Világ, 1923. szeptember (14. évfolyam, 196-220. szám)

1923-09-05 / 199. szám

Szerda *— A vilamostársaság gazdálkodása. A na­pokban hirtelen támadt eső arra kényszerített, hogy villamosra üljek és 600 korona lefize­tése ellenében megszerezzem a budapesti vil­lamosutazás élvezetét. A Lánchíd budai híd­főjénél vártam kocsira, mintegy tíz percig. Az állomás melletti fakuckó előtt két ellenőr be­szélgetett. Mialatt a Margit-rakparton kémlel­tem, hogy mikor jön már a villamos,­­meg­pillantottam a hídfő alatti „aluljáró­” nyílásá­nál egy jelzőlámpát, amelynek az a hivatása, hogy piros, vagy fehér színnel jelezze, sza­­bad-e az út a hídfő alatti vágányon. Ez a jelzőlámpa teljesen automatikusan működik és pedig igen okosan úgy elhelyezve, hogy a kocsivezető már jó messziről láthassa. Ennek ellenére külön ellenőr silbakol a lámpa alatt s nincs más feladata, mint hogy sípol, ha a jelzőlámpa színe vörösről fehérre változik. Nemn vagyok ugyan túlságosan járatos az elére bonyolult technikai berendezések körül, mégis, szerényen fölteszem a kérdést, mi szükség van arra, hogy külön kirendelt ellenőr tolmá­csolja füttyszónál a jelzőlámpa színváltozását, amikor azt a vezető is látja, még­pedig sokkal jobban, hamarabb és messzebbről, mint ez az ellenőr. Az „aluljárat" másik oldalán ugyan­csak ilyen ellenőr működik; minden más el­foglaltság hijján, fütyülővel a kezében, unat­kozó ásítozással tölti be ötpercenként „fele­lősségteljes" hivatását. Amíg ott álldogáltam, az érkező kocsikról újabb két ellenőr szállt le és barátságos eszmecserét kezdett a fütyü­léssel. Megunván a várakozást, felszálltam­ egy 31-es jelzésű kocsira, amely a zuhogó eső elle­nére is csaknem teljesen üres volt. Mégis két kalauz teljesített rajta szolgálatot, oly buzgón, hogy egyik se vett észre. Ekképpen ingyen utaztam az Erzsébet-hídig. Itt átszálltam a 75-ös kocsira, amelyen a vezetőn kívül megint két kalauz és egy ellenőr működött. Szerte egész Európában azon kísérleteznek, mint le­hetne a közlekedést olcsóbbá tenni, a személy­zet létszámának csökkentésével. Nálunk már drágább alig lehetne a villamosjegy, keve­sebben aligha utazhatnának villamoson, vagy autóbuszon, mégis minden vonalon legalább kétszer lep meg az ellenőr, nyájas pesti utas­­és legalább két kalauz tart a perronon bizal­mas beszélgetést, — egyéb dolog hijján. Így van ez a villamoson, így az autóbuszon, és éppen így legmodernebb „közlekedési eszkö­zünkön", az omnibuszon is ellenőr-megszállás vagyon. Az ellenőrök a kevés utas helyett most a nagyszámú kalauzt ellenőrzik, a kevésszámú utas pedig fizeti ezt a sok ellenőrt, ezt a sok kalauzt, akik kevés dolguk miatt órák hosszat elmélkedhetnek azokról a boldog időkről, ami­kor még kevés volt az ellenőr, kevés a kalauz, hat krajcár a szakaszjegy­­— de annál több az utas. — Adót vetnek ki az autókra. Ma délben az egységes párt nyomor- és inségenyhítő­ bizott­­sága Mayer János elnöklésével a parlamenti elnöki fogadóteremben ülést tartott, amelyen Marsch­al Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek, a bizottság előadójának, beszámoló jelentését tárgyalták. A nyomorenyhítés érdekében az előadó a problémát két részre osztotta és pedig a téli élelmiszerellátásnak és a ruházat biztosí­tásának kérdésére. Az előadó, eltérőleg a ta­valyi rendszertől, nem az országos, hanem a községenkénti szervezkedést ajánlotta. Ha egyes vidékeken a szükséglet ki­elég­zésére megfelelő adomány nincsen, ott a népjóléti miniszter gon­doskodik arról, hogy bizonyos mennyiségű liszt közvetlenül a kormányhatóságok útján bocsáttassék a főispánok rendelkezésére. Erre a célra országos gyűjtőakció indul meg és külön folyószámlát nyitnak Vidéki ínség- és nyomor­­enyhítőakció címen egy fővárosi pénzintézetnél.­­A ruha- és lábbeliellátás költségeinek fedezé-­ sére a most fölemelt tőzsdeadóból egy részt előlegül a pénzügyminiszter a népjóléti minisz­ter rendelkezésére bocsát. Mivel a segélyezésre szorulók között olyanok is vannak, akik még ezeket a kis összegeket sem tudják megfizetni, az autókat fogják megadóztatni. Erre vonatko­zólag törvényjavaslat készül, amelyet Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter fog még a héten a nemzetgyűlés elé terjeszteni. A sze­mélyszállító autók után lóerőnként állapítják meg az adót. Tíz lóerőig ötszázezer korona, tíz­­től­ húszig egymillió korona, azonfelül kétmillió korona adót terveznek, amely összegnek októ­ber 31-ig kellene befolyni. — Továbbképző tanfolyam középiskolát vég­zett leányok részére. Lipótvárosi továbbképző, Fálk Miksa ucca 13. Telefon 116—95. — Vásárcsarnoki átlagárak szeptember 4-én. Marhahúsok: pecsenyehús 8800, leveshús, első­rendű 7800, Ila. 5600, gulyáshús 4200; borjú­húsok: hátulja 9600, eleje 8000, pörkölt 4000; sertéshúsok: comb és lapocka 9200; zsír és háj 12.000, olvasztani való szalonna 10.000; tej literenkint 750; tömbvaj kilogramonkint 15.000; tejfel literenkint 2400, tehéntúró kilogramonkint 1200; tojás darabonkint 370; burgonya kilogra­monkint fehér 180, rózsa 260; tök 280; görög dinnye 380; vöröshagyma 300, káposzta 350, paprika darabonkint 30, paradicsom kilogra­monkint 900, alma 800, körte 1000, kenyér fél­barna viszontelárusítóknál 1040, péknél 1000, a rozskenyér viszontelárusítóknál 890, péknél 860, zsemlye viszontelárusítóknál darabonkint 86, péknél 82 korona.­­ A gép- és lakásberendezési kiállítás az Iparcsarnokban a főváros nagyszerű látvá­nyossága. — Orvosi hír. Kelen Lajos dr. orvos szabad­ságáról visszaérkezett, rendelését Andrássy út 40. szám alatt folytatja. — Stromfeld Aurélt ma szabadlábra helyez­ték. A rendőrség annak idején előzetes letartóz­­tatásba helyezte Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredest, akit Chrenka János újpesti asztalos­­mester azzal vádolt, hogy az általa szervezett kommunista mozgalomban aktív részt vett és többízben a lakásán volt, ahol a mozgalom résztvevői megbeszéléseket folytattak. Strom­felden kívül még tizenegy gyanúsítottat tartóz­tattak le a rendőrségen, akiket kihallgatásuk u­rán átkísértek az ügyészségre. A vizsgálóbíró előtt Chrepka visszavob­ta Stromfeldre vonat­kozó terhelő vallomását és kijelentette, hogy a volt vezérkari ezreds­ég tiszben volt a lakásán, azonban semmiféle kommunista szervezkedés ügye nem került közöttük szóba. A vádtanács szombaton döntött az ügyben és elrendelte Stromfeld Aurélnak és még tíz letartóztatásba helyezett egyénnek a szabadlábra helyezését, azonkívül a vádat bűntett helyett vétségre fo­kozta le. Stromfeldet azonban a vádtanács dön­tése dacára, szombaton még nem engedték szabadlábra, mert az ügyészségen volt egy ko­rábbi rendőrségi megkeresés, amely szerin­t Stromfeld visszakísérendő a főkapitányságra közigazgatási eljárás lefolytatása céljából. Az ügyészség szombaton Stromfeldet átkísértette a főkapitányságra, azonban az ügyre vonatkozó végzésben kiemelte, hogy ae internálási­ rendelet értelmében nem lehet közigazgatási eljárás alá vonni a szabadlábra helyezett gyanúsítottakat a szóbanforgó ügyből kifolyólag. A főkapitány­ságon a volt vezérkari ezredes ügyével Bénárd dr. rendőrtanácsos foglalkozott, aki ma délelőtt arról részletesen referált Andréka Károly fő­­kapitányhelyettesnek. Ennek alapján a főkapi­­tányhelyettes úgy döntött, hogy Stromfeld Aurélt szabadlábra helyezi. Stromfeld délben már el is hagyta a főkapitányság épületét és vele egyidejűleg távozott a főkapitányságról a kommunista szervezkedés tíz gyanúsítottja is, akiket szintén ma szabadlábra helyeztek.­­ A Törökországba kivándorolt magyar munkások kálváriája. Konstantinápolyból a kö­vetkezőket írják: Jóindulatú sugalmazott, de túlzó híradások révén Magyarország egyes vi­dékein az a vélemény terjedt el, hogy Török­országban bőséges munkaalkalom kínálkozik. Augusztus közepén már vagy­ negyven magyar munkás érkezett Konstantinápolyba, akik Ma­gyarországon minden holmijukat pénzzé tették, Törökországba jöttek munkát keresni. Időköz­ben a számuk mindjobban szaporodott és szep­tember elsején már vagy százan voltak. Mun­kát persze hirtelenében nem találtak, pénzük elfogyott, a ma a legnagyobb nyomorban ten­gődnek, a szó szoros értelmében éhhalállal küzdenek. Kettő, már meg is halt. A holland konzulátus közvetítésével lépések történtek, hogy a szerencsétleneken segítsenek, de eddig kevés sikerrel. A Konstantinápolyban sínylődő magyar kivándorlóknak­­most igyekeznek ingyen vízumot szerezni legalább Szófiáig s a törökök segélyével visszaszállítani őket a határig. — Egy tizenöt éves leány a Dunába ugrott. A Margithíd közepéről a Dunába vetette magát egy tizenöt éves leány, akinek Vajnovics György hajókormányos és Szaisz Lajos hajós csónakon sietek a segítségére. A leányt sikerült is meg­fogniuk, de az ellenkezett és nem akarta, hogy a vízből kihúzzák. Végre sikerült behúzni a csónakba, ahonnan a leány felugrott és újra beugrott a vízbe, azonban másodszor is kimen­tették. Az életunt leányt eszméletlen állapotban szállították a Rókus-kórházba, ahol öngyilkos­sági kísérletére vonatkozólag megtagadott min­den­ felvilágosítást. x Bútorok, legegyszerűbbtől a legfinomabbig, vétele és eladása Wechk­er Károlyit énéi, Ka­zinczy ucca 51. Telefon : József 128—97. x A Rácz-féle nyilv.­jogú magán elemi isko­lában (Vilmos császár út 31.) a tanítás szptem­­­ber 6-án kezdődik. FIÚ ÉS LEÁNYISKOLA RUHÁK o ccasiv árban, míg a készlet tart Ratsinka Kornél utódai gyermekruha-különlegességek üzlete Bud­apest 16, Párisi u. 1. (Váci t­.­sarai*) VILÁG A. A.­­és A. A .A SEALSHMI­­ ELECTRIC I BUNDÁK még csak pár napig 2.060.000 koronáért adóval együtt kaphatók in­a EstMi­r.­ Váci ucca 21 (udvarban) Vidékre képes árjegyzéket kívánságra küldünk SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (v-- ' -------- i€!?! A színházak szerdai műsora: NEMZETI: Vadkacsa 17). VÁROSI: Traviata (7). VÍG: A négy frakk (8). RENAISSANCE: A trónörökös (S). FŐVÁROSI OPERETT: A három grácia (8). KIRÁLY: A sárga kabát (V*8). MAGYAR: Kovácsáé (V/18). BELVÁROSI: Sári bíró (V/28). BLAHA LUJZA: Szépasszony kocsisa (V28). ANDRÁSSY ÚTI: Cirkusz. Pajkos grizettek, Hány óra, Zsuzsi? stb. (C/16). BUDAPESTI: Calanle Nacht (a berlini Resi­denz-Theater vendégjátéka, V28). BUDAI SZÍNKÖR: Mintha álom volna . . . C/28.) A színházak padjai A színházak költségvetéséről tegnap megje­lent sorokra nézve egy-két érdekes megjegy­zést közölnek­ a színházigazgatók részéről. A békeévekkel szemben most egy elég jelenté­keny, új teher létes­ük van a színházaknak: a 10 százalékos vigalmi adó és a 3 százalékos for­galmi adó. Ilyen címen a Magyar Színház vagy GOO.OOO koronát, a Vígszínház több, mint egymillió koronát tartozik adózni egy telt ház után. Egymillió adó egy este súlyos összeg mai koronákban is. A drágaság négyezerhatszázhuszonötszörös indexe mellett a Király-színházban a zsöllye első sora 10 korona volt már a háború előtt, és ma 12.000 korona. De az adó lefizetése után 11.000 koronája sem marad a színház­nak, tehát akármilyen súlyos is a 12.000 ko­ronás zsöllyeár, a Király-színház a békeárnak nem is teljes ezerszázszorosát kapja a zsöllyé­­ért akkor, amikor egyes kiadási tételei eljutot­tak a békeárak ötezerszereséig-hatezerszorosáig. Amellett az olcsóbb jegyek árát nem lehetett olyan mértékben emelni, mint a páholyokét és a földszint első soraiét, tehát vannak olyan jegyek, amelyek csak a békeár kilencszáz­­szorosáig, sőt az adólevonással a békeár nyolc­­százszorosáig jutottak el. A helyzet tehát az, hogy a Király-színház­nak 46.2­30 koronát kellene kérnie­­egy föld­szinti zsöllyéért a békeparitás alapján és két földszinti zsöllye ára 92.500 korona volna. A lakás után leginkább a színház maradt mö­götte az általános drágulásnak, de ez kevés vigasz azoknak, akiknek nincs miből 12.000 koronás színházjegyeket vásárol­ni­uk. Viszont a Magyar Színház telt házának bevé­tele az adó levonásával elég jelentékenyen el­marad 1000 békekorona mögött, ha az index­szám alapján határozzuk meg a mai korona értékviszonyát a békekoronához. Esténként nem­ teljes 1000 békekoronából csakugyan igen nehéz üzemben tartani egy nagy színházat, és gondoskodni a színház művészeinek kenyeré­ről. De megoldása nincsen a kérdésnek, mert a közönség számára éppen olyan jó okoknál fogva drága a 12.000 koronás földszinti jegy, mint amilyen jó okoknál fogva kevés 12.000 korona egy elsősorbeli székért a színház szá­mára, hiszen a békeévek 10 koronája helyett a színház az adó levonásával alig több, mint 2 koronát kap ezért a helyért- A háború előtt két ilyen színházi jegy áráért lehetett egy pár jó cipőt kapni és ma 15—16 zsöllyébe kerül egy pár jobb minőségű cipő, tehát a színház csakugyan igen olcsó annak, akinek­­ van pénze. (*) Szép Ernő új darabja a Renaissance Színházban. Az új szezon programmját a Re­­naissance Színház úgy szabta meg, hogy az úgynevezett mondaine-műsor mellett, (amely alatt főleg a legkelendőbb vígjátékok érten­dők), külön művészi programmot is fog adni, vagyis nagy színészi kvalitást igénylő irodalmi értékű darabokat. A színház legközelebbi mű­sorában már ez a két programm fog találkozni egymással. Soron következő újdonsága a szín­háznak Crommclynk belga író Csodaszarvas című vígjátéka Karinthy Frigyes fordításában, Törzs Jenővel a főszerepben. Ezt fogja követni Szép Ernő Lila akác című színműve, amely a hasonló című regényből készült. Ennek női fő­szerepét Ilosvay Rózsinak szánták, a férfi ve­zető­ szerepet pedig Törzs Jenőnek. A Renais­­sance Színház tervbe vette az éjjeli előadáso­kat is, de ezeket csak a főszezonban fogja megkezdeni. (*) Fegyverezőnek a színházigazgatók és a zenészek köztül. Az operettszínházi zenészek kétnapos sztrájkja tudvalevően azon hiúsult meg, hogy a Király Színháznak sikerült a hely­őrségi zenekart megszereznie, mire a színházi zenészek kénytelenek voltak az igazgatók által felajánlott fizetést elfogadni. Mint az Országos Magyar Zenészszövetség közli, a hadügyminisztérium visszavonta már a katonazenekarnak adott játszási engedélyt, úgy hogy ma már az összes színházakban a rendes civilzenekar játszik. Hangoztatják azonban, hogy a béke még nem végleges, mert csak csü­törtökön fognak összeülni a zenészek és szín­igazgatók megbízottai, hogy a fizetésekben megállapodjanak. A zenészszövetség hangsú­lyozza, hogy a zenészeknek a háború előtt 200 és 220 korona havi fizetésük volt, vagyis a mai négyszázezer koronás bérkövetelésük pontosan arányban áll a színházak kétezerszeres helyár­emelésével. Ezzel szemben a­ színigazgatók csak a békefizetés ezerötszázszorosát hajlandók meg­adni. Az újabb zenész-afférról Lázár Ödön, az Unio-színházak igazgatója a következőket mon­dotta: — Szó sincs arról, hogy a béke még nem volna végleges. A zenészek elfogadták az igaz­gatók által felajánlott 300.000 és 310.000 koro­nás fizetést, amelyhez még havi 25.000 korona hangszerkarbantartási pótlék járul. A megálla­podás végleges és az igazgatók semmi esetre sem egyeznek bele a tárgyalások újrafelvéte­­lébe. Az sem áll, hogy csütörtökön fognak ösz­­szeü­lni a zenészek és igazgatók megbízottai. A Színigazgatók Szövetségének lesz ülése, de nem csütörtökön, hanem szombaton és ezen az ülé­sen az egyik igazgató valóban indítványozni fogja, hogy a zenészeknek a fentieken kívül még egy pótlékot szavazzanak meg. De tekintet nélkül erre, — akár megkapják, akár nem,,— a megállapodást a színigazgatók véglegesnek tekintik. Szóval az igazgatók szerint béke van, a zené­szek szerint azonban még nem végleges a béke, amit hadinyelven azelőtt úgy is hívtak, hogy fegyverszünet. ("■■) Fali Leó Budapesten. Hogy még a leg­népszerűbb bécsi zeneszerzők is mennyire fon­tosnak tartják a budapesti bemutatót, erre nézve jellemző, hogy az összes bécsi zeneszer­zők a budapesti bemutató előtt mindig hosz­­szabb időt töltenek nálunk. Fali Leó is, akinek Pompadour asszony című operettjét fogja leg­közelebb bemutatni a Fővárosi Operettszínház, Budapestre érkezett, hogy részt vegyen a darab előkészítő munkálataiban. Ezek elvégzésével Fali Leó visszautazik Bécsbe és a bemutató előtti héten újra visszajön, hogy az utolsó pró­bákat személyesen vezesse. (*)­­Fordulatos és vidám Fodor László Ka­var­­y Margit című­ vígjátékának cselekménye, melynek szombati Magyar­ Színházi bemutatója Iránt a tehetséges fiatal író első színpadi sze­replésére igen nagy az érdeklődés. (*■) Ahol zsűri szabja meg a primadonna fizetését. A debreceni színház igazgatója, Kar­­doss Géz­a, a színház operettprimadonnájának esti ötvenezer korona fellépti díjat ajánlott fek A primadonna, tekintettel a b­alettek árára, ked­­veselte az összeget, de az ügyet békésen akar­ván elintézni, megállapodott az igazgatóval hogy fizetését egy zsűri szabja meg. A zsűri tag­jai három pénzügyi szakértő, azonkívül egy közjegyző, egy kereskedő, egy varrónő és egy hírlapíró voltak. Dönteni azonban nem tudtak, mert előbb beszerzik a többi színházak adatait. (*) Lehár Ferenc Argentinéban fog dirigálni. Mint Bécsből írják, Lehár Ferenc meghívást kapott egy buertos-ayresi operettszínháztól, kapott egy buenos-ayresi operettszínháztól, előadását. Lehár értesítette a buenos-ayresi színházat, hogy a meghívást elfogadja. (*) Magyar quartett Franciaországban. A francia tengerpart egyik népszerű fürdőhelyén Stella Plage-on nagy sikerrel rendezett hang­versenyt egy magyar quártett-alakulat: Deák Olga, Krishaber Nóra, Schenk Mici és Lóránt János. A koncerten, amelynek keretében a pá­risi Opera és az Opera Comique énekesei is fel­léptek, a magyar művészek többek között Mo­zart zongora-quartettjével arattak sikert A francia lapok különösen Lóránd János csellista játékáról írnak elismerően. (*) A rendőrség zárt be egy német színházat. Berlin legújabb színháza volt az, amely né­hány hét előtt nyílt meg, a Lützow Strassén lévő Swechtensaalban és ez az új színház pá­lyáját egy Paster Efraim Mágnás című da­rabbal kezdte, amelyről a berlini kritika egy­hangúlag megállapította, hogy bár úgynevezett irodalmi szándékai és gondolatai is vannak, szemérmetlenség dolgában legfelsőbb faértéke annak, amit ilyen szempontból eddig a közön­ség elé mertek vinni. Most ezt a színházat a berlini rendőrhatóság bezárta. Mint azonban megállapították, a bezárásnak a darab frivoli­­tásához semmi köze nincsen. A rendőrségi in­tézkedés formai okokból történt, mert dr. J. Lehrmann igazgatónak semmiféle játékenge­délye nem volt és a német színészegyesü­let nem is volt hajlandó neki ilyen koncessziót adni, mert erkölcsi kifogásai voltak a személye ellen. Lehrmann igazgató nem akart belenyu­godni a rendőrség intézkedésébe és úgy fogott 1923 szeptember 5. HalaréR és mulatóR műsora Serele üss Eirenggps Telefón József 7S—22. | ElixoB csoport. Lőre Wigand. Gertrodc* tekét Prof Haas Beye bál­ét. K­a May- PiccatStea. Paula és Hány Emme. Ármin Berg. Glndys és Percy m HfMül ^MÉHOK gs Vigéc-stikli és Sevi Kompagnon Kezdete 8 órakor F ISAIM UMUjIj megnyílt Tansen énekel Nyitva ___________________reggelig MAIMIAP Cf.: N­­veit Gam­brimis, Erzsébet körút 27 ififUlW ruta Telefon József 121-87 a főváros legnagyobb családi szórajtosóhelye ________, megnyílt TBQCaDERY Ferenczy Károly, Köváry Jj Kedete­s Gyula, Mészáros Giza 1 órakor rövid vendégjátéka, Bel­e R. Kende M. Záróra , Empolinó, Szuchányi Éva és a szop­­órakor­­em­beri műsor varieté slágerei. Emáíti záróra reggel VII., Rákóczi út 90.­­ órakm. Zongoránál proL RAKOWIÁNU

Next