lehet, a mi ellenségeink csak fegyvert kovácsolnak ellenünk e titkos társaságok fennállásából, úgyhogy ennek semmiféle hasznát nem látja semmiféle cél, semmiféle eszme, csupán a kárát valljuk mindnyájan. (Úgy van a bal- és szélsőbaloldalon.) • ’ KI íám®Gat)Bobban a kormányt? ! Gömbös J. képviselőtársam beszédében azt mondotta, hogy az a körülmény, hogy, mi egy ilyen akciót vezettünk, vagy amint ő mondotta, ofenzívát vezettünk, odavezethet, hogy kirobbanások történnek, amelyek a hazára nézve szeszedelmesek. Hát én nem szeretem a prófétákat a saját hazájukban, mert rendesen áll az a közmondás, hogy : „Senki sem próféta saját hazájában", és nem szeretem az olyan jóslásokat, amelyek fenyegetésekkel teljesen azonosak. (Ügy van a szélsőbaloldalon.). Honnan tudja a t. képviselőtársam azt, hogy kirobbanások lesznek ? Honnan sejti at, képviselőtársam azt ? Kirobbanások lesznek azért, mert az ekrazitos társaságot bátrak voltunk leleplezni. Kirobbanások lesznek azért, mert mi a legális államhatalmat, amely a kormányzó nevében és a maga nevében gyakorolja itt a hatalmat, arra kérjük, hogy mellékkormányokat és mellékhatalmikat ne tűrjön. Mi nem kívánunk a magunk számára semmit és mi nem kívánjuk, hogy baloldali ilyen felforgató szervezkedéseket, vagy titkos társaságokat tűrjön el a kormány és legkevésbé mondhatja el a mi frakciónkról a t. képviselő úr, hogy mi ilyet kívánnánk, mert itt a közbeszóló csatározások alkalmával említette az úgynevezett radikális pártot. Hát, a t. képviselő úr kell, hogy tudja, hogy éppen a radikális párttal szemben, amely befészkelte magát a szabadkőművesség egyes páholyaiba, én kimentem, nem azért, mintha a szabadkőművesség nemes eszméivel nem értettem egyet, hanem, mert nem értettem egyet az ő nemzetiségi politikájukkal, sem az ii vallásellenes politikájukkal, sem az ő nemzetet fölforgató irányzatukkal, mert az volt a nézetem, hogy az igazi szabadkőművességet, a fiantróp szabadkőművességet azzal, hogy azt politikává tették, egyenesen kompromittálták, mondom, a t. képviselő úr tudhatja jól, hogy ezekkel a forradalmi előkészületekkel szemben senki sem volt annyira türelmetlen és a türelmetlenségig engesztelhetetlen, mint amennyire éppen én voltam türelmetlen és engesztelhetetlen akkor is, amikor a hatalom egy része reám volt bízva. A t. képviselő úr a fajvédelem lobogója alatt halad és a kormányt támogatja, míg én a kormánynak ellenzéke vagyok , a történetíró eldöntésére fogom bízni, hogy várjon ki támogatja jobban a kormányt, ki ellenzéke jobban a kormánynak, én vagy a t, képviselő úr, Treuga Dei" És látok egy szent szövetséget is, amely látszatra nagyon messzire terjed. Sőt úgy látom, illetőleg nem is látom, hanem tudom, hogy a nagy megbocsátás és a Treuga Dei olyan mértékű, hogy azoknak, akik Budaörsön fegyveres kézzel akadályozták meg a királyt a bevonulásban, ma legitimista érzelmű mágnások juttatnak támogató adományokat. (Zaj.) Helyt állok ezen kijelentésemért. (Igaz! Ügy van! balfelől.) És látok egy nagy fajvédő fölvonulást, amely már Budaörsöt is megbocsátotta és amely úgy látszik, letérítette a legitimista akolba azokat, akik Budaörsön fegyveres kézzel állottak ellent koronás királyunknak. Ha már a fajvédelemről szólok, egész rövidesen ezt a jelszót is meg kívánom világítani. Nem tudom, mit jelent ez? Turáni alapon akarják védeni a fajt? Platthy György : Zsidó alapon ! Vázsonyi Vilmos: Mert ha turáni alapon akarják ezt tenni, akkor a legmagasabb fajvédők ki fognak maradni. (Derült még balfelől.) Ha ugyanis magyar fajról van szó, a leghangosabb fajvédő leszármazásának éppen annyi köze van a magyar fajhoz, amennyi nekem. (Derültség.) Éspedig nem a leszármazás a fajvédelem alapja, hanem ha egy nemzethez tartozást az dönt el, hogy valaki annak a nemzetnek tradícióiban erkölcseiben nevelkedett, hagyományait tiszteli, akkor nekem éppen annyi jogom van ahhoz, hogy a magyar nemzethez tartozónak valljam magamat, mint azoknak, akik származásukra nézve németek vagy tótok s ma ebben az országban a leghangosabb fajvédők,igaz! Ügy van! Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. A zsidó fajú keresztény egyház A nemzet alapja nem a faji származás, hanem a nemzeti kultúra, a nemzeti nyelv, a nemzeti történelem, a közös nemzeti aspirációk és a közös nemzeti munka. (Igaz Ügy van! balfelől.) Nekem, aki nagyapámból is kimutathatom apai és anyai ágon, hogy ebbe az országba nem vándoroltak be, hanem itt éltek és itt vannak eltemetve, nekem minden fajvédővel szemben jogom van magamat épúgy a magyar nemzethez sorozni, mint bárki másnak. (Ügy van balfelől.) Mert ha megvizsgálom magamat és cselekedeteimet, én a nemzethez soha hűtlen nem voltam és soha hűtlen nem leszek ! Ez az úgynevezett tájvédelem tehát, ha a turáni alapról beszélnek, rögtön megbukott, mert kirekeszti a maga soraiból a leghangosabb fajvédőket. A fajvédelem tulajdonképpen ellentétben van magával a kereszténység keletkezésével. És a fajvédelem alapján ezek a t. fajvédő urak visszaajándékozzák nekünk mindazon kiváló erőket és kiváló férfiakat, akik Ábrahám kebeléből az idők folyamán kikivánkoztak. (Derültség. Akkor az összes nagyságok, akik a történelmi idők óta elhagyták a zsidóságot, mind visszahullanak reánk örökségképpen és a fajvédők kegyéből, mert, ha a faji elmélet alapján állok, azt kell mondanom, hogy azok zsidó fajú keresztények és akkor meg kell alapítani számukra egy új egyházat, a zsidó fajú keresztények egyházit. (Derültség balfelől.) A fajvédelem tehát, Nemzetgyűlés, oda vezet, hogy tulajdonképpen a kereszténység alapja is megtagadtatik, amely azt jelenti, hogy aki egyszer a keresztséget felveszi, ép úgy keresztény, mint más. A fajvédelemből tehát, ha megvakarom azt a fajvédelmet, nem marad semmi egyéb, mint antiszemitizmus. Hát akkor maradjunk csak a régi cégér mellett és a szegény úttörőktől, akik annak idején Magyarországon elsőkként hirdették az antiszemitizmust és akik anyagilag belepusztultak ebbe, ne vegyük el a babért. Ne vegyük el boldog emlékű Istóczy Győzőtől, aki koldusa volt a maga eszméjének, ne mondjuk Zajvédelemnek azt, aminek lényege az, hogy ezentúl mi legyünk a zsidók és mi csináljuk mindazt, mi kövessük el mindazon bűnöket, amelyeket a zsidókra rá-' fognak, hogy mindazok ezentúl bennünk legyenek meg s mi tegyük a jövőben minddel, amit megvetettek öltek, megbéltegzendőnek, rossznak lenlünk a zsidóságben. Olyan őrült ember nincs a világon, aki ön-nek az országnak keresztény jellegét, vagy itt a keresztény erkölcs jogosultságát megtagadná. (Igaz! Úgy van! balfelői. Helyeslés a jobboldalon és a köépen.) A kereszténységet senki sem támadja, annak jogosultságát és ennek az országnak keresztény jellegét senki kétségbe nem vonja. Különben úgy tudom, hogy mikor az ország királyság volt és pragmetica sanetiója volt, annál kevésbé szorult Kiss Menyhárt úr védelmére, mert a pragmatica sanetió szerint törvényes házasságból származó katolikus főherceg lehetett csak ebben az országban király és a korona örökösének vallása is meg volt határozva. Elvben senki a vallási egyenlőség megsértését nem látta és a képviselő úr sora tud arról, hogylett volna valaha egy akció, amely a pragmatika sanctió olyan értelmű megváltoztatását kívánta volna, hogy más vallású, vagy pláne zsidó is tehessen a fejedelem. (Derültség.) Az arany középút egész rövid felszólalásomnak az a célja, hogy a kormányt arra kérjem, legyen kegyes a sokat emlegetett arany középút ösvényéről letérni. Nem tudom, hogy mit értünk arany középút alatt. Azt értjük-e, hogy valahányszor történik valami jobbról, akkor a baloldalra is osztogatunk ütlegeket, hogy a jobboldalon ne fájjon? Ezt az arany középutat már a Károlyiféle forradalom is ismerte, mert amikor arra kényszerült, hogy Kun Bélát bezárja, ugyanakkor — hogy balról ne tegyenek neki szemrehányást — az ellenforradalmárok ellen is tett lépéseket és a forradalom nagy dicsőségére Szurmayt, Szterényit és Mikes püspököt internálta és talán internált volna másokat is, ha azok Veze ügyében lettek volna. Ez a bölcseség az arany középútnak az a bölcsesége, hogy balfelé is csinálunk valamit, jobbfelé is csinálunk valamit, egy kis cukrot adunk balfelé is, egy kis cukrot adunk jobbfelé is, egy pofont jobbfelé és egy pofont balfelé, már a Károlyi-korszak alatt fel volt fedezve. Ezt nem lehet az arany középút politikájának nevezni. Ily körülmények között, amikor az ország pártkülönbség nélkül óhajtja, hogy itt végre legyen konszolidáció, hogy itt végre, az embereknek legyen kaunkakészségük, munkakedveik, életkedvük, hogy végre ne rágják le a hernyók az emberi élet fájáról a leveleket, virágokat és a gyümölcsöket, mikor az egész ország azt kívánja, hogy itt végre legyen jogbiztonság, legyen rend, legyen meg a munkának a lehetősége , akkor mi nem szavakat várunk többé a kormánytól, hanem Cselekedeteket. A szavakat a cselekedetektől néha olyan tátongó szakadék választja el, hogy a legmerészebb hídépítő sem képes áthidalni. Nem arra van szükség, hogy indemnitási viták alkalmával határozati javaslatokba foglaljunk óhajokat és a kormány azokat elfogadja. Arra van szükség, hogy a kormány önmagának tegyen végre javaslatot, önmaga határozzon, önmaga tegye meg az elhatározó lépést, cselekedjék és azt a néhány száz embert, mert nincs többről szó. (Úgy van ! Ügy van a bal- és szélsőbaloldalon.), ezt az egész ország és világ előtt, állítom befelé és kifelé, azt a néhány száz embert, aki a forradalmi időkből megmaradt és nem tud megnyugodni, mert nem tudott elhelyezkedni és aki a folytonos zavart akarja, a folytonos bizonytalanságot kívánja, mert életeleme a zavar és csupán a szennyes hullámokban érzi tól magát, és csak ott tud kalózkodni, azt a néhány száz embert fékezze meg, tegye lehetetlenné és csináljon végre ebben az országban mindnyájuk számára rendet. (Ügy van ! Ügy van a baloldalon.) Peyer Károly : Túlságos magas helyről védik őket. (Ellentmondások és zaj a jobboldalon.) Vársinyi Vilmos : Én ezt nem hiszem, nem hihetem, sőt, bocsásson meg nekem Peyert. barátom, azt tartom, hogy nem jó szolgálatot teszünk a rend helyreállításának és annak az ügynek (Ügy van a jobboldalon.), amelyet minden tisztességes, minden jogtisztelő embernek szolgálnia kell, ha tápot adunk. Annak a föltevésnek, amelyből ezek az elemek titokban, alattomban élnek, mintha nekik magas protekciójuk volna. (Ügy van a jobboldalon.) Pej®? Károly : Akiket lefogtak, mind ki lettek eresztve, amnesztiát kaptak ! Rupert Rezső : Rablógyilkosoknak amnesztiát adtak ! Vázsonyi Vilmos : Ezeknek az elemeknek az a taktikája, hogy hivatkoznak az ő nagy budaörsi érdemeikre és azt mondják, hogy ha ők nincsenek a világon, akkor nyomban itt van a felforgatás. Én azt hiszem — és ebben egyetért velem mindenki — ellenkezőleg áll a dolog. Abban a pillanatban, amelyben ez a felforgató társaság lehetetlenné van téve, ez az egész ország föltételezik és fölszabadul és nincs senki, aki ebben az esetben a fennálló alkotmányos tényezők ellen bármiféle ellenséges lépésnek szándékát hordozná magában. Ezt jelentem én ki, szemben ezzel az alattomos taktikával, amely folyton bizonyos protekciókra hivatkozik és ezzel beleviszi az egész közigazgatásba azt a mérget, amely ott is megmételyezi az embereket, elhitetvén velük, hogy ők jóleső dolgot cselekszenek, ha nem teljes eréllyel nyomoznak és nem lép velé föl az ilyen elemekkel szemben. Azt várom a kormánytól, hogy ne azt tekintse arany középútnak, hogy a középen marad és kétféle erőhatalom által tépeli magát: jobbról és balról. A középútnak túlzásait különben is már régen kifigurázta Börne, mikor megírta, hogy a középútnak vannak olyan fanatikusai, akik azt hiszik, hogy ha ketten arról vitatkoznak, hogy Danzig az északi sarkon van-e, vagy a déli sarkon, habozás nélkül rá kell mondjunk, hogy az Equatoron van, pedig se az északi sarkon, se a déli sarkon nincs, és az Etjuatoron sincs. Az igazság nem a középáron van, az igazság ott van, ahol van. Az igazság lehet jobbról, az igazság lehet balról, az igazság mindig ott van, ahol van. Ezt az igazságot kell felismerni és ha egyszer fel tudtuk ismerni, akkor legyen bátorságunk az igazságból levonni a kellő következtetéseket. A Deák Ferencek, Koseuth Lajosok A t. kormánynak tehát végre el kell határoznia magát arra, hogy véget akar vetni ebben az országban ennek a zenének, amely macskazene, véget akar vetni ennek a zenének, amely nemzeti szempontból is a legkártékonyabb, mert az a törekvés, hogy visszaszerezzük mindazt, amit elvesztettünk, nem kiberkocsmákban, nem pincelyukakban szőtt összeesküvésekkel fog győzni, az a törekvés csak az egész nemzet komoly, becsületes, szakadatlan, szívós, hatalmas munkájával győzhet. (Ügy van a baloldalon.) Ennek előfeltétele az, hogy először óvjuk meg, ami megvan, először Csonka-Magyarország sebeit kötözzük be, először Csonka-Magyarországon lehessen élni és dolgozni, először Csonka- Magyarországon mutassuk meg, mit jelent a magyar nemzeti kultúra, amelynek — nem tehetek róla — a nagy világon és túl az Óceánon is a Deák Ferencek, Kossuth Lajosok, Szemere Bertalanok és azok a dicső nagyok, a Petőfiek és Jókaiak, szereztek dicsőséget és nem a fajvédők. Mert a Tájvédelem egész leckéjét és egész kátéját már megcsinálta Oroszország numerus claususostól egyik. Az egész fajvédelmi kátét ott már megcsinálták, s a bolsevizmus lett a fajvédelem vége. A bolsevizmusból jöhet egy új tájvédelem, miként az önkény magában hord mindig minden forradalmat és minden forradalom méhében hordozza az önkényt. (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mert lényegileg és a valóságban forradalom és abszolutizmus egy és ugyanazon az erőhatalmitényen alapszik, nem pedig a jog tündöklő eszméjén, sem pedig az erkölcs varázslatos erején. A jog és az erkölcs uralmát kell tehát helyreállítani, és a forradalmi felfogásnak s forradalmi gondolkozásnak minden gyökerét ki kell tépni. És itt semmiféle hazafias szólamok alatt titkos társaságokat megtörni többé nem lehet és nem lehet elismerni senkinek sem azt a jogát, hogy külön hazafias riadókat adjon ki és külön zászlósúrként és kényúrként szerepeljen, aki azután bátran azt mondja Cegléden a hatósági közeggel szemben, amikor az azt mondja, hogy beszélni nem szabad, hogy igenis beszélek. Ez Csák Máté szelleme. Feltétel nélkül támogatom Visszatérek ahhoz a ponthoz, amelyet bevezetésül szerény felszólalásomban bátor voltam vázolni, hogy látom, hogy a fajvédők tábora elől jár jó példával a megbocsátásban, a kiengesztelődésben, az egyesülés szellemében. Akkor azt mondottam: ideje, hogy a fajvédők által megadott nagyszerű példát mindannyian kövessük. Azt hiszem, hogy ha Magyarországnak sajátosan szomorú a helyzete, hogy területének legnagyobb részét elvesztette, hogy gazdaságilag ellenségei alattomosan szorongatják és mesterségesen akarják tönkretenni, ami még megmaradt, Magyarországnak ez a szomorú, helyzete általában indokolja azt, hogy kiélesített fegyverekkel ne harcoljunk egymással szemben. Újabb, még súlyosabb gazdasági veszedelem fenyeget minket. (Ügy van ! halfelől.)) Nem kutatom senkinek a felelősségét abban, hogy ez a gazdasági helyzet miért állott elő, mert ez a felelősségkutatás teljesen meddő és teljesen céltalan. De abban a helyzetben azonban, amelyben most vagyunk, amikor az egész magyar középosztály le van rongyolódva, nemcsak a közhivatalnoki kar, hanem a lateinerség is, mert valorizálni nem tud, mikor az egész magyar középosztály számára óriási probléma az, hogy ruházkodjék és táplálkozzék, tehát az állati primitív lét feltételei számára, mint nagy, és hatalmas problémák mutatkoznak, amikor nem tud tehát foglalkozni azzal, amivel igazán kellene foglalkoznia: a haza érdekeivel és problémáival, akkor azt hiszem elérkezett az ideje annak, hogy kövessük mindannyian a tisztelt fajvédők példáját abban, hogy iparkodójunk egymáshoz közeledni és iparkodjunk meg-* találni egymás között a megegyezést a jogrend* a jogbiztonság és a közszabadság kérdésében- Azt hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy ebben az országban megteremtsük a becsületes munkának és a gazdasági létnek a lehetőségét és alapját, hogy ne érhesse az a szemre- hányás, hogy a miatta néhány száz ember miatt romlik meg Magyarország gazdasági helyzete. Azt hiszem, elérkezett az az idő, amikor a kormányt, ha ezen az úton halad* mindamoyiunknak támogatnunk kell, még azoknak is, akik ezidőszerint a kormány mo*‘ gólt ülnek. (Derültség a bal- és szélsőbalolda"' ion.) Ha a kormány erre az útra lép, ha a kormány rendet csinál, ha megteremti a jogbiztonságot, merőben formai okokból tagadom meg az indemnitást, mert ellenzéki alapon állok és mert zárszámadás nélkül nem lehetek aj kormánnyal szemben azzal a bizalommal, hogy indemnitási javaslatot szavazzak meg. Ellenben minden olyan törekvésében, amellyel ebben az országban az államhatalom tekintélyét helyreállítja, a jogbiztonságot megszilárdítja s mindenféle külön önkényt és külön törekvést tetöz s amellyel megteremti végre ebben az országban a becsületes munkának és a gazdasági boldogulásnak a feltételeit, a kormányt támogatom minden fentartás nélkül.* Csak arra kérem a túloldalt, hogy a túloldal is támogassa ebben a kormányt. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) . Az elnök javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap legyen és annak napirendjére az indemnitási vita folytatását tűzzék ki. Vanczák János a napirendhez szólal fel. A drágaság tárgyalásába a nemzetgyűlés nyílt ülésén sohasem akartak belemenni. Ez különösen most fontos, a korona újabb hatalmas esése folytán. A kormány kötelessége volna, legalább e veszedelmes órában, amikor min- den órában emelkedik a drágaság, cselekedni valamit ez ellen. Kell lenni módunk, hogy segíteni lehessen. A Károlyi-kormány alatt, mikor rengeteg baj volt a rengeteg frontkatona visszaözönlése és munkanélküliség miatt, a háborúban meggazdagodott ipari kapitalizmust kényszerítette a kormány a segítésre. Felhív,juk e veszedelemre a figyelmet, ezért indítva.távozza, hogy a holnapi ülés napirendjére a drágaság kérdésének tárgyalását tűzzék ki. Bethlen István nem járul hozzá Vanczák in,dítványához, mert a javaslatra ki van mondva, a sürgősség. Ha drágaságról akarnak beszélni,, ott van a drágasági bizottság. Nem azért hoz,ják ide a kérdést, hogy segítsenek, hanem poliitikát csinálnak az ügyből. (Fölkiáltások :, Gyanúsítani tud ! Gyanúsítás! Nagy zaj azegész Házban. A miniszterelnök utolsó szavai: elvesznek a zajban.) A nemzetgyűlés az elnök javaslatát fogadta el. Az ülés kilenc órakor végződött. VILÁG 1923 július 27.) Láigoló szénakazlak a Gyáli úton (A Világ tudósítójától.) Ma délután 2 óra 50 perckor a budapesti tűzőrség központi ügyeletén jelentették, hogy a Székesfővárosi Fuvartelep Gyáli úti telkén fölhalmozott takarmánykészlet lángokban áll. Néhány perc múlva a központi laktanya legénysége, megerősítve a kilencedik és tizedik kerületi őrség tűzoltóságával, megjelent a tűz színhelyén, s a legújabb típusú motoros fecskendőivel azonnal hozzálátott az oltási munkához. A Székesfővárosi Fuvartelep épületei a Kispesti és Gyáli út között elterülő nagy rét Gyáli úti szögletében emelkednek s a telep hatalmas udvarán kazlakban állott a fővárosi üzemek egész esztendőre fölhalmozott takarmánykészlete. Préselt széna-, szalma- és sáskazlak sorakoztak kétemeletnyi magasságban a nagy telken, s az utóbbi napok kánikulája természetesen anyyira kiszárította az elraktározott takarmányt, hogy a kora délutáni órákban keletkezett tűz pillanatok alatt terjedt tova, s így a tűzoltóság, mely a telefonközpont megszokott késedelmes kapcsolása miatt csak húsz perc múlva értesült a veszélyről, már emeletnyi magasságba csapó lángtengerhez érkezett. A délután keletkezett szél még aggasztóbbá tette a helyzetet: a lángokat oly vad erővel korbácsolta, hogy a telket környező távhőoszlopok is meggyulladtak. A tűzoltóság Breuer Szilárd főparancsnok vezetésével Benedek Mihály főtiszt és Sturm István segédtiszt közreműködésével azonban bámulatosan rövid idő alatt ura lett a veszedelemnek, s bár oltásról már szó sem lehetett, a tüzet oly hamar lokalizálta, hogy egy égési városrészt mentett meg a katasztrófától. A fuvartelep környékén ugyanis barakkok, deszkabódék és kátránytetejű ideiglenes épületek állanak, a takarmányudvar közvetlenszomszédságában pedig a telep aljai és istállói épültek. Ezekből nem lehetett kihajtani a tűztől megriadt állatokat. A menthetetlenül elpusztuló takarmánykészleten kívül tehát igen nagy értékek forogtak kockán. A lokallizálás munkáját még az is megnehezítette, hogy a környéki csatornahálózatban igen csekély volt a víznyomás, s a fecskendők így nem tudtak elegendő mennyiségű vizet zúdítani az égő tömegekre. Mindamellett a tűz elszigetelése sikerült s a tűzoltók megfeszített munkája következtében egyre nagyobb térköz támadt a lángoló udvars a tűztől megkímélt épületek között. A kör,nyék lakosságát természetesen nagy izgalom fogta el a tűz kitörésekor, nyüzsgő, fekete embergyűrű figyelte lélekzetfojtva a vízsugarak csodálatos harcát Körülbelül háromórai égés után az egyik kazalsor bezuhant, a másik kazal, mely préselt szénából állott, lassan omladozni kezdett s Így a lángok fenyegető